Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-24 / 147. szám

74. évfolyam 147. szám 1984. június 24., szombat Ara: 1,40 forint Saját erőből A

legszélesebb közvélemény előtt polgárjogot nyert az utóbbi néhány esztendőben a kifeiezés: saját erőből. Igv készül a lakások 80 százaléka, ezt hangoztattuk, amikor a szerződéses üzemeltetési formát a szolgáltatóiparban meghonosítottuk, és a gyenge, bizcmvtalan. a lábukon alig álló vendéglők, fodrászszalonok. kisboltok gazdasági prosperitását tűztük ki célul. A saiát erő visszaköszönő szóhasználat volt az országgyűlés nyári ülésszakán is. A T. Ház »elsősorban akkor ismételte ezt a kifejezést. amikor a veszteségforrások enyhítéséről, vagy megszüntetéséről beszélt. Ugyanis országszerte gond. hogy Rzok a vállalatok, üzemek, amelyek évekkel ezelőtt belépőt váltottak a gvengén gazdálkodók klubiába. ottragadtak, és a belépőieavből bérlet lett. A veszteséges, alaohiányos szervezetek betegségi állapota állandósult. A kórokozót nem tudták leküzdeni, annak ellenére sem. hogv az államtól kaptak erősítő iniekciókat. A kórlapot többé-kevésbé úgv lehetne kitölteni: lassan követik a piaci igényeket, nem használják ki a szellemi adottságokat, ráfizetnek a beruházásokra. nem olvan árut termelnek, amit jó pénzért el lehet adni stb.. stb. A közgazdaságtanban nehezen eligazodó magvar állampolgár is tudia. hogy a rosszul dolgozó cégnél — belvárosiasán szólva — ..mitől döglik a légv". mi az eredménytelenség oka. A szigorúbb és nehéz helyzetben nem lehet néhány vállveregetéssel. einve-einvével az ügyet elintézni. a dolgokat elrendezni. Annál az egyszerű oknál fogva sem. mert az állami költségvetés hiányának 90 százalékát — ami több milliárd forint — az ipari vállalatoknál „termelték ki". A nevezett cégek száma oedig nem több két tucatnál. És valamennyi régi klubtag a veszteségesen gazdálkodók társaságához tartozik. Történetünkben lehet, hogy a mostani ülésszak drámai fordulatot hozott, hiszen a pénzügyminiszter bejelentette, az állam nem adia tovább az erősítő iniekciókat A támogatást csak a iól dolgozó vállalatok rovására tudnák biztosítani, és ez már nem megy tovább. Ezentúl saját erejükből kell talpra állniuk, ami korántsem annyira ördöngös dolog, mint ahogv egyes vállalatvezetők tehetetlenségüket, gyengeségüket és a kezdeményezőkészségük hiányát palástolva hirdetik. Jó néhánv nehéz helyzetbe került cég bizonyította már. hogy a megfelelő szakértelemmel.yálla'lkozó. az úiitást szem előtt tartó vezető a sárba ragadt szekeret ki tudia rántani. 1 " # Saiát erőből építkezünk. Szép és elismerő szavakat lehetett hallani a magánépítők mozgalmáról, ám nem hiányoztak a kritikai megiegyzések. A magánépítő-mozgalomnak egyre inkább számkivetettjei a vékonypénzű. kiskeresetű fiatalok. Biztosan mindenki ismer olvan történetet, amikor a boldog fiatal párok a reggelig tartó lakodalomból a saiát otthonukba mentek. Örömüket nem felhőzte be. hogy a lakást nem ők vették. Az apósok, anyósok dobták össze a pénzt az úi otthonra. Micsoda boldogság. De milyen keserves küzdelmet jelent a huszonéveseknek, azoknak akik 3—4 ezer forintból gyűitik össze a beugrót és tíz év is eltelik, amíg egvbe lesz a pénz. Az ő lakodalmuk után hosszú az út az önálló, saiát otthon küszöbéig, és sokszor tövisekkel van kirakva. A lakásárak pedig emelkednek. Szűkebb pátriánkban egy két és fél szobás sima panelotthon vételösszege megközelíti a 800 ezer forintot. A régi kabarékérdés iuthat eszünkbe: Mibul. Ubul? Nem szaporítom a szót. nagyon sok esetben a szülők pénztárcája határozza meg a lakásszerzés esélyeit a fiataloknál, lav aztán az országgyűlésen is sok szó esett társadalmi segítségről. amelynek a formája különböző lehet. Nyilvánvaló érdeke minden vállalatnak, hogy a jó szakembert megfogja, letelepítse. Erre is vannak ió példák. Tavaly ilyen meggondolásból 13 százalékkal nagyobb lakásépítési alapot képeztek, mint az előző évben. Az 1982. évi 17 ezerrel szemben 1983-ban már 27 ezer lakás építéséhez és vásárlásához nyújtott támogatást a munkahely. A kormány döntése alapián a fiatalok az idén még fokozottabban érezhetik az állami segítséget. Az ifiúság lakáshoz iutási lehetőségeinek javítására 300 millió forintos többletet fordítanak. Az OTP pedig differenciáltabban, az egyéni helyzetet jobban figyelembe vevő hitelbírálatot folytathat a lakáshiteleknél. * Természetesen továbbra is szükség lesz saiát erőre az otthonteremtésnél. Sőt... Ám megragadom ezt az alkalmat és a gondolatmenet •égén arra biztatnám a gyárak, üzemek, intézmények ezetőit hopv a teliesítménvek alaoián még iobban "fferenciáliák a fizetéseket, futtassák ki a szorgalmas. tehetséges fiatalokat. A fizetésemelésnél és az •'őre-jutásnál ne legven szempont. ..fék", hogv X. Y. még fiatal. Végeredményben ez a legnagyobb segítség az otthonteremtéshez. Ez az érem eevik oldala. De a fiataloknak is rá kell iönniük. a sült galamb nem repül senkinek a száiába. Az élet küzdelem, és nem szabad elfelejteni, ineven nem adnak "semmit Ám nincs olvan gát. ami végül is megállítaná a szorgalmas, törekvő embert az előrejutásban, még akkor sem. ha csak 25 éves. Halász Miklós VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Késik a szántóföldi zöldség Az utóbbi hetek esőzései az ország zöldség-gytimölcsellátása szempontjából elsőrendűen fontos Heves megyében is helyre állították a talaj vízgazdálkodását. A viszonylag hűvös idő, főként a szinte hideg éjszakák hatására azonban változatlanul lassan fejlődnek a szántóföldi zöldségfélék és a gyümölcsök. Márpedig lényeges árcsökkenést csak ezek piacra kerülésétől lehet várni. Különösen a közismerten melegigényes dinnye, paprika, uborka és paradicsom fejlődése lassú az átlagoshoz képest. Más években ilyenkor már a szántóföldi ültetvényeken is színesedett a paradicsom, az idén viszont még éppen csak virágzik, legfeljebb mogyoró nagyságúak a gyümölcsei. A piacon • kapható paradicsom még mind fólia alatt terem, s az árát is az ezzel járó meglehetősen magas költségek határozzák meg. Néhány kevésbé melegigényes zöldségnövénynek, például a káposztának, az előbbiekkel ellentétben kifejezetten kedvezett a hűvös, csapadékos idő. Elutazott hazánkból Helmut Kohl Záróeseményéhez érkezett szombaton az a háromnapos program, amelynek során Helmut Kohl. a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja hivatalos látogatást tett Magyarországon. Délelőtt Hajdú-Bihar megyében vendégeskedett a kormányfő, feleségével és NSZK-beli több más személyiséggel együtt. A vidéki látogatásra a vendégeket elkísérte Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nagy János külügyrrynisztériuTni államtitkár, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes és Kővári Péter, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete is. A program a reggeli órákban a megyeszékhely. Debrecen régi és újabb nevezetességeinek megtekintésével kezdődött. A szövetségi kancellár a városnézés során — Sikula György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára és Szabó Imre megyei tanácslenök kalauzolásával — felkereste a történelmi múltú nagytemplomot. az oratóriumot, majd betért az egyik üzletközpontba. Benyomásairól elismerőleg nyilatkozott, mert — mint mondta — alkalma nyílott megcsodálni a régmúlt és a legújabb kori történelem emlékhelyeit, valamint közeli személyes tapasztalatokat szerezni a debreceni emberek életéről. Miután elköszönt az NSZK kancellárja a debreceni program házigazdáitól a református kollégium oratóriumában — köztük dr. Bartha Tibor püspöktől a magyarországi református egyház zsinatának elnökétől, a magyarországi egyházak ökumejiikus tanácsa elnökétől — a Hortobágy volt a látogatás következő állomása. Itt Polgár Sándor. a Hortobágyi Állami Gazdaság igazgatója fogadta Helmuti Kohlt, akinek a mátai lovaspályán látványos lovasprogram során bemutatták a messziföldön is híres magyar paripák legjobbjait, majd a ménest és a szürkegulyát. Közben elmondták az állami gazdaság vezetői, hogy a Hortobágy Magyarország egyik legvonzóbb vendégforgalmi nevezetességei közé tartozik. Itt hozták létre — több mint egy évtizeddel ezelőtt — Magyarország első nemzeti parkját, 65 ezer hektáron. A mezőgazdasági termeléssel összekapcsolják a természetvédelmet. A természeti értékek továbbőrzését szolgálják például olyan génbapkokkal, amelyek segítik az ősi magyar szürke szarvasmarha, valamint a hosszú szőrű rackajuh fennmaradását. Negyvenháromezer hektáron gazdálkodik a Hortobágyi Állami Gazdaság, amelynek a nagy kiterjedésű szántóterülete mellett hatezer hektáros halastava is van, és profiljába tartozik az állattartás. Jeles rendezvények a Hortobágyon az esztendőnként ismétlődő hídi vásárok és a nemzetközi lovasnaook. Nádudvarra látogattak ezután a vendégek. A Vörös Csillag Termelőszövetkezetben Szabó István elnök volt a házigazda. A közös gazdaság nemrégiben épült új művelődési központiában tartott tájékoztatója után a vendégek megtekintették a gazdaság egyik üzemegységét,- és egy tsz-tag háztáji gazdaságát. A tsz-látogatást követően a kabai vasútállomásról in(Folytatás a 2 oldalon.) Pillanatok — Nagy László fotóriportja