Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-28 / 150. szám

Csütörtök, 1984. június 28. 5 Lázár György Wogqtàiq Zalaegerszeg en Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, szerdán kétnapos látogatásra Zala megyébe érkezett. A megyehatáron Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Üjvári Sándor, a megyei tanács elnöke fogadta. Ezt követően a Minisztertanács elnöke Zalaegerszegen meghallgatta Varga Gyula tájékoztatóját Zala megye politikai, gazdasági és kulturális életéről, a lakosság élet- és munkakörülményeinek alakulásáról, majd a megyei vezetők társaságában városnézésre indult. A gyors ütemben fejlődő települést Kustos Lajos, a városi tanács elnöke mutatta be a megye és a város vendégének. Mint többek között elmondta, Zalaegerszeg lakóinak száma a felszabaduláskori 12 ezerről 60 ezer fölé emelkedett, s az egykori kisvárosnak ma már jelentős ipara van. Lázár György megtekintette a Dísz tér környékén kialakulóban levő új városközpontot, az első évadját zárt Hevesi Sándor Színházat, majd a Kertvárosi lakásépítkezéseket és a landorhegyi új városrészt, ahol az utóbbi két évtizedben több mint 20 ezer ember részére épült lakás, és működnek mindazok az intézmények, amelyekre az ott élőknek szüksége van. A Minisztertanács elnökének Zala megyei programja csütörtökön folytatódik. • (MTI) Szovjet kitüntetés a Paksi Atomerőmű magyar építőinek Szerdán a Szovjetunió budapesti nagykövetségén kitüntették a Paksi Atomerőmű első blokkjának tervezésében, építésében és beindításában — szovjet szakemberekkel együttműködve — kiemelkedő munkát végzett szakembereket. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége által adományozott kitüntetéseket Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete nyújtotta át. Szabó Benjámin, az Országos Villamos távvezeték Vállalat vezérigazgatója a Népek Barátsága Érdemrendet, Verle Győző, az Erőmű Beruházási Vállalat igazgatója a Becsület Érdemrendet, Lovass Gyula, az Erőműés Hálózattervező Vállalat paksi kirendeltségének vezetője a Hősies Munkáért Érdemérmet, Nagy Kollár Gyula, a Paksi Atomerőmű Vállalat lakatos csoportvezetője, valamint Péntek Ernő, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat lakatos csoportvezetője a Kiváló Munkáért Érdemérmet kapta. A kitüntetési ünnepségen részt vett Juhász Ádám ipari államtitkár és Bíró Gyula. a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára. (MTI) Társadalombiztosítási aktivisták köszöntése A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán, Budapesten ünnepséget rendezett a társadalombiztosítás területén több évtizede dolgozó szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták tiszteletére abból az alkalomból, hogy az Országos Társadalombiztosítási Tanács és a megyei társadalombiztosítási tanácsok létrejöttével, s a társadalombiztosítási ügyvitel állami irányításának megteremtésével jelentős változás történik a társadalombiztosítás irányítási rendszerében. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke a párt Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében köszöntötte az ünnepség résztvevőit és a társadalombiztosítás területén dolgozó sok ezer szakszervezeti tisztségviselőt és aktivistát, majd Csehák Judit, a SZOT titkára összegezte a társadalombiztosítás szakszervezeti irányításával eddig megtett út eredményeit, és az irányításban most bekövetkezett változásokból adódó további feladatokat. Az ünnepségen kitüntetésekre is sor került. Megyénkből Suba Lajosné, a megyei társadalombiztosítási tanács elnöke a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta meg munkássága elismeréseként. A HNF OT elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége Kállai Gyulának, a HNF elnökének elnökletével június 27-én, szerdán ülést tartott. Meghallgatta Lázár Györgynek,' az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának június 26-i üléséről. Az elnökség megvitatta, elfogadta és támogatta az MSZMP Központi Bizottságának ajánlásait személyi kérdésekben. Az Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács szerdán ülést tartott. Losonczi Pál elnök beszámolt a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének meghívására ez év május 29. és június 2. között a Mongol Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. Az Elnöki Tanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások jó alkalmat adtak egymás helyzetének jobb megismerésére, hozzájárultak a két párt és állam közötti kapcsolatok erősítéséhez, a kölcsönös érdekeknek megfelelő gazdasági együttműködés és bai átság elmélyítéséhez. Az Elnöki Tanács elnöke a továbbiakban tájékoztatást adott Kim Ir Szénnek, a jC.oléai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökének pártés állami küldöttség élén, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa meghívására ez év június 7, és 9. között hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A testület a tájékoztatót egyetértőleg tudomásul vette. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a látogatás, valamint a legmagasabb szintű magyar és koreai párt- és állami vezetők megbeszélései jól szolgálták a két ország viszonyainak kölcsönös megismerését, törekvéseinek megértését, a kétoldalú párt- és állami kapcsolatok erősítését, a szocialista közösség érdekeit. Törvényerejű rendeletet alkotott az Elnöki Tanács a lakosság településfejlesztési hozzájárulásáról. A jövőben a lakosság településfejlesztésben való részvételének egyik meghatározó tényezője a helyi elhatározáson alapuló településfejlesztési hozzáa gyógyüdülő Tovább bővítik a zalakarosi gyógyüdülőt: a fejlesztési program szerint megháromszorozódik a gyógyászati és üdülőlétesítmények alapterülete, a gyógyászati rész bővítésével indul a fejlesztés, majd újabb fürdőmedencék és öltözőblokkok épülnek, így a jelenlegi napi ezerötszázzal szemben 4500 vendéget fogadhat majd a fedett fürdő. A nem csupán helyi, hanem országos egészségvédelmi és idegenforgalmi célokat szolgáló zalakarosi gyógyfürdő eddig megyei erőforrásokból épült, a tervezett fejlesztésekbe bekapcsolódik a belkereskedelem, az egészségügy, a SZOT és más főhatóság. MTESZ-megbeszélés A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Országos Elnöksége szerdán ülést tartott, melyen Tóth János főtitkár beszámolt a legutóbbi elnökségi ülés óta végzett munkáról. Az MTESZ közreműködésével az energiatakarékossági pályázatok megvalósításával a számítások szerint eddig mintegy négymilliárd forint értékű energiahordozót takarított meg az ország. A tudományos egyesületek fontos feladata, hogy az eddigieknél sokrétűbben támogassák a biotechnológiai eljárások kutatását, fejlesztését és alkalmazását. Erre a célra az MTESZ koordinációs bizottságot hozott létre. amelynek vezetőiévé dr. Antoni Ferenc akadémikust Választották meg. A szövetjárulás lesz. Ezt a lakosság többségének egyetértésével állapítják meg. A településfejlesztési hozzájárulás általános bevezetésére 1986-ban kerül sor, de az önkéntesség elve alapján mód nyílik arra hogy a helyi tanács javaslatára, a pénzügyminiszter hozzájárulásával a törvényerejű rendeletben foglaltakat már 1985. január 1-től alkalmazzák. A továbbiakban az Elnöki Tanács személyi kérdésekben döntött, bírákat mentett fel, illetve választott és más. időszerű kérdésekről tárgyalt. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa június 27-i, szerdai ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára személyi kérdésekben határozott. Pullai Árpád közlekedési minisztert, nyugállományba vonulása miatt, érdemeinek elismerése mellett tisztségéből felmentette; egyidejűleg Urbán Lajost, a Közlekedési Minisztérium eddigi államtitkárát közlekedési miniszterré megválasztotta. Dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési minisztert más megbízatása miatt e tisztségéből felmentette. Egyidejűleg Somogyi Lászlót építésügyi és városfejlesztési miniszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács nyugállományba vonulása miatt államtitkári tisztségéből felmentette dr. Csikós-Nagy Bélát és dr. Gonda, Györgyöt, egyidejűleg dr. Ábrahám Kálmánt és dr. Szikszói Bélát államtitkárrá kinevezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nyugállományba vonulásuk alkalmából, több évtizedes eredményes munkásságuk elismeréséül dr. Csikós-Nagy Bélának a Magyar Népköztársaság Zászlórendje, dr. Gonda Györgynek a Munka Vörös Zászló • Érdemrendje, Olajos Józsefnek a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. * Az Elnöki Tanács Ölése után az Országház Nándorfehérvári termében Losonczi Fái, az Elnöki Tanács elnöke előtt Somogyi László és Urbán Lajos letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, a Politikai .Bizottság tagjai és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Az új tisztségviselők Urbán Lajos Somogyi László ség teendői a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos sajátos feladatokkal bővülnek. Egyebek között elősegíti a központi intézkedések megismertetését és megértését. Az ülésen megállapították, hogy számos vállalatnál figyelemre méltó és követésre érdemes módon javult a műszaki értelmiség anyagi megbecsülése. E kezdeményezéseket továbbra is támogatja a társadalmi szervezet. Az elnökség Henczi Lajost az MTESZ főtitkárhelyettesévé választotta. Az elnökség — érdemei elismerése mellett — felmentette Pongrácz Györgyöt, a Műszaki Élet főszerkesztői tisztségéből. A főszerkesztői munkakör elláfásával Filyó Mihályt bízta i meg. Urbán Lajos Budapesten született 1934-ben. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki diplomát. 1955-től a Magyar Államvasutaknál dolgozott különböző beosztásokban 1962-ig. Ezt követően a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium főmérnökeként, majd 1963— 1967-ig az Országos Tervhivatal munkatársaként tevékenykedett. 1967—1973-ig az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának politikai munkatársa volt. 1973—1976ig a' Magyar Államvasutak vezérigazgató-helyettesi, majd vezérigazgatói tisztségét töltötte be, 1976-tól volt közlekedési minisztériumi államtitkár. Somogyi László Székesfehérváron született 1932-ben A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. 1954—1978 között a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalatnál (ma Alba Regia Állami Építőipari Vállalat) dolgozott, különböző fontos műszaki beosztásokban. 1963-tól a vállalat főmérnökeként, később műszakj igazgatóhelyetteseként tevékenykedett. 1978ban nevezték ki a Középületépítő Vállalat igazgatójaÁ Minisztertanács határozata A kormány ülést tartott, és személyi kérdésekben döntött. Dr. Gonda Györgyöt, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökét saját kérésére, érdemei elismerése mellett nyugállományba helyezte; egyidejűleg dr. Ábrahám Kálmánt kinevezte az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökévé. Dr. Csikós-Nagy Bélát, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét saját kérésére, érdemei elismerése mellett nyugállományba helyezte. Dr. Szikszói Bélát, az Országos Anyag- és Árhivatal ed. digi elnökhelyettesét a hivatal elnökévé nevezte ki. Olajos Józsefet, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökét saját kérésére, érdemei • elismerése mellett nyugállományba helyezte. Dr. Szekér Gyulát felmentette az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöki tisztsége alól, és kinevezte a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökévé. A kormány — a Magyar Tudományos Akadémia elnökségével egyetértésben — dr. Pál Lénárdot, az MTA főtitkári tisztségéből felmeptette, és kinevezte az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökévé. izasai Településfejlesztési hozzájárulás Az új rendeletre azért volt szükség, mert az 1967-ben a községfejlesztési hozzájárulásról szóló törvényerejű rendelet életbe lépése óta eltelt időszakban számos jelentős változás következett be. A lakosság mind sokrétűbben vesz részt a helyi közéletben, lényegesen kiszélesedett a demokratizmus hatóköre. Ugyanakkor azonban növekedett az infrastruktúra gyorsabb ütemű fejlesztése iránti igény és a megvalósítás lehetősége közötti feszültség. A jövőben a lakosság teJ lepülésfejlesztésbeni részvételének egyik meghatározó formájává — a jelenlegi kötelező. adójellegű községfejlesztési hozzájárulás helyett — a helyi elhatározáson alapuló településfejlesztési hozzájárulás válik. A fejlesztési vagy működési célok kiválasztásakor, illetve a hozzájárulás mértékének, Időtartamának meghatározásakor a lakosság véleményét ki kell kérni. Ezáltal általánosabbá és egyenlőbbé válik a lakosság teherviselése. Változatlanul fennmarad a lehetőség, hogy a helyi tanácsok szervezhessék a lakosság önkéntes felajánlásait. A hozzájárulást a lakásbérlet vagy a személyi tulajdonú lakáshasználat, illetőleg az egyéb ingatlantulajdon — például üdülő, műhely, üzlet, telek — és a tartós használat alapján állapítják meg. Mentesülnek a hozzájárulás fizetése alól azok a családok, amelyeknél az egy főre eső jövedelem . alapsony. A. hozzájárulást a helyi tanácsok szociális indokok alapján — például három- és többgyermekes családoknál, fiatal házasoknál, lakással kapcsolatos nagy terhek esetén — elengedhetik, illetőleg mérsékelhetik. A településfejlesztési hoz-; zájárulást — az ország egésa területére — 1986-ban vezetik be. Lehetőség van arra; hogy az önkéntesség elve alapján a helyi tanács javaslatára — a pénzügyminiszter hozzájárulásával — a törvényerejű rendeletben foglaltakat már 1985. január 1-től alkalmazzák. A hozzájárulás mértéke évi 300—2000 Ft közötti lesz. Ahol a helyi tanácsok már jövőre településfejlesztési hozzájárulást állapítanak meg, a fizetendő összeg nem haladhatja meg 1985ben a 600 forintot. A lakbérterhek növekedése miatt kevesebb településfejlesztési hozzájárulást kell fizetniük a lakásbérleti jogviszonnyal rendelkezőknek, mint a személyi tulajdonú lakásban lakóknak. A hozzájárulásból befolyt pénzzel kizárólag a helyi tanácsok rendelkeznek: fejlesztésre, meglevő intézmé-í nyek működtetésére és felújítására használhatják fel; A helyi tanácsok kötelesek nyilvánosan elszámolni arról, hogy mire használták fel a lakosságtól származó pénzeszközöket, és be kell, vonniuk a lakosságot a végrehajtás szervezésébe és ellenőrzésébe is. A korábbi, a lakosság községfejlesztési hozzájárulásáról szóló törvényerejű rendelet 1986. január elsejével hatályát veszti. (MTI)