Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-24 / 147. szám

57 Vasárnap, 1984, június 17. • • Ötven sor Mi a fotográfia? Fénvkéoek sokasága, milliói, sőt milliárdiai. Mi marad meg ebből a képtömegből, akárcsak egv esztendő múlva? Tíz. húsz. száz? Ki tudia? Azok. amelvek kiállják az idő próbáját mú­zeumok. archívumok mappáiba zárva váriák felfede­zőiket. akik kiássák az idő homokiából és közkincs­csé. a fotóművészet részeivé teszik őket. A többi lap­pang. elvész, elenyészik — olvasom egv fotótörténeti könvvben. melv néhánv fantasztikus adatot is közöl. A Kodak Vállalat felmérései szerint az USA-ban 1978-ban tízmilliárd fotót készítettek 1980-ban csak Olaszországban nyolcszázmilliót. Mit jelenthetnek ne­künk. magvaroknak, szegedieknek a ..kis Liebmann' fotói. melyekből 85. születésnapja alkalmából állítottak ki a Saitóház klubiában egv csokorra valót? Ha erre vá­laszt keresünk, nem kerülhetjük ki a következő kér­dést: egváltalán mit jelent a fotográfia a XX. század utolsó negvedében ? A fölgyorsult információ zuhatagában egv úi. ön­álló és öntörvényű közlési eszköz és művészeti ág vert gvökeret és terebélyesedett óriásivá: a fényképezés. A fotók — képeken, újságokban, folyóiratokban, könvr­vekben. nvomtatva és kivetítve — mindennapjaink el­maradhatatlan kísérői. Hiteles dokumentumai a tör­ténelemnek. krónikásai az emberek életének, rögzítői a környezetváltozásoknak, s ha valaki nemcsak szak­mája szerelmese, hanem elkötelezett művelője és tu­datos krónikás is. mint Liebmann Béla. a fotósok szegedi dovenie. akkor többet képes tenni, mint tük­röt tartani az eseményeknek. Egv önálló képi nyelv birtokosaként fotómasináia segítségével elkészítette az elmúlt hat évtized fénnyel írt szegedi dokumentum­albumát. Túl a lencsén, a technikán, észrevette a múló oillanatok varázsát, az emberi gesztusok mara­dandó értékét, a történelmi események lényegét. Kró­nikás volt és lokálpatrióta, aki úgy dolgozott hivatás­szerűen. hogv nem kötötte magát szerkesztőségekhez hivatalos papírokkal: űgv rögzítette élményeit, hogy másoknak is üzenni tudott vele: űgv ragadta meg a pillanatot, hogy az sokak számára felidézhető: úgy mentette az egyéni és a kollekítv emlékezet mozaik­kockáit. hogv az utána következő generációk számára színes, tartalmas és gazdag kép állhat össze. Hosszú volt az üt. míg a Színházi Életben meg­jelent első fotóktól eljutott az országos ismertségig, míg Szeged hosszú évekig egyszemélyes riporteri stábia lett. míg lapunknak hosszú évtizedeken át sze­retett és megbecsült külső munkatársává vált. Otthon volt a szabadtéri bölcsőiénél, a játékok hőskorában: a munkatáborok kegvetlen körülményei között sem lett hűtlen fényképezőgépéhez, elébe ment az esemé­nyeknek a felszabadulás heteiben, hónapiaiban, ott volt az azt követő, fölgyorsult időszak megannyi ese­ményénél.' de megörökítette a változó város' arcát szeretettel forgolódott a tápéi utcákon és megbecsült fotóriporter lehetett Szent-Györgyi Albert laboratóri­umában. Liebmann Béla egv hosszú és tartalmas életpálva alkonyán.' tavalv. alaoítvánvt létesített az úiságfénv­kéüezés színvonalának emelése, a szakma népszerű­sítése érdekében. Neve összeforrott a város hat évti­zedének históriáiéval. Biztos vagvok abban, hogv ké­peinek iava maradandó a sok-sok milliárdos kép­áradat között is. Munkássága része a magvar fotótör­ténetnek. Képeiből talán kitelne egv albumravaló. Esetleg egy következő születésnapi ajándékként. Tandi Lajos Filatéliai vetélkedő Július 16. és 21. között Kőszegen rendezik meg a II. Magyarországi Nemzetközi Ifjúsági Filatelista vetélke­dőt. Az előzőt 1975-ben tar­tották. A 16—22 év közötti bélyeggyűjtők idei nemzet­közi versenyén az európai szocialista országok mellett kubai fiatalok is részt vesz­nek. A vetélkedő témája a Magyar Tanácsköztársaság lesz. A csapatok történelmi és filatelista1 ismereteikről először írásban adnak szá­mot. majd a témához kap­csolódó, a zsűri által ren­delkezésre bocsátott 50—60 bélyegből álló kiállítást kell készíteniük, a következő na­pon pedig szóbeli vetélke­dőn vesznek részt. A nagyszabású verseny ..dobogósait" — az ünnepé­lyes eredményhirdetés után — középkori ceremónia sze­rint lovaggá ütik. A verseny helyszínén a posta alkalmi bélyegzést használ. Ember — munka — társadalom Június 25-én nyitják meg a miskolci nyári egyetemet. Az „Ember — munka — társa­dalom" címszóval szervezett stúdiósorozat idei fő témája a vállalkozás és a felelősség lesz. Az előadásokat az adott témát legjobban ismerő ne­ves szakemberek tartják. Az idei miskolci nyári egyetem­re százötvenen jelentkeztek. A hallgatók többsége elmé­leti és gyakorlati szakem­ber. felelős vezetője külön­böző intézményeknek és vál­lalatoknak. A nyári egyetem hallgatói tíznapos miskolci tartózko­dásuk során megismerked­nek a város és Borsod _ me­gye kulturális értékeivel, természeti szépségeivel. Kincskeresők Szegeden Mit jelent a ma általános iskolásainak az irodalom? Sokan fölteszik a kérdést: (föltételezzük) a 6zülők. a pedagógusok, a műfaj mű­velői. költők. írók. Maguk a gyerekek is. Sőt! Forszí­rozzák. hol a diáknyelv he. lye a magyarban, az anya­nyelvben, van-e elég igé­nyesség önmagukban s a környezetükben (ez utóbbi a veszélyesebb) a választé­kos nyelvhasználatra. Pedig a kelléktára oly gazdag oly bőséges az édesnek. Szóvá teszik aggódásukat. biztos, hogy odavalók szólnak hoz­zánk. hozzájuk a rádióból, a televízlóból? Nagyító alá teszik a gyermekeknek és az Hiúságnak szóló irodai, mi alkotásokat. Azok bizto­san. akik részvételi jogot nyernek a Kincskereső gyer­mekfolyóirat nyári táborai­ba. Az úttörőszövetség orszá­gos tanácsa, a szerkesztőség és a helyi tanács sok éve ad otthont a sárga nyakken­dős kincskeresőknek: az idei június 19-től 28-ig tar­tó tábor sorrendben a ki. lencedik. Első évben Zán­kán találkoztak az iskolá­sok. majd egv okos gondo­lat és a vendégszerető ta­nács Szegedre hívta őket. Hiszen hol is érzékelnék leginkább, mint Szegeden — ahol hazánk egvetlen iro­dalmi gvermekfolvóirata ké­szül megnövekedett az ér­deklődés a gyermek- és if­útsáairodsilom iránt, a tár­sadalom tini/elmével aránvo. san támogatásának, mértéke is íahoiódik. óva intenek szakemberek — mint tette ezt dr. Grezsa Ferenc, a folyóirat főszer­kesztője tábornyitójában — a technokrata szemlélet uralmától. A humán mű­veltség nem lebecsülendő. az olvasásnak manapság is kulcsszerepe van. Az iroda­lomművészet ismerethordo­zó. tudományoótló világné­zetet. erkölcsöt alakító-for­máló művészet. Különösen ott, ahol a művelődés az olvasás közösségi formájá. ra, a kívánatos kincsre rá­bukkannak. S a szegedi Kincskereső táborban nem­hogy megtalálták, de egyre ékesebbé, csillogóbbá vará­zsolják e kincset, örvendhe­tünk közel évtizedes sikerén és jó hírén, tőlünk vitték a gyerekek. Országszerte megyei Kincskereső táboro­kat hívnak életre, a szegedi példa nyomán Tatabányán, Egerben. A kincskereső nemcsak folyóirat, nemcsak ifjúsági irodalom, hanem mozgalom is, ahogy azt Baka István. a folyóirat főmunkatársa megfogalmazta. Efcen a nyáron a Kincs, kereső klubok randevúztak Szegeden. Az ercsiek Szeged irodalmi emlékhelyeit Is­mertették társaikkal, a do­rogiak nyelvi és irodalmi játékokat adtak elő. A kun. fehértói kincsesek a népi költészetből táplálkozó jel­mezes mesejátékokkal je­leskedtek. Még szót kapnak a gyulaiak, a télegyhiziak az előszáUásiak. a szobosr. lóiak. A gyerekek között aZa&iak, akik éveli éta okosodnak, művelődnek tá­borban. Gázon Ákos Veszp­rémből : — A Barátom a könyv pályázaton tavaly nyertem, idén másodjára vagyok Szegeden. Tetszik, hogy kicsi, csak 130-an va­gyunk. Dr. Bácskai Erzsébet tavalv emlékezetes színját­szó csoportunkat igazi kis művészekké nevelte. Kö­t>essy Zsolt Gvőrböl: — A gimnázium második osztá­lyát végeztem. Ifivezetőként jutottam ismét Szegedre. Harmadjára találkoztam Si­mái Mihállyal, akinek kez­detben Írogattam. Még is­meretlenül biztatott. ne hagviak föl a versírással. Csuthi Éva Kecskemétről: — Ötödször vagvok a tá­borban. Szép helven tanul­hatjuk a verscsinálást. szín­játszást. bárcsak minden gyereknek lenne erre mód­Elcsitul a gyermekzsivaj... JÖ. Mag Edit Az iskola már régen ki­szorult az őt megillető hely­ről. Szurtos picike lyukba kényszerítették a virgoncte­kintetű nebulók csapatát, az ódon osztályteremből raktá­rat alakítottak, az öltöző­folyosóba bolt költözött. A tanyai lámpásoknak tisztelt tanítók otthonait hajlékta­lan családok foglalják. Va­lamikor száznál is többen taposták az iskolába vezető gyalogutakat, semlyéki csa­pásokat, most mindössze tizenegy kisdiák biciklizik a betonúton. Régen a szel­lem és a lelkiismeret táplá­lására szolgált az út mentén hivalkodó épület, most ke­nyeret. tejet is mérő kocs­mát rejtenek a dúslombú fák. Amióta a családok szét­rebbentek a homokba süp­pedt tanyák udvarából, meg­változott a világ. Elhamar­kodott intézkedések siettet­ték e világ pusztulását. A tanyai iskolák mindig is különböztek a többitől. Han­gulatuk megmásíthatatlan. A szülők, kik nemrég még* maguk is kínlódtak a betű­vetés tudományával — épp­oly szorongva várják most is, hogy mire megy a gye­rek, mint annak idején, ami­kor még 30—40 gyereknek szólt az órakezdést jelző tanítói taps. És tisztelik a tanítót, aki pedig pont olyan gazdálkodóvá kényszeredett az idők során, mint ők, mert az apró gyerkőcökből világ dolgaira fogékony em­berpalántát nevel. Emberkö. zclibb kapcsolatok teremtőd­nek még akkor is, ha a ta­nyai iskolák teljesen elvesz­tették tekintélyüket. Meg­alázottan szomorkodnak, tá­tognak éltetőjük, a hangos gyerekzsivaj után. A padban szorongva — Elfogytak a gyerekek — mondja Savanya Antal, a perczeli iskola utolsó évzáró ünnepélyén. — Igaz, hogy a mostani egy elsős helyére öten lennének, de későbbre nem jelentkezett utánpótlás, ezért bezárjuk az iskolát. A bizonyítvány és a juta­lomba kapott könyvek osz­tásakor ott szorongtak a padokban a néhai diákok is. Sejben Mihálynénak például kicsit oldalt kellett fordítani a lábát — akár e sorok író­jának —, hogy tisztességgel elférjen a padban. Jaksa Jánosné talán most valami máson gondolkozott, s olyas­min törhették fejüket Gera Györgynével, amelyen még Terecskei Juló és Nagy Ju­ciként jót nevettek. Egy vi­szont biztos: se a Bartucz, se a Molnár, se a Terecskei, se a Pálinkó-gyerek már nem dicsekedhet majd az­zal a gyerekeinek, hogy egy iskolában tanulták velük a betűvetést. Gera Lászlómé viszont elmondhatja magá­ról : Tóth őse is szépítette a kultúra bölcsőjét a múlt síázad vegén. A dédapa ök­rökkel hordta az udvarra a törmeléket. Az arravalók beszéde sze­rint azért nevezték el a kis­teleki homoktenger közepére épített iskolát a szabadság­harc honvéd tábornokáról, mert állítólag a sarki ezüst­n? árfához kötötte lovát. (Az ottani semlyéket is Perczel­re keresztelték). Sokan a Kistelek történetét földol­gozó egyik korábbi könyvecs­kéből tudják, hogy az első tanítók a parti Sisák-tanyá­bar, vetették el a kultúra Molnár József felvétele Bizonyifványosztás a «perczeli iskolában magjál és az iskola a szá­zadforduló előtt épült. (A tanyai iskolák hiteles törté­nészei bizonyára pontosab­ban és hitelesebben tudják, mikor is emelték az épüle­tet, mint a hajdani iskola­kerülők.) Évszázad alatt jó páran vállalták a tanyai lámpás •zerepét. A mostani déd­nagyapák palatábláira Tiry tanító úr formáltatta az ábécé betűit. Hallani még Bálint, Csúri, Kovács, Csiky tanító bácsiról, Vassné, Kon­dászné, Lepránné tanító né­niről, akik idejük jelentős részét áldozták a tanyai gyerekek tanítására. Körbe a Pántlikán Az utolsó mohikán. Sa­vanya Antal, 1969-ben lett az iskola alsó tagozatának tanítója.'Akkoriban már na­gyon kongatták a vészha­rangot a tanyai iskolák fö­lött. Bizonyítványosztáskori beszélgetéskor kiderült, hogy eddig nagy szükség volt az iskolára. Nemcsak azért, mert a faluban nem volt elegendő hely. hanem azért is mert aki Savanya tanító bácsi keze alól kikerült, szépen helytállt a magasabb mércét állító falusi osztá­lyokban is. Nem kisebb szakértő, mint Szeberényi Jenöné. a kisteleki II. Rákó­czi Ferenc általános iskola igazgatója mondotta mind­ezt. A kérdésre, hogy gon­dot okoz-e a perczeli iskola bezárása, így felelt az igaz­gatónő:.,. — Erről véglegesen majd a tanácsülés dönt. ősztől kedvezőbbek lesznek a fölté­teleink, mert 4 új tanterem­mel bővül a kisteleki iskola. A gyerekeket busz viszi hozza majd, s mi nagyon bízunk a Volánban, hogy járatait a gyerekek igényei szerint igazítja. — Külön buszt adnak? A pillanatnyi állapotok szerint a Pántlika úti járat jár majd be ide a perczeli iskoláig. Sajnos, azzal csak átszállással tudnak közleked­ni a gyerekek, ezért nagyon jó lenne, ha olyan busz köz­lekedne. amelyik a napközi után indulna és egyből haza hozná az iskolásokat. Belegondolva... A perczeli Bartucz Agika otthonról két kilométert bi­ciklizik reggel, majd a volt iskolájától az új iskoláig még nyolcat döcög busszal — egyszer átszáll a Lippainál — aztán nyolc órától négyig tar.ul, majd megteszi ezt az utat visszafelé is. Nem kis teljesítmény egy 10 éves kislánytól... Körülbelül akkora mint az Északi városrészben lakó családé, aki Petőfitelepre viszi majd reggelenként a gyerekét mielőtt munkába állna a város másik végén — a gumigyárban. Ha a tömeg­közlekedésre hagyatkozik, rámegy 2—3 órája Talán az iskola lehet az iskolapéldája, hogy valami nálunk nem működik tökéletesen. Szer­vezésből, sajnos, osztályis­métlők lettünk. Majoros Tibor Népművészeti vásár Július 1-én rendezik meg Győrött a hagyományos nyá­ri népművészeti vásárt. A színtere ezúttal is a műem­léki belváros sétálóutcája lesz. Az ország minden ré­széből várnak népművésze­ket, népi iparművészeket, neves fafaragókat, kézimun­kázókat, fazekasokat, vesz­sző- és csuhéfonókat, bőr­díszműveseket, gyertyaön­Uíutl, Több népművész arra is vál­lalkozott, hogy a vásárlók, nézelődők tarka áradatát bevezeti mestersége titkai­ba. Őket munka közben lát­hatják az érdeklődők. A hamisítatlan vásári han­gulatról ősi rigmusokat kán­táló kikiáltók, citerazeneka­rok, pávakörök és néptánc­csoportok gondoskodnak. A szabadtéri műsort egy svéd népi együttes vendégsze­rcpieöc fcUQtibiU. lúnius 25—29. Tanárok nyári akadémiája Immáron tizennegyedik al­kalommal rendezi meg a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola a Bács-Kiskun. Bé­kés, Pest, Szolnok és Csong­rád megyei, illetve a szegedi városi tanács vb művelődés­ügyi osztályainak, valamint a megyei pedagógiai intéze­teknek közreműködésével a tanárok nyári akadémiáját. A június 25—29. között sor­ra kerülő továbbképzés ren­dezvénysorozatát idén az ál­talános iskolák történelem és rajz szakos szakfelügye­lőinek, illetve vezető peda­gógusainak, körülbelül 100 résztvevőnek tartják meg. Megnyitó előadást A törté­netiség szerepe az ideológiai munkában címmel dr. Koncz JánosA az MSZMP. Csyesrad megyei bizottságának tit­kára tart. holnap, héttőn délelőtt 10 órai kezdettetl a főiskola dísztermében. A Tanárok XIV. Nyári Akadémiáján a történelem­és rajzoktatás szakmai, va­lamint oktató-nevelő mun­kájával kapcsolatos aktuá­lis kérdéseket jó néhány elő­adáson és szemináriumon dolgozzák föl, részt vállalva ezzel az új oktatási doku­mentumok bevezetéséből származó fontos feladatok­ból. A programban számos előadást konzultáció követ majd. s a közösen végzett munka során különös hang­súllyal tárgyalják meg a képmagnó-felvételekkel il­lusztrált különböző tanítá­si upcgyjaia lakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom