Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-15 / 139. szám

Pintek, 1984. június 15. Tudományos konfetencia Magyarország 1944-ben „Magyarország 1944-ben" címmel tudományos ülésszakot rendezett csütörtökön az Akadémia székházában az MTA Történettudományi Intézete, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a Hadtörténeti Intézet. Megnyitójában Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke hangsúlyozta: a tudományos konferencia szerves része annak a politikai és tudományos jellegű rendezvénysorozatnak, amelyet Magyarország német megszállása és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából tartanak az állami, a társadalmi és a tudományos intézmények. Üjabbkorl történettudományunk alapos kutatómunkával igyekezett feltárni és megvilágítani e korszak csaknem minden sorsdöntő eseményét 1944. március 19. kétségtelenül Magyarország ezeréves történelmének egyik gyásznapja, amely újabb, a mohácsi vészhez hasonló katasztrófával fenyegetett A német megszállás tel.ies és végleges csődjét jelentette azoknak az utópisztikus kiugrási kísérleteknek, amelyekkel Horthy és hintapoli.tikát folytató miniszterelnöke kezdettől fogva próbálkoztak: egy koalíciós háborúból csak EZ egyik fél, az angolszászok számára akartak „kilépni" s azt is a nép nélkül, sőt annak ellenére akarták megtenni. Világossá vált az is, hogy a magyar uralkodó osztályok és szövetségeseik a nemzeti érdekeket semmibe véve készek voltak saját osztályérdekeik, s az azokat foggal és körömmel védő fasiszta rendszerük védelmében az országot, akár a végpusztulás poklába taszítani. A magyar nép a német megszállás alatt ezernyi jelét adta annak, hogy tiltakozik a fasiszta barbárság ellen — mondotta a továbbiakban a HNF Országos Tanácsának elnöke. — Különböző politikai meggyőződésű és világnézetű emberek találtak egymásra, s ártottak a németeknek ott, ahol és ahogyan csak tudtak. A nemzeti önismerethez hozzátartozik az is, hogy a magyarországi antifasiszta mozgalmak nagyrészt a munkásosztály és a Kommunista Párt eszmei sugallatára jöttek létre, gyakorta élvezve a párt és a munkásosztály eszmei, politikai és mozgalmi segítségét is. Ránki György akadémikus, az MTA Történettudományi Intézetének ügyvezető igazgatója idézettel kezdte előadását: „A múlt sohasem halott' — hangzik el Faulkner Requiem egy apácáért című színdarabjában. Mint az előadó elmondta, ez a gondolat felmerül abban, aki történelmünk olyan tragikus eseményére emlékezik, amilyen az 1944-es esztendő volt. Negyven év távlafának már elegendőnek kell lennie arra, hogy ne csak az eseményeket tudjuk a történészek kutatómunkája eredményeként hitelesen felidézni, de az eseménvek logikáját. az elkerülhetőt és az elkerülhetetlent is mérlegre tegyük, és felkutassuk azokat a hosszú távú belső és külső folyamatokat, amelyek a történeti események mindennapjait az európai hatalmi rendszer, és a magvar társadalom belső politikai struktúrájának folyamatában értelmezhetővé teszik — állapította meg többek között A német megszálláshoz vezető út című előadásában Ránki György. Juhász Gyula, a történettudomány doktora, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója Az uralkodó eszmék zsákutcája cíjnmel referált. Kifejtette: Magvarország történetében egyedülálló, de Európa történetében is, hogy egy államnak szinte a teljes felső vezető rétege: a felső állami bürokrácia, a honvédség, a csendőrség, a rendőrség főtisztjeinek zöme testületileg elhagyta az országot. Ez is azt jelezte, hogy a régi Magyarország hatalmi rendszere összeomlott, államszervezete megsemmisült a felszabadulással egyidejűleg. Senki sem gondolhatott arra még 1944 őszén sem, hogy a teljes széthullás esetlegességeiből kell az új Magyarország felépítését elkezdeni. Hogy ez mégis sikerült, s a magyar társadalom oly gyorsan talpra állt, nem utolsósorban a háborús évek demokratikus, baloldali ellenzéki erőinek, már a háború idején kidolgozott programoknak is, s az azok megvalósítására létrehozott, majd a német megszállás után az ellenállás érdekében megvalósított szervezeti kereteknek volt köszönhető. Fúr Lajos, a történettudomány doktora, a Mezőgazdasági Múzeum főmunkatársa Magyarország emberveszteségéről szóló előadásában elmondotta: a különböző számítások nagyon is egybehangzó eredménye szerint mintegy 900 ezer. egymillió lehet a háborúval kapcsolatosan a magyar halottak, elesettek száma. Az irtózatos veszteség nagyobbik hányada a férfilakosságból, a halottaknak több mint negyede, mintegy 257 ezer lélek az elpusztított zsidóságból került ki. Az áldozatok csaknem egvhatoda a Don-kanyarban vesztette életét. Mintegy félmillió pedig a Kárpát-medence és Európa különböző másterületein szétszórva nyugszik. A veszteség méreteit érzékelteti, hogy az első háborúban ezer lélekre 36. a másodikban viszont mintegy 100 halott jutott. Száraz György író A magyar zsidóság tragédiája című előadásában emlékeztetett arra: 1943-ban egy traumatizált. az antiszemitizmustól már előbb módszeresen megfertőzött társadalomban a tömeg nem látott a kulisszák mögé. csak azt érzékelte — például a sajtóból —. hogy az egymást követő mérsékelt kormányok zsidótörvényeket szánták a szociális elégedetlenség csillapítására, ígv akarták kifogni a szelet a jobboldali ellenzék vitorláiból. megszerezni Hitler jóindulatát a területi revízióhoz. Amikor 1944 februárjában a szovjet csapatok átkeltek a Dnyeperen, és közeledtek a magyar határhoz, a Kállay-kormány ismét tárgyalt a zsidó vezetőkkel, segítségüket kérte a szövetségesekkel való kapcsolatfelvételhez. De már ekkor gyülekezett Linz környékén az Eichmann-féle Sonderkommando, amelynek feladata volt a „végleges megoldás" Magyarországon. Amikor elkövetkezett a megszállás, es magyar csendőrhatalommal folyt a magvar zsidóság gettókban gyűjtése, a tömeg azt hitte, mi mást hihetett volna, hogy amit lát. az egvenes folytatása az első. a második és a harmadik zsidótörvénynek. A cigányok sorsa 1944-ben című referátumában Lakatos Menyhért író hangsúlyozta: a Cigányok Világszövetsége 1973-as statisztikai adatai szerint mintegy 700 ezer cigány pusztult el a haláltáborokban. Ebből 50 ezer magyar cigány volt. Nagyon sokan megkérdezik, végül is hány cigányt érintettek a nácik kegyetlenségei? Miként az előadó rámutatott. az egészet. Azokat, akik áldozatul estek, azokat, akik túlélték, és azokat is, akik később születtek. Mi soha nem kívántunk erről beszélni, később sem kívánunk. Nem akarjuk, hogy felszakadjanak a hegedő sebek, mert a fasizmus borzalmait itt hordjuk a sejtjeinkben, és generációkon keresztül öröklik a jövőben is. A tudományos ülésszak délelőtti részében a továbbiakban felszólalt Keresztury Dezső akadémikus, Szennay András, pannonhalmi főapát. Scheiber Sándor főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója és Újhelyi Szilárd nyugalmazott nagykövet. A tudományos ülésszak délután Tóth Sándor alezredesnek, az Országos Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatóhelyettesének felszólalásával folytatódott. A referátum 1944 sorsdöntő eseményeit, az akkori magyar katonai vezetés szemszögéből elemezte. Megállapította, hogy a tisztikar magatartását alapvetően meghatározta az ellenforradalmi rendszerhez való tartozás, a reakciós beállítottság, amelynek számos történelmi oka volt. 1944-ben a tisztikar képtelen volt változtatni ezen, holott meg lett volna a lehetőség az ellenállásra az ország német megszállásának idején. A Magyar Front és az antifasiszta ellenállás történeti kérdéseit elemezte Pintér István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tudományos munkatársa. Hozzászólásában részletesen szólt a magyarországi antifasiszta mozgalmak háború alatti szerepéről. Kiemelte a kommunista párt tevékenységét, amely 1941-től kezdve arra irányult, hogy ideológiai és politikai hovatartozásra való tekintet nélkül egyesítse az összes békeszerető, németellenes erőt. Korom Mihály, a történelemtudomány doktora, egyetemi tanár a tudományos ülésszak befejező előadásában az új magyar államiság kialakulásának témakörével foglalkozott. A referátumok után hozzászólások következtek. Bartha Tibor püspök, a református egyház zsinatának elnöke és Káldy Zoltán püspök, az evangélikus egyház püspökelnöke egyházának abban a korszakban kifejtett tevékenységével, társadalmi szerepével foglalkozott. A tudományos ülésszakon Pach Zsigmond Pál akadémikus, a Történettudományi Intézet igazgatója mondott zárszót. Ülést tartott a Szeged városi tanács (Folytatás az 1. oldalról.) szen például hiába vállalhat az anya a gyermekgondozási segély idején, a gyermek másfél éves kora után napi 4 órás munkát. ha gyermekét ez alatt a bölcsődébe nem viheti. Nem mozdul előbbre a töredék munkaidőben való foglalkoztatásuk sem a kismamáknak. mert az ilyen jellegű munkavállalásra az üzemek nincsenek beren. dezkedve. A bedolgozói rendszer is nyújthatna segítséget, de meglehetősen esetleges és anyagilag nem tud jelentősebbé formálódni. A tanács új feladatokat nem tűzött ki a témával kapcsolatban, de összefoglalóan meghatározta, hogy a népesedéspolitikai határozat végrehajtásában továbbra is a születésszám csökkenésének megakadályozására kell a fő figyelmet fordítani, a családok számára pedig minden a társadalom által biztosítható juttatást elérhetővé kell tenni. Tanácstagi alap helyett: lakóterületi alap A várospolitika és az egyre szélesebb körű lakossági igények együtt járnak a szocialista demokratizmus eszközrendszerének fejlődésével. Az állampolgárok részvételével szervezett fórumok és más lakossági megnyilvánulások számos közérdekű javaslat forrásai. Ezekkel kapcsolatban fontos szerep jut a tanácstagoknak az igények rangsorolásában, es a tanácsi szervek megvalósító tevékenységének ellenőrzésében csakúgy, mint a lakosság társadalmi munkában való részvételének szervezésében. A korábbi években a választókerületi tanácstagi munka megalapozásához járult hozzá a tanácstagi alap elnevezésű pénzügyi forrás, melynek segítségével főként a lakóterületen jelentkező kisebb volumenű munkák elvégzésére nyílt mód. A tanácstagi alap összegének évenkénti megállapítása és a felhasználás szervezettsége azonban esetleges volt, szabályozás hiányában nem érvényesült megfelelő tervszerűség, és hiányzott a felhasználás kellő színvonalú társadalmi ellenőrzése is. A feladatok rangsorolásában, a pénzeszközök elosztásában a tanácstagok nem tudtak kellő mértékben részt venni, így nem sikerült maradéktalanul elérni a kívánt célt, ami kedvezőtlenül befolyásolta a tanácstagi munkát, és kihatott a tanácsi fórumok látogatottságára is. E körülmények alapján kidolgozták az egyes városrészekben jelentkező lakossági igények jobb. szervezettebb kielégítését szolgáló lakóterületi alapra vonat, kozó javaslatot. A lakóterületi alap várhatóan fokozza majd a tanács testülete önkormányzati jellegének érvényesülését, lehetővé teszi döntési jogkörének erősítését, egyúttal biztosítja a tanácstagok érdekeltségének növelését, és a választók jogos érdekeinek eredményes képviseletét. A lakóterületi alap szabályzata nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a tanács testületileg döntsön annak évenkénti összegéről, hanem azt a végrehajtó bizottság év közben is növelheti az előző évi pénzmaradvány és a bevételi többlet terhére. A lakóterületi alap egyúttal arra is szolgál, hogy a működési költségvetés vagy a fejlesztési alap meghatározott részének felhasználásáról — az eddigiektől eltérően — egy olyan tanácsi szakbizottság döntsön, melyben a tagok túlnyomó többsége tanácstag, bár a szakigazgatási szervek közül a munkában érdekeltek is kapnak benne részvételi lehetőséget. A lakóterületi alap felhasználásának ellenőrzése a tanácstagok és a tanács testülete egészének joga. A megvalósítás és a munkák ellenőrzése egyaránt széles körű társadalmi közreműködést igényel. A lakosságot társadalmi munka vállalására tudja ösztönözni, aminek jó szervezéssel és az állampolgárok folyamatos tájékoztatásával kell párosulnia. Erre figyelemmel nem lehet nélkülözni a lakóterületi pártszervezetek, a körzeti népfrontszervek, valamint a lakó- és utcabizottságok közreműködését. A lakóterületi alap szabályzatát a városi tanács elfogadta. Ez a szabályzat tartalmazza az alap képzésére. felosztására és felhasználására vonatkozó elvi és gyakorlati eljárást. Ügy rendelkezik, hogy általában a választókerületekben, fölmerülő, kisebb költségű, egyszerűbb fenntartási, javítási, felújítási, esetenként fejlesztési munkák soron kívüli vagy sürgős elvégzésére biztosít anyagi hozzájárulást, lehetőség szerint társadalmi munkával párosítva. Az alap összegét a tanács határozza meg. az évi fejlesztési alap és költségvetés elfogadásakor. Év közben a végrehajtó bizottság az alap összegét többletbevételből vagy pénzmaradványból növelheti. A fel. használásról és az igények sorolásáról a helyszíni tanulmányozás után a lakóterületi alap bizottsága dönt. A tanácstagok, a lakóterületi tömegszervezetek, a lakó- vagy utcabizottságok, az országgyűlési képviselők stb. — által közvetített igénveket erre rendszeresített „Feladatlap"-ra lehet majd benyújtani. A sorolásnál — a munka jellegétől függően — figyelemmel kell lenni arra. hogv egy-egy javaslat a lakosság milyen széles körét érinti, vagy mennyire indokolt közérdekét testesít meg, továbbá azt is, hogv a megvalósításhoz az adott területen lakók saját erővel milyen mértékben járulnak hozzá. Mivel az alap a társadalmilag legindokoltabb feladatok megoldására hivatott, ezért a sorolásnál nem lehet szempont, hogy minden választókerület részesedjen belőle, vagy hogy a részesülő választókerületek azonos összeget kapjanak. A peremterületek igényének kielégítésére azon. ban kiemelt figyelmet szük' séges fordítani. II fiafalok életkörülményei Morakalmon Mórahalom városi jogú nagyközségi tanács tegnap, csütörtökön délután a művelődési házban ülésezett. A testület megvitatta és elfogadta a két tanácsülés között. a végrehajtó bizottsági tevékenységről, a lejárt határidejű határozatok sorsáBörzét hirdetett tegnap, csütörtökön délelőttre a szegedi Ifjúsági Házba a Műszaki Anvag- és Gépkereskedelmi Vállalat (MAGÉV). Elfekvő készletek felajánlóit várták három órán keresztül az első emeleti teremben. Hogy az iparvállalatok, termelőszövetkezetek üzletkötői tolongtak volna? Arról nem lehet beszélni. Az első börzén. még 1982-ben. előfordult hoav egv-egv alkalommal 70, azaz hetvenmillió forint értékű alapanyag félkésztermék és alkatrész is gazdát cserélt. Ma a szervezők másfél milliós forgalommal elégedettek lennének. Az elmúlt években radikálisan csökkent a vállalati raktárakba» a házon belül nem hasznosítható cikkek menynyisége. Amit lehetett, értékesítettek. A börzék ajánlati listáin sok a viszszatérő. sehol sem értékesíthető áru. Ezeket természetesen a kereskedelem sem vásárolja meg. A vállalatok számára egvetlen megoldásként a mérlegből az eredmény terhére való leírás maradt. A börze egv kicsit a gazdasági élet tükre is. Ma az ajánlatok között gyakran szerepelnek a hazai kohászat termékei, például préselt lemezt alig akar valaki venni. Ugyanakkor az import kohászati termékekre nagv a kereslet, de kevés az ajánlat Hiány van gáz- és vízvezetékszerelvénvekből. többlet a házgyári lakásokban használt villanyvezetékekből. Budapesten mindennapos a készletek cseréiének ez a formája. A MAGÉV a vidéki nagyvárosokat látogatja sorra. Szegedre éppen Debrecenből érkeztek a szakemberei. A Tisza-parti börze sikeresebb voit. mint a hajdúsági. Mégis valószínű. hogv szeptemberben nem térnek vissza. Tavaly ősszel egv napra Szeged helvett Kecskemétre települtek. Az sikeres változtatás volt. Most esetleg Békéscsabára rándulnak ki. Ott még sohasem volt hasonló rendezvény, ezért lehet talán a kisebb városban nagyobb forgalom. B. I. ról, az ifjúsági tőrvény végrehajtásáról, valamint a községpolitikai és településfejlesztési bizottság munkájáról szóló beszámolót. A tanácskozás előterjesztésekkel ért véget. Két évvel ezelőtt volt szó utoljára az ifjúsági törvény időarányos végrehajtásáról. Az elmúlt időszakban a következő változások történtek Mórahalmon. A nagycsaládosok és a gyermeküket egyedül nevelő szülők segítése rendszeressé vált A bölcsődei férőhelyek száma jelenleg 25, de az új Intézmény átadásával a gondozás feltételei nagymértékben javulnak. Az óvoda elég tágasnak bizonyul, és minden tanköteles korú gyermek óvodai előképzésben részesül. A gazdasági helyi szervezetek jelentős anyagi támogatást nyújtanak az ifjúságpolitikai célok megvalósítására. Így például a Homokkultúra Szakszövetkezet 114 ezer. az áfész 22 ezer forinttal járult hozzá évente az ifjúság életkörülményeinek javításához. A tanács foglalkozott a pályakezdők helyzetével, a fiatalok kezdeményezőkészségével és közéleti munkájával. A testület megállapította. hogy a harmincöt éven aluliak megfelelő arányban képviselik korosztályukat a nagyközség társadalmi, politikai, állami szervezeteiben. a vezetésben. A közművelődési könvvtár sajátos módon járul az ifjúsági törvény végrehajtásához. Rendszeresen meghirdeti a Könvv és ifjúság, A művelt ifjúságért akciót. Az. író-olvasó találkozókon a KISZalapszervezetek mindenkor képviseltetik magukat. Az ifjúsági klub és aKISZ-esek társadalmi munkával segítik az új könyvtár felépülését. A mórahalmi tanács summázatként megállapította: az ifjúsági törvény betölti rendeltetését. folyamatosan hajtják végre az intézkedési terv határozatait. A munkahelyek vezetői építenek a fiatalok véleményére, számítanak kezdeményezőképességükre. A tegnapi ülésen határozatban hivta fel a tanács a munkahelyek vezetőinek figyelmét arra. hogy még nagyobb gonddal törődjenek az először munkába álló fiatalok beilleszkedésével. 9