Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

12 Szombat, 1984. június lÉ.' Ké'fiak a múzeumban Szőri József: Interieur Emberek és tárgyak között telik az életünk. Am valójában milyen keveset tudunk az utóbbiak természetéről. Egyszerűen vannak, Ideig-óráig szolgálnak, gyönyörködtetnek bennünket, aztán elszürkülnek, közönyösekké válnak. Egyik kezünkön megszámolhatjuk kedves tárgyainkat, eszközeinket, amelyekkel úgyszólván intim, baráti viszonyban állunk. Pedig mennyi érdekes, hangulatos, kellemes objektumot találhatunk szűkebb-tágabb környezetünkben. Akármi is a nevük: valamiképpen értünk vannak. És szinte arra várnak, hogy felfedezzük, megszeressük őket Csak mi elég gyakran fáradtak, idegesek és közömbösek vagyunk. A művészet, a festészet mindenesetre e tekintetben is segítséget adhat az érzelmi, szellemi közönyösség meghaladásához. Aki látta már valaha Van Gogh Parasztcipőit, annak feltétlenül meg kellett sejteni valamit a tárgyak beszédes, jelentésteli mivoltából. S aki megnézi Szőri József szerényebb Interieurjét: az sem marad élmény és tanulság nélkül. Mert itt is a tárgyak a főszereplók. Igaz, két női figura is jelen van ebben a könyvekkel, képekkel, bútorokkal telített szobában, de korántsem ők a meghatározók. Inkább a környezet jellemzi az alakokat, mint fordítva. Más kérdés, hogy a festői kifejezésben a színek uralkodnak. Mindenfelé eleven zöldeket, vörösöket és kékeket látunk. Még a motívumok formáját is jobbára dekoratív tüzű tónusokkal jelzi az alkotó, nem pedig árnyékokkal vagy körvonalakkal. Vagyis egy mozgalmas szerkezetű posztimpresszionista képpel van dolgunk: Szőri József egyik legszebb, legemlékezetesebb művével. Aki egyébként ugyanúgy a francia fauvesoktól tanulta meg a tiszta színek használatát és a szigorú képszerkesztést, akárcsak Rippl-Rónai József. Nem véletlen így, hogy Szőri produkciójáról akaratlanul Is a somogyi mester interieurjeire gondolunk. Még abban is rokonok, hogy mindketten előszeretettel ábrázolták a rózsás, szecessziós jellegű drapériákat. A szegedi festő azonban nem bontakoztathatta ki igazán képességeit. Hisz mindössze harminchat évet kapott a sorstól. Holott sokoldalú energiákkal teli, progresszív alkotó volt. Joggal írta Móra Ferenc, hogy: „...a modern magyar festészetnek egyik.., nagyigéretű tehetsége ..." ő. SZUROMI PAL Andrássy Lajos versel Abban a nyárban Mée lángban állt a fák hegve s fel-fel villant a bokrok alján visszfénve meztelenkedő testünkön ... Fénves sárga almán osztoztunk, míg a vízen át valahonnan a túlsó partról citeraszót emelt a szél hullámokban fölénk. A fákról ellobbant már a mécs-virág mikor... ahogv kezemhez értél úgv soha már!... haiunk zilált szívünk zavartan boldog ... Éjfél kongatott ránk. maid hajnali madárcsicsergés vett ölébe s a Nap hunvorg amint felállsz fénylő asszonyi testeddel elébe. Hóvirág a sínek között Mint hóvirág a sínek közt. olyan esetlen-árván, kiszolgáltatottan állt az a lánv az áruház előtt egv délután vagv tán egv délelőtt kezében kendő, vállán táska lengett haiában kósza szélcsapat kerengett szoknváia fel-fel lebbent egv kicsit szeméből távol csillag fénveit sütötte rám. de mintha mit se látna úgv révedett egv távol vélt-világba míg át nem dördült raita a vonat. Néztem a kérges néma arcokat. Templommenyasszony A

mellékelt fénykép talán érzékelteti azt a ielentős rekonstrukciós munkát, amelv immár két év óta zailik a Mátyás téren. Szeged egvik legjelentősebb műemlékén, az alsóvárosi templomon. Az építéssel ellentétben, a felújítás a legkésőbb. 1772-ben épült barokk toronynál. annak is 1827-ben fölhelvezett sisakiánál kezdődött. Hogv mennvire megérett a megűiulásra ez az olv sokszor ábrázolt, megénekelt és messze földön híres műemlék. arra Hamvas István nlébános szolgált adalékkal. A több léncsőben épült. 1503-ban befejezett épület egv részét — mindenekelőtt a óelső tereket — 1938—40-ben felújították. ám a második világháború. különösen az 1944 nyarán elszenvedett bombázások, erőteliesen megrongálták. Betört az összes gótikus üvegablak, megrongálódott a tető cseréoborítása — tizenkétféle cserén takarta a templomot. Az elmúlt években sürgetően aktuálissá vált a teljes műemléki helyreállítás. Hosszú ideig folvtak a tárgyalások az Országos Műemléki Felügyelőség és a püspökség között míg az elmúlt években elkezdődhetett az egv évtizedig tartó rekonstrukciós munka. Négy ütemben tervezték a felújítást — a tetőszerkezetek cseréje: a külső megújítás, a belső restaurálás, a környezet átépítése. Az első ütem munkálatai befejeződtek. A torony úi vörösréz sisakia elkészült kicserélték a villámhárító rendszert rendbe tették a főhaió tetőszerkezetét úiiávarázsolták a tornyot Néhány munkálatnak ugvan kevesebb a látszatja, ki gondolná oéldáuL hogy a tetőtérből sok évszázad alatt összegyűlt, minteav 250 köbméternyi törmeléket takarítottak le. hogv a tetőszerkezet kijavított és pótolt gerendázatát több mázsa szilamonnal védték le. hogy a toronysisakot 800 négyzetméternyi csilloaó vörösréz lemez fedi. A több évszázadig mozdulatlan óra is megindul közeLesen — kvarcszerkezet működteti maid. És új ruhát kapott a toronv — a megszokott. de foszló sárga helvett fehéret. A hangsúlyos, jellegzetesen barokk szerkezeti elemek egv árnyalattal szürkébbek. Ilven lesz az egész templom — menyasszonyi ruhába öltözik. Hogv mikorra? E

z évtől az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei veszik birtokba a terepet. A tervek szerint a Csongrád megyei Múzeumok Igazgatóságával együttműködve, augusztus G-án kezdik el azokat a falkutatásokat. melvek során arra keresnek tudományos bizonyítékot, hogv a gótikus templom valóban egv régebbi. a középkori Szent PétertemDlom maradványaira énült. arra keresnek választ, miként kapcsolódnak egvbe a különböző építészeti korok, stílusok és anvagok. mi az oka a gvakori falegvenetlenségeknek. reítőzködnek-e freskók vaav töredékek a későbbi meszelések alatt? A tudományos kutatást követően — az elképzelések szerint 1985—86ban — elkezdődik a második munkafázis, melynek során fölúiítiák a templom homlokzatát, a sekrestyére új gótikus tetőt húznak. az egész épületet fehérbe öltöztetik. Ezt követi maid a harmadik lépcső, a templombelső rekonstrukciója. Itt például az oltár előbbre kerül, mintegy kettéosztja maid a közel 40 méter hosszú főhalőt fev á mögötte maidan hófehérre festett falak hatalmas teret nvitva. emelkedett hangulatot nyújtanak. (Sajnos. az ólomkeretes üvegablakok pótlására nincs anyagi fedezet — fehér fénv pásztázza maid a belső tereket.) A Mátyás tér az alsóvárosi templom kerete. Fiatal szegedi építészek terveiben alakul a befeiező fázis, a tér újjáépítése. Szó van arról, hogv a rekonstrukció részeként átépítik a ma szociális otthonnak használt kolostort, melv úi funkciót kap. múzeumi és egyházművészeti célokat szolgál majd. S

zeged egvik, legszebb és leglátogatottabb műemlék egvüttese lesz e tér. A felújítás két esztendeje kezdődött el. Igazi menvasszonv-öltöztetésnek tűnik, hiszen a tervek megvalósítása összesen tíz évet vesz igénvbe. Mindenesetre a kezdet biztató — a torony már teljes pompáidban magasodik a aótikus villérsorral körülölelt templom fölé. T. L. „Rómáról jut eszembe"... Az alapítás legendája Róma Latium tartományban található. Neve azt jelenti, hogv terjedelmes, kiterjedt. Valóban, ilvennek látták az Appenninekből leiövő első lakói. akiket latinoknak neveztek. A vidék termelésre alkalmasnak látszott. Dombok veszik körül, és az a Tiberis folyó szeli ketté, amely az alsó folyásánál haiózásra alkalmas. Ezekkel az előnyökkel szemben hátrányai is voltak. Télen a gvakori áradásokkal, nváron maláriával küszködtek az itt lakók. A latinok négyzet alakban barázdát húztak. ígv jelölték meg városuk körvonalait. Latium egvik legrégibb városa Alba Longa (most Castel Gandolfo. amely Rómától nincs messze), nála fiatalabb Róma. Róma alapítása nem nagyszabású demonstrációval történt. Az i. e. VIII. században az Aniene és a Tiberis folvó találkozásánál egyszerű pásztorok és földművelök laktak, akik szegényes kunvhókban éltek. Szemléletes ábrázolást kapunk róluk, házaikról a vaskorból származó, a Fórumon talált halotti urnán. Az első lakók a Palatinus-hegven telepedtek meg. és fehér ökrökkel húzott ekével jelölték ki az úi város négyszögletes körvonalait. Az ekét Romulus vezette. Ez 753. április 21-én történt, i. e.. a pásztorok és az aratás isteneinek szentelt napon. Ki volt Romulus? A legenda szerint Alba Regia Proca nevű királya halála után a trónért Numitor és Amulius versengett. Amulius Numitort börtönbe záratta. fiait megölette, lánvát arra kénvszerítette. hogv Vesta papnőié legven. tehát nem mehetett férjhez. De Mars isten titokban feleségül vette Rea Silviát. akinek két gyermeke született. Amulius megölette Silviát. és a két iker gyermeket a Tiberisbe dobatta. A folvó ária a kosarat az ikrekkel a Palatínus dombjához sodorta, és a kosár megakadt egv fügefa ágánál. A folyóvíz leapadt, a kosár szárazra került. Egv nőstény farkas gvermeksírást hallva, odament, és szoptatta a kicsi; nveket. Rövid idő múlva egv Faustolos nevű pásztor hazavitte őket. és elnevezte az egyiket Romulusnak, a másikat Remusnak. Tehát az ikrek pásztorok között nőttek fel. és kitűntek bátorságukkal. A két testvér, miután felnőtt, elhatározta. hogv a Tiberis partián. a hét domb egvikén várost épít. El kellett dönteni, hogv ki adion a városnak nevet, ki uralkodion? Az istenek válaszát várva, a szent madarak repülésétől várták a jóslatot. Romulus felment a Palatínusra. Remus az Aventinusra. Remus feje fölött hat saskeselyű repült el. míg Romulus fölött tizenkettő. Tehát az utóbbi lett az istenek választottja. A szokásos módon ekével húzta meg Romulus a város körvonalait. Remus. gúnyt űzve testvéréből. átugrotta a meghúzott barázdát. Romulus ekkor megölte Remust. és ezt kiáltotta: „ígv pusztul el mindenki, aki átlép Róma falain!" A fáma szerint Rómában igen kevés volt a nő. Romulus ahhoz a csef.ez folyamodott, hogy naev lakomát, ünnepséget rendezett. amelyre meghívta a szabinokat is. A lakmározás közepette. jeladásra, a római férfiak elrabolták a szabin nőket. A Capitóliumon. ketrecben, ma is őriznek farkasokat Róma alapítására emlékeztetve. Az ikreket szoptató farkas Róma szimbóluma lett. A capitóleumi múzeum IV. termét a nőstény farkas termének híviák. mert középen található a nősténv farkas bronzból készült, valószínűleg az i e. VI. század végéről vagv az V. század eleiéről származó etruszk szobra. A régészek szerint feltehetően a Capitóliumon hajdanában Jupiter templomát díszítette. Az i. e. 65-ben történt villámsúitás nvomait kis foltok ielzik. Az ikreket a XV. században Pollaiolo faragta. TIMARNÉ MAKKAR ERZSÉBET