Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-20 / 143. szám

7?. évfolyam 143. szám 1984. június 20., szerda Ara: 1,40 forint VILÁG PRO LETÁRJ AJ, EGYESÜLJETEK! A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Megkezdődtek a Csongrád megyei barátsági napok A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa alkotmá­nyunk 22. paragrafusának második bekezdése alapján június 20-ra, mára összehív­ta az országgyűlést. Legfelső törvényhozásunk napirend­jén várhatóan két téma sze­repel:. a. Magyar Népköztár­saság 1983. évi költségveté­sének végrehajtásával fog­lalkozó törvényjavaslat, va­lamint az a beszámoló, amelyet a Külkereskedelmi Minisztérium készített az or­szággyűlés részére a külke­reskedelemről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásáról. * Zárszámadásunk — vagy­is a törvényjavaslat a Nép­köztársaság tavalyi költség­vetésének végrehajtásáról — összhangban volt a mai kö­vetelményekkel. Ezt állapí­tották meg az ülésszakot megelőző parlamenti bizott­sági viták során a képvise­lők. Az üléseken hangsúlyt kapott: gazdasági munkánk fő célja tavaly külső egyen­súlyi helyzetünk megszilár­dítása, a nemzetközi fizető­képesség folyamatos fenntar­tása volt, ezért a termelés és a belföldi felhasználás színvonalának, szerkezeté­nek változását ennek a cél­nak kellett alárendelni. A népgazdasági terv végrehaj­tását évközben számos külső és belső körülmény nehezí­tett^:, egyebek között kedve­zőtlenül alakultak a külke­reskedelmi árak, romlottak a piaci lehetőségek, az aszály meglehetősen jelentős ter­més- (és így exportárualap-) kiesést okozott. A gazdaság­szervező munka a teljesít­mények fokozására, a kapa­citások jobb kihasználására, az aszálykárok enyhítésére, s mindezek eredményeként: a kivitel növelésére, illetve a takarékos importgazdálko­dásra- törekedett. A- kor­mányzati szervek intézkedé­sei á beruházási vásárlóerő szűkítésére törekedtek,' vala­mint azt ' igyekeztek elérni, hogy a lakossági fogyasztás a tervezett keretek között maradjon. A népgazdaság tavalyi fejlődése az alapve­tő célókat tekintve megfe­lelt . az évés népgazdasági terv és az állami költségve­tés előirányzataiban tükrö­ződő . gazdaságpolitikai tö­rekvéseknek. A külgazdaság egyensúlyi helyzete javult, nemzetközi fizetőképessé­günket megőriztük. A lakosság életszínvona­lának alakulásával kapcso­latos célok teljesültek: tár­sadalmi méretekben sikerült megőrizni az elért életszín­vonalat, és a lakossági fo­gyasztás, ha csak szerény mértékben is, de bővült. Ivan Ivanovics Bagyul köszönt-' a barátsági napok megnyitó ünnepségének résztvevőit. (Fotó: Hauer Lajos — KS) Budapesten, a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házának lépcsőcsarnokában Mozart muzsikája szólt; a szegedi Weiner kamarazenekar nyi­totta meg a Csongrád me­gyei barátsági napok ren­dezvénysorozatát. Ivan Iva­novics Bagyul, a szovjet nagykövetség tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok magyarországi képviselője magy jelentőségű . esemény­nek nevezte a Csongrád' me­gyei bemutatkozást. Ez szim­bolikus jelentőségű, hisz az Odessza terület a közel­múltban ünnepelte felszaba­dulása 40. évfordulóját, a Csongrád megyeiek pedig erre az ünnepre készülőd­nek. Köszöntötte az ünnepi esemény résztvevőit, akik között ott volt Apró Antal, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, az országgyű­lés és a Magyar—Szovjet Baráti' Társaság elnöke, Győri Imre, az MSZMP KB tagja, az Országos Közmű­velődési Tanács elnöke, dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csongrád me­gyei pártbizottság első tit­kára és Szabó Sándor, a Csongrád megyei tanács el­nöke. Részt vettek az ün­nepségen Csongrád megye városainak vezetői: ott volt Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságá­nak első titkára és Papp Gyula, a szegedi városi ta­nács elnöke. Eljöttek a ba­rátsági napok nyitóesemé­nyére Csongrád megye dapés'tt iesíberkériiletéhek, a •VII. kerületnek párt-,' álla-' mi- és" társadalmi szerveinek vezetői. A rendezvénysoro-' zatot, ' dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkába nyitotta meg. Hangsúlyozta, örömmel tölti el a Csongrád megyeieket; hogy immár ha­gyománnyá válik bemutat­kozásuk Budapest e rangos intézményében. Szólt azokról a történelmi eseményekről, amelyek Csongrád megyét és Odessza területet erős szálakkal kötik össze. Ezután művészi műsor kö­vetkezett. Fölléptek a Sze­gedi Nemzeti Színház művé­szei, a Canticum kvartett és a Szeged Táncegyüttes. Há­Csongrád megye Aratás előtt rom kiállítás nyílt: az egyik fotódokumentumokon mu­tatja be Csongrád megye fej­lődését, az elmúlt négy év­tized eredményeit; a másik tárlaton kortárs alkotók fest­ményeit és szobrait mutat­ják be. míg a harmadik gyermekrajzok. csokra. A Csongrád megyei barát­sági napok programja ma, szerdán találkozókkal, ha­Üáti ' t>qgzé"tgétés$kkél és a Magyar Rádió irodalmi mű­sorává! folytatódik. Holnap tapasztalatcséréket tarta­nak, záröréndezvényként be­mutatja műsorát az Ullési Fonó együttes. Tegnap a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és Csongrád megye vezetői baráti talál­kozón vettek részt. Ott volt Apró Antal, a Társaság el­nöke és Szabó Sándor, a Csongrád megyei Tanács elnöke. Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára vázolta a Társaság országos tapaszta­latait, kiemelve a magyar és szovjet testvérvárosok, illet­ve megyék együttműködésé­nek jelentőségét. Dr. Komó­csin Mihály, «a megyei párt­bizottság első titkára Csong­rád megye és Odessza te­rület testvéri együttműkö­désének tapasztalatait is­mertette. Méltatta a barát­sági hetek szerepét egymás jobb megismerésében, a ba­rátságok elmélyítésében. 1 VÍZ, víz, víz ... Jó ütemben épül az Északi vízmű Álgyőn Szegeden az utóbbi évek­ben elfelejtettünk, mert sze­rencsére nem használtunk néhány kifeiezést. A „locso­llsi tilalmat", a „yízkoríáto­zást", a ..csak hörög a víz­csaptot. Hogy milyen áron és milyen erőfeszítésekkel sikerült a legasgályosabb időszakokban is biztosítani o város ivóvízszükségletét, azt csak a vízművek dolgozói tudnák megmondani. Nem tartják ezt dicsekvésre érde­mesnek, de azért az elisme­rés megilleti őket. Hiszen naponta 90—100 ezer köb­méter víz kell a város nyá­ri biztonságos vízellátásá­hoz. S van ennyi. Ma még. Ezt persze kétféleképpen is érthetjük: van elég. de ha megnő — márpedig ez a ter­mészetes — a város vízigé­nye, vajon lesz-e elég? S úgy is fordíthatjuk a szót, hogy ma még 100 ezer köb­méter vizet adhatnak a ku­tak. de a jövő év végére na­gyobb lesz az összteljesítmé­nyük. Mint arról már ko­rábban is hírt adtunk, az algyői Tisza-töltés mellett, a városközponttól' 15 kilomé­terre épül ugyanis az új víz­bázis. az Északi vízmű. Eddig jórészt föld alatti munkálatokról, vezetéképí­téshői számolhattunk-be. Az építkezés mostanában érke­zett a látványosabb szaka­szába. Élénk narancspirosra festett műanyag házikók vé­dik már a 15 víztermelő ku­tat az időjárás viszontagsá­gaitól — 270—.110 v éter mélységben találták a kuta­tók a víztermelésre alkalmas réteget. Két vezeték fűzi fel a kutakat, melvek naponta 30 ezer köbméter vizet ad­hatnak. Nem közvetlenül a gerincvezetékbe, hanem elő­ször a két, egyenként 2500 köbméteres vasbeton tároló­medencébe nyomják a kúl­szivattyúk az ivóvizet. Eze­ket a tárolókat ezekben a hetekben zsaluzzák, beto­nozzák a KEVIÉP brigádjai. A víz — egyelőre képze-. letbeni — útját követve a gépházba jutunk, mely jó­i-észt elkészült már. Beren­dezései automatikusan ellen­őrzik majd a vízműtelep minden technológiai folya­matát. így aztán mindössze háromtagú lesz a kezelő­karbantartó személyzet. S hogy a vizművék főmérnö­kének. Szillérg Lászlónak kedvenc'mondása (.,a terve­ző tervez egy évig. a kivite­lező épít kettőig, az üzemel­tető káromkodik hatvan esz­tendeig") ne jöjjön be. Ez­úttal szorosan együttműköd­tek a tervezési és építési fo­lyamatban részt vevők a megbízóval és leendő gazdó­val, a szegedi vízművekkel. A félmilliárd forint érté­kű beruházás jó ütemben épül. Ügy tervezik, a jövő év végére elkészül, s teher­mentesíti a most már telje­sítőképessége végső határán termelő többi szegedi vízbá­zist. P. K. Hazánkban rendszerint a Dél-Alföldön. Csongrád me­gyében indul meg elsőként az „aratási gépezet". Az idén — az eddigi határszemlék tapasztalataiból ítélve a nagy mezőgazdasági munka kezdete nyolc-tíz napot ké­sik a sok évi állaghoz vi­szonyítva. Valamikor szinte hagyomány volt a búza ara­tásának Péter-Pál-napi meg­kezdése, most viszont az el­ső kombájnok egy hét múl­va állhatnak be az ősziárpa­táblákba, s csak július 10. körül vághatják a búzát. Az érés a legelőrehaladottabb a Duna-Tisza-közi homokvi­déken, ahol szőkül az árpa és sárgul a rozs. Az utóbbi negyedszázad statisztikai adatai szerint Csongrádban két évben volt nagyon korai aratás. Ta­valy, amikor június 3-án és 1968-ban, amikor június 8-án indultak meg a kom­bájnok. Az ennyire korai kezdés azonban nem kívána­tos, mert azt mindig a kény­szerűség, az aszály diktálta, ami szinte kizárja a kedve­ző terméshozamot. Ma már a nyolc-tíz napos késedelem egyáltalán nem jelenti azt, hogy a betakarítás befejezé­se is halasztást szenved. A rendelkezésre álló mintegy 800 kombájnnal ugyanis' 14 munkanap alatt le lehet vágni és el lehet csépelni a csaknem 100 000 hektár ka­lásgost.. A kooperáció is fontos sze­repet játszik a betakarítás­ban. Csongrádban, ahol a laza homokföldektől az erő­sen kötött, fekete földekig úgyszólván minden talajtí­pus megtalálható, és a gabo­nák ennek megfelelően kü­lönböző időpontban érnek, különösen nagy lehetőség van arra, hogy kombájnok­kal és szállító járművekkel egyaránt kisegítsék egymást a nagyüzemek. Az átcsopor­tosításnál arra is ügyelnek, hogy a vendégkombájnok­nak minél kevesebb utat kelljen megtenniük, illetve üzemanyagot felhasználni üresjárattal az egyik terü­lettől a másikra utazva. 1 A falvak népességmegtartó képességéről A falvak népességmegtar­tó képességének növelésével kapcsolatos kérdésekről tár­sadalmi vitát kezdeménye­zett a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa. Az első ilyen tanácskozást kedden tartot­ták meg Öriszentpéteren a jellegzetesen aprófalvas Vas és Zala megye települései­nek képviselői. A megbeszélésen szó esett arról, hogy a falvak lakos­ságának városokba áramlása, ami világszerte régóta tartó folyamat, hazánkban a múlt század második felében vált jelentőssé. Az elvándorlás üteme a felszabadulás, de kiváltképpen a mezőgazda­ság szocialista átszervezése után, a társadalmi és gaz­dasági változások hatására meggyorsult. Az őriszentpéteri társa­dalmi vita résztvevői közül többen felvetették: ehhez el­sősorban arra van szükség, hogy a munkaképes korú né­pesség képzettségének meg­felelően foglalkozási alkal­mat találjon helyben, vagy elfogadható ingázási távolsá­gon belül. Javítani kell to­vábbá a lakáshoz, az egész­séges ivóvízhez, a villamos energiához és a közszükség­leti cikkekhez való hozzá­járulás feltételeit, s ki kell építeni a községek telefon­összeköttetéseit. Nagy hang­súlyt kapott, hogy mérsékel­ni kell a városi és a községi lakosság teherviselésében meglevő indokolatlan kü­lönbségeket. 1 A víztároló medencék építését előregyártott gyorsítják zsaluzattal

Next

/
Oldalképek
Tartalom