Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-28 / 150. szám
Csütörtök, 1984. június 28. 5 A fiatal nyomdászok helyzetérftl A nyomdászszakszervezet központi vezetősége szerdán az ifjúság helyzetét tárgyalta meg. Megállapította, hogy az oktatás, a szakipai felkészítés hiányos, ezért általában a közepesnél nem jobb ismeretekkel rendelkező fiatal szakmunkások kezdik meg munkájukat a nyomdákban. Gondot okoz az is, hogy az oktatás^ színvonala nem tart lépést az ágazat igényeivel. A fiatalok túlnyomórészt a tegnap technológiáját sajátítják el, holott a holnapra kellene őket felkészíteni. A központi vezetőség javasolta, hogy a jelenleginél nagyobb figyelemmel válasszák ki a szakoktatókat. A testület javasolta, hogy új tanműhelyek építésével, a jelenlegiek korszerűsítésével, az oktatás szakmai színvonalának emelésével javítsák a szakmunkásképzés feltételeit. A tanácskozáson többen felvetették, hogy nem megnyugtató a fiatalok szociális helyzete sem. A lakásgondok enyhítésére több megoldás együttes alkalmazását javasolták. Így a Budapesten és vidéken egyaránt fellelhető üres, komfort nélküli szobakonyhás lakások kiutalását — átmenetileg megoldásként —, és a fiatal nyomdász házaspárok munkásszálláson történő elhelyezését. Ifiúsási delegáció utazott Tarkába Tegnap, szerdán ifjúsági delegáció utazott a finnországbeli Turkuba. Testvérvárosunknak, a turkui Ifjúsági Bizottság meghívásának tett eleget a KISZ Szeged városi bizottságának küldöttsége. A delegáció vezetője Tóth Tamás, a városi KISZ-bizottság első titkára, tagjai: Szabó Ágnes, a városi úttörőelnökség elnöke, Péterné Szabó Irén. a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet tanára. Lukács János, a DÉLÉP KlSZ-bizottságának titkára. A szegedi delegáció június 27-től július 7ig tartózkodik Finnországban. ís, több néző Terhes Sándor—Nagy István: Lofejíiek, pöfögök a vaspályán Szemelvények a száz éve indult szegedi lóvasút történetéből Évadzáró társulati ülés a Kisszinházban Áz új szezon műsorterve [ 3. | Az engedélyokmány korlátozta a teherforgalmat országos vagy hetivásárok alkalmával, és elrendelte állandó őr alkalmazását a Híd utca és a Széchenyi tér torkolatában. Szolgálati utasítás készítését írta elő a forgalmi személyzet számára. Egyebekben pedig az engedélyesek kötelesek voltak valamennyi városi, állami, illetve hatósági felügyeletből adódó „feltételeknek és kötelezettségeknek mindenkor megfelelni", továbbá a jogelőd és a város között 1881. június 25-én kötött szerződést — a vonalvezetés iránya kivételével y maradéktalanul betartani. Az ok-. mány többször, nyomatékkal tesz említést a várost illető • jogokról és prioritásokról, szól a részvények kibocsátásáról. Hogyan is állt 1884 telén, kora tavaszán e nagyszabású vállalkozás a gyakorlatban? A Szegedi Napló 1884. január 17-én így ír: „A lóvonatú vasút épitését a tavasz nyiltával minden bizonnyal megkezdik. Mint biztos forrásból értesültünk, a közlekedési minisztérium részéről legközelebb kiküldetik a bejáró bizottság, mely a tervezett lóvasutat a város területén véglegesen megállapítja. Az építéshez szükséges anyagok a vonalakon deponálva vannak, ezen kívül a kocsikból vagy tíz darab Szegedre szállíttatott már. Mire az építést megkezdik az igazgatóság, lakházak és egyéb épületek is mind készen lesznek..." Szakmai érdekességeket közöl a Szegedi Napló 1884. február 21-i száma. Az újságírótól megtudhatjuk, hogv a közvetlen pályavonalak kereszttalpfa-rendszerúek voltak, a sinek között kavicsborítást alkalmaztak. A kockakövezetbe épülő váeánypalyáknál a kockakövek altalában 18 centiméter méretűek. a síneket itt 20 centimeler széles és 15 centiméter magas hossztalpfákia fektették. Az ívekben a hossztalpfákat 2—2.2 méteres darabokból állították össze. A városi tanács megkülönböztetett figyelemmel kísérte az építkezést. Az enp' ' ' -ikrr "v kiadását követően Fleischer Ignácz pénzügyi szerződessel a városnál levő ötezer forint öszszegű biztosítékot tízezer forintra kiegeezítette. a város pénztárába befizette. Ezzel eleget tett az 1881-es szerződésben vállalt óvadékkötelezettségének. A meglepően gvors ütemű beruházást jól előkészítették. A kivitelezés során számottevő műszaki-technikai akadályról, pénzügyi nehézségiéi nincs Krausz-féle 60 lóerős közúti gözmozdony jellegrajza. tudomásunk. A Szegedi Napló 1884. május 7-1 száma már mozdonyprobáról számol be: „Érdekesnek tartjuk olvasóinknak ezen... városunkban, de Nagyvárad kivételével Magvarorszagon még nem alkalmazott gépekről némi adatokat följegyezni. Ezen gépek lényegesen eltérnek a rendes vasúti mozdonyoktól. Már külalakjuk egészen más. A mozdonyok pléh burkolattal vannak befödve. tetővel ellátva, úgy. hogy a gépezetből mi sem látszik, s az egész úgy néz ki. mint egy közönséges kisebb vasúti kocsi. Ezáltal eléretik az, hogy az igavonó jószág az utczákon nem ijed meg. s erre nézve a közlekedés balesetet nem okoz Űgv szintén, sajátos szellentyűk alkalmazása által mellőzve van a gőz kieresztésénél a sistergő zaj. ami kellemetlenül hathatna. A mozdony közlekedése s a közönség biztosítása azáltal is eléretett, hogy a mozdonyvezető. szellemes berendezés által a mozdony közepén áll, minden irányban szabadon lát, s az összes gépezet keze ügyében van, anélkül, hogy állásából mozdulnia is kellene. A közönség biztonságára I egyik leglényegesebb körülmény a dörzsfék szerkezete. Az egész vonatot... a megengedett legnagyobb gyorsasággal való haladásban rögtön meg lehet állítani ... úgy, hogy alig halad a fékezés után 12-től 15 méterig... A fütty csak kivételes esetben lesz alkalmazva. A gépet koksszal fűtik. Ennélfogva kevés füst keletkezik ... Megemlítjük még, hogy a közúti vasút vágányai megegyeznek a nagy vasúti vágányok méreteivel ... A közúti vasút építési munkáján igen serényen dolgoznak, s mint halljuk, a közönség részéről türelmetlenül várt közúti vasút már június hó 15-én át lesz adva a közforgalomnak." (Folytatjuk.) A biztonságot és a közönségközpc/ntúságot nevezte az elmúlt időszak fő jellemzőjének Nagy László igazgató tegnap, szerdán, a szeged» színház évadzáró társulati ülésén, a Kisszinházban. A most'lezárult szezonban öszszesen 20 darabot játszottak 444 előadásban. 101-et tájban. s további 23-at NyugatEurópában. mintegy 15 ezer nézőnek. Egészen pontosan 194 ezer 964-ben jelölte meg a látogatóik számát. Az ötnapos munkahétre való áttéréssel kevesebb előadást tartottak a korábbiaknál, a nézők száma azonban így is emelkedett 9 3 százalékkal, ami 16 ezer 525 érdeklődőt jelent. A kimutatások szerint legtöbbet a Charley nénjét játszották. 67 előadásban. 24 ezer 368 nézőnek, és például A sevillai borbély 26 előadását 23 ezer 672-en látták (gondolhatóan főleg tájban lehetett igen nagy publikuma. hiszen a Zenés színház 650 férőhelyén, ha valamennyiszer telt házat számolunk. ennyi előadásbó1 csak 16 ezer 900 látogató jön ki — úgy főst tehát vidéken átütő sikerűek az opera-előadásaink. ami igencsak örvendetes). A tavalyival szemben 1411-gye] több bérletet váltottak, egészen pontosan 9 ezer 319-et. Teljesítették a gazdasági tervet, több mint egymillió forint jutalmat osztottak ki. minisztériumi nívódíjat kapót', a Parasztbecsület és a Bajazzók. a Don Carlos, valamint a Kean előadása. Elkészültek a fölú.iított, színészlakások. új klubot alakítottak ki, jó ütemben haladnak a műszaki bázis fejlesztési munkálatai. Sikerüli kapcsolatokat teremteni az egyetemekkel, a tsz-szövetséggel (ahonnan díjakat kaptak). a heivi tévéstúdióval, a békéscsabai és a fővárosi Madách .Színházzal. Tizenhat éve rendszeresen eljárnak Vas megyébe. Szombathelyre, újabban pedig Sopronba: színházi fesztiválokon működtek közre Pesten, Szolnokon. Debrecenben: 6— 6 színészt, rendezőt, illetve koreográfust, két tervezőművészt láttak vendégül Szegeden, köztük külföldieket is. A prózai tagozat fokozódó érdeklődés mellett, differenciálódó játék renddel működött, de megtették kötelességüket a szórakoztató darabok előadásai is. A stúdióprodukciók nem eléggé tervszerűek még. és jobban kell időzíteniük a gyermek bemutatokat is. Az operában Oberfrank Géza nagy energiát fordított a fölkészülésre. stílusát egyre inkább átveszi a társulat. Körülményeinek dacára jó színvonalon dolgozott a balettkar, s bízni lehetett a kórusban is. A jövő évadot augusztus 22-én. társulati üléssel kezdik. az első bemutató szeptember 27-én. Lajtai—Békeffy: A régi nyár című darabja lesz. Iglódi István vendégrendezésében. Töröcsik Mari főszereplésével. Október 5-én viszik színre F. Arrabal A lepényevő verseny című alkotását. Bodolay Géza rendezésében. Schiller darabját, az Ármány és szerelmet Pethes György állítja színpadra november 16án. Magyar ősbemutatót is terveznek, hozzá Illyés Dózsáját, meg persze, gyermekdarabot. A zenés részleg premierre tűzi a Marica gróf,nőt, a West Side Storyt, a 'stúdió Schwajda Himnuszát, és P. Horváth Mária Magdalénáját. Az operai terv Telemarni: Türelmes Szókratész című alkotása, az Álarcosbál és a Nyugat lánya — meg természetesen több felújítás. Eltávozott a színháztól Horváth Zoltán operai főrendező. Tasnádi Márton és Szűcs Jáncs rendezők, Nyiry Ágnes segédrendező. Szűcs András, Szabó István. Harmath Andrea. Héczey Éva, Zágoni Zsolt. Vass Gábor, Bányász Ilona színműveszek. Gárdián Gáborné zenekari tag. Ideszerzödöbt Markovitr Bori Debrecenből. Juhász Róza és Janisch Éva a főiskoláról, Andódi Olga és Gerencsér Lajos Békéscsabáról. Vajk György Pécsről. Bobor György Győrből. Köves László a gyermek színházból. Varsa Mátyás Kecskemétről — színészek, továbbá Bodolav Géza (főiskoláról és Pethes György (Veszprémből) rendezők, Mira János tervező, Iván Ildikó magánénekes. Erdélyi Erzsébet és Szonda Éva énekkari szólista. Kuli Ferenc, Bokor Beatrix és Gergely Petronella balettosok. Zsigmond Zoltán és Koczka Ferenc korrepetitorok, Péntekné Bíró Edit és Pincés Gabriella zenekari tagok. Murvai György. Tilles Éva és Nikoáém Miklós énekkari tagok; operai szólistává lépett elő Gurbán János. A társulati üléser. Csanádi Géza. a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője is értékelte az évadot. nagyjából hasonló szellemben. Észrevételezte, hogv ideje fölülvizsgálni a bérletrendszert, s reoertoár-játékrend kialakítását szorgalmazta. Szeged „közelebb került az ország színházi életéhez" — hangsúlyozta. Végezetül a színház igazgatóla bejelentette, minőségi jutalmakat adományoztak a tánckarnak és a kórusnak, s első ízben művészeti díjakra szavaztatták meg a társulatot. A Vaszy-díjat (Fritz Mihály alkotásával) Molnár László karmesternek, a Makó Lajos-dijat Király levente színművésznek ítélte a tagság. NEB-vizsgálat Á közművelődés házai veszítettek népszerűségükből Tízéves a központi bizottsági határozat, nyolcéves a törvény, mely feladatul fogalmazta meg: a közművelődés intézményrendszere erősítse a művelődésre ösztönző társadalmi légkört, segítse az igények felkeltését, kielégítését, szolgálja a kulA khsi kocsi újra száguld Színes," szinkronizált amerikai filmvígjáték. G. Buíord ötletéből írta: Bili Walsch. Rendezte: Róbert Stevenson. Operatör: Fran Phillips. Zene: George Bruns. Főszereplők: Helen Hayes. Ken Barry. Stel'anie Powers és Wolksvagen Herbic. Tessék mondani, itthon a gyerek? Amennyiben igen, még tartsák Szegeden a jövő hétre is. Ne. siessenek szabadságra menni és elvinni a csemetét Szegedről. (Hosszú még a nyár.) Nekivaló film ugyanis a Kicsi kocsi, nagyjából olyan, mint a tévében látott. Abban egy aranyos szélhámos szolgálatába szegődött — mennyit nevettünk, szórakoztunk a bogár produkcióin. Ebben a másikban újra száguld, hasonló tettekre képes. Alfonzo Hawk építési vállalkozó démoni élvezettel rombolja Frisco meghitt régi városrészeit, ahol meg kis kert is tartozik az ódivatú házakhoz. A régi negyedekre jobbára a nyugdíjas korú polgárok emlékeznek, s egyben ragaszkodnak is hozzá. Mementóként őrzik a régmúlt rekvizítumait. Csakhogy ennek a Hawknak semmi sem számít. Pete felügyelő (a tévéből, a San Franciso utcáiból ismert alak) féltve őrzött városában a közelmúlt toronyházait sem kíméli, hogy busás haszonnal újabb, modernebb és még magasabb. 130 szintes szuperépületeket húzzon föl. A kis bogárban azonban „emberére" talál, továbbá a nagyanyóban Mrs. Steinmetzben, Nicole-ban és Willoughby-ben is. A tűzoltó állomásért vívott küzdelembe „Herbiék" Hawk ügyvédeinek álnok mesterkedését győzik le, majd mikor a vállalkozó kezébe veszi az ügyet, hát akkor kezdődik az igazi hadd el hadd. Hajmeresztő csatározások — amelyek igazán ötletesek, humorosak — folynak. Azt sem csodálnám, ha a magyar gyerkőcök petíciót küldenének a Wolskvagen Müveknek: a bogár gyártását kezdjék újra, mert különben rájuk szabadítják Herbiet. Az autóskaland vége felé az embernek egy másik Walt Disney-produkció jut eszébe. Nevezetesen, a derék dalmatinerpárt is ugyanúgy segíti fajtája, mint ahogy Herbiet sem hagyja cserben a többi bogárhátú. Különben nem biztos, hogy csak a gyerek fogja élvezni a Kicsi kocsi visszatérését, mert, emlékezzen csak vissza, ugye még ön is drukkolt a tévés Dudunak. Menjen hát együtt a család mozizni. A jövő héten is. Akkorra színes, magyar rajzjátékfilmet ígérnek, a Hófehért. Mag Edit túra demokratizmusát! Csongrád megye közművelődésének teljes térképét a közelmúltban a rjegyei pártbizottság végrehajtó bizottsága rajzolta meg. Ahhoz az elemzéshez kapcsolódva a megyei NEB Madurka Györgyné vezette munkacsoportja a művelődési házak és a könyvtárak helyzetét mérte föl, s az 1979-es alapvizsgálat óta eltelt évek tapasztalatait összegezte. A jelentést tegnapi, szerdai ülésükön tárgyalták meg a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai. A népi ellenörök megállapításai szerint a hagyományos közművelődés e két területén — a népművelők alacsony társadalmi presztízse, a romló munkakörülmények. a fluktuáció, a működési költségek növelése következtében — romlottak a feltételek. Az intézmények bevételkényszere a termek bérbeadását, az érdemi és tartalmas közművelődési alkalmak csökkenését, felhígulását eredményezte. A művelődési házak kínálta formák nem tudtak alkalmazkodni a megváltozott életmódhoz, a kis csoportos rendezvények iránti igényhez — jórészt a pénzügyi feltételek hiányában. A könyvtárak működésében is a pénz hiánya a meghatározó. Noha 1976 óta a könyvállomány gyarapítására fordított összeg Csongrád megyében 60 százalékkal nőtt, az állomány ténylegesen csupán 6 százalékkal bővült. E szemlélete« adattal Lovászi József, a megyei pártbizottság munkatársa egészítette ki a vizsgálat megállapításait. Szabó G. László, a megyei tanács elnökének helyettese azt hangsúlyozta, hogy a művelődési házak és a könyvtárak helyzetéből nem szabad megítélni a közművelődés egészét. Felmérések, elemzések tanúsítják ugyanis, hogy — egyebek mellett — a szakoktatás, a tömegkommunikáció hatásosan és számottevően befolyásolta a műveltségi szint alakulását Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közművelődésre szánt összegek szétaprózása helyett azok egyesítésében, a közös fenntartású művelődési intézmények gyarapításában kellene keresni a megoldás módját. A Csongrád megyei vizsgálat része lesz az országos népi ellenőri felmérésnek. Az év végén ugyanis a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tárja a Minisztertanács elé tapasztalatait. Ehhez a már lezárult Csongrád megyei vizsgálat számos helytálló megállapításával ad" segítséget — állapította meg hozzászólásában Litkei Sándor, a KNEB szakértője. Az országos vizsgálat is arra keres választ, miért veszítettek népszerűségükből, vonzerejükből a közművelő• dós házai...