Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-22 / 145. szám

ppnfrg, 7984. június 22. 3 Diákmunka Szegedért Tápé,Dorozsma után Algyőn Hír: Szeged megyei város tanácsa belvízvédelmi építő­tábora 1984. június 17-én nyitotta kapuit. A helyi fia­talokon kívül Szolnok me­gyéből, valamint Jugoszlá­viából e nyáron több mint 200 diák dolgozik városunk belvízmentesítésén, a csator­nahálózat bővítésén. Jól emlékezhetnek olva­sóink Tápéról, Dorozsmáról hozott tudósításainkra. Az utóbbi városrészben négy esztendő alatt több mint 4 millió forint értékű felszíni vízelvezetési munkát végez­tek a fiatalok, az ottlakók ürömére. A városi tanács tájékoztatása szerint meg­szűntek a panaszbejelenté­sek, évek óta nem kellett elrendelni belvízvédelmi ké­szültséget. Nem úgy a mun­kák kezdete előtt! Tava­szonként. őszökön menete rendszerűén kényszerültek védekezésre. Mi azt is tud­juk, a dorozsmaiak szeret­tek a diákokat — baranyai­ak is hadakoztak a szegedi belvíz ellen —. az utcára ültetett meggyfák terméseit csakúgy fogyaszthatták, mint a gazdák szives adománya­it a sok-sok szendvicset, va­jas kenyeret. A város igen nagyra érté­keli építőtáborosaink mun­káját. A szűkös pénzügyi keretek, a kivitelezési kapa­citás örökös hiánya nem teszi lehetővé a gyors üte­mű településfejlesztést — a gombamód növő új városré­szekben ott a közmű —. a régi városrészekre kevesebb energia és idő jut. Vízellá­tásunk. amelyről a napok­ban adtunk hírt, hízelgő, százszázalékosnak tekinthe­tő, ám ami a csatornázást illeti: a 250 kilométer körü­li szennyvízelvezető rend­szer 50 százalékos értékű­Vendégszeretetükért már dicséret illeti az algyőieket. Az idei esztendőtől további öt-hatig rajtuk a sor, a diá­kok megássák a csatornaár. kokat, elkészítik az átere­szeket a Berek. Szüret, Vá­sárhelyi, Nyírfa. Csónak. Radriai. Vadvirág, Kócsag, Kosárfonó. Csángó, Bácska. Ladik, Keszeg, Prágai, Ta­ta], Kőfal, Fazekas és Tör­pe utcában. A csillagásza­ti nyár első napján 14-én, csütörtökön 31 Celsius-fokot mértek. Jólesett a 6ok üdítő a „munkásoknak", amit az algyőiektől kaptak. Kain Istvánná táborvezető dicsér­te fegyelmezettségüket kü­lön szóvá tette az olajosok vakációzó gyerekeit. akik szinte az egész napjukat a táborosokkal töltik. A szol­noki, mezőtúri, jászapáti, kisújszállási, törökszentmik­lósi, túrkevei diákokat az ATIV1ZIG és a vízművek mérnökei — Dobi László és Faludi László — tanítgatják a vizes szakma fogásaira. A gyerekek közül többen víz­ügyi szakközépiskolába jár­nak, az építőtáborban töltik szakmai gyakorlatukat. Van mit tanulniuk Algyőn! Fa­ludi László szakvéleménye szerint, ott különösen el­maradott — volt — a vízel­vezető rendszer. Szikkasztá­sos módszerrel szabadultak a fölösleges víztől. A csa­padékelvezetők föliszapolód­tak. A korábban épült vas­úti pályaudvar kimaradt talpfái hogy. hogy nem a kisbaktói csatornába kerül­tek. a meglevő átereszek magasak. így használhatat­lanok. ráadásul az olajmező vezetékei át- meg átszelik a talai felszín alatti rétegeit Szilléry László, a vízművek főmérnöke rendszeresen fi­gyelemmel kíséri a táboro­sok munkáját csak annyit kér. becsüljék meg. vigyáz­zák az elkészüli csatorna minden centiméterét! A Szeged és Környéke Vízgaz­dálkodási Társulatok Egye­sülése megígérte, rendbe­hozza a kisbaktói csatornát. Ettől az évtől kezdve lá­nyok is dolgoznak a városi tanács építőtáborában. Ba­rát Erzsébet tanárnő — a JATE-n szerzett bölcsész­diplomát — 23 Szolnok me­gyei lányt hozott magával. Gyomlálnak, szegfűt bim­bóznak, cserepeket rendez­nek, válogatnak, kapálnak, új növénykultúra-terepet készítenek elő a városgaz dálkodási vállalat kertészeti telepén. Újszegeden. Sisák Géza főmérnök elmondta, készséggel fogadták a lá­nyokat, e szíveslátás vonat­kozik az elkövetkezendő évekre is. Napi hat órát dolgoznak, ez nem keve­sebb, mint a fiúké. A tábo­rosok dicsérik házigazdái-, kat. a kertészet assz.onyai > hasznos tanácsokkal látják el őket. amelyeket maid egykoron kamatoztathatnak. A kertészet arra törekszik, hogy megismerhessék e szakma minden fortélyát, kérés nélkül is tanítgatják őket a rózsametszésre és vi- i rágápolásra. S hogy ne csupán a mun- \ káról essék szó! A tanács* építési és közlekedési osz­tályának munkatársai. dr. Kerepesi Piroska. Papp Ta­másné, Szél Sándor, a tábor felelősei, kellőn gondoskod­tak munkaruháról a diákok ellátásáról. Szabad időben filmek, vetélkedők. sport­versenyek. tiszai kirándulá­sok. városnéző séták váriák a diákokat, de nyitva előt­tük Szeged valamennyi uszodája és 6trandja. Mag Edit Gyári jubileum Jubileumi ünnepséget tar­tottak csütörtökön a száz évvel ezelőtt alapított Győ­ri Szeszipari Vállalatnál. A Minisztertanács ebből az al­kalomból adományozott ok­levelét Szabó Ferenc mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes adta át Négyessy László igazgató­nak. Az ünnepségen a gyár dolgozói közül több mint húszan kaptak különböző kitüntetéseket. elismerése­ket. A jubileum tiszteletére az üzemben emléktáblát avattak és gyártörténeti ki­állítást rendeztek. Ülést tartott az MSZMP Békés megyei bizottsága Az MSZMP Békés megyei bizottsága csütörtökön, teg­nap ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Né­meth Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A pártbi­zottság megtárgyalta és el­fogadta a megye időszerű politikai és gazdasági kérdé­seiről szóló tájékoztatót. Ezt követően személyi kérdések­ben döntött. A pártbizottság — érde­meinek elismerésével — 1 nyugállományba vonulása miatt felmentette megyei első titkári funkciójából Fiánk Ferencet. A testület a pártbizottság első titkárá­nak Szabó Miklóst, a me­gyei pb titkárát választotta meg. Az Elnöki Tanács Frank Ferencet a munkásmozga­lomban és a szocializmus építésében végzett több év­tizedes eredményes munká­jáért a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést Németh Ká­roly adta át, Kooperáció A Magyar Acélárugyár, az Intercorporation Rt. közre­működésével, új kooperáci­ós szerződést kötött az NSZK-beli Gühring-céggel, Az együttműködés révén le- ' hetővé válik a Magyar Acél­árugyárban a fúrószerszám­gyártás rekonstrukciója, s emellett új típusú szerszám előállítását kezdik meg. A most aláírt megállapodás alapján lehetővé, válik a Gihring-cég által koráb­ban szállított gépek felújí­tása, s emellett az NSZK­ban gyártott új, speciálisan a fúrószerszámok gyártásá­ra kifejlesztett berendezése­ket is üzembe helyeznek. Szegedre látogatott Tété­nyi Pál akadémikus. az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetője. Tegnap, csütörtökön, a kora délelőtti órákban a megyei pártbi­zottságon találkozott dr. Ko­mócsin Mihállyal, a Magvar Szocialista Munkáspárt KB tagjával, a megyei pártbi­zottság első titkárával. A megbeszélésen — melyen érintették az aktuális tudo­mánypolitikai. közoktatási és kulturális kérdéseket — reszt vett dr. Székely Sán­dor, a városi pártbizottság titkára. Ezt követően a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tőié az MTA szegedi bizott­ságára látogatott, ahol elő­adást tartott a szegedi tudo­mányos intézetek és felső­oktatási intézmények veze­tőinek. A résztvevőket Sző­kefalvi Nagy Béla akadémi­kus, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke köszöntötte. Ott volt az eseményen dr. Koncz János, a megyei párt­bizottság titkára. Tétényi Pál bevezető elő­adásának első részében az értelmiség szerepéről szólt. Megállapította, hogy a szo­cialista társadalomban, gaz­daságunk jelenlegi helyze­tének és a távlati feladatok­nak ismeretében az értelmi­ség egyre bonyolultabbá váló szellemi munkájára növekvő igényt tartanak. A prognosztizációk egyértel­műek: a jövő fejlődése a kezekben és a fejekben levő értékek mobilizációja nél­kül elképzelhetetlen. Elen­gedhetetlen feladat az értel­miségben rejlő szunnyadó szellemi tőkék, hajtóerők lendületbe hozása. Érvényt kell szerezni a rendelkezés­re álló, de még kihasználat­lan szellemi kapacitásoknak. Elmondta, hogy felmérés készült a fiatal értelmiségi­ek helyzetéről. Ebből kide­rült, hogy mindaz, ami a képességek kibontakoztatá­sához. a tudományos életben való gvökérveréshez és a jó közérzethez szükséges, alapvetően politikai cél, össztársadalmi feladat. Nem más ugyanis, mint hogv a végzett munkát minősége szerint értékelje a társada­lom és az illető tudományos műhely; az eredmények — vagy eredménytelenségek — visszaigazolást nyerjenek; felismerjék, vállalják és tu­datosítsák a tudományos életben is meglevő különb­ségeket. A Központi Bizott­ság osztályvezetője hangsú­lyozta, hogy minden feltétel megvan ezen célok valóra váltásához, csak érvényt kell szerezni a meglevő do­kumentumoknak, a jó hatá­rozatoknak, azaz élni kell a lehetőségekkel. Kiemelte, hogy az értel­miségi fogalom nemcsak ki­tágult az elmúlt esztendő­ben, de át is strukturáló­dott. A legutóbbi népszám­lálás adatai szerint 485 ezer diplomás dolgozik az or­szágban. mintegy fele 35 év alatti fiatal. A kép igen sok­színű. hisz a maid félmillió szakember között éppúgv megtalálható a három év alatt oklevelet szerzett üzemmérnök, a tanító, a ha; és fél év múltával diplomá­zott orvos, a tudós és a mű­vész. E félmilliós társadal­mi réteg életmódja, közér­zete nem közömbös az or­szág irányítóinak. A tudo­mányos életről szólva egy felmérés tapasztalatait vá­zolta. E szerint az 1979—30­ban végzett kutatóintézeti vizsgálatok nyomán jelentős eredmények születtek. An­nak ellenére, hogy i83 ezer­ről 78 ezerre csökkent, a ku­tatóintézetekben foglalkoz­tatottak száma, a 100 kuta­tóra eső 75 publikáció 1983­ra 10t-re növekedett, s 4 ezerről 5 ezerre emelkedett a neves külföldi szakfolyó­iratokbán megjelent dolgo­zatok száma, melv a minő­ség előretörését' jelenti. Tétényi Pál szólt még a tudományos kutatás kívána­tos célszerű arányainak ki­alakítását célzó törekvések­ről. a. vidéki kutatómunka nehézségeiről, a lassú előre­lépésről. S kérdésekre vála­szolva. a biotechnológia perspektíváiról, a gabona­program részleteiről. az egyetemi demokrácia ellent­mondásairól. Délután a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főisko­lán folytatódott a program. Itt a KB osztályvezetője tá­jékozódott a pedagóguskép­zés szegedi műhelyének munkájáról, és tájékoztatói adott a felsőoktatás idősze­rű kérdéseiről. Befejezés- i ként a vendég megtekintette-) a nemrégiben átadott Sarao- N evi-könyvtárat. s a JATE | Kalmár László nevét viselő i kibernetikai laboratóriumát. \ Gazdag, emlékezetes ren­dezvények — kiállítások, művészi műsorok, baráti ta­lálkozók, szakmai viták, ta. pasztalatcserék — háromna­pos sorozata után tegnap az esti órákban Szabó G. Lász. lónak, a megyei tanács el­nökhelyettesének zárszavá­val és az üllési Fonó együt. tes nagysikerű műsorával befejeződtek Budapesten e Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában rendezett Csongrád megyei barátsági napok. A rendezvények a történelmi emlékezés szel. lemében, az elmúlt négy év­tized fejlődését bemutatva és napjaink eredményeit, erőfeszítéseit reprezentálva színes és tartalmas képet adtak Csongrád megye dol­gozóinak életéről. Képeink a non stop programsorozat emlékezetes pillanatait örö­kítik meg: a megnyitó ün­nepi perceit, a kortárs kép­zőművészek alkotásaiból rendezett tárlat részletét és az érdeklődők egy csoport­ját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom