Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-15 / 112. szám

Kedd, r&84. május 15. 5 Mért beszélünk Kerekesékről ? Ezen a héten mindenki Kerekesekről beszélt. A Föl­di paradicsom című kétré­szes dokumentumfilm fő­szereplőiről. egy szentesi parasztcsalád tagjairól. A „fóliabirodalom" urairól és rabszolgáitól. Ennyire érdekelne ben­nünket a mezőgazdálkodás? A fóliázás? (Kerekesek ton­naszám termelik a paradi­csomot paprikát, mikor mit — 3 ezer négyzetméternyi területen.) Kétségtelenül jobban, mint bármikor ed­dig. Bizohybs, hogy érzé­kenyebbek vagyunk min­denféle gazdaságingazdálko­dási témára, mint mondjuk 5—10 évvel ezelőtt Tudni­illik igen közvetlenül, a „bőrünkön" (pénztárcán­kon) érzékeljük immár a gazdálkodás fiaskóit Alig­ha tévedünk azonban: ifj. Schlffer Pál filmjében (mely egy évekig készülő, a magyar paraszti társadal dm változásait követni igyekvő dokumentáció részlete) nem a fóliázás ténye s mikéntje kötötte le figyelmünket. Ha­nem az emberek. Egy külö­nös, mhi dráma pergett a képernyőn. megengedem. néhol tragikomikus felhan­gokkal. Arról számoltak be a filmesek, hogy íme. itt van valáhdi Magyarorszá­gon, 1984-ben egy nagycsa­lád: életük: munka, millió fotintok forognak a kezü­kön. Mindenük lehetne, gon­dolhatnánk. pedig semmi­jük sincs, csak milliós adós­ságuk. Mit gondoljunk Kereke­sek tol? Klhék-klnék szíve joga: ámokfutónák. beteges ábráhdkergetőnék, jó Szán­dékú szerencsétlennek, nagyvonalú szerencsejdté­koSiak, notórius bajketeső­nék, a rritmka megszállottjá­nak képzeli Kerekes Já­ndst. A filtn mindegyik el­képzeléshez szállított adalé­kokat. De — talán a rende­zővel együtt — magam mégis leginkább abban hi­szek. hogy fönt nevezett „fóliakirály" jóeszű, ügyes ember, amolyan vállalkozó típus, amilyenekre oly nagy szükségünk van mostaná­ban. Tevékenységét azon­ban egyféle vak hit irányí­totta : szent meggyőződése volt, ha sokat dolgozik, előbb-utóbb eléri álmait, kielégítheti vágyait. Ame­lyek pénzigényesek voltak. Pillanatnyilag (a filmben) a csőd szélén toporog, tehe­tetlenül, mert elfogy az olaj, elfagy a paprika, mint adós nem tud fizetni, mint családfő szétzülleszti a csa­ládot. Kerekes tragédiájára kétféle szférában lelhetünk okokat — magyarázatokat, ö maga a hibás, mert még­sem volt elég ügyes, nem volt elég előrelátó és meg­fontolt. Nem számolt min­den számbavehető körül­ménnyfel. csak hajszolta ál­mait. megállíthatatlanul. Másrészt azonban: a film­ből egészen nyilvánvaló, hogy abban a konstrukció­bari. ami ma a hazai gaz­daság és társadalom, nincs meghatározott, megfelelő helye és tere a Kerekes­mentalitású és élettevékeny­ségű embereknek. A csőd okai tehát a tágabb kör­ben is föllelhetők. A többi között ezért is igen tanulsá­ga* film a Földi paradi­csom, bárha korántsem tí­pusos jelenséget dolgozott fel. Vagy mégis? Kerekes Já­nos legfőbb vonásai nem is­meretlenek egyőhk ázáthá­ra sem. Európának ez a tájéka mindig is terhiéit a lehfetetlénncú kácérkodó, a megoldhatatlan megoldásá­val kísérletező, „és mégls"­konokságú, iszonyúan ke­mény koponyájú emberekét. Aftlk egy célra föltesznek mihdent. csak azt látják, s a falnak is inkább neki­mennek. hogysem kerülők­kel. szolidabb-okosabb-hosz­szabb úton érkezzenek. És való igaz: a példájuk min­denkor élőbb, elevenebben ható mindnyájunkban, mint a körültekintő, óvatos oko­soké. Ez a „mégis"szellem, a vakhites akarat ki-kicsapott a filmkockákból, szorongató kérdések fogalmazására késztette a nézőt, életünk átgondolására. A Schiffer­mű dokumentum létére olyan erővel hatott, mint bármely igazi művészfilm. És persze nemcsak a fönti­ek miatt. Kerekesné Ila sö­tét kétségbeesettsége, kiút­talan rabszolgasorsa is ma­gunkra döbbentő filmes fölfedezés. Nemkülönben a gyerekeké: az apai álmodo­zások. szerencsejátékok és felelőtlenségek folytatói ők, másképpen, más (alacso­nyabb) minőségben persze. Kérdés, lehet-e számonkér­ni valakin olyan jellemvo­násokat, amelyeket nem is­mer, amelyek nem sajátjai, olyan cselekvéseket. ame­lyek létezéséről nem is tud. Ezeknek a fiataloknak úgy­szólván ismeretlen fogal­mak a felelősség-, köteles­ség- és áldozatvállalás. a szülők baját föl nem is fog­hatják, s bár sajnálkozni nem restek, kapát ragadrii, gyakorlatiasan, konkrétan segíteni — igen. Mond­jam-e. Hogy az ő ..arcvoná­saikat" is kellőképpen is­merjük?! így aztán. Ismétlem, hiá­ba tűnt úgy első pillantás- ' ra, hogv kuriozitásokkal, fegyedi. különös sorsokkal I traktál bétmünket ez a film. Végtére mégis: jól szerkesz­tett, fontos önismereti ka­lauznak bizonyult. Nyilváp ezért beszélünk annyit Ke­rekesekről ... Pro Universitate Emlékérem a SZOTE professzorainak A Szegedi Orvostudományi Egyetem ta­nácsa Pro Universitate elnevezésű, kitün­tetés jellegű emlékérmet alapított 1982­ben, amelyet az egyetem érdekében hosszú időn át kifejtett, kimagasló tevékenység elismeréséül, példaszerű emberi-erkölcsi magatartású oktatóknak, kutatóknak ado­mányoznak, a kitüntetés odaítéléséről az egyetemi tanács dönt. A Pro Universitate emlékérmet most először, a tegnap, hétfőn délelőtt az aulában megrendezett, rendkívüli ünnepi tanácsülésen vehették át, hárman: dr. Berencsi György nyugalmazott tanszék­vezető egyetemi tanár. dr. Kcdvessy György tanszékvezető egyetemi tanár és dr. Tóth Károly tanszékvezető egyetemi tanár. Az ünnepségen ott voltak a megyei és a városi pártbizottságok, tanácsok kép­viselői. az Egészségügyi Minisztérium kép­viselője, a társintézmények vezetői. A ki­tüntetéseket dr. Petri Gábor, a SZOTE rektora adta át. Sulyok Erzsébet — rádiófigyelő Hangszínházi paradoxonok Mindazok, akik esztétikát tanulnak manapság ebben a hatóbán, tulajdonképpen mindössze két részterületről nem hallhatnak. Teljesség­gel paradox helyzet: a két, leginkább tömegfogyasztásra valóról — a televízió- és a rádióművészet esztétikájá­ról. Tanulhatnak természe­tesen az irodalom, a képző­művészet. sőt. már hosszabb ideje a film széptani ho­gyanjairól-mikéntjeiről is, de annál kevésbé tudhat meg bármit is az ifjú és érdeklődő ember a tévé­vagy rádiójátékok speciális műfaji szaktitkairól. Utóbbi témakör esetében tudtom­mal a néhány éve elhunyt Cserés Miklós dr. Rádióesz­tétika című könyve volt az egyetlen, ami magyar nyel­ven napvilágot látott, pere­ken tíz esztendeje. Jó, mondhatjuk, az esztétika fenti terrénumai az oktatás­ban még periférikus szere­pet sem igen tölthetnek be (noha ebben nem vagyok egészen biztos, gondoljunk csak a Vagy másfél évtize­de bevezetett filmesztétika­tanítás ..eredményeire") — mindazonáltal a rádió egyik középponti és immáron ha­gyomanyosnak számító mű­faját. a rádiójátékot vizsgá­landó. az ember kénytelen az említett egyedüli (sze­rencsére igen színvonalas) művet forgatni.. Cserés Miklós könyvében többek között az olvasható, hogv az alig több mint fél évszázados rádiószínháZ­történetben a középponti kategória a híres platóni barlangjáték-elmélet alkal­mazása. vagyis: a befoga­dók egy barlangban ülnek, melynek beiárata a fénv félé tágul de ők. egy hely­re ¡.szögezve", csak előre nezhetnek, a hátuk mögül, föntről pedig lobogó tűz vi­lágít. s a szemben levő fal­ra vetít elejük különféle látnivalókat. A rádiójáték­nak, csakis hallási lehető­ségei lévén, minden létező vizuális elemet a nyelv „sö­tétjében" kell föloldania, te­hát a párbeszédek és a hangkulisszák, a „csak­akusztikum" a teljes esz­köztára mindenféle törté­nésnek. Mindezek következ­tében a hangszínház a kö­zönség legfőbb érzékszervé­vé — a képzeletet teszi meg. Időről időre meghallga­tom a Rádiószínház bemu­tatóit. Legutóbb a múlt hé­ten. szerdán este a Petőfi adó két. úgynevezett „kis­hangjátékával" tettem így, melyek összesen alig fél­órányi terjedelműek voltak. James Saunders Bezzeg ré­gen más volt ez a játék, valamint R einhard Eichel­beck A homoaudiovideogfáf című alkotása volt műso­ron, s köztünk szólva, rög­tön elárulhatom: egyik sem számít éppen túl jelentő^ műnek, viszont — égves számú hangszínházi parado­xon — mégis élvezetes volt végighallgatni tnindkettőt. Azután: rövidségük dacára nem voltak sem valami frappánsnak, sem mellbevá­góan eredeti tanulságokat megfogalmazóknak nevez­hetők, ám mindezek ellené­re muszáj volt figyelni rá­juk: az unalom még má­sodpercekre sem lopakodha­tott be a hangszórókba, fi­gyelmünk mindvégig kon­centráltan ébren tartatott. (Ha úgv tetszik, kettes szá­mú hangszínházi parado­xon.) És végézetül,'ikszedik számú hasonló paradoxon­ként. a harminc perc olvan páratlanul intenzív „hallo­máaélmejaytj nyújtott, amit sem a szöveg, sem a tartal­mi mondandó nem indo­kólt. A megoldás csak látszó­lag kereshető az előadás­módban. Mert bár az első hangjátékban Feleki Kamill és Bilicsi Tivadar volt a két szereplő (vagyis igen­csak régebbi keltezésű lehe­tett a felvétel), tehát a magas szintű színészi telje­sítmény legalább annyit nyomhatott a latban, mint a második, monohangiáték­ban Haumann Péter leg­alább tízféle „géphangja" — mégis erős a gyanúm, hogy hangszínházi parado­xon-összefüggésekben a két rendező. Mesterházi Márton, illetve Magos György di­csérhető igatón. Mert ama felismerés jegyében dolgoz­tak: mlriél korlátozottabb egy művészeti ág kifejező­eszköz-tára, annál nagyobb kifejezési szabadsága. Vagy­is az eredendő „barlang­hátrány" előnyére Változik: középszerű művek — két, tipikusan angol öregúr öre­ges-közlrelves csevelye egy teniszmérkőzésen, továbbá egy mindent tudó gép szintúgv eléggé elcsépelt ,,emberiség"-eszményt su­galló monológja — ily mó­don lehetnek élvezhető rá­diódarabok. Persze fenti, erősen eszté­tikai jellegű okfejtés azért egyvalamiről nem győzhet meg. Nevezetesen: bizony az sem árt, ha a hangszínház­ban valóban magas irodal­mi értéket képviselő és egyéb (mondjuk társadalmi­erkölcsi! igénveknek is meg­felelő alapművek sugároz­tatnak. És legalább ilyen ügyes, profi tálalásban. És e követelmény még csak nem is paradoxon. Domonkos László Dr. Berencsi György 1966 óta a szegedi orvosegyetem Közegészség- és JárVánytani Intézetének igazgatója. Kö­zel 40 esztendős kutatómun­kájának eredményeit nagy­számú tudományos közíe­ménybert, hazai és nemzet­közi fórumokon tartott elő­adásokban tette közkinccsé. Aktívan vállalt és végzett munkát az egyetem életében, dékán, majd oktatási rektor­helyettes voít, s az intéz­mény higiénikus és munka­védelmi bizottságának elnö­keként is igen jelentős tevé­kenységét folytatott. Az egye­temen kívüli, közéleti mun­kássága igen széles körű. A SZOT, a pedagógus-szakszer­vezet, a Művelődési és az Egészségügyi Minisztérium két évtizedes megbízása alapi­ján kimagaslóan sokat tett a munkavédelmi oktatás és fejlesztés terén, a hazai egye­temeken és főiskolákon. A magyar egészségügy szolgá­latában végzett áldozatos, 4 évtizedes munkájáért, az orvosképzésben bizonyított eredményeiért kapta a ki­kitüntetést. Dr. Kedvessy György 1959­ben tanszékvezető egyetemi tanárként került a Gyógy­szerésztechnológiai Intézet élére, volt rektorhelyettes, és győgyszerészkári dékán. Ki­ferrlelkédő érdemei vannak a hazai gyógyszerészképzésben; intézetében kutatóiákolát lé­tesített, eredményes együtt­működést alakított kl kül­földi tudományos műhelyek­kel. Magas szintű társadal­mi-közéleti és tudománypoli­tikai tevékenységet fejt ki, városi és országos szerveze­tekben tölt be választott funkciókat, számos tudomá­hyos, illetve tudományszer­vező társaságban vahnak megbízatásai, főszerkesztője az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete lapjának, az Egészségügyi Munkának. A magyar gyógyszerészképzés­ben, a gyógyszerészeti tudo­mányok művelésében, a nem­zetközi tudományos kapcso­latok ápolásában, állami és társadalmi-közéleti funkciói­ban kifejtett kiemelkedő munkájáért tüntették ki. Dr. Tóth Károly az egye­tem fogklinikáinak szervezeti összevonásakor, 1973-ban lett a Fogászati ás Szájsebészeti Klinika igazgatója. Már ko­rábban dékánhelyettes, rek­torhelyettes, majd 9 évig a SZOTE rektora volt. Nagy érdemei vannak a szakosított fogorvosképzés kialakításá­ban és fejlesztésében. Ma már nincs olyan profilja a fogászatnak, amelyet klini­káján ne oktatnának. Isko­lát teremtett, neves tanítvá­nyai vannak. Kiemelkedőek a daganatos betegek ellátá­sa és gondozása terén elért eredményei. A fogszuvaso­dás témakörben végzett vizs­gálatairól angol nyelven megjelent, összegző monog­ráfiák nagy nemzetközi vissz­hangot és elismerést váltot­tak ki. Számos akadémiai és minisztériumi bizottság or­vostudományi társaság, fog­orvos-egyesület tagja. A fog­orvosképzésben, a kutatás­ban, a tudományos kapcsola­tok megteremtésében, egye­temi, közéleti funkcióiban végzett munkájáért részesült az elismerésben. KLM-tájékoztató Hétfőn Budapesten. a Du­na Intercontinental Szálló­ban sajtótájékoztatót tartot­tak a KLM Holland Légi­társaság vezető képviselői. Elmondták: a KLM-nek 1956 óta van Budapesten irodája, az eltelt csaknem három évtized alatt igen jó kapcsolatot építettek ki a MALÉV-vel es más magyar partnerekkel. A forgalmat úgynevezett pool-ban bo­nyolítja le a két légitársa­ság: a költségeket közösen vállalják, a nyereségen fje­dig megosztoznak. Az észak­amerikai forgalomban ke­reskedelmi együttínűködést alakított ki a két cég. Hol­landia és Magyarország kö­zött DC—Ó-es típusú KLM­gépek repülnek, hétente há­rom alkalommal: hétfőn, csütörtökön és pénteken. Emellett azonban a hét más napjain is közlekedik légijárat Budapest és Amszterdam között, ezek jó átszállási lehetőséget nyúj­tanak más kontinensek irá­nyába. A KLM budap>esti irodája is részt*vesz a légi­társaság idén bevezetett, úgynevezett „World Speed" csomagtovábbítási rendsze­rében. A KLM is biztosítja a magyar turistáknak, hogy I forintért válthassák meg j menetjegyeiket a világ sok országába. Nagyobb választékban Fürdőruhák, kempingcikkek A nyár közeledtének -je­le. hogy a hűvös idő elle­nére megélénkült a fürdő­ruhák, strand- és kemping­cikkek forgalma. A fürdőruhák legnagyobb forgalmazója a Módi Ke­reskedelmi Vállalat: az idén 1,4 millió fürdőruhát kí­nálnak a vásárlóknak. A nőj és bakfis úszódresszekból, bikinikből a tavalyihoz ha­sonlóan csaknem félmilliót rendeltek, a lányka fürdőru­hákból pedig 200 ezerrel — 20 százalékkal — többet, mint az elmúlt évben. Eb­ből azonban várhatóan még ez a mennyiség sem lesz ele­gendő. A férfiaknak a ta­valyinál 8—9 százalékkal több úszót, összesen csaknem 400 ezret kínálnak, a fiúk számára pedig a tavalyihoz hasonlóan mintegy 380 ez­ret. A fürdőruhák csaknem kétharmada hazai termék, a többi — az elmúlt évinél mintegy 10 százalékkal több — szocialista importból szár­mazik, illetve itthon készült tőkés kooperációban. A Mó­di Vállalat szervezi ugyanis az NSZK-beli Tritimph és a Kőszegi Ruhaipari Szö­ffs. U£jídtiC66Ú£ NSZK-beli Felina és a Váci Kötöttárugyár, valamint az olasz Randi és a Fővárost Rüháipari Vállalat közötti termelési kooperációkat. A Centrum áruházak több­ségében már megnyíltak a strandosztályok, s június ele­jéig valamennyiben megszer­vezik a szezoncikkek kon­centrált kínálatát. A válla­lat gyártöüzeme. a Centéi szélső méretekben is gvárt­ja a nyári holmikat. .4 ta­valyinál az idén jóval bő­vebb a kempingcikkek vá­lasztéka a Centrum áruhá­zakban. A Skála-Coop áruházak­ban mer május elején meg­kezdték a fürdőruhák, ü strandcikkek, a kiránduló- és a kempingcikkek árusítását. A Budapesti Nagyáruház kí­nálata igen gazdag női für­dőruhákból. Választékbőví­tésként a pécsi és a kapos­vári nagykereskedelmi vál­lalatoktól is rendeltek női fürdőruhákat. Méta-termé­kekkel is gazdagodik a vá­laszték, elsőként férfi úszó­kat, később női fürdőruhá­kat is forgalomba hoznak ebüDl a anwifflibdi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom