Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-29 / 151. szám

87 Péntek, 1984. június 29. II városi tanács vb Üléséről jelentjük Szeged megyei város ta­nácsának végrehajtó bizott­sága tegnap, csütörtökön délután tartotta soros ülé­sét. Az előterjesztések sorá­ban lakásértékesítési és la­káskiutalási névjegyzéket hagyott jóvá: az állami te­lekgazdálkodási feladatokra vonatkozó megállapodásokat fogadott el; jóváhagyta a Szeged városi Testnevelési és Sportfelügyelőség ügy­rendjét, és személyi kérdé­sekben döntött. További négv évre meghosszabbítot­ta dr. Németh Gizella igaz­gató főorvos helyettesi meg­bízatását a tanács kórház­rendelőintézeténél. és saiát kérésére, nyugállományba vonulása miatt 1984. augusz­tus 20-ával felmentette a Szegedi Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatói munkaköréből dr. Kuti Ár­pádot, aki több mint 25 éven át dolgozott ezen a poszton. A testület ülésének napi­rendjén szerepelt az építé­si és közlekedési osztály fel­ügyelete alá tartozó válla­latok és intézmények köz­érdekű bejelentések, javas­latok és panaszok ügyinté­zésének áttekintése, a városi testnevelési és- sportfelügye­lőség munkája, a Somogyi­könyvtár tevékenységéről szóló jelentés, és végül a végrehajtó bizottság saját munkájának értékelése. A vb által tárgvalt fon­tosabb napirendi témák is­mertetésére lapunkban visz­sza térünk. Rendörtiszt­avató Hadnagyokká, főhadna­gyokká avatták csütörtökön a Belügyminisztérium Rend­őrtiszti Főiskoláján az idén végzett 222 hallgatót, akik közül 25-en kitüntetéssel fe­jezték be tanulmányaikat. A budapesti ünnepség a Him­nusz hangjaival kezdődött, majd ismertették Horváth István belügyminiszter dísz­parancsát, amelyben köszön­tötte a felavatottakat. Ezt fogadalomtétel követte: az ifjú tisztek a csapatzászló előtt fogadták meg, hogy vállalt kötelezettségeiknek teljesítésére mindenkor ké­szen állnak, minden körül­mények között fegyelmezet­ten teljesítik a szocialista haza parancsát. Kínevezések a megyei bíróságon Tegnap, csütörtökön Sze­geden, a megyei bíróság dísztermében ünnepélyes ke­retek között búcsúztatták dr. Kun Lászlót, a Csongrád ¡megyei Bíróság volt elnökét, akit a Minisztertanács má­jus 1-től igazságügyminisz­ter-helyettessé nevezett ki. Az ünnepségen részt vevő dr. Markója Imre igazság­ügy-miniszter elismerő sza­vakkal méltatta a bíróság vezetőjének nyolcéves Csongrád megyei tevékeny­ségét. és sok sikert kívánt úi beosztásához. Ezt köve­tően a miniszter hivatalba iktatta az új megyei bíró­sági elnököt dr. Fedor Atti­lát. aki eddig a megyei bí­róság elnökhelyettesi tisztét töltötte be. Dr. Fedor Attila Szegeden szerzett diplomát, és 27 év óta a bíróság dol­gozója. a fogalmazói mun­kakörtől kezdve a hivatal minden beosztását végigjár­ta. és példamutató jogászi igényességről tett tanúbi­zonyságot. Dr. Markója Imre a me­gyei bíróság elnökhelyette­sévé kinevező okiratot dr. Maráz Vilmosnénak, a sze­gedi bíróság eddigi elnökhe­lyettesének adta át. A megyei párt- és állami szervek nevében dr. Komó­csin Mihály, az MSZMP KB tagja. a megyei pártbizott­ság első titkára búcsúztatta dr. Kun Lászlót, és köszön­tötte a bíróság újonnan ki­nevezett tisztségviselőit. Dr. Fedor Attila felszólalásában megköszönte a bizalmat, majd dr. Kun László búcsú­zott érzékeny szavakkal a megyei bíróság kollektívájá­tól. Az ünnepélyes eseményen a bíróság dolgozóin kívül részt vettek Csongrád me­gye és Szeged állami, poli­tikai életének, az igazság­ügyi és bűnüldöző szerveze­teknek vezető képviselői, je­len volt Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke, dr. Pálvölgyi Ferenc,. az MSZMP KB alosztályvezető­je és dr. Székely Sándor, a szegedi pártbizottság titká­ra is. Népfronttanácskozás Az agrárkereskedelemről Bár az önállóvá vált élel­miszer-ipari feldolgozó vál­lalatok, illetve a mezőgaz­dasági termelő üzemek kö­zött kialakult szerződéses kapcsolatok megfelelően szolgálják a piaci igények kielégítését, az eddigieknél is jobban kell erősíteni azo­kat az elemeket, amelyek a minőség javítására ösztö­nöznek — egyebek között ez hangzott el azon a csütör­töki tanácskozáson, amelyen a termékértékesítési szerző­dések helyzetét és szerepét vitatták meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak székházában. A népfront agrárpolitikai albizottságának ülésén Mo­novi Miklós, a MÉM osztály­vezetője tartott vitaindító előadást az agrárkereskede­lem időszerű kérdéseiről. Mi­ként elmondotta: az üzemek mezőgazdasági áruinak 95 százaléka a termékértékesí­tési szerződések útján talál piacra. A termelés és a fo­gyasztás biztonságának, az értékesítés tervszerűségének, az egész kapcsolatrendszer további javításának alap­vető feltétele, hogv e folya­mat valamennyi eleme — a nyersanyagtermeléstől a fel­dolgozásig — összehangoltan fejlődjék. A szerződő part­nerek gazdasági érdekeltsé­gét a szerződéses rendszer mai formája képes megfele­lően érvényre juttatni. Az agrárkereskedelemben jelen­tős fejlődést eredményezett, hogy növelték a termékek minősége iránt támasztott követelményeket. A fejlődés mindezek ellenére lassú, a kialakult gyakorlat nem ori­entálja kellően a termelőt a valós piaci igények kielégí­tésére. A termékértékesítési szerződésekben vállalt köte­lezettségek teljesítésénél ál­talában kielégítő a fegye­lem, ám gyakori, hogy a partnerek a szerződésekben pem határozzák meg egy­értelműen jogaikat és köte­lezettségeiket. Különösen a szabadáras termékek esetén hiányosak a szerződések: a felek nem tüntetik fel egyértelműen az árkialakítás módját, az elfo­gadható minőséget és a szerződéshez kapcsolódó szolgáltatások körét. Mike Imre, az Állatfor­galmi és Húsipari Tröszt igazgatója elmondotta, hogy az állami húsipari vállalatok által aláírt termékértékesí­tési szerződések sokkal in­kább követik — nem pedig irányítják — a termelői szándékokat, elhatározáso­kat. A szerződések hiányos­sága ugyanakkor, hogy mi­nőségi követelményeket nem támasztanak. A szerződéseknél még mindig előfordul, hogy • a forgalmazók a várható értéT kesítési lehetőségeket meg­haladó biztonságra töreked­nek — mondotta Tóth Géza, a SZÖVOSZ főosztályveze­tője. Ugyanakkor a terme­lők részéről nincs kellő vál­lalkozói készség arra, hogy a Zöldért vállalatok szerző­déses ajánlatai közül azo­kat válasszák, amelyek a fogyasztás helyéhez a legkö­zelebb esnek. A vitában hozzászólók egyetértettek abban, hogy bár a kapcsolatok fejlődtek, de a megrendelő vállalatok az utóbbi időben mind hosz­szabb határidőket jelölnek meg az átvett áruk ellenér­tékének kiegyenlítésére, és előfordul, hogy az átvételtől számított 4—5 héttel később fizetnek az áruért. Az állatok késedelmes át­vételéről szólva elhangzott: az úgynevezett túltartást és az így keletkező többlethúst ugyan kifizetik a felvásár­lók. ám az állatok által el­foglalt hely költségeit s a helyfoglalás miatt elmaradt hasznot senki sem téríti meg, ezért kívánatos lenne meg­vizsgálni, hogy ez a kérdés miként építhető be a szer­ződésekbe. (MTI) Bizalmunk fedezete A mikor már történelem lesz az a kor amelvben ma élünk, valószínű, úgy határozzák meg a történészek, hogv a 70-es évek második fele volt az illúziók elvetésének, a 80-as évtized első fele pe­dig a dinamikus gazdasági növekedés elő­készítésének időszaka. Vagvis a 70-es évek második felében ismertük fel igazából hogv a tőkés világgazdasági válság a mi gazdaságunkra is hatással van. végtére Európa egvik legnyitottabb gazdasága va­gyunk. Még akkor eldöntöttük válaszun­kat az úi kihívásra, s a 80-as évek első felében — a nadrágszíjunkat kissé összébb húzva — kifizettük adósságaink nagyobbik felét, átlendültünk a holtponton, s ha di­namikus gazdasági növekedésre még nem is voltunk kénesek, a szocialista országok közösségére támaszkodva, már előkészí­tettük. megalapoztuk azt. Ez a folvamat világosan nyomon követ­hető és úiabb kibontakozásáról tanúskodik az MSZMP Központi Bizottsága iúnius 26-i üléséről a csütörtöki lapokban meg­jelent közlemény. A többi között azt ol­vashattuk benne, hogv az év eiső öt hó­napjában az ipari termelés 4. a kivitel 6 százalékkal nőtt. illetve bővült, a lakos­ság penziövedelme gyorsabban emelke­dett a számítottnál, a fogyasztói árszín­vonal megfelel a tervezettnek .. . Más sza­vakkal. ha vannak is plusz és mínusz elő-j ielek (plusz az iparnál, a lakosság pénz­lövedelménél. mínuszt okozott a múlt évi aszálv a nem rubel elszámolású külkeres­kedelemben). nagv meglepetésen azért nincsenek. Ma. amikor annvi kellemetlen fordula­tot él át a világ nagyobbik, nem szocia­lista fele. nem lehet eléggé örülni az ilyen mondatoknak. Hiszen mindezt olyan kö­rülmények között tudtuk elérni, amikor — ez is benne van a közleményben — „...a cserearányok tovább romlottak". Elképzelhető, hogv egvik-másik olva­sónk már fásult, amikor a csegearánvrom­lás fogalmával találkozik, de hát e sokat használt, mondhatnánk, elkoptatott kife­jezés mögött rideg vagv inkább draszti­kus ténvek rejlenek. Egv neves történé­szünk hívta fel a figyelmet arra. hogv Magvarország már annvit vesztett ezen a cserearánvromláson. mint amennvi anyagi értékünk elpusztult a második világhábo­rúban. S hogv mennyit vesztett volna még. ha nincs KGST. vagvis nincs hol gazdaságosan értékesíteni évi 13 ezernyi ..autóbusztermésünk" nagvobbik felét — egvéb gépeinkről. gvógvszereinkrőL, textil­es ruházati cikkéiríkről és élelmiszer-expor­tunkról nem is beszélve —. nos. mip.d,ezt, mint féltevést, még tiém mérte fel senki. Ez így ugvanis felmérhetetlen. Nem ok nélkül méltatia. emeli .ki a legújabb oártdokumentumunk is a KGST-tagorszá­gok iúnius közepén megtartott moszkvai tanácskozását, hiszen — egy hasonlattal élve — Magvarország számára olvan fontos a KGST. mint amennyire az em­ber számára nélkülözhetetlen az ivóvíz. Visszatérve a cserearányromlásra, il­letve arra. hogv még ilven körülmények között is szerénven előrehaladtunk. ez egyszerre bizonvítia szocialista gazdasá­gunk életereiét, meg persze azt is. hogv fordulat eléréséről még nem beszélhetünk. A cserearánvromlás számunkra sem vég­zet. fátum. S ha mégis tart egyelőre, ez azt igazolia. hogv nem vagyunk még elég mozgékonyak. S ha azt kezdtük el bogoz­gatni. miért nem. akkor eliutunk az is­mert következtetésekhez, ténvekhez: mert túl nehezek a termékeink, nem vagvunk elég termelékenvek. mert pazaroljuk a munkaerőt stb. S ha még továbbmegyünk a miértek vizsgálatában, kiderül, hogy a radikális változtatásra képes, hatékony, iövedelmező gazdálkodásnak még számos fékie van nálunk, s csak e fékek kioldása gyorsíthatja fel a mozgást — vagyis eliu­tunk a gazdaságirányítási rendszerünk to­vábbfejlesztésének szükségességéhez. Megtörténhet, hogv a legutóbbi KB­ülésről kiadott közleményt olvasva, töb­ben ellentmondást vélnek felfedezni a so­rok között, mondván: ha több mint 4 szá­zalékkal nőtt az ipari termelés (ió né­hánv éve nem írhattunk le ilvesmit). ha a kivitel is iól halad, akkor miért került be a dokumentum szövegébe: ,.a beruházás, a lakosság fogyasztása legven összhangban a gazdasági teliesítménvekkel... A nép­gazdaság egvensúlvi helvzete megköveteli, hogv a lakosság és az állam bevételei a számítottnak megfelelően alakuljanak." Hiszen — mondhatta az olvasó —. ebben az is bentfoglaltatik. hogv az életszínvo­nal észrevehető emelkedésére nem szá­míthatunk. Valóban nem — mert még nincs meg­alapozva. Miután törlesztiük az ezután esedékes külföldi adósságainkat (itt kez­dődik a gazdasági egvensúlvi). csak sze­rénvebb kiadásokra futia. Van ugyan erőnk arra. hogv tovább énítsük Paksot, a metrót, befejezzük az Operaház felújí­tását, tető alá kerüljön a 70—74 ezer la­kás. sőt — amint pénzügyminiszterünk eavik nyilatkozatából kiderül — még ar­ra is lehetőség nvílik. hogv egves dolgozó rétegek, mindenekelőtt a pedagógusok fi­zetésemelését előkészítsük. Arra azonban már nincs erőnk, hogv az aktív keresők és nvugdíiasok milliói életszínvonalát emo1hessük. E gyelőre csak az év első öt hónap­iában nőtt 4 százalékkal az ipari termelés: az elmúlt esztendőkben alig emelkedett, s ennek megfelelően ala­kult nemzeti jövedelmünk évenkénti ösz­szege is. Tartósabb növekedésre, megala­pozottabb dinamizmusra van szükség. Ar­ra. hogv ne kellien úgv számolgatnunk, mint ahogv az országgyűlés ipari bizott­ságának legutóbbi ülésén történt: igaz. jtogv ennvivel nőtt.az ipar termelése, de... Áz idén 4 munkanappal kevesebbel kell beérriühk. mint 1983-ban. és a 4-gyel ke­vesebb munkanapból hármat a második felévben kell ..lenyelnünk". Vagvis. ha nem igyekszünk, nem 4 százalékos, hanem ióval szerényebb ioari termelésnövekedés­re számíthatunk. A tartósabb gazdasági növekedés, a megalapozott dinamizmus elérésének út­iát-módiát a párt kidolgozta. A célok, a tennivalók világosak. Ezért — immár az 1985 tavaszára összehívandó. XIII. pártkongresszusra készülve — azzal a tu­dattal dolgozhatunk, hogv a mi pártunk helyzetelemzéseit, orszáaépítő programját az élet kritikája igazolta, az élet volt a valóságfedezete. Ezért bízhattunk és bízhatunk ezután is benne. Magyar László előtt Sajtótájékoztató a MEM-ben Az aratás előkészületeiről és a terméskilátásokról tar­tott sajtótájékoztatót csütör­tökön a MÉM-ben Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes. Elmondta, hogy az elmúlt két hónap csapadé­kos időjárása kedvezett a kalászosoknak, ám fejlődé­Odesszai főszerkesztő Szegeden A hagyományos testvéri kapcsolatok keretében Sze­gedre látogatott J. M. Ro­gyanszkij, az odesszai Ma­iak Kiadó főszerkesztője, aki egyben a Csongrád me­gye felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából meg­jelenő „A barátok tapaszta­lata közös kincs" című könyv szovjet társszerkesz­ícije. Az odesszai vendéget csü­törtökön délelőtt fogadta dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt­bizottság első titkára. A fő­szerkesztő a délelőtti órák­ban a megyei pártbizottsá­gon reszt vett az odesszai barátsági napokat előkészítő operatív bizottság ülésén. A délutáni órákban felkereste a mihályteleki Üj Élet Tsz-t, ahol megtekintette a gazda­ság kertészeti üzemegységét. A szövetkezet munkájáról Borost Péter, a pártvezetőség titkára tájékoztatta. Találko­zott — mint a kiadásra ke­rülő könyv szerkésztője — Tóth Bélával, a Somogyi­könyvtár igazgatójával, a könyv társszerzőjével. Meg­tekintette a könyvtár új épü­letét, majd ismerkedett Sze­ged nevezetességeivel. Ma, pénteken az odesszai | vendég Ópusztaszerre láto­gat, ahol megtekinti a Nem­zeti Történeti Emlékparkot, r Újságírók kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Haynal Kor­nélnak, az Ország—Világ fő­szerkesztőjének, Ibos Fe­rencnek, a Magyar Üjság­írók Országos Szövetsége Ok­tatási Igazgatósága vezetőjé­nek és Kókai Imrének, az Autó-Motor főszerkesztőjé­nek nyugdíjba vonulásuk alkalmából, több évtizedes eredményes munkásságuk el­ismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemren­det adomáhyozta. A kitüntetéseket Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Pro­paganda - Osztályának veze­tője adta át. (MTI) sülc 10—15 nappal elmarad a korábbi évekétől, ily mó­don a betakarítás is ennvi­vel később indulhat. Min­denesetre biztató, hogy a határszemlék tapasztalata szerint a táblák kedvező ké­pet mutatnak így jó köze­pes termésre lehet számíta­ni. Ehhez azonban az elkö­vetkező hetekben meleg, száraz időre van szükség. Az üzemeknek célszerű hoz­zálátni a munkához, mihelyt a termés eléri a viaszérés állapotát. Az őszi árpa be­takarítása a déli fekvésű megyékben néhol már meg­kezdődött, a búza aratásá­hoz pedig előreláthatóan jú­lius 10—15. táján foghatnak hozzá az üzemek. összességében mintegy 1,7 millió hektárról takarít­ják be az állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek a termést. A munkához adot­tak a feltételek. Megközelí­tően 13 ezer kombájn vár­ja az üzemekben az indu­lást, s további 500 kombájn még a nagykereskedelmi vállalatok raktáraiban áll. Az alkatrészellátást is gon­dosan előkészítették. 10—12 százalékkal többet szereztek be. mint tavaly. A gabonaforgalmi vállala­tok felkészültek a termés fogadására. NégyszázkilenCf yenhárom településen, 909 helyen 1763 átvevővonal fo­gadja a földekről beérkező gabonát, és szükség szerint éiiel is dolgoznak az átve­vők. Az aratást követő járulé­kos munkák is gondos elő­készületet igényelnek. A szalmabetakarításhoz bálá­zógépből van elegendő, a Szolnoki Mezőgép Vállalat gyártja e berendezéseket. A szalmát nem szabad a tar­lón elégetni, ipari mellék, terméknek, s takarmányo­zásra is felhasználható. Az üzemeknek célszerű sietni a tarlóhántással, hogy a földek egv részét másodve­tésre előkészíthessék. A miniszterhelyettes a növények fejlődéséről el­mondta: a kukoricaállomány sűrűsége általában megfele­lő, a szárak azonban még rövidek. halványzöldek, mintegy kéthetes lemara­dásban vannak a fejlődés­ben. A cukorrépa és a nap­raforgó összképe kedvező. Burgonyából a tavalyinál néhány száz hektárral- ke­vesebbet vetettek a7. üze­mek. de a magasabb ter­méshozamok biztosítják a hazai ellátást. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom