Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-24 / 147. szám

57 Vasárnap, 1984, június 17. • • Ötven sor Mi a fotográfia? Fénvkéoek sokasága, milliói, sőt milliárdiai. Mi marad meg ebből a képtömegből, akárcsak egv esztendő múlva? Tíz. húsz. száz? Ki tudia? Azok. amelvek kiállják az idő próbáját múzeumok. archívumok mappáiba zárva váriák felfedezőiket. akik kiássák az idő homokiából és közkincscsé. a fotóművészet részeivé teszik őket. A többi lappang. elvész, elenyészik — olvasom egv fotótörténeti könvvben. melv néhánv fantasztikus adatot is közöl. A Kodak Vállalat felmérései szerint az USA-ban 1978-ban tízmilliárd fotót készítettek 1980-ban csak Olaszországban nyolcszázmilliót. Mit jelenthetnek nekünk. magvaroknak, szegedieknek a ..kis Liebmann' fotói. melyekből 85. születésnapja alkalmából állítottak ki a Saitóház klubiában egv csokorra valót? Ha erre választ keresünk, nem kerülhetjük ki a következő kérdést: egváltalán mit jelent a fotográfia a XX. század utolsó negvedében ? A fölgyorsult információ zuhatagában egv úi. önálló és öntörvényű közlési eszköz és művészeti ág vert gvökeret és terebélyesedett óriásivá: a fényképezés. A fotók — képeken, újságokban, folyóiratokban, könvrvekben. nvomtatva és kivetítve — mindennapjaink elmaradhatatlan kísérői. Hiteles dokumentumai a történelemnek. krónikásai az emberek életének, rögzítői a környezetváltozásoknak, s ha valaki nemcsak szakmája szerelmese, hanem elkötelezett művelője és tudatos krónikás is. mint Liebmann Béla. a fotósok szegedi dovenie. akkor többet képes tenni, mint tükröt tartani az eseményeknek. Egv önálló képi nyelv birtokosaként fotómasináia segítségével elkészítette az elmúlt hat évtized fénnyel írt szegedi dokumentumalbumát. Túl a lencsén, a technikán, észrevette a múló oillanatok varázsát, az emberi gesztusok maradandó értékét, a történelmi események lényegét. Krónikás volt és lokálpatrióta, aki úgy dolgozott hivatásszerűen. hogv nem kötötte magát szerkesztőségekhez hivatalos papírokkal: űgv rögzítette élményeit, hogy másoknak is üzenni tudott vele: űgv ragadta meg a pillanatot, hogy az sokak számára felidézhető: úgy mentette az egyéni és a kollekítv emlékezet mozaikkockáit. hogv az utána következő generációk számára színes, tartalmas és gazdag kép állhat össze. Hosszú volt az üt. míg a Színházi Életben megjelent első fotóktól eljutott az országos ismertségig, míg Szeged hosszú évekig egyszemélyes riporteri stábia lett. míg lapunknak hosszú évtizedeken át szeretett és megbecsült külső munkatársává vált. Otthon volt a szabadtéri bölcsőiénél, a játékok hőskorában: a munkatáborok kegvetlen körülményei között sem lett hűtlen fényképezőgépéhez, elébe ment az eseményeknek a felszabadulás heteiben, hónapiaiban, ott volt az azt követő, fölgyorsult időszak megannyi eseményénél.' de megörökítette a változó város' arcát szeretettel forgolódott a tápéi utcákon és megbecsült fotóriporter lehetett Szent-Györgyi Albert laboratóriumában. Liebmann Béla egv hosszú és tartalmas életpálva alkonyán.' tavalv. alaoítvánvt létesített az úiságfénvkéüezés színvonalának emelése, a szakma népszerűsítése érdekében. Neve összeforrott a város hat évtizedének históriáiéval. Biztos vagvok abban, hogv képeinek iava maradandó a sok-sok milliárdos képáradat között is. Munkássága része a magvar fotótörténetnek. Képeiből talán kitelne egv albumravaló. Esetleg egy következő születésnapi ajándékként. Tandi Lajos Filatéliai vetélkedő Július 16. és 21. között Kőszegen rendezik meg a II. Magyarországi Nemzetközi Ifjúsági Filatelista vetélkedőt. Az előzőt 1975-ben tartották. A 16—22 év közötti bélyeggyűjtők idei nemzetközi versenyén az európai szocialista országok mellett kubai fiatalok is részt vesznek. A vetélkedő témája a Magyar Tanácsköztársaság lesz. A csapatok történelmi és filatelista1 ismereteikről először írásban adnak számot. majd a témához kapcsolódó, a zsűri által rendelkezésre bocsátott 50—60 bélyegből álló kiállítást kell készíteniük, a következő napon pedig szóbeli vetélkedőn vesznek részt. A nagyszabású verseny ..dobogósait" — az ünnepélyes eredményhirdetés után — középkori ceremónia szerint lovaggá ütik. A verseny helyszínén a posta alkalmi bélyegzést használ. Ember — munka — társadalom Június 25-én nyitják meg a miskolci nyári egyetemet. Az „Ember — munka — társadalom" címszóval szervezett stúdiósorozat idei fő témája a vállalkozás és a felelősség lesz. Az előadásokat az adott témát legjobban ismerő neves szakemberek tartják. Az idei miskolci nyári egyetemre százötvenen jelentkeztek. A hallgatók többsége elméleti és gyakorlati szakember. felelős vezetője különböző intézményeknek és vállalatoknak. A nyári egyetem hallgatói tíznapos miskolci tartózkodásuk során megismerkednek a város és Borsod _ megye kulturális értékeivel, természeti szépségeivel. Kincskeresők Szegeden Mit jelent a ma általános iskolásainak az irodalom? Sokan fölteszik a kérdést: (föltételezzük) a 6zülők. a pedagógusok, a műfaj művelői. költők. írók. Maguk a gyerekek is. Sőt! Forszírozzák. hol a diáknyelv he. lye a magyarban, az anyanyelvben, van-e elég igényesség önmagukban s a környezetükben (ez utóbbi a veszélyesebb) a választékos nyelvhasználatra. Pedig a kelléktára oly gazdag oly bőséges az édesnek. Szóvá teszik aggódásukat. biztos, hogy odavalók szólnak hozzánk. hozzájuk a rádióból, a televízlóból? Nagyító alá teszik a gyermekeknek és az Hiúságnak szóló irodai, mi alkotásokat. Azok biztosan. akik részvételi jogot nyernek a Kincskereső gyermekfolyóirat nyári táboraiba. Az úttörőszövetség országos tanácsa, a szerkesztőség és a helyi tanács sok éve ad otthont a sárga nyakkendős kincskeresőknek: az idei június 19-től 28-ig tartó tábor sorrendben a ki. lencedik. Első évben Zánkán találkoztak az iskolások. majd egv okos gondolat és a vendégszerető tanács Szegedre hívta őket. Hiszen hol is érzékelnék leginkább, mint Szegeden — ahol hazánk egvetlen irodalmi gvermekfolvóirata készül megnövekedett az érdeklődés a gyermek- és ifútsáairodsilom iránt, a társadalom tini/elmével aránvo. san támogatásának, mértéke is íahoiódik. óva intenek szakemberek — mint tette ezt dr. Grezsa Ferenc, a folyóirat főszerkesztője tábornyitójában — a technokrata szemlélet uralmától. A humán műveltség nem lebecsülendő. az olvasásnak manapság is kulcsszerepe van. Az irodalomművészet ismerethordozó. tudományoótló világnézetet. erkölcsöt alakító-formáló művészet. Különösen ott, ahol a művelődés az olvasás közösségi formájá. ra, a kívánatos kincsre rábukkannak. S a szegedi Kincskereső táborban nemhogy megtalálták, de egyre ékesebbé, csillogóbbá varázsolják e kincset, örvendhetünk közel évtizedes sikerén és jó hírén, tőlünk vitték a gyerekek. Országszerte megyei Kincskereső táborokat hívnak életre, a szegedi példa nyomán Tatabányán, Egerben. A kincskereső nemcsak folyóirat, nemcsak ifjúsági irodalom, hanem mozgalom is, ahogy azt Baka István. a folyóirat főmunkatársa megfogalmazta. Efcen a nyáron a Kincs, kereső klubok randevúztak Szegeden. Az ercsiek Szeged irodalmi emlékhelyeit Ismertették társaikkal, a dorogiak nyelvi és irodalmi játékokat adtak elő. A kun. fehértói kincsesek a népi költészetből táplálkozó jelmezes mesejátékokkal jeleskedtek. Még szót kapnak a gyulaiak, a télegyhiziak az előszáUásiak. a szobosr. lóiak. A gyerekek között aZa&iak, akik éveli éta okosodnak, művelődnek táborban. Gázon Ákos Veszprémből : — A Barátom a könyv pályázaton tavaly nyertem, idén másodjára vagyok Szegeden. Tetszik, hogy kicsi, csak 130-an vagyunk. Dr. Bácskai Erzsébet tavalv emlékezetes színjátszó csoportunkat igazi kis művészekké nevelte. Köt>essy Zsolt Gvőrböl: — A gimnázium második osztályát végeztem. Ifivezetőként jutottam ismét Szegedre. Harmadjára találkoztam Simái Mihállyal, akinek kezdetben Írogattam. Még ismeretlenül biztatott. ne hagviak föl a versírással. Csuthi Éva Kecskemétről: — Ötödször vagvok a táborban. Szép helven tanulhatjuk a verscsinálást. színjátszást. bárcsak minden gyereknek lenne erre módElcsitul a gyermekzsivaj... JÖ. Mag Edit Az iskola már régen kiszorult az őt megillető helyről. Szurtos picike lyukba kényszerítették a virgonctekintetű nebulók csapatát, az ódon osztályteremből raktárat alakítottak, az öltözőfolyosóba bolt költözött. A tanyai lámpásoknak tisztelt tanítók otthonait hajléktalan családok foglalják. Valamikor száznál is többen taposták az iskolába vezető gyalogutakat, semlyéki csapásokat, most mindössze tizenegy kisdiák biciklizik a betonúton. Régen a szellem és a lelkiismeret táplálására szolgált az út mentén hivalkodó épület, most kenyeret. tejet is mérő kocsmát rejtenek a dúslombú fák. Amióta a családok szétrebbentek a homokba süppedt tanyák udvarából, megváltozott a világ. Elhamarkodott intézkedések siettették e világ pusztulását. A tanyai iskolák mindig is különböztek a többitől. Hangulatuk megmásíthatatlan. A szülők, kik nemrég még* maguk is kínlódtak a betűvetés tudományával — éppoly szorongva várják most is, hogy mire megy a gyerek, mint annak idején, amikor még 30—40 gyereknek szólt az órakezdést jelző tanítói taps. És tisztelik a tanítót, aki pedig pont olyan gazdálkodóvá kényszeredett az idők során, mint ők, mert az apró gyerkőcökből világ dolgaira fogékony emberpalántát nevel. Emberkö. zclibb kapcsolatok teremtődnek még akkor is, ha a tanyai iskolák teljesen elvesztették tekintélyüket. Megalázottan szomorkodnak, tátognak éltetőjük, a hangos gyerekzsivaj után. A padban szorongva — Elfogytak a gyerekek — mondja Savanya Antal, a perczeli iskola utolsó évzáró ünnepélyén. — Igaz, hogy a mostani egy elsős helyére öten lennének, de későbbre nem jelentkezett utánpótlás, ezért bezárjuk az iskolát. A bizonyítvány és a jutalomba kapott könyvek osztásakor ott szorongtak a padokban a néhai diákok is. Sejben Mihálynénak például kicsit oldalt kellett fordítani a lábát — akár e sorok írójának —, hogy tisztességgel elférjen a padban. Jaksa Jánosné talán most valami máson gondolkozott, s olyasmin törhették fejüket Gera Györgynével, amelyen még Terecskei Juló és Nagy Juciként jót nevettek. Egy viszont biztos: se a Bartucz, se a Molnár, se a Terecskei, se a Pálinkó-gyerek már nem dicsekedhet majd azzal a gyerekeinek, hogy egy iskolában tanulták velük a betűvetést. Gera Lászlómé viszont elmondhatja magáról : Tóth őse is szépítette a kultúra bölcsőjét a múlt síázad vegén. A dédapa ökrökkel hordta az udvarra a törmeléket. Az arravalók beszéde szerint azért nevezték el a kisteleki homoktenger közepére épített iskolát a szabadságharc honvéd tábornokáról, mert állítólag a sarki ezüstn? árfához kötötte lovát. (Az ottani semlyéket is Perczelre keresztelték). Sokan a Kistelek történetét földolgozó egyik korábbi könyvecskéből tudják, hogy az első tanítók a parti Sisák-tanyábar, vetették el a kultúra Molnár József felvétele Bizonyifványosztás a «perczeli iskolában magjál és az iskola a századforduló előtt épült. (A tanyai iskolák hiteles történészei bizonyára pontosabban és hitelesebben tudják, mikor is emelték az épületet, mint a hajdani iskolakerülők.) Évszázad alatt jó páran vállalták a tanyai lámpás •zerepét. A mostani dédnagyapák palatábláira Tiry tanító úr formáltatta az ábécé betűit. Hallani még Bálint, Csúri, Kovács, Csiky tanító bácsiról, Vassné, Kondászné, Lepránné tanító néniről, akik idejük jelentős részét áldozták a tanyai gyerekek tanítására. Körbe a Pántlikán Az utolsó mohikán. Savanya Antal, 1969-ben lett az iskola alsó tagozatának tanítója.'Akkoriban már nagyon kongatták a vészharangot a tanyai iskolák fölött. Bizonyítványosztáskori beszélgetéskor kiderült, hogy eddig nagy szükség volt az iskolára. Nemcsak azért, mert a faluban nem volt elegendő hely. hanem azért is mert aki Savanya tanító bácsi keze alól kikerült, szépen helytállt a magasabb mércét állító falusi osztályokban is. Nem kisebb szakértő, mint Szeberényi Jenöné. a kisteleki II. Rákóczi Ferenc általános iskola igazgatója mondotta mindezt. A kérdésre, hogy gondot okoz-e a perczeli iskola bezárása, így felelt az igazgatónő:.,. — Erről véglegesen majd a tanácsülés dönt. ősztől kedvezőbbek lesznek a föltételeink, mert 4 új tanteremmel bővül a kisteleki iskola. A gyerekeket busz viszi hozza majd, s mi nagyon bízunk a Volánban, hogy járatait a gyerekek igényei szerint igazítja. — Külön buszt adnak? A pillanatnyi állapotok szerint a Pántlika úti járat jár majd be ide a perczeli iskoláig. Sajnos, azzal csak átszállással tudnak közlekedni a gyerekek, ezért nagyon jó lenne, ha olyan busz közlekedne. amelyik a napközi után indulna és egyből haza hozná az iskolásokat. Belegondolva... A perczeli Bartucz Agika otthonról két kilométert biciklizik reggel, majd a volt iskolájától az új iskoláig még nyolcat döcög busszal — egyszer átszáll a Lippainál — aztán nyolc órától négyig tar.ul, majd megteszi ezt az utat visszafelé is. Nem kis teljesítmény egy 10 éves kislánytól... Körülbelül akkora mint az Északi városrészben lakó családé, aki Petőfitelepre viszi majd reggelenként a gyerekét mielőtt munkába állna a város másik végén — a gumigyárban. Ha a tömegközlekedésre hagyatkozik, rámegy 2—3 órája Talán az iskola lehet az iskolapéldája, hogy valami nálunk nem működik tökéletesen. Szervezésből, sajnos, osztályismétlők lettünk. Majoros Tibor Népművészeti vásár Július 1-én rendezik meg Győrött a hagyományos nyári népművészeti vásárt. A színtere ezúttal is a műemléki belváros sétálóutcája lesz. Az ország minden részéből várnak népművészeket, népi iparművészeket, neves fafaragókat, kézimunkázókat, fazekasokat, veszsző- és csuhéfonókat, bőrdíszműveseket, gyertyaönUíutl, Több népművész arra is vállalkozott, hogy a vásárlók, nézelődők tarka áradatát bevezeti mestersége titkaiba. Őket munka közben láthatják az érdeklődők. A hamisítatlan vásári hangulatról ősi rigmusokat kántáló kikiáltók, citerazenekarok, pávakörök és néptánccsoportok gondoskodnak. A szabadtéri műsort egy svéd népi együttes vendégszercpieöc fcUQtibiU. lúnius 25—29. Tanárok nyári akadémiája Immáron tizennegyedik alkalommal rendezi meg a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola a Bács-Kiskun. Békés, Pest, Szolnok és Csongrád megyei, illetve a szegedi városi tanács vb művelődésügyi osztályainak, valamint a megyei pedagógiai intézeteknek közreműködésével a tanárok nyári akadémiáját. A június 25—29. között sorra kerülő továbbképzés rendezvénysorozatát idén az általános iskolák történelem és rajz szakos szakfelügyelőinek, illetve vezető pedagógusainak, körülbelül 100 résztvevőnek tartják meg. Megnyitó előadást A történetiség szerepe az ideológiai munkában címmel dr. Koncz JánosA az MSZMP. Csyesrad megyei bizottságának titkára tart. holnap, héttőn délelőtt 10 órai kezdettetl a főiskola dísztermében. A Tanárok XIV. Nyári Akadémiáján a történelemés rajzoktatás szakmai, valamint oktató-nevelő munkájával kapcsolatos aktuális kérdéseket jó néhány előadáson és szemináriumon dolgozzák föl, részt vállalva ezzel az új oktatási dokumentumok bevezetéséből származó fontos feladatokból. A programban számos előadást konzultáció követ majd. s a közösen végzett munka során különös hangsúllyal tárgyalják meg a képmagnó-felvételekkel illusztrált különböző tanítási upcgyjaia lakat.