Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-23 / 146. szám

10 Szombat, 1984. Junius 23: Helmut Kohl pénteki programja (Folytatás az 1. oldalról.) lódlk. ar. NSZK tehát a vi­lág egyik nagy kereskedő országa, s éppen ezért arra számít hogy a jelenlegi bo­nyolult világgazdasági kö­rülmények nemcsak nem keresztezik a két ország kö­zötti kapcsolatok bővítését, hanem egyenest ösztönzőleg hatnak rá. A nyugatnémet rádió tu­dósítójának kérdésére vá­laszolva Kohl kancellár el­mondotta. hogy magyaror. szági látogatását felhasznál­ja a Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövetsé­ge képviselőivel való talál­kozásra is. Hangoztatta, hogy mindkét kormány híd­nak tekinti a Magyarorszá­gon élő német ajkúakat a két nép kapcsolataiban. O A nap folyamán Helmut Kohl találkozott a Magyar, országi Németek nemokra. tikus Szövetségének vezető tisztségviselőivel. O Később Helmut Kohl ta­lálkozott Lékai László bí­boros. pritnás. esztergomi érsekkel a Budai Várban levő rezidenciáján. A program ezt kővetően Debrecenben folytatódott, ahova Helmut Kohl külön­vonattal érkezett. A szövet­ségi kancellárt — és társa­ságaban több NSZK-beli vendéget — elkísérte Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Nagy Já­nos külügyminisztériumi ál­lamtitkár. Esztergályos Fe­renc és Kővári Péter. A vendégeket a debrece-. ni pál vaud varon Sikula György az MSZMP Hajdú­Bihar megyei Bizottságának első titkára és Szabó Imre, a megyei tanács elnöke fo­gadta. Este a megye veze­tői vacsorát adtak a vendé­gek tiszteletére. Bajnok Zsolt és Peter Boenisch pénteken tárgya­lást folytatott egymással a magyar—NSZK saitá. és tá­jékoztatási kapcsolatokról, a hivatalaik közötti együtt­működés fejlesztéséről. (MTI) TRYBUNA LUDU NAPJAI Varsóban pénteken meg­kezdődtek a Trybuna Ludu­napok. Több mint 30 kom­munista és munkáspórt lapjának képviselői vesznek részt a LEMP központi lap­jának rendezvényén a szo­cialista országokból. Nyugat­Európából és a fejlődő ál­lamokból. A Népszabadságot Kovács Dénes rovatvezető kepviseli. A Trybuna Ludu-napokat megelőzően a szerkesztőség tagjai számos olvasói talál­kozón vettek részt. A hét végén nagyszabású, színes fesztivált rendeznek a Visz­tula partján, sportvetélke­dőkkel, divatbemutatóval és egyéb látványosságokkal. Több szocialista ország, köztük hazánk is kulturális és tájékoztató központot ál­lit fel a fesztivál színhelyén. KOZMOSZ—1574 . Csütörtökön a Szovjet­unióban a Kozmosz-csalad újabb műholdját bocsátották földkörüli pályára. A Koz­mosz—1574 Cedelzeti beren­dezései a kozmikus térség további kutatasára szolgál­nak. A műholdba egy kí­sérleti berendezést építettek, amely az eddiginél tökélete­sebb módszert kínál a bajba jutott hajók és repülőgépek helymeghatározására. KOROSI CSOMA­EMLÉKEST MOSZKVÁBAN Körösi Csorna Sándor szü­letésének 200. évfordulója alkalmából rendezett emlék­estet pénteken Moszkvában, a Barátság Házában a Szov­jet Baráti Társaságok Szö­velsege és a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság. A rendezvényt Vaszilij Sztriganov, az SZMBT ve­zetőségének tagja, az OSZSZSZK kulturális mi­niszterének helyettese nyi­totta meg, majd Leonyld Cserkasszkij professzor, a Szovjet Tudományos Aka­démia Keletkutató Intézeté­nek alosztályvezetője tartott előadást Körösi Csorna Sán­dor életéről, munkásságáról. Az ünnepi megemlekezés utón a Barátság Házában magyar grafikusoknak a ju­bileum tiszteletére készült munkáiból nyílt kiállítás. RADIOAKTÍV HULLADÉKOK A Die Presse című osztrák napilap jelentése szerint Pe­kingben a közelmúltban tár­gyalások folytak Ausztria és Kína képviselői között an­nak a lehetőségéről, hogy ausztriai eredetű radioaktív hulladékanyagot tároljanak Kínában. Az újság szerint Kína idén februárban több nyugat-európai országnak je­lezte: kész tárgyalásokat folytatni arról, hogy a Qóbi­sivatagban ilyen hulladék­anyagokat tároljanak. ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte János, luxemburgi nagyherceget, az ország nemzeti ünnepe alkalmából. KITÜNTETÉS Az Elnöki Tanács dr. Pál Józsefnek, a SZÖVOSZ fő­osztályvezetőjének több év­tizedes eredményes munkás­sága elismeréséül, nyugállo­mányba vonulása alkalmá­ból, a Szocialista Magyar­országért Érdemrendet ado­mányozta. A kitüntetést Szlamencky István, a SZÖ­VOSZ elnöke pénteken adta át. Kádár János fogadta Paol Volckert 0 Budapest (MTI) Kádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken fogadta Paul Volckert, az Egyesült Álla­mok Jegybankja Kormányzó Tanácsának elnökét. A szí­vélyes légkörű találkozó so­rán véleménycserét folytat­tak a nemzetközi helyzet és a magyar—amerikai kapcso­latok néhány időszerű kér­déséről. A megbeszélésen je­len volt Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnö­ke. Befejeződtek a szovjet—francia tárgyalások « Moszkva (MTI) Mindkét fél véleménye szerint hasznosak voltak a Moszkvában pénteken véset ért szoviet—francia tárgya­lások. A megbeszélések bi­zonyították. hogy lehetséges a két ország nézeteinek to­vábbi közelítése, párhuza­mos vaev közös nemzetközi lépéseik kidolgozása — ezt állaoítia meg az a hivatalos ielentés. amelvet a Konsz­tantvin Csernvenko és Fran­cois Mitterrand vezette kül­döttségek kétnaoos megbe­széléseinek befeiezésekor ad­tak ki a szoviet fővárosban. A tárgvalások második napiénak fő témáia a kétol­dalú kapcsolatok alakulása volt. Konsztantvin Csernvenko a megbeszélésen hangsúlyoz­ta. hogy 'a Szovjetuniót nem konjunkturális megfontolá­sok vezetik a Franciaország­hoz fűződő kapcsolatok ápo­lásában. mivel ezekhez tar­tós érdekei fűződnek. Szov­iet részről most azt tartiák a legfontosabbnak, hogy a két ország viszonyában az utóbbi években tapasztalha­tó problémák után a kap­csolattartás minden terüle­tén előbbre léoienek — el­sősorban politikai területen. A pénteki megbeszélésen szoviet és francia részről is hangsúlyozták, hogv az ed­digi rendszeres politikai konzultációk hasznosnak bi­zonyultak. Megerősítették azt is. hogv ezeket az 1970-ben aláírt szoviet—fráncia ieev­zőkönvv megállapításaival összhangban folytatni kiván­iák. Francois Mitterrand fran­ciaországi látogatásra hívta meg Konsztantvin Csernven­kót. aki a meghívást elfo­gadta. Az indiai S Űj-Delhi (AP) Az indiai hatóságok az amritszari Aranytemplom, illetve a pakisztáni—indiai határhoz közeli Muksztar városában levő szent sír Ki­vételével megnyitották a hí­vők előtt a szikhek vala­mennyi kegyhelyet. Indiai illetékesek staerint csütörtöktől Pandzsáb ál­lam tizenkét körzetebői tíz­ben megindultak a menet­rendszerű autóbuszjára­tok. amelyek azonban csak napközben közlekednek. Pénteken helyreállt a bel­földi repülőgép-közlekedés Amritszár felé. A vasúti közlekedés továbbra is szü­netel Pandzsábban. Mint ko­rábban jelentettük, az egész napos kijárási tilalmat csü­törtökön feloldották, az éj­szakai kijárási tilalom azon­I ban továbbra is érvényben | maradt az állam nagyobb városaiban. A hatóságok közben to­vább folytatják a szikh szél­sőséges csoportok felszámo­lását célzó tisztogató akciói­kat, és az amritszari Arany­templom átkutatását. Indira Gandhi miniszterelnök egy brit televíziós társaságnak adott nyilatkozatában meg­erősítette. hogy az Arany­templomot mindaddig zárva tartják, amíg tüzetesen át nem kutatták. és el nem szállították az ott elrejtett fegyverkészletet. Ismételten hangsúlyozta: az indiai had­sereg akciója nem a szikhek, illetve vallásuk, hanem az ott rejtőzködő szélsőséges terrorcsoport ellen irányult. Kijelentette: a terroristák Pakisztánból szerezték be fegyvereiket, azt azonban egyelőre még nem lehet pontosan megállapítani, hogy az Aranytemplomban kirob­bant lövöldözésnek pontosan kik voltak részesei. 0 Bombay (AP) Ismét zavargások voltak csütörtökön Bombay-ban. A rendőrség könnyfakasztó grá­náttal fekezte meg az ösz­szecsapásokat. ennek során egy ember életét vesztette, tizennyolcan pedig megsebe­sültek. öt tüntetőt, őrizetbe vett a rendőrség. A nagyvá­ros egyes kerületeiben éj­szakai kijárási tilalmat ve­zettek be. és megerősítették a rendőrségi járőrszolgála­tot. A múlt hónapban Bombay­ban véres zavargások rob­bantak ki a hindu és a mu­zulmán közösség között. Ak­kor több mint kétszáz sze­mély vesztette életét. Egye­lőre nem tudni, hogv a mostani összetűzések hátte­rében mi Íven termeszetű el­lentétek feszülnek. Stratégiai élelmiszerek A KGST múlt heti csúcs­értekezletének resztvevői stratégiai jelentőséget tulaj­donítottak a mezőgazdasági terményeknek, az élelmisze­reknek. A szocialista országokban jelenleg sem mennyiségben, sem minőségben nem kielé­gítő az élelmiszer-termelés, összességében csökkent az elmúlt évtizedben a tagor­szágok önellátása. A lakos­ság ellátása, a fogyasztás szerkezetének javítása cél­jából erőfeszítéseket kell ten­ni a korszerű technológiák bevezetésére, a mezőgazda­ság anyagi és műszaki bázi­sának tökéletesítésére, a köl­csönös élelmiszer-szállítások növelésére — szögezi le a nyilatkozat. Az erőteljes fejlesztési kö­vetelmény a mostani külgaz­dasági helyzetben jelentős terhet ró a legtöbb KGST­tagországra: a nagy mező­gazdasági behozatalra szo­rulókra a kemény devizában jelentkező importkiadások miatt, a felesleggel rendel­kezőkre pedig a fejlesztés költségei következtében. Évente például 30—35 millió tonna takarmányt importál­nak a tagországok, hogy az elmúlt években a növény­termesztésnél jobban bővülő állattenyésztés takarmány­igényét kielégíthessék. De a fejlesztes tőkés devizaszük­séglete befolyásolja a nettó mezőgazdasági terményex­portőr Bulgária és Magyar­ország lehetőségeit is, határt .szab a mezőgazdasági gépek, a műtrágya, a növényvédő szerek beszerzésének. A mezőgazdasági fejlesztés az iparosítás szakaszához ér­kezett — ez a legfőbb oka a fejlesztési költségek tetemes növekedésenek. A legtöbb KGST-orszag a nyolcvanas évek elején jutott el a fel­ismeréshez, hogy át kell ér­tékelni a korábban mosto­hán kezelt agrárgazdaság sze­repét, változtatni kell az ipar felé irányuló egyoldalú eszközáramláson. A mező­gazdaságnak szállított munka­gépek, a fűtőanyag, a takar­mány állandó drágulása, va­lamint a bérek emelkedése azonban nehezíti az átcso­portosítást, mégha a drágu­lást valamennyi országban igyekeznek is a termelői árak megfelelő mértékű nö­velésével ellensúlyozni. Szov­jet szakemberek adatai sze­rint például a mezőgazdasá­gi költségek emelkedésének mintegy felét a gépvásárlá­sok, ipari eredetű anyagok áremelkedése okozta az el­múlt évtizedben, emiatt igen kedvezőtlenül alakult a me­zőgazdasági termények ön­költsége és eladási ára köz­ti viszony, vagyis a költsé­gek gyorsabban emelkedtek, mint a termelés, a bevetel. A KGST-tagorezágok az agrárkülkereskedelemben is az általános árképzési elvek alapján állapítják meg a szerződéses árakat, kiindulá­si alapként a világpiaci ára­kat veszik figyelembe. Esze­rint a KGST-kereskedelem­ben az elmúlt évtizedben mintegy másfélszer gyorsabb ütemben drágultak azok az energiahordozók. amelyek többek között a mezőgazda­sági termények előállításá­hoz is nélkülözhetetlenek. Magyarországon is. a külső árváltozások következtében, ma egy tonna kőolaj beszer­zésért mintegy 1.6 tonna kukorica, 200 kilogramm marhahús exportjával kell fizetni, a másfél évtizeddel ezelőtti mennyiségek mint­egy kétszeresével. Egy-egy termény ára persze sok más­tól is függ. változhat pél­dául aszerint is, hogy az adott évben átértékelik-e az árakat, vagy sem. Végül is 1970—80 között a Szovjet­unió például a bolgár almá­ért kétszer, a Magyarország­ról beszerzett almáért 1.8­szer, a magyar tojásért 1,6­szer fizetett többet. A csúcsértekezlet részt­vevői most hangsúlyozták, hogy „biztosítani kell az exportőr országok számára az ösztönzés gazdasági felté­teleit". A terményérfékesí­téshez fűződő érdekeltség fo­kozásával kívánják kikü­szöbölni az együttműködés ^avarait, a gyatra minőség­ből, határidő-csúszásokból, a „kemeny cikkek" hiányából, esetenként a tőké6 piacon való értékesítéséből fakadó KGST-közi nehézségekét! Magyarország, amely a KGST-tagországok mezőgaz­dasági importjában való szállítási részesedését az el­múlt tíz évben háromszoro­sára növelte, erőteljesen ér­dekelt abban, hogy a fej­lesztési terhek finanszírozá­sában az importban érde­keltek is kivegyék részüket. Korszerű szállítási park ki­építésével. vagy almatórolö beruházásokkal, hűtőházi fejlesztésekkel javítható a szállítások színvonala — eb­ben nemcsak az eladók, de a vásárlók is egyértelműen érdekeltek. Az ilyen, távla­tokban megvalósítható közös beruházási programok mel­lett, szakértők szerint gyor­sabban előbbre lehet lépni az árképzés fejlesztésével. Ántekume A Világjárók sorozat leg­újabb kötete sok minden­ben eltér az útikalandjaikat mesélő, eddig ismeretlen or. iszágokat, vidékeket feltér­képező. a tájak sugallta gondolatokat továbbadó szerzők élményeitől. A könyv írója az életét tette fel arra. amiről írt. A civilizációtól megcsö­| mörlött vagy egyszerűen be­lefáradt emberek már Vol­I taire. Rousseau óta szívesen | foglalkoztak azzal a gondo­lattal. hogv hátrahagyva ko­lonccá váló eletüket és én­jüket. megpróbáljanak má­sik életet kezdeni. Ha újat nem is: mert valójában a régit folytatják, ha más vi­lágrészen. ha más országban is élnek, és más néoek ve­szik őket körül. A történé­szek. a népraiz kutatói, az országpt feltárók és a „ro­mantikusok" között a kü­önbség alkalmazkodásuk időtartalmában van. Végle­gesen egvetlen kutató sem tudott eddig megmaradni a .primitív" ner>ek között. Csak későn döbbentek rá. hogy a már elfogadott és nyűgnek érzett értékrendet kellett egv másik, nem ke­vésbé kötöttel felcserélni! Ennek az élménynek vi­lágirodalmi rangú megjele­nítése Alejo Carpentier re. génye a Los pasos perdidos (Elveszett lépések). Az ön­magáról mintázott regény­ben ahogy a főhős távolodik a fővárostól, a gályarabság­nak érzett hétköznapi ro­bottól. időben is úgv éli át visszafelé az időt, végül a kőkorszakon éppen csak túl­jutó indiánok világa öleli körül. A népzenekutató és zeneszerző meghátrál, az al­kotás vágya sokkal erősebb, mint a később már kiáb­rándítónak érzett őserdei élet.. . André Cogriat-nak. az írónak „egyik" életéről a szűkszavú utalásokból csak annvit tudunk meg. hogv gvárban dolgozott, megtakarított oénzén indult útnak. Katonáskodasa Ma­dagaszkár szigetén érlelte meg benne a vágyat amelv végül megvalósult, és új embert faragott belőle. A Brazíliával és Surina­me-mal határos, alig is­mert Francia Guyana fo­lyóktól szabdalt, sűrű őser­dővel borított vidékén egv hajótörés után a vajana in­diánok fogadták maguk kö­zé. az életét megmentő törzs tagja lett. Egy indián pár fiává fogadta új nevet ad­tak neki. Ezután egvütt élik az indiánok belülről megis­mert. szeretettel megfigyelt életét. Antekume néoének élete az óhajtott szabadság mel­lett nehézségeket is hoz. a megélhetés örök harcát, a vadászatokat. Meg kell ta­nulni az étkezési szokáso­kat. kiállni a Dróbákat. élni kell a vajanák hétköznap­jait. Minden indián témáiú könyv megkerülhetetlen gondja a civilizáció és az őslakók viszonvának leírá­sa. A tengernyi, indiánok­ról szóló könwben szinte kivétel nélkül a bennszü­löttek pártján aUnak a szer­zők de a részvéten, a meg­értésen túl tenni nem tud­nak vagv nem akarnak semmit! Antekume viszont űi falut éoít népének. az őserdei iskolában oktatia a betű varázsára a gyorsan tanuló kis indiánokat, akik. nek eey kis írógéD mása az esoménv a beszéd rám a! Tűzhelyet, családot talál vá­lasztott népe között. Alasza­vani. az indián fiatalasszony megadja számára mindazt, amire az. emberek vágvód­nak: boldog életet a szere­tett assz.onnval. a jellem és az életmód harmóniáját. A falu érdekeit nézi mindé, nütt, nemcsak életformájuk­ban azonosul velük, hanem vajanává is válik. A „pálisziszit" (a fehér embert) gyanakvással, ide­genkedéssel nézi. ugyanúgv mint a törzs tagjai. S a gyanakvásra meg is van minden ok! A „történelem előtti időkből ittmaradt" embereket erőszakosan térí­tő szerzetesek, és a ravasz, kétszínű, csendőreit az in­diánok közé küldözgető Franciaország segít az in­diánokon. de ennek lényük, életformájuk feladása az ára! A még mítoszokkal, törzsi öntudattal is alie ren­delkező ős'akók ellenállnak, egvre be'iebb menekülnek a bányákat kereső építke­ző fehérek elől. Az író ri­asztó oéldákkal bizonyítja a turistalátványossággá. alko­holistává züllött indiánok sorsán át a civilizáció . ál­dásait". Az eurónai ember hajlamos a haladást, a fej­lettséget a technikai eszkö­zök i&meretevel azonosítani, ezért jogot formál más em­berek eletének felforgatásá­ra. Bármilyen nagy szeretet­tel írt Cognat a vajanákról. szerzője akarata ellenére is kiderül, hogy a civilizáció sajnos. feltartóztathatatlan! Az orialikule indiánok még kobaltéval „döntik" a fákat (órákig tartó fáradságos fa­ragcsálással), de az ő létük is épnoly bizonvtalan. mint a puskával vadászó vaianá­ké. A sámánok. varázslók tudományát lassanként el­halványítja a fővárosi kór. ház. bármennyire is fé'ne'-» először a „vademberek", a nyűgnek érzett európai -u hét is felveszik, átmenetil00 dolgoznak a városban óc már azért, hogy rádiót ve gyenek. A könyv olvasása urán szinte személves ismerő­sünkké válik Moloko. » va. rázsló, Malavate. Antekume indián névadója. Az ewsze­rű szöveget megszán/ti a belső fűtöttség, az átélés. A fekete-fehér é« színes fotók az indiánok hétköznapjaival segítenek szívünkbe zárni ezt a kedves néoet. André Cognat könyvét íAnrákurne. avagv e<?v másik élet) szívvel aján'itJk Rozsn.vai Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom