Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-19 / 142. szám

?vToIyam 142. szám 1984. június 19.J kedd Ara: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szalagok a zászlóra T

öbb száz-, mondhatnánk, ezeréves az a zászló, amelv hazánk és a Szovjetunió területén élő népek barátságát jelkéuezi. Talán őseink a Volga völgyében együtt szőtték anyagát a végtelen orosz sztvenDék lakóival, a történelem hatalmas ívó sodrában hol magasra emelték, hol rejtegették, egykor győzedelmesen lobogott a friss szelekben, máskor golvö Derzselte. vér áztatta. Tizenhétben magvar internacionalisták is kötöttek szalagot e lobogóra, tizenkilencben Lenin szikratávíróiának szalagja gazdagította. s a barátság e zászlaia. melv egvik oldalon piros-fehér-zöld trikolorban pompázik. másik felének vörös színén aranvos sarló, kalapács díszlik, negyven esztendővel ezelőtt mér visszavonhatatlanul a szabadságot hirdette, még akkor is. ha néhány hónapot várni kellett arra. hogy a Vörös Hadsereg katonái és a soraikban harcoló magvarok Battonvánál átléDÍék az országhatárt. Megyénk települése. Makó volt az "első felszabadult város, októberben Szegedről is kiűzték a német csapatokat, s a szovjet városparancsnokság támogatásával itt alakult meg a Nemzeti Függetlenségi Front. Azóta ez a zászló egyfolytában hirdeti a múlt közös erőfeszítéseit, a fegvverbarátságot. az elmúlt négv évtized egvütt vállalt csatáit a szocializmus építésében. napjaink eredményeit és úiabb célkitűzéseit. Sok-sok szalag gazdagította már a közös történelmi út e jelképét. Ezek a szimbolikus pántlikák kifejezik a termelőmunka közösen elért eredményeit, a i mezőgazdasági sikereket, a tudomány és a kultúra, a művészet és az oktatás számtalan együttes vívmánvát. A Szovjetunió energiabázisairól érkező villanyáram és olai éppúgy feltétele az utóbbi évtizedekben elért társadalmi eredményeknek, mint az a szellemi tőke. amelyet a két ország fiataljai tudósai, művészei elértek. és egvmás számára is közkinccsé tettek. S azok az élmények, emlékek teszik hitelessé a fejlődést reprezentáló statisztikák számoszlopait és meredeken ívelő görbéit, amelvek az emberek szívében és emlékezetében raktározódtak el. Munkaakciók, építőtáborok, egyetemi tanulmányok, turistautak, tudományos konferenciák. ifjúsági találkozók, művészeti események kölcsönös cseréie gazdagította a két nép barátságának palettáját. . Felszabadulásunk 40. évfordulóiára készülődve, úiabb szépen hímzett szalag kerül a barátság zászlajára. Csongrád megyeiek kötik fel ezt a gazdasági, termelési sikerekből, művészi teliesítménvekbőL tudományos vívmányokból és emberi élményekből font szalagot mától három naoon át Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában rendezendő Csongrád megyei napok során. Főpróba ez a háromnapos eseménysorozat az őszi odesszai vendégeskedés előtt. Jó néhány éves már az a testvérkapcsolat, amely a Tiszaparti Szeged és a Fekete-tenger melléki Odessza, valamint Csongrád megve és Odessza terület között megteremtődött. Felsorolhatatlan a kapcsolatok láncszemsora. hisz a két terület párt-, állami és társadalmi szervezetei éppúgy összehangolt munka alapián is dolgoznak. mint ahoav megtalálták az összekötő szálakat üzemek, gyárak, vállalatok, szövetkezetek, oktatási, tudományos és kulturális intézmények. S jó néhány barátságvonat indító és érkező állomása volt a két város. s a vendégeskedéseket követően a gyarapodó postaforgalom a személves ismeretségek, kapcsolatok és barátságok gazdagodását jelentette. A

Szoviet Kultúra és Tudomány Házában a kiállítások. művészi műsorok, baráti találkozók, tapasztalatcserék kettős célt szolgálnak. Részint jogos büszkeséggel mutatjuk föl az elmúlt négv évtizedben elért eredményeinket, részint ezek segítségével is igyekszünk szorosabbra fűzni az összekötő szálakat. Csongrád megye mozgósította társadalmi aktivistáit. a programokhoz kötötte az innen elszármazottakat. s így e szélesre tárt horizonton az ország 40 éves történetéből is ízelítőt kaphatunk, hiszen a megve fejlődése tendenciájában hitelesen mutatja hazánk eredményeit is. Biztosak lehetünk abban, hogy a Csongrád megvei barátsági napok úiabb szalagjai tartalmasan és nemesen ékesítik a közös lobogót, melv a békés építőmunka, a közösen vállalt sors széo jelképe. Borsóidény a konzervgyárban Érkezik a földolgoznivaló Lipka Zoltán mondotta tegnap, hétfőn, a Szegedi Konzervgyárban: tíz napot késett az idén a zöldborsó. Mindezt a hideg, esős tavaszutó tette. Nem fejlődtek a kívánatosra a borsószemek, s ezért várni kellett a gépsorok indításával. A tavalyi borsószezon kezdete is eltérő volt az átlagostól, akkor meg a szárazság befolyásolta a borsó fejlődését. Az is igaz. hogy ez mindenkor így történik, sohasem lehet naptárra pontosan meghatározni a zöldségek, gyümölcsök érését. A Szegedi Konzervgyár már évek óta jó kapcsolatot alakított ki a borsótermesztő gazdaságokkal. Messziről, Békés megyéből hozatják a konzervnek való zöldséget. Az orosházi állami gaz-, daságban 603, a pusztaföldvári Lenin Tsz-ben pedig 280 hektáros a borsóföld. Gépekkel szedik a termést. A gyár hozzáértői és a gazdaságok szakemberei közösen döntenek, mikor álljanak a parcellába a betakarító gépsorok. Végső soron a borsószemek fejlettsége határozza meg a kezdési időpontot, ugyanis a szerződésben minőségért kapnak pénzt a gazdaságok. Ezekről még a vetés előtt megegyeznek, írást is adnak róla, amely alapján mos't is érkeznek a borsóval teli teherautók a gyár udvarára. A korábbi évek gyakorlatára alapozva egy hónapot szánnak a nagy menynyiségú borsókonzerv elkészítésére. Induláskor 15, később 25 vagon borsót is áteresztenek a „zöld vonalon". Mondhatni, a gyár apraja-nagyja a borsóval foglalatoskodik majd. Most még olyan átmeneti állapot uralkodik, húskonzerveket is töltenek. Hihetné az ember, hogy egyik borsó olyan mint a másik, hiszen annyira egyformák. Az is kiderült a beszélgetéskor, hogy mindez csak látszat, mert a konzervgyárnak nem jó se a zsenge, se a túlérett termés. A termesztők is hasonlóan gondolkodnak, hiszen, ha korán leszedik a csöveket, kevesebb pénzt kapnak érte, mint a kifejlettekért. Ha pedig későre halasztják a szüretet, gyenA borsó a Somogyi Károlyné felvétele „zöld vonalon" gébb osztályba sorolódnak a mellett töltöttek a gazdaborsószemek. A régi borsó- ságban is, és a gyárban is. sok ezt mind jól tudják és Viszont egy biztos, és nyoa meglevő összes telexet, mon követhető: évente kömegállapított telefont használják, amikor rülbelül 400 vagon borsót a szükség úgy kívánja. Elő- raknak az üvegekbe, dobofordult már — kis túlzás- zokba a szegedi gyárban. S sai persze —, hogy a nap énnek jó része külföldi ve24 'órájából 24-et a borsó vők konyhájára készül. Kereskednek az állami gazdaságok Korszerűsítik, fejlesztik kereskedelmi tevékenységüket az állami gazdaságok, ezzel a termelés jövedelmezőségét javítják, s egyúttal egész sor termékből színvonalasabb ellátást nyújtanak. E törekvéseiket koordinálja az ÁGKER Kft. Máthé Loránd igazgatóhelyettes a kereskedelmi szervezet eredményeiről és terveiről tájékoztatott. Az állami gazdaságok árualapja a korszerű termelési technika, és a termőre fordult újabb gyümölcsültetvények jóvoltából folyamatosan nő. Mindez a gazdaságokat arra ösztönzi, hogy az eddigieknél nagyobb arányban az értékesítésbe is bekapcsolódjanak, és igyekezzenek bővíteni üzlethálózatukat. Tavaly 40 új állami gazdasági boltban kezdték meg az árusítást, az idén további huszonkettőt adnak át; ezzel már több mint 800 üzletben, étteremben kínálják saját termékeiket. Az idén a többi között Boglárlellén, Bácsalmáson, Mezőfalván, Szolnokon és Szegeden nyílnak űj üzletek. A termelőkhöz való földrajzi közelségük a szállítási távolságok csökkentését eredményezi, ami végső soron a jövedelmezőséget javítja. A bolthálózat fejlesztését az ÁGKER is támogatja. Az idén e célra mintegy 8 mH'lió forintot adnak. Szerződés, alapítvány Befejeződött az őrsvezetők találkozója „Mi felnőtt úttörő bar.i- .emlékezetükbe véshették. Barátságvonatok a Szovjetunióba A Magyar—Szovjet Baráti Társaság mintegy 350 társadalmi aktivistájával barátságvonat indult hétfőn Moszkvába a Nyugati pályaudvarról. Az MSZBT vezetőinek tájékoztatása szerint ismét felelevenítik ezeket a két nép barátságának ápolásában már jól bevált utakat. Az idén a társaság a társadalmi és tömegszervezetekkel közösen több ilyen vonat indítását tervezi elsősorban Kijevbe, Moszkvába és Leningrádba. Az utasok között lesznek munkások, termelőszövetkezeti tagok, ifjúsági vezetők, az orosz nyelv oktatásában kiváló eredményeket elért pedagógusok, KISZ-esek. munkásőrök. a békemozgalom, valamint Hazafias Népfront aktivistái, akik a maguk nép barátságáért kiemelkedő munkát végeztek. A turisztikai programok mellett a csoportok ismerkednek a szovjet nép és az MSZBT testvérszervezetének életével: baráti találkozókon, munkásgyűléseken, üzemlátogatásokon, kulturális programokon vesznek részt. A közelgő 40. évforduló jegyében megtekintik a Nagy Honvédő Háború történelemformáló csatáinak területén a magyar—szovjet színhelyeit. tok és az őrsök képviselői, mint szerződő felek kijelentjük: akkor lesz igazán szép, játékos és tartalmas egy őrs vagy más közösség élete, ha segítőként melléjük áll egy KISZ-es fiatal vagy felnőtt..." Szeren — az első országgyűlés színhelyén — készült vasárnap a díszes szerződés, amelyből az idézet való. Aláírásokkal szentesítették úttörők, köztük Halkó Gabriella (Szeged), Fodor Renáta (Pusztamérges). Tóth Judit (Tiszabercel), Kónya Katalin (Dévaványa) és fölnőttek; Budai Józsefné, a DÉMASZ Törekvés brigád. Bólint Lajos, a DÉLÉP KISZbizottsága, Kálmán Lajos, a Derekegyházi Állami Gazdaság KISZ-bizottsága képviseletében. Az őrsvezetők országos találkozójának záróünnepségén tegnap, hétjön este egyre szaporodott az aláírás. A találkozók történetében — a 16 esztendő során — első ízben Szegeden kötöttek az úttörők és felnőtt barátaik együttműködési szerződést, amelyhez természetesen csatlakozhatnak az ország más részeiben is. Ám a háromnapos program végén szó esett minden jelentősebb eseményről. amelv különösen színessé tette a 72 órát. Így a vasárnapi történelmi nyomolvasó versenyről. a munkásőr hadijátékról. no és a tegnapi, hétfői kincskereső vetélkedésről. A vendég őrsvezetők földerítő úton jártak Szegeden. Megismerhették, hol is látták a szép városban Kossuth szobrát, merre is található a Széchenyi tér, a dóm. a folyó melyik oldalán csillogtatja a nyári nap az árvízi emlékművet, milyen is az Anna-forrás, jó-e íze az ott folydogáló gyógyvíznek, és mit is mondott Baka István költő, a Kincskereső folyóirat főmunkatársa útravalónak . .. Nem feledhetik a Tiszán tett hajókirándulást sem, mint ahogy jól emlékezetükben marad a vendéglátó Balázs Béla Üttörőház idegenvezető szakköröseinek ügyeskedése. Tegnap délután a találkozó otthonában. az újszegedi KlSZ-iskolán ötletvásárt is rendeztek tapasztalataik kicserélése, a mozgalmi ismereteik bővítése érdekében. A záróünnepségen dr. Müller Józsefné, a városi tanács elnökhelyettese ismertette — a találkozókat vendéglátó tanácsok körében szép hagyománnyá vált — az alapítványt: „1984 júniusában városunk adott otthont az úttörő őrsvezetők XVI. országos találkozójának. A találkozó egyik kiemelkedő eseménye volt a szegedi kincskereső játék, amely élményt, ismeretet adott városunk múltjáról, jelenéről, jövőjéről. Az ilyen honismereti játékok, a szülőföld kincseinek felderítése mindenütt megvalósíthatók, s mindenütt megerősíthetik, megalapozhatják a szocialista haza iránti ragaszkodást. szeretetet. Városi ta., nácsunk egy alapítvánnyal szeretné biztatná, pártolni az úttörőközösségek vezetőinek ilyen irányú munkáját. Azok az őrsvezetők. akik lakóhelyükön, szülőföldjükön a szegedi kincskereső játékhoz hasonlót szerveznek, részt vehetnek a pályázaton. A legügyesebb pályázók közül évente három őrsvezető Szegedre kap meghívást, hogy megismerje a várost, hogy átvegye az elismerő oklevelet. A pályázatok évenkénti meghirdetésére. értékelésére felkérjük a Magyar Üttörők Szövetsége Iránytű című lapjának szerkesztőségét. — Szeged megyei város Tanácsának. végrehajtó bizottsága." A munkásőrség országos parancsnokságának kitüntetését. Csillagos Iránytűt tíz. a Bátor Segítő kitüntetést, amelyet a Magyar Vöröskereszt és az Iránytű folyóirat idén alapított, szintén tíz gyerek kapta. A találkozó nívódíjasai: a Pajtás szerkesztőségéét Szim Erzsébet (Vásárosnamény), a Magyar Televízióét Rózsahegyi Edina (Sárospatak), az Ezermester Vállalatét Lécz Adrienn (Eger), a Móra Kiadóét Tompa Zoltán (Tiszaberceli). az Iránytű szerkesztőségéét Szabó Mónika (Mindszent) nyerte el. A szegedi Halkó Gabriella Debrecen város tanácsának Őrsvezetői Emlékérmében részesült. A 16. országos őrsvezető találkozó résztvevői ma reggel utaznak el Szegedről. Mag Edit