Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-23 / 146. szám

10 Szombat, 1984. Junius 23: Helmut Kohl pénteki programja (Folytatás az 1. oldalról.) lódlk. ar. NSZK tehát a világ egyik nagy kereskedő országa, s éppen ezért arra számít hogy a jelenlegi bonyolult világgazdasági körülmények nemcsak nem keresztezik a két ország közötti kapcsolatok bővítését, hanem egyenest ösztönzőleg hatnak rá. A nyugatnémet rádió tudósítójának kérdésére válaszolva Kohl kancellár elmondotta. hogy magyaror. szági látogatását felhasználja a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége képviselőivel való találkozásra is. Hangoztatta, hogy mindkét kormány hídnak tekinti a Magyarországon élő német ajkúakat a két nép kapcsolataiban. O A nap folyamán Helmut Kohl találkozott a Magyar, országi Németek nemokra. tikus Szövetségének vezető tisztségviselőivel. O Később Helmut Kohl találkozott Lékai László bíboros. pritnás. esztergomi érsekkel a Budai Várban levő rezidenciáján. A program ezt kővetően Debrecenben folytatódott, ahova Helmut Kohl különvonattal érkezett. A szövetségi kancellárt — és társaságaban több NSZK-beli vendéget — elkísérte Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Nagy János külügyminisztériumi államtitkár. Esztergályos Ferenc és Kővári Péter. A vendégeket a debrece-. ni pál vaud varon Sikula György az MSZMP HajdúBihar megyei Bizottságának első titkára és Szabó Imre, a megyei tanács elnöke fogadta. Este a megye vezetői vacsorát adtak a vendégek tiszteletére. Bajnok Zsolt és Peter Boenisch pénteken tárgyalást folytatott egymással a magyar—NSZK saitá. és tájékoztatási kapcsolatokról, a hivatalaik közötti együttműködés fejlesztéséről. (MTI) TRYBUNA LUDU NAPJAI Varsóban pénteken megkezdődtek a Trybuna Ludunapok. Több mint 30 kommunista és munkáspórt lapjának képviselői vesznek részt a LEMP központi lapjának rendezvényén a szocialista országokból. NyugatEurópából és a fejlődő államokból. A Népszabadságot Kovács Dénes rovatvezető kepviseli. A Trybuna Ludu-napokat megelőzően a szerkesztőség tagjai számos olvasói találkozón vettek részt. A hét végén nagyszabású, színes fesztivált rendeznek a Visztula partján, sportvetélkedőkkel, divatbemutatóval és egyéb látványosságokkal. Több szocialista ország, köztük hazánk is kulturális és tájékoztató központot állit fel a fesztivál színhelyén. KOZMOSZ—1574 . Csütörtökön a Szovjetunióban a Kozmosz-csalad újabb műholdját bocsátották földkörüli pályára. A Kozmosz—1574 Cedelzeti berendezései a kozmikus térség további kutatasára szolgálnak. A műholdba egy kísérleti berendezést építettek, amely az eddiginél tökéletesebb módszert kínál a bajba jutott hajók és repülőgépek helymeghatározására. KOROSI CSOMAEMLÉKEST MOSZKVÁBAN Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett emlékestet pénteken Moszkvában, a Barátság Házában a Szovjet Baráti Társaságok Szövelsege és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság. A rendezvényt Vaszilij Sztriganov, az SZMBT vezetőségének tagja, az OSZSZSZK kulturális miniszterének helyettese nyitotta meg, majd Leonyld Cserkasszkij professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia Keletkutató Intézetének alosztályvezetője tartott előadást Körösi Csorna Sándor életéről, munkásságáról. Az ünnepi megemlekezés utón a Barátság Házában magyar grafikusoknak a jubileum tiszteletére készült munkáiból nyílt kiállítás. RADIOAKTÍV HULLADÉKOK A Die Presse című osztrák napilap jelentése szerint Pekingben a közelmúltban tárgyalások folytak Ausztria és Kína képviselői között annak a lehetőségéről, hogy ausztriai eredetű radioaktív hulladékanyagot tároljanak Kínában. Az újság szerint Kína idén februárban több nyugat-európai országnak jelezte: kész tárgyalásokat folytatni arról, hogy a Qóbisivatagban ilyen hulladékanyagokat tároljanak. ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte János, luxemburgi nagyherceget, az ország nemzeti ünnepe alkalmából. KITÜNTETÉS Az Elnöki Tanács dr. Pál Józsefnek, a SZÖVOSZ főosztályvezetőjének több évtizedes eredményes munkássága elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából, a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Szlamencky István, a SZÖVOSZ elnöke pénteken adta át. Kádár János fogadta Paol Volckert 0 Budapest (MTI) Kádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Paul Volckert, az Egyesült Államok Jegybankja Kormányzó Tanácsának elnökét. A szívélyes légkörű találkozó során véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet és a magyar—amerikai kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről. A megbeszélésen jelen volt Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Befejeződtek a szovjet—francia tárgyalások « Moszkva (MTI) Mindkét fél véleménye szerint hasznosak voltak a Moszkvában pénteken véset ért szoviet—francia tárgyalások. A megbeszélések bizonyították. hogy lehetséges a két ország nézeteinek további közelítése, párhuzamos vaev közös nemzetközi lépéseik kidolgozása — ezt állaoítia meg az a hivatalos ielentés. amelvet a Konsztantvin Csernvenko és Francois Mitterrand vezette küldöttségek kétnaoos megbeszéléseinek befeiezésekor adtak ki a szoviet fővárosban. A tárgvalások második napiénak fő témáia a kétoldalú kapcsolatok alakulása volt. Konsztantvin Csernvenko a megbeszélésen hangsúlyozta. hogy 'a Szovjetuniót nem konjunkturális megfontolások vezetik a Franciaországhoz fűződő kapcsolatok ápolásában. mivel ezekhez tartós érdekei fűződnek. Szoviet részről most azt tartiák a legfontosabbnak, hogy a két ország viszonyában az utóbbi években tapasztalható problémák után a kapcsolattartás minden területén előbbre léoienek — elsősorban politikai területen. A pénteki megbeszélésen szoviet és francia részről is hangsúlyozták, hogv az eddigi rendszeres politikai konzultációk hasznosnak bizonyultak. Megerősítették azt is. hogv ezeket az 1970-ben aláírt szoviet—fráncia ieevzőkönvv megállapításaival összhangban folytatni kivániák. Francois Mitterrand franciaországi látogatásra hívta meg Konsztantvin Csernvenkót. aki a meghívást elfogadta. Az indiai S Űj-Delhi (AP) Az indiai hatóságok az amritszari Aranytemplom, illetve a pakisztáni—indiai határhoz közeli Muksztar városában levő szent sír Kivételével megnyitották a hívők előtt a szikhek valamennyi kegyhelyet. Indiai illetékesek staerint csütörtöktől Pandzsáb állam tizenkét körzetebői tízben megindultak a menetrendszerű autóbuszjáratok. amelyek azonban csak napközben közlekednek. Pénteken helyreállt a belföldi repülőgép-közlekedés Amritszár felé. A vasúti közlekedés továbbra is szünetel Pandzsábban. Mint korábban jelentettük, az egész napos kijárási tilalmat csütörtökön feloldották, az éjszakai kijárási tilalom azonI ban továbbra is érvényben | maradt az állam nagyobb városaiban. A hatóságok közben tovább folytatják a szikh szélsőséges csoportok felszámolását célzó tisztogató akcióikat, és az amritszari Aranytemplom átkutatását. Indira Gandhi miniszterelnök egy brit televíziós társaságnak adott nyilatkozatában megerősítette. hogy az Aranytemplomot mindaddig zárva tartják, amíg tüzetesen át nem kutatták. és el nem szállították az ott elrejtett fegyverkészletet. Ismételten hangsúlyozta: az indiai hadsereg akciója nem a szikhek, illetve vallásuk, hanem az ott rejtőzködő szélsőséges terrorcsoport ellen irányult. Kijelentette: a terroristák Pakisztánból szerezték be fegyvereiket, azt azonban egyelőre még nem lehet pontosan megállapítani, hogy az Aranytemplomban kirobbant lövöldözésnek pontosan kik voltak részesei. 0 Bombay (AP) Ismét zavargások voltak csütörtökön Bombay-ban. A rendőrség könnyfakasztó gránáttal fekezte meg az öszszecsapásokat. ennek során egy ember életét vesztette, tizennyolcan pedig megsebesültek. öt tüntetőt, őrizetbe vett a rendőrség. A nagyváros egyes kerületeiben éjszakai kijárási tilalmat vezettek be. és megerősítették a rendőrségi járőrszolgálatot. A múlt hónapban Bombayban véres zavargások robbantak ki a hindu és a muzulmán közösség között. Akkor több mint kétszáz személy vesztette életét. Egyelőre nem tudni, hogv a mostani összetűzések hátterében mi Íven termeszetű ellentétek feszülnek. Stratégiai élelmiszerek A KGST múlt heti csúcsértekezletének resztvevői stratégiai jelentőséget tulajdonítottak a mezőgazdasági terményeknek, az élelmiszereknek. A szocialista országokban jelenleg sem mennyiségben, sem minőségben nem kielégítő az élelmiszer-termelés, összességében csökkent az elmúlt évtizedben a tagországok önellátása. A lakosság ellátása, a fogyasztás szerkezetének javítása céljából erőfeszítéseket kell tenni a korszerű technológiák bevezetésére, a mezőgazdaság anyagi és műszaki bázisának tökéletesítésére, a kölcsönös élelmiszer-szállítások növelésére — szögezi le a nyilatkozat. Az erőteljes fejlesztési követelmény a mostani külgazdasági helyzetben jelentős terhet ró a legtöbb KGSTtagországra: a nagy mezőgazdasági behozatalra szorulókra a kemény devizában jelentkező importkiadások miatt, a felesleggel rendelkezőkre pedig a fejlesztés költségei következtében. Évente például 30—35 millió tonna takarmányt importálnak a tagországok, hogy az elmúlt években a növénytermesztésnél jobban bővülő állattenyésztés takarmányigényét kielégíthessék. De a fejlesztes tőkés devizaszükséglete befolyásolja a nettó mezőgazdasági terményexportőr Bulgária és Magyarország lehetőségeit is, határt .szab a mezőgazdasági gépek, a műtrágya, a növényvédő szerek beszerzésének. A mezőgazdasági fejlesztés az iparosítás szakaszához érkezett — ez a legfőbb oka a fejlesztési költségek tetemes növekedésenek. A legtöbb KGST-orszag a nyolcvanas évek elején jutott el a felismeréshez, hogy át kell értékelni a korábban mostohán kezelt agrárgazdaság szerepét, változtatni kell az ipar felé irányuló egyoldalú eszközáramláson. A mezőgazdaságnak szállított munkagépek, a fűtőanyag, a takarmány állandó drágulása, valamint a bérek emelkedése azonban nehezíti az átcsoportosítást, mégha a drágulást valamennyi országban igyekeznek is a termelői árak megfelelő mértékű növelésével ellensúlyozni. Szovjet szakemberek adatai szerint például a mezőgazdasági költségek emelkedésének mintegy felét a gépvásárlások, ipari eredetű anyagok áremelkedése okozta az elmúlt évtizedben, emiatt igen kedvezőtlenül alakult a mezőgazdasági termények önköltsége és eladási ára közti viszony, vagyis a költségek gyorsabban emelkedtek, mint a termelés, a bevetel. A KGST-tagorezágok az agrárkülkereskedelemben is az általános árképzési elvek alapján állapítják meg a szerződéses árakat, kiindulási alapként a világpiaci árakat veszik figyelembe. Eszerint a KGST-kereskedelemben az elmúlt évtizedben mintegy másfélszer gyorsabb ütemben drágultak azok az energiahordozók. amelyek többek között a mezőgazdasági termények előállításához is nélkülözhetetlenek. Magyarországon is. a külső árváltozások következtében, ma egy tonna kőolaj beszerzésért mintegy 1.6 tonna kukorica, 200 kilogramm marhahús exportjával kell fizetni, a másfél évtizeddel ezelőtti mennyiségek mintegy kétszeresével. Egy-egy termény ára persze sok mástól is függ. változhat például aszerint is, hogy az adott évben átértékelik-e az árakat, vagy sem. Végül is 1970—80 között a Szovjetunió például a bolgár almáért kétszer, a Magyarországról beszerzett almáért 1.8szer, a magyar tojásért 1,6szer fizetett többet. A csúcsértekezlet résztvevői most hangsúlyozták, hogy „biztosítani kell az exportőr országok számára az ösztönzés gazdasági feltételeit". A terményérfékesítéshez fűződő érdekeltség fokozásával kívánják kiküszöbölni az együttműködés ^avarait, a gyatra minőségből, határidő-csúszásokból, a „kemeny cikkek" hiányából, esetenként a tőké6 piacon való értékesítéséből fakadó KGST-közi nehézségekét! Magyarország, amely a KGST-tagországok mezőgazdasági importjában való szállítási részesedését az elmúlt tíz évben háromszorosára növelte, erőteljesen érdekelt abban, hogy a fejlesztési terhek finanszírozásában az importban érdekeltek is kivegyék részüket. Korszerű szállítási park kiépítésével. vagy almatórolö beruházásokkal, hűtőházi fejlesztésekkel javítható a szállítások színvonala — ebben nemcsak az eladók, de a vásárlók is egyértelműen érdekeltek. Az ilyen, távlatokban megvalósítható közös beruházási programok mellett, szakértők szerint gyorsabban előbbre lehet lépni az árképzés fejlesztésével. Ántekume A Világjárók sorozat legújabb kötete sok mindenben eltér az útikalandjaikat mesélő, eddig ismeretlen or. iszágokat, vidékeket feltérképező. a tájak sugallta gondolatokat továbbadó szerzők élményeitől. A könyv írója az életét tette fel arra. amiről írt. A civilizációtól megcsö| mörlött vagy egyszerűen belefáradt emberek már VolI taire. Rousseau óta szívesen | foglalkoztak azzal a gondolattal. hogv hátrahagyva kolonccá váló eletüket és énjüket. megpróbáljanak másik életet kezdeni. Ha újat nem is: mert valójában a régit folytatják, ha más világrészen. ha más országban is élnek, és más néoek veszik őket körül. A történészek. a népraiz kutatói, az országpt feltárók és a „romantikusok" között a küönbség alkalmazkodásuk időtartalmában van. Véglegesen egvetlen kutató sem tudott eddig megmaradni a .primitív" ner>ek között. Csak későn döbbentek rá. hogy a már elfogadott és nyűgnek érzett értékrendet kellett egv másik, nem kevésbé kötöttel felcserélni! Ennek az élménynek világirodalmi rangú megjelenítése Alejo Carpentier re. génye a Los pasos perdidos (Elveszett lépések). Az önmagáról mintázott regényben ahogy a főhős távolodik a fővárostól, a gályarabságnak érzett hétköznapi robottól. időben is úgv éli át visszafelé az időt, végül a kőkorszakon éppen csak túljutó indiánok világa öleli körül. A népzenekutató és zeneszerző meghátrál, az alkotás vágya sokkal erősebb, mint a később már kiábrándítónak érzett őserdei élet.. . André Cogriat-nak. az írónak „egyik" életéről a szűkszavú utalásokból csak annvit tudunk meg. hogv gvárban dolgozott, megtakarított oénzén indult útnak. Katonáskodasa Madagaszkár szigetén érlelte meg benne a vágyat amelv végül megvalósult, és új embert faragott belőle. A Brazíliával és Suriname-mal határos, alig ismert Francia Guyana folyóktól szabdalt, sűrű őserdővel borított vidékén egv hajótörés után a vajana indiánok fogadták maguk közé. az életét megmentő törzs tagja lett. Egy indián pár fiává fogadta új nevet adtak neki. Ezután egvütt élik az indiánok belülről megismert. szeretettel megfigyelt életét. Antekume néoének élete az óhajtott szabadság mellett nehézségeket is hoz. a megélhetés örök harcát, a vadászatokat. Meg kell tanulni az étkezési szokásokat. kiállni a Dróbákat. élni kell a vajanák hétköznapjait. Minden indián témáiú könyv megkerülhetetlen gondja a civilizáció és az őslakók viszonvának leírása. A tengernyi, indiánokról szóló könwben szinte kivétel nélkül a bennszülöttek pártján aUnak a szerzők de a részvéten, a megértésen túl tenni nem tudnak vagv nem akarnak semmit! Antekume viszont űi falut éoít népének. az őserdei iskolában oktatia a betű varázsára a gyorsan tanuló kis indiánokat, akik. nek eey kis írógéD mása az esoménv a beszéd rám a! Tűzhelyet, családot talál választott népe között. Alaszavani. az indián fiatalasszony megadja számára mindazt, amire az. emberek vágvódnak: boldog életet a szeretett assz.onnval. a jellem és az életmód harmóniáját. A falu érdekeit nézi mindé, nütt, nemcsak életformájukban azonosul velük, hanem vajanává is válik. A „pálisziszit" (a fehér embert) gyanakvással, idegenkedéssel nézi. ugyanúgv mint a törzs tagjai. S a gyanakvásra meg is van minden ok! A „történelem előtti időkből ittmaradt" embereket erőszakosan térítő szerzetesek, és a ravasz, kétszínű, csendőreit az indiánok közé küldözgető Franciaország segít az indiánokon. de ennek lényük, életformájuk feladása az ára! A még mítoszokkal, törzsi öntudattal is alie rendelkező ős'akók ellenállnak, egvre be'iebb menekülnek a bányákat kereső építkező fehérek elől. Az író riasztó oéldákkal bizonyítja a turistalátványossággá. alkoholistává züllött indiánok sorsán át a civilizáció . áldásait". Az eurónai ember hajlamos a haladást, a fejlettséget a technikai eszközök i&meretevel azonosítani, ezért jogot formál más emberek eletének felforgatására. Bármilyen nagy szeretettel írt Cognat a vajanákról. szerzője akarata ellenére is kiderül, hogy a civilizáció sajnos. feltartóztathatatlan! Az orialikule indiánok még kobaltéval „döntik" a fákat (órákig tartó fáradságos faragcsálással), de az ő létük is épnoly bizonvtalan. mint a puskával vadászó vaianáké. A sámánok. varázslók tudományát lassanként elhalványítja a fővárosi kór. ház. bármennyire is fé'ne'-» először a „vademberek", a nyűgnek érzett európai -u hét is felveszik, átmenetil00 dolgoznak a városban óc már azért, hogy rádiót ve gyenek. A könyv olvasása urán szinte személves ismerősünkké válik Moloko. » va. rázsló, Malavate. Antekume indián névadója. Az ewszerű szöveget megszán/ti a belső fűtöttség, az átélés. A fekete-fehér é« színes fotók az indiánok hétköznapjaival segítenek szívünkbe zárni ezt a kedves néoet. André Cognat könyvét íAnrákurne. avagv e<?v másik élet) szívvel aján'itJk Rozsn.vai Jenő