Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-29 / 151. szám

V1LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Í4. évfolyam 151. szám 1984. június 29., péntek Ara: 1,40 forint * nr v).? Z M P S Z E G E D VÁ R q^l ÍB IZ o TT S Ä G Á KÍ Á K L APJA Napirenden: az egészségügy Ülést tartott a megyei tanács A Csonarád megvei tanács tegnap. csütörtökön. Szegeden ülésezett. Szabó Sándor megvei tanácselnök köszöntötte a résztvevőket, többek között dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP KB taeiát. a megvei pártbizottság első titkárát. dr. Hutás Imrét, egészségügyi miniszterhelyettest, a megve országgyűlési képviselőit, a városok, nagyközségek állami, társadalmi, politikai életének vezető képviselőit. A testület néma felállással adózott a közelmúltban elhunvt dr. Diószeai János, megvei tanácstag emlékének, akinek munkásságát a tanács jegyzőkönyvben örökítette meg. Szabó Sándor előterjesztésében a testület megvitatta és elfoaadta a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről, dr. Rózsa József, a megvei tanács egészségügyi osztálva vezetőiének írásos beszámolója alapján pedig az osztály munkájáról, irányító, felügyeleti és ellenőrző tevékenységéről mondott véleményt a megyei tanács. és értékelte a megyei helyzetet. Szabó G. László tanácselnök-helvettes kiegészítő jelentést adott ehhez a napirendhez. Dr. Barna Sándor ezredes, a megvei rendőr-főkapitányság vezetőie képet adott a megye közrendjéről és közbiztonságának helyzetéről. A testület elfogadta azt a javaslatot, amelv a munkaügvi szolgáltató iroda megyei hatáskörűvé fejlesztését szorgalmazza. Szegeden 1982. június elsején alakult meg a Munkaügyi Információs és Szolgáltató Iroda, a városi tanács szakigazgatási szervének felügyelete alatt. A munkaerő mobilitása tovább növekedett. és ez a munkaerő-közvetítés és -irányítás nagyobb koordinációiát követéli meg. A meglevő feszültségek feloldása tette szükségessé azt. hogy az irodát megyei szervezetté feilesszék. Igv a nevezett intézmény július 1tól a megvei tanács szakigazgatási szervének felügyelete mellett. Csongrád megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda néven működik, és illetékessége az egész megyére kiterjed. A tanácsülés Ocskó Imre. Kistelek megvei tanácstaginak interpellációjával ért véget, aki kérte, hogy vizsgálják felül, miért csúszik a nagyközségben az állami lakásépítés. és a személvi igazolvány cseréiének helyben történő intézésére tett javaslatot. • « Beruházásokf betegellátás Etikaf integráció! Az egészségügy helyzete a lakosság minden rétegét érinti, és ezért is foglalkozott a testület nagy érdeklődéssel a megyei tanács vb egészségügyi osztályának működésével, irányító felügyeleti, ellenőrző tevékenységével. hiszen így végül is képet kapott a betegellátás, a gyógyítás általános helyzetéről. az eredményekről és a gondokról. Csongrád megye lakosságának egészségügyi helyzetét a következő sajátosságok alapvetően befolyásolják: jelentős a külterületen. a tanyán élők száma. az országosnál magasabb az idős korúak és a nők foglalkoztatottsági aránya. A megyei kórház feladatait az orvostudományi egyetem klinikái látják el, a kórházak és a szociális otthonok épületeinek zöme elöregedett, rossz műszaki állapotú. Mindezeket a szempontokat alaposan kellett és szükséges értékelnie az egészségügyi szakigazgatási szervezetnek, amikor feladatalt, munkamódszereit meghatározza. Az osztály alapvető tevékenységei közé sorolható a lakosság gyógyító meselőző ellátásának javítasa, a betegellátás szervezése. az integrált intézmények munkájának összehangolása. a közegészségügyi, és járványügyi tevékenység, a gyógyszerellátás felügyelete... hogy csak a legfontosabb területeket említsük. A megyei tanács az elmúlt öt év jelenségeit, folyamatait, eredményeit vitatta meg, és ezért nyilvánvaló, hogv tudósításunk keretei között a testület minden megállapítására nem tudunk kitérni. A VI. ötéves terv egészségügyi fejlesztési koncepció kialakításánál fő célkitűzés volt az áthúzódó beruházások befejezése, a fekvőbeteg-ellátás fejlesztése, központi diagnosztikai egységek kialakítása, a szociális otthoni, bölcsődei férőhelyek számának növelése és a gép-, műszerellátottság javítása. Ebben a tervidőszakban felépült Szegeden 200 ágyas. Deszken 140 ágyas kórházi pavilon, és elkészült a makói kórház röntgen-diagnosztikai épülete. A szentesi kórház csongrádi kihelyezett belgyógyászati osztálya 15 ággyal bővült. Szegeden átadták rendeltetésének a KÖJÁL-székházat. a gyógyszertári központot egy 110 helyes szociális otthont és Öpusztaszeren a 150 helyes szociális otthoni pavilont. Nagymágocson és Rúzsán egészségügyi központ, Röszkén és Nagylakon körzeti orvosi rendelő épült. A tervezett fejlesztések közül nem valósult meg a kisteleki szakosított körzeti orvosi rendelő, elhúzódik a makói kórház rekonstrukciója, és az apátfalvi egészségházépítése. Az építkezéseknél és a felújításoknál mai napig gondot okoz a kivitelezői kapacitás hiánya. A megyei tanács tervei között szerepel a szentesi kórház konyhája. a szegedi egészségügyi gyermekotthon, a vásárhelyi központi d'agmoszttkai részleg és több szociális otthon építése, rekonstrukciója. Természetesen az egészségügv helyzetének az értékelését nem lehet a létesítmények megvalósítására korlátozni. A megyei tanács foglalkozott a gyógyítómunka más területeivel is: Megállapította, hogy az egészségügyi ágazatban közel 809 fővel növekedett a foglalkoztatottak létszáma, így ma már 8 ezer 610-en vesznek részt a lakosság egészségügyi ellátásában. A többi megyével összehasonlítva: szűkebb pátriánkban van a legkevesebb üres állás. Azonban a munkaerő-gazdálkodás eredménye ellenére is magas a fluktuáció. Mivel nagyon sok nő doJgoziík az egészségügyben, a helyettesítések miatt néha komoly gondok jelentkeznek az ellátásban. Az egészségügyi osztály az etikai helyzet javítására akcióprogramot készített, intézkedési tervet adott ki az etikai követelményeik fokózott érvényesítése, valamint a hálapénz elterjedését kiváltó okok megszüntetése érdekében. Általános vélemény, hogy az egészségügyi dolgozók többsége becsületesen látja el munkáját. Ezt bizonyltja például az ötnapi munkahétre való áttérés minden zökkenő, panasz és hejelentés- nélkül történt. Ám különösen sok észrevétel hangzik el szinte mindennapos jelenségként az orvosok és az egészségügyi dolgozók által a betegekkel szemben használt hangnem kifogásolhatóságáról. (Tiszteletlenség, lekezelés. felesleges várakoztatás, gépies ügyintézés). Sajnos, az egészségügyi ellátás ingyenességének deklarálását nem követte annak gyakorlata. A hálapénz elterjedt jelenség, és ez amellett, hogy különösein a legrászorultabb rétegeknél jelent súlyos problémát, morálisan is kedvezőtlen, és károsan befolyásolja az ellátás progresszív elvének érvényesülését, szakmai színvonalát. A fejlődés ellenére sincs kihasználva mindaz a lehetőség, amely az intézeti etikai tanácsok működésében rejlik. Az egészségügyi ellátásban jelentkező nehézségeknek és ellentmondásoknak számos objektív-szubjektív oka van (rossz működési mechanizmus, alacsony bérezés, etikai hibák), melyek egyik napról a másikra nem oldhatók meg, de felszámolásuk hosszú távon elengedhetetlen. Foglalkozott a testület az integráció eredményeivel is. A szervezeti egyesítéseket követően jó irányú változások tapasztalhatók az intézmények életében. Ahol az osztályok és szakrendelések egységét következetesen megvalósították, ott emelkedett a járóbeteg-ellátás szakmai színvonala. A párhuzamos vizsgálatok kiküszöbölése elsősorban a röntgennél és a laboratóriumnál a gyógyítás hatékonyságát javította. Az egészségügyi ellátási szintek közül legközelebb áll a lakossághoz az alapellátás. E területen a munka hatékonysága nem kielégítő, alacsony a befejezett egészségügyi ellátás aránya azokon a területeken is, ahol a gyógyítás körülményei megfelelőek. A testület a beszámoló és a vita alapján meghatározta azokat a feladatokat, amelyek az előrelépés garanciái. Vélemények, ¡avaslatok E napirend vitájában először dr. Csáky Fva (Szeged) kért szót és többek között hangsúlyozta, mielőbb meg kell szüntetni azt a jelenséget, hogy az egészségügyi beruházások és rekonstrukciók elhúzódjanak. Szólt a Szeged környéki orvosügyeleti rendszer változásairól, a szegedi klinikák tehermentesítésének igényéről, a bölcsődei tetőbeázásokról. Kiss Horváth Sándorné (Szentes) a város egészségügyi ellátását elemezty, megjegyezte, hogy az új orvosi rendelő életveszélyes, kevés a pszichológus és a házi - szociális gondozást bővíteni kellene. Varga Pál (Ópusztaszer) a kisteleki hétvégi orvosi ügyeleti rendszer tapasztalatairól beszélt és indokoltnak tartja egy SZTK-rendelő mielőbbi felépítését. Dr. Melegh András (Földeák) elismeréssel illette az ötnapos munkahétre való átállást. Sürgette a földeáki öregek napközi otthonának felújítását, és a makói szociális otthon bővítését. Dr. Janó János, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára egyebek között arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkahelyi légkört javítani kell nagyon sok helyen. Dr. Varró Vince (Szeged) az orvostudományi egyetem és a megye egészségügyi intézményeinek kapcsolatrendszerét értékelte. Szólt az integráció kérdéseiről, továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Fölvetett egy sajátos új jelenséget, nevezetesen: a városi kórházi osztályvezetői főorvosi állások betöltésére kevesebb a jelentkező, mint a Szeged környéki körzetorvosi helyekre. Dr. Hutás Imre egyebek között az egészségügy területén fellel' hető morális kérdésekről beszélt, szólt a felújítás, rekonstrukció országos helyzetéről. a szegedi klinikai tömb építéséről, demográfiai jelenségekről, a kórházi, klinikai ágykihasználásról, a gyógyszerellátás helyzetéről és gondjairól. Dr. Koncz János. a megyei pártbizottság titkára többek között rámutatott a VII. ötéves tervidőszak programjának előkészítésére, az egészségügyi hálózat neuralgikus pontjaira, a műszerellátás és szervizelés, valamint a gyógyszerellátás gondjaira. A felvetésekre dr. Rózsa József és Szabó Sándor válaszolt. A megye közrendjének és közbiztonságának napirendjén — a témára lapunkban még visszatérünk — felszólalt Dudás Kálmán (Ullés), Vecsernyés Ferenc (Pusztamérges). Kiss Dezsőné (Csanádpalota). Martonosi Andrásné (Hódmezővásárhely), dr. Kereszty Béla megyei főügyész és dr. Fedor Attila, a megyei bíróság elnöke. Kádár János fogadt Jesus Montanét A i* Elutazott hazánkból a kubai delegáció A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására június 24—28. között küldöttség* élén látogatást tett hazánkban Jesus Montané, a Kubai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára. * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Jesus Montanét, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagját, a Központi Bizottság titkárát, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón áttekintették a két párt közötti együttműködés néhány időszerű kérdését, véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetről, különös tekintettel a Karib-tengeri térségben, illetve az európai kontinensen tapasztalható fejleményekre. A találkozón jelen volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint Jorge Rodriguez Grillo, a kubai nagyr követség ideiglenes ügyvivője. Megbeszélést folytatott a küldöttséggel Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a KB titkára és Szűrös Mátyás, a KQzponji . Bizottság titkára. A tárgyalások során kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország szocialista építőmunkájánák eredményeiről és feladatairól. véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetről, továbbá a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről. és áttekintették az MSZMP és a Kubai Kommunista Párt kapcsolatainak fejlődését. Jesus Montané találkozott Várkonyi Péter külügyminiszterrel, Berecz Jánossal, a Népszabadság főszerkesztőjével és Horn Gyulával, az MSZMP KB osztályvezetőjével. A küldöttség csütörtökön elutazott hazánkból, A Ferihegyi repülőtéren Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese búcsúztatta a delegációt. Jelen volt Jorge Rodriguez Grillo, a kubai nagykövetség ideiglenes ügyvivője. (MTI) Szabadkai pártküidöttség Szegeden Török József tájékoztatóját mondja Szeged jugoszláviai testvérvárosából tegnap, csütörtökön délelőtt háromtagú pártküidöttség érkezett a vá1 rosba. A delegációt, melyet Pénzes István, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Szabadka községi bizottsága elnökségének elnöke vezet; tagjai Miljkovic Dragan végrehajtó titkár és Neorcic Pelar elnökségi tag, a röszkei határállomáson Berta István, a szegedi városi pártbizottság titkára fogadta. A városi pártbizottság székházában Török József első titkár fogadta a vendégeket, tájékoztatta őket Szeged társadalmi és gazdasági helyzetéről, a közigazgatási átszervezés tapasztalatairól és az MSZMP XIII. kongresszusára való felkészülésiől A tájékoztatón részt vett dr. Székely Sándor, a pártbizottság titkára." A vendégek ezt követően Berta István kíséretében szegedi vállalatoknál tettek látogatást. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat szegedi üzemében Csápenszky István igazgató és Schopper János, a pártvezetőség titkára ismertette a két város tejipari együttműködésének eredményeit, s szóltak az esetleges bővítés lehetőségeiről is. A Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalatnál a kishatárforgalom növelésének módjáról tanácskoztak a vendéglátókkal., Vass Imre kereskedelmi igazgatóhelyettessel és dr. Jankó Lászlóné párttitkárral. A szegedi textilművekben Mészáros János igazgató és Papdi József, a pártbizottság titkárhelyettese kalauzolta őket az üzemben. A szabadkai pártküldöttség ma a MÉH-nél, a ruhagyárban és a gabonakutatóban folytatja programját.