Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-07 / 132. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 132. szám 1984. június 7., csütörtök Ara: 1.40 forint MSZMP SZEG ED VÁROSI B I Z OJT SÁG Á N A K LAP J A Szegeden felavatták a könyvtár és a levéltár új épületét Aczél György beszéde — Kitüntetésele Az ország egyik legjelentősebb kulturális beruházása elkészült-: a szegedi Dóm téren magasodik a Somogyi­könyvtár és a Csongrád megyei Levéltár új épülete. A tér régi épületegyütteséhez klinkertégla-burkolatával, arányai­val illeszkedő modern házat, a Budaoesti Városépítési Ter­vező Vállalat kollektívája Pomsár János és Péterfia Bor­bála vezetésével tervezte: a belső tervezők: Reichard Ág­nes és Horváth Péter Kornél. Kivitelező a Dél-magvaror­szági Magas- és Mélyépítő Vállalat. Darvas Tamás vezeté­sével. Az 1978. október 11-én kezdődött építkezésen a ge­nerálkivitelező DÉLÉP 25 munkabrinádián kívül 9 másik vállalat szakemberei dolgoztak. A könyvtár és a levéltár új. 9 ezer 130 négyzetméteres alapterületű otthona összesen 250 millió forintba került. A kívül-belül igen szép. nemes anyagokkal burkolt-bélelt, rendkívül igényesen megterve­zett és föléoített épületet tegnap, szerdán ünnepélyesen fölavatták. Az avatási ünnepség előtt leleplezték a könyv­táralapító Somogyi Károly mellszobrát. Kalmár Márton mészkőből készült alkotását. Csanádi Géza. a városi ta­nács vb művelődésügyi osztályának vezetője mondott be­szédet. felidézve Somogvi kanonok életrajzát. Az utókor tiszteletének kifejezéséül a könyvtár mai gazdái koszorút helyeztek el a szobornál. Az új könyvtár- és levél­tárépület avatási ünnepségéi a reprezentatív előcsarnok­ban tartották. Az alaalomra Szegedre érkezett Aczél György, az MSZMP Politi­kai Bizottságánalt tagja, a Központi Bizottság titkára. Részt vett az ünnepségen dr. Komocsin Mihály, ak MSZMP KB tagja, a Csong­rád megyei pártbizottság el­ső titkára. Török József, az MSZMP Szeged városi bi­zottsága első titkára. Jelen­volt az avatáson Győri Im­re, az Országos Közművelő­dési Tanács elnöke. Ott v>l­tak a politikai, társadalmi és tömegszervezetek, a társ­intézmények képviselői, a tervezők, a kivitelezők, a könyvtárosok, levéltárosok, Szeged könyv- és könyv tár­lisztelő érdeklődő polgárai. A szobor- és épületavatáson előadóművészek, a Rozgonvi Éva vezette Bartók kórus és a Szegedi Nemzeti Színház tagjai adtak művészi mű­sort A Himnusz elhangzása után a város tanácselnöke, Papp Gyula köszöntötte a megjelenteket, méltatta a Somogyi-könyvtár és a le­véltár szellemi életünkben betöltött szerepét. A kivite­lező vállalat, a DÉLÉP ve­zérigazgatója, Sípos Mihály megköszönte az építtetők, s az építők és a ház haszná­lóinak jó együttműködését, és átadta az épületet. Ezután Aczél György mondta el ava­tóbeszédét. Köszöntötte a száz esztendeje folyamato­san működő közművelődési könyvtár és a levéltár dol­gozóit, a tervezőket és az építőket. Méltatta a könyv­táralapító érdemeit, elemez­te életútjának és adományo­zó gesztusának tanulságait. Súlyos helyzetben, árvíz után volt a város, amikor Somogyi Károly fölajánlotta gyűjteményét. Nemcsak a bajban születhetnek nagy dolgok — mondta Aczél György —, a példa mégis azt mutatja, hogy a cselek­vő akarat a mégoly nehéz helyzetekben is utat törhet, és végül igazolást nyer. Ma nincsenek nálunk ilyen ter­mészeti katasztrófák, de szembe kell néznünk objek­tív társadalmi," gazdasági fo­lyamatok kihívásával. Még­is. ebben a próbára tevő időben is lehet emberibben Harmadszor is kiváló Oklevél a Gabonatermesztési Kutatóintézetnek Aczél György átadja a Munka Vörös Zászló Érdemrendet Tóth Bélának Somogyi Káról yné felvitelei Résztvevők az avatóünnepsegen — a dóm tükörképe elölt jobb közérzettel élni, van értelme a Küzdésnek és a bizakodásnak. .Egyre többen vannak a nehézségekkel szembeszegülök, a cselek­vők, .akik úgy tervezik, ,ma a holnapot, hogy . abból a merész holpaputánba is ve­zessen út. — Föltehető a kérdés — mondotta .—, hogy nehéz gazdasági helyzetben nem kellene-e üzemcsarnokot épí­teni művelődési intézmény helyett. De hosszú távú stratégiában kell' gondolkod­nunk. A szocializmusban nincs tartósan megalapozott gazdasági emelkedés —szel­lemi és erkölcsi, kulturális gazdagodás nélkül, összpon­tosítsunk a gazdasági kérdé­sekre, de a termelés az ér­telmes, gazdag élet megala­pozásáért folyik. Beszélt arról, hogy a könyv használatának formái eddig is változtak, változni is fog­nak, de az írott szó, a gon­dolat közlésének pótolhatat­lan eszköze marad. Ma a könyvektől szórakozást, szel­lemi játékot is várunk. Azt is, hogy fölkészítsenek holnapra; de segítsenek mai dolgainkban is: kertműve­lésben. főzésben, az új lakás berendezésében, a gyermek nevelésében. S adjanak ért­hető eligazítást az informá­cióözönben. s változó éle­tünkben. Az irodalom, a mű­vészet nélkülözhetetlen szük­ségletévé lett az embernek. Segítenie kell: úgy szóljon az életről, hogy e fenyege­tett világban megőrizhessük az emberi méltóságot. Ezután aiTól szólt, hogy a szocializmus évtizedei alatt milyen mértékben váltak közkinccsé nálunk az egye­temes kultúra értékei. Az elmúlt évtizedben Csongrád megyében is gyarapodott, nemcsak a gazdaság, a köz­művelődés is. Kulturális in­tézmények épültek a váro­sokban és a falvakban, a művelődés ügyéért társadal­mi érők is megmozdultak. Egyre bővebben tárulnak föl ezek a tartalékok, melyeket ésszerűen kell felhaszná'ni. s amelyekkel nem szabad visszaélni. Végül köszönetet mondott azért az összefogásért, mely­lyel Szeged és a megye e legújabb kulturális intézmé­nye felépülhetett. Ezután átadta az Elnöki Tanács alíal a Somogyi­könyvtár kollektívájának adományozott kitüntetést, a Munka Vörös Zászió Érdem* rendet. A százéves, tolyalOíi7 tos közművelődési és tudo­mányos munka elismerését kifejező kitüntetést az igaz­gató, Tóth Béla vétte át. A megye és a város könyv­tárügyében kifejtett mun­kásságáért az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta Tóth Bélának. Jó munkájukért a Szocialista Kultúráért kitün­tetésben részesültek: Beze­rédy István nyugalmazott könyvtárigazgató, Radnóti Tamás, dr. Rózsahegyi Já­nos, Lippai Jánosné dr., igazgatóhelyettesek; Gyuris György és Doktor Lajosné osztályvezetők. Kiváló Mun­káért kitüntetést kapott: Lo­vászi József né, Kovács Pál­né, Balázs Imre könyvtáro­sok, Néveri Béla gépkocsi­vezető. Miniszteri Dicséret­ben részesült Várhidi Ágnes könyvtáros. Erdész Istvánná gépíró, Süli Istvánná rak­tárkezelő, Bakos Balázsné takarító, Vrezkó Pálné ru­határos. A tervezők és uz építők közül a Szocialista Kultúráért kitüntetésben ré­szesítette a művelődési mi­niszter Péterfia Borbála ter­vezőmérnököt, Darvas Ta­más üzemvezetőt, az építke­zés irányítóját. Trován Ist­ván kőműves brigádvezetőt, és Veszelovszky Sándor ácsot. Az építési és város­fejlesztési miniszter Kiváló Munkáért kitüntetést adi>­mányozott Korom Mihály technológusnak. Bakos Já­nos művezetőnek és Fehér Mihály lakatosnak. A mi­niszteri kitüntetéseket fiái­kat Ferenc művelődési, mi­niszterhelyettes. illetve Sza­bó Sándor, a megvei tanács elnöke adta át. Sípos Mi­hálytól vállalati Kiváló Dol­gozó kitüntetéseket és jutal­makat vehettek át az épít­kezésben legjobban teljesí­tők. * A könyvtáravatásra • Sze­gedre érkezett Aczél György a délutáni órákban a me­gyei pártbizottságon folyta­tott megbeszéléseket megyei vezetőkkel, dr. Komócsin Mihállyal és Szabó Sándor­ral. Szántóföldünk nagyobbik felén gabonaféléket terme­lünk, mezőgazdaságunk fej­lettségének fontos mérője tehát, mennyi kukoricát, bú­zát, és napraforgót takarí­tunk be. A ma köztermesz­tésben levő búzafajták kezel egyharmada, a kukorica 99 százaléka, a napraforgónak •pedig 30 százaléka viseli rtiagán szegedi kutatók — nemesítők, honosítok és ter­mesztéstechnikái szakembe­tek — keze nyomát. Tegyük hozzá rögtön, egy-egy faj­tával befutni és bent ma­radni igen nagy teljesít­mény, hiszen a világ leg­jobbjaival kell versenyezni­ük. Tegnap, szerdán délelőtt, a Tisza-szálló koncertter­mében. harmadik alkalom­mal átadott Kiváló Intézet kitüntetés a bizonyság rá, hogy a szegediek tudják folytatni az évekkel ezelőtt kezdett igényes és követke­zetes munkát. Dr. Szaniel Imre, a Gabo­natermesztési Kutatóintézet főigazgatója utalt rá rövid előadásában, hogy tíz évvel ezelőtt még vita folyt arról, érdemes-e nekünk egyálta­lán nemesítesnünk, hiszen a világ nagy intézetei jobb­nál jobb fajtáikat kínálják átvételre. Azóta fogyott a kétkedők tábora, mert min­denki tudja, aki a nemesí­tésben középszerű csak, a honosításban se viheti több­re. Tavaly lényeges fordulat erősítette a szegedi kutatók nemzetközi hírét: számos fajtánkat kezdték termeszte­ni a nyugati országokban is. Higgadt józansággal nem bővíteni igyekszik az intézet a kapcsolatok körét, inkább mélyíteni szeretné a megle­vőket. Fontos szempont, hogy mindezt KGST-kötele­zettségeink maradéktalan teljesítése mellett tudtuk el­érni. A szegedi kutatók rangját jelzi az is, hogy ta­valy 83 tudományos publi­kációt jelentettek meg, eb­ből húsz rangos nemzetközi szaklapban látott napvilá­got. A kutatás drága ugyan, ha önmagában vizsgáljuk, de ha az eredmény hasznából számolunk visszafelé, a teQ­előnyösebb befektetésként könyvelhetjük el: költsége a belőle származó összes ha­szonnak. mindössze 0,11 szá­zalékát teszi ki. Egyértelmű­en fogalmazhatjuk meg te­hát a tételt: érdemes szelle­mieket és anyagiakat áldoz­nunk erre a tevékenységre, ennél jobban kamatozó, ha­mar visszatérülő befek­tetése talán nincs is a mai mezőgazdaságnak. A kitüntető oklevelet dr. Magyar Gábor MÉM-mi­niszterhelyettes adta at. Hangsúlyozta, hogy a világ­ban föllelhető összes tudo­mányos eredményt föl kell használnunk az eredményes gazdálkodás érdekében. Öröm számunkra, hogy nem csupán az okos fölhasználok sorában érezhetjük magun­kat, de adni is tudunk más országok kutatói és terme­lői részére, beleértve termé­szetesen a késztermékek ex­portját is. Feszült gazdasá­gi környezetben dolgozunk, erős iramot diktálnak a kö­rülmények. Kapkodásra, haj­szára nincsen szükség, csu­pán hatékonyabban kell dol­goznunk. és a jó gondolat­nak, az értelemnek az eddi­gieknél is nagyobb szerepet kell adnunk. Fölszólalásában gratulált az eredményekhez ár. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titká­ra. Rövid köszöntőjében utalt rá, hogy egyetemes színvonalhoz mérheti magát a szegedi intézet, és az elért eredményekben igen nagy szerepe van. hogy tényező­ként ismerjük el az alkotó embert Török József, a sze­gedi pártbizottság első tit­kára levélben fejezte ki el­ismerését dr. Szalay György, a kompolti kutatóintézet igazgatója pedig a társinté­zetek nevében gratulált a szegedieknek. Ott volt az ünnepségen dr. Székely Sán­dor, a városi pártbizottság titkára, dr. Bódi György, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Kovács Lajos, a MEDOSZ Csongrád me­gyei titkára és Szilágyi Er­nő, a megyei tanács vb osz­tályvezetője is. A Dél-Alföldön Javuló vasútkihasználás A MÁV Szegedi Igazgató­ságának értékelése szerint eredményesek voltak a va­gonpark téli. holtidénybeli iobb kihasználására tett in­tézkedések: a tizennégy leg­nagyobb szállítató vállalattal kötött megállapodás, a nekik nvűitott. kedvezményes tari­fa eredményeként az év első négy hónaoiában háromne­gyed millió tonna építőanya­got. sódert és más. nem romló árut vitettek a táro­lóhelyeikre. Az idén erre ha­vonta köthettek szerződést, és havonként kapták a visszatérítést - is. Az összesí­tés szerint a legsikeresebb volt az együttműködés a Dél-magyarországi Magas­és Mélyépítő Vállalattal, hi­szen a tervezett 148 ezer helyett több mint 180 ezer tonna sódert vitettek előszál­lító iránvvonatokkal. s ezért 1.2 millió forintos fuvardíj­visszatérítésben részesültek. A Szegedi Közúti Igazgató­ság ugyancsak túlteljesítette az előirányzatot, s a vissza­térített összeg megközelíti a 900 ezer forintot. Sikeres volt az idei új kezdeményezés, amely sze­rint az első három hónap­ban kedvezményesen vehet­ték igénybe a naev méretű konténereket. Ennek ered­ménveként a Szegedről kon­ténerben továbbított áruk. köztük cipőgvári ruhagyári, kenderipari és más termékek mennyisége több mint 18 ezer tonnára, a múlt év ha­sonló időszakához képest a duplájára emelkedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom