Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-02 / 128. szám

visszakerülnek a raktárakba, a kötetek ió része gazdára talált, megkezdi igazi életét — reménveink szerint ió részüket elolvassák. Későbbi elemzések voniák maid le az idei könvvünnep tanulságait a kiadói politika hézagait, a példányszámok alakulását a slágercikkek idegesítő hiánvát. a kísérőprogramok tartalmi és formai sikerét. Egv biztos, az idén is ünnep volt a könvv kiköltözése az utcákra terekre, s aki akart, talált magának való olvasmányt a kínálatból. Könyvhét ideién kevesebb szó esik a helvl könyvkiadásról, a különböző intézmények, szervek eziránvú tevékenységéről. Pedig Szegeden is ielentős kötetek láttak napvilágot. iórészt a könvvünneore időzítetten. Az országos lista szegedi illetettségű könv-ei és a helvi könvvki adás friss példányai közül mutatunk be néhányat. Sulyok ErM

érlegkészítés későbbre várható. Az idei ünnepi könyvhét viszont tegnap, pénteken lezárult, a pavilonok zsebet és Tandi Laios recenzióit Nagy László fotóriporter könvvheti albumba készített portréi egészítik ki. Esterházy Péter író a Móra köny- Tóth Béla könyvhétre megjelent Czlne Mihály irodalomtőrténéss vesbolt vendége volt mesegyűjteményét dedikálja kortárs irodalmunkról tartott előadást Legeltetés a három sárkány pusztáján Ruszoly József: A szegedi népképviseleti közgyűlés 1848-1871 A neves jogtörténész munkája a Somogyi-könyvtár Szeged múltjából című sorozatában jelent meg, Péter László szerkesztéséDen (e sorozat korábbi kötetei: Polner Zoltán Föld szülte fáját című ráolvasás- és népi imádsággyűjteménye, e a Marián Miklósszerkesztette A Dél-Alföld madárvilága). Azt mondhatnánk, hogy a tanulmánykötet amolyan „mellékterméke" annak az igen széles körű kutatásnak, amelyet a szerző a Szeged története című monográfia számára fölvállalt, illetve amely kutatási anyag földolgozásait, a monográfia előtanulmányaiként részben már publikált. Átfogó intézménytörténeti tanulmányokról van szó, melyek a Szeged története több kötetében helyet kívánnak. S amelyeknek o helytörténetin túlmutató jelentőségük van, hiszen a helyi közigazgatás- és jogszolgáltatás-történetek nélkül aligha „áll össze" az önkormányzatokra épülő magyar közigazgatás históriája. Hozzátehetjük: amelyek — helytörténetkutatói mélyfúrások — nélkül aligha születnének e mostanihoz hasonló „melléktermékek". Jobb híján használom a szót, immár másodszor s idézőjelben, mert érzékeltetni szeretném a laikus benyomását: alighanem így fest, amikor a történészr-kutató nagyobb munkája részletében — tudós kíváncsiságtól hajtva — elmélyülvén egyszercsak tények halmazára lel, melyek históriai közhiteket cáfolnak. Mire gondolok? Demokráciánk, intézményrendszerünk működésének zökkenőit naponta tapasztalva hétköznapi beszédben is sűrűn használt „magyarázatunk": hát persze, nincsenek hagyományaink! Nos. ez a Ruszolykönyv a laikus olvasónak elsőrendűen fölfedezésélmény: lehetséges, hogy mégis lennének magyar polgári demokráciahagyományok — ha tudnánk róluk? A könyv roppant tényanyaga — többek között — mindenesetre azt igazolja, hogy a klasszikus polgári öakormanyzat kialakulása előtti korszakban, a kezdet szakaszában, az első három szegedi népképviseleti közgyűlés története során valódi demokratikus elöiskolát jártak a „tisztviselők es képviselők". Pártharcokban — és a Város képviseletében. Ezért, hogy nemcsak a Szeged múltjára kíváncsiakat buzdítanánk a tanulmánykötet föllapozására; tanulságos böngészgetni benne mindnyájunknak, akik jó hosszú ideje iskolázzuk már magunkat demokráciából — s rácsudálkozunk a tananyag alapjaira. És ezért, hogy a szűkebb szakma elemzésére is nyilvánvalóan méltó könyvre, mélyebb hozzáértés híján is, ezeken a hasábokon is, szükségesnek tetszik a figyelmet fölhívni. Simái Mihály: A sólymok szabadnak születnek Az énre pingált kiscsikó. a versolvasó gyerekek immáron hat évvel ezelőtt megjelent kedves kötete után a szegedi költő szinte sorozatban írta gyerekeknek szánt könyveit. Izgalmas, tündéreket sárkányokat, gonosz és jóságos koronás személveket sem nélkülöző mai meséket gvűitött egybe A nádszálon szippantott tündér című kötetben: A világ legszebb lovai már a nagyobbacskáknak való. kalandos, fordulatos regény: a Robogunk az esztrabanton (a zseniális feltalálónak. Nagvkópé Haspóknak és Gazsi nevű unokaöccsének fantasztikus. eleven humorú kirándulásai a fantázia birodalmában) a kiskamaszok szórakoztató olvasmánya lett. S a Móra kiadó Delfin könyvek sorozatában meeielent legúiabb regénv. A soiumok szabadnak születnek ugvane korosztály szívesen forgatott könvve lesz. minden bizonynval. Akár A világ legszebb lovainak törté"etében, ebben is a averekek veszik védelmükbe az álla-' tokát, ezúttal nem lovakat, hanem a csodálatos röptű, büszke kerecsensólymokat. Holmi gazfickók a védett madarakat ió pénzért, erteket*to rossz atcu. (kurva emberek ellen szövetkeznek a vakációzó fiúk és lányok madárvédő felnőttek irányításával. A kerecsensólymok ügyes és mindenre elszánt ..testőrei" izgalmas kalandokba bonyolódnak, de végtére természetesen sikerül biztosítaniuk a szép sólymok szabad röptét. A humánum és humor ugvanúgv a két legfőbb iellemzőie ezeknek a kalandoknak is. mint a lovakat védelmező-szöktető gyerekcsapat történetének a korábbi kötetben. A kacagtatás fő írói eszköze a regénv vuelvezete: élvezetesen keverednek benne szellemes írói szóleieménvek. különös szófűzések — a gyerekek mai. hétköznapi, kissé lezser beszédmodorának ielleazetességeivel. A megragadó, sodró ereiű meseszövetből lírai leíró részletek csillannak elő. a szereplők össze nem téveszthető arcú. emlékezetesen egyénített figurák, s a szabad természetnek és a civilizáció .áldásainak" jellegzetes ütközései — csuoa gonddal megkomponált, sűrű atmoszféráiú helvzet. Mindiárt vakáció, olvashatnak a gverekek Tán az sem árt. ha kölcsönadják a könvvet nekünk, szülőknek. Ismerkedjünk a csemetéink kei! Hol volt. hol nem volt. a kásahegveken innen, az Óperencián túl. . — kezdődnek a mesék, űgv általában. Ezt a mesebeli idő- és tértávlatokat szűkíti egy hazánvira a Móra könyvkiadó most induló Hetedhét Magyarország című sorozata. S az eslő kötete. a Legeltetés a három sárkány pusztáján című. 53 mesét tartalmazó gvűiteménv még inkább ölelésnvire fonia a gvűitési határt: dél-alföldi. Szeged környéki mesék kerültek egy csokorba. ' A Tisza és a folyó menti élet nvit távlatot a népi fantáziának, ez az a tói. s itt él az az ember, amelv érzéseiben és gondolataiban. tanulságos, mulatságos és mindig ..életes" meséiben magához igazította a világot. Mesékkel vigasztalt, mesékkel tanított, mesékkel altatott és meséken kacagott. A könvvbe került mesék válogatója és a szövegek gondozóia Tóth Béla író aki igencsak iól ismeri a táiat is. a népét is. ízes nvelvét is. Olvan gvűitők ieles sorába állt be. mint Kálmány Laios. Arany László. Ortutay Gyula. Bálint Sándor. Katona Imre. A Legeltetés a három sárkánv ousztáián igazolja, hogv ha a mesemondók mór el is költöztek az éei mezőkre, ha a meséket létrehozó nedvek ki is száradtak a földből, vannak még akik értő füllel, pallérozottságában is stílusos nvelvvel és méltó írói felelősséggel vállalkozhatnak a nemes feladatra: eleink szellemi kincsének javát odatenni a mai gyerekek kezébe. Méltó társra talált Tóth Béla a hódmeI zővásárhelvl születésű, a szegedi tanárképző főiskolán végzett. s ma Kecskeméten élő fiatal Csaky Lajos grafikusművészben, akinek illusztrációi új színt jelentenek a magyar könyvművészetben. S ez az űi szín nem más. mint eav meglehetősen mostoha technika és egv gvakran bírált kifeiezésmód szép ötvözete, azaz a leheletfinom színes ceruzaraiz és a lírai realizmus. E kettőből születtek Csákv Laios hangulatkeltő. puha. inkább alázatos, mint tolakodó, a szöveghez simuló rajzai. A sorozatszerkesztő Simonits Márta igencsak magasra emelte a mércét ez7«»l a számunkra, szegediek számára igencsak hízelgő kötettel. Külcsínben is. tartalomban is. A Tisza-vidéki puszták pásztorai, halászai, földművesei szemében az a bizonvos sárkánv nem valami rendkívüli • csodalény. csuoán egvike az őket boldogító uraságoknak. S ebben a valóságközeli. földön iáró világban még inkább hitele van az igazság""*, a becsületnek, az esznek. a természet szépségeinek. Szőre' ozás és tanulságos időtöltés a könvv lapozgatása gyereknek. felnőttnek egvaránt. Egv káprázatos, fénvlő mozaikkocka Hetedhét Magyarországról. Két miniremek Nem hiszem, hogy erőszakoltan kapcsolható a könyvheti kiadványokhoz két minikönyvremek, amelyek a napokban láttak napvilágot a Szegedi Nyomda jóvoltából az MTESZ miniatűrkönyvklub kiadásában. Az egyik, mely a nemrégiben Szegeden megrendezett nyomdásztalálkozó és -konferencia tiszteletére készült, a régi szegedi nyomdák történetét vázolja. Szerzője Bátyai Jenö. az első könyvnyomtató Grünn Orbán 1801-ben megnyílt officinájának bemutatásavai indítja a kötetet, mellékletül olyan kiadványok reprodukcióját közli, melyek méltán lehettek a Grünn Nyomda reprezentánsai (Dugonics András: Cserei. Vedres István: A haza szeretete...). Kiderül a kis könyvből, hogy városunkban a közel ket évszázad alatt 66 nyomda működött, közülük csak 26 tevékenykedett tíz évnél hosszabb ideig. A másik kis kiadvány a Somogyi-könyvtár alapításának 100. évfordulója és az új könyvtárépület átadása alkalmából készült. Az Emlékek a Somogyi-könyvtárról című antológiát Péter László vaiogatta, olvasható a féltenyérnyi lapokon többek között Mikszáth, Juhász Gyula, Balázs Béla, Tömörkény István, Móra Ferenc, Gyárfás Miklós és Tersánszky Józsi Jenő írásai. A válogatás után a szerkesztő rövid életrajzokat közöl a szerzőkről. A szép kiállítású kötetek közül az előző tipográfusa és tervezője Ekker János és Erményi Lajos, az utóbbié Horváth János es Varga József. TT'incze András grafikus- és festőművész 1 V lapos mappája is a könyvhétre készült e, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának aondozásában. Vincze az idén 70 esztendős, életében sokféle munkát végzett, a művészetekhez az irodalom felől közelített, könyvtárosként írta regényeit, novelláit tárcáit de Baján Nagy István hatására ecsetet, metszökést és raiztollat foaott s Rndnav Gyula elismerő szavai seaítettek a döntésben, élethivatásul választotta a képzőművészetet. Éppen 30 esztende ie telepedett le Szeoeden. a nagyobb lévtékű város forgataga lüktető tudományos művé szeti élete és inspiráló barátságok aazdaoi'ottá'< gondolkodásmódját, sarkallták indulatait, fokoz ták és éltették kísérletező kedvet. Sokféle stílus és kifejezésmód átlüktetett sze mélyiséaén. Olyanok ezek a mappába fogott grafikai lavok. mint egy mindenre érzékeny embei naplója. Eay modern Odüsszeia öröme és megprn báltatásai várnak ránk e lapok szemlélésekor. Fe kete-fehér dráma, expresszív kiáltás kemény iei kévis,éa szikrázó képzettársítás cazdan szürreálivízió. Vincze Andrást ovötri a test avulása t> esztendeje eav szoba falai jelentik mozgástere Hite. reménye és bizakodása mépis töretlen mint e mavva metszeteiből kitetszik. V