Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-15 / 112. szám

Kedd, r&84. május 15. 5 Mért beszélünk Kerekesékről ? Ezen a héten mindenki Kerekesekről beszélt. A Földi paradicsom című kétrészes dokumentumfilm főszereplőiről. egy szentesi parasztcsalád tagjairól. A „fóliabirodalom" urairól és rabszolgáitól. Ennyire érdekelne bennünket a mezőgazdálkodás? A fóliázás? (Kerekesek tonnaszám termelik a paradicsomot paprikát, mikor mit — 3 ezer négyzetméternyi területen.) Kétségtelenül jobban, mint bármikor eddig. Bizohybs, hogy érzékenyebbek vagyunk mindenféle gazdaságingazdálkodási témára, mint mondjuk 5—10 évvel ezelőtt Tudniillik igen közvetlenül, a „bőrünkön" (pénztárcánkon) érzékeljük immár a gazdálkodás fiaskóit Aligha tévedünk azonban: ifj. Schlffer Pál filmjében (mely egy évekig készülő, a magyar paraszti társadal dm változásait követni igyekvő dokumentáció részlete) nem a fóliázás ténye s mikéntje kötötte le figyelmünket. Hanem az emberek. Egy különös, mhi dráma pergett a képernyőn. megengedem. néhol tragikomikus felhangokkal. Arról számoltak be a filmesek, hogy íme. itt van valáhdi Magyarországon, 1984-ben egy nagycsalád: életük: munka, millió fotintok forognak a kezükön. Mindenük lehetne, gondolhatnánk. pedig semmijük sincs, csak milliós adósságuk. Mit gondoljunk Kerekesek tol? Klhék-klnék szíve joga: ámokfutónák. beteges ábráhdkergetőnék, jó Szándékú szerencsétlennek, nagyvonalú szerencsejdtékoSiak, notórius bajketesőnék, a rritmka megszállottjának képzeli Kerekes Jándst. A filtn mindegyik elképzeléshez szállított adalékokat. De — talán a rendezővel együtt — magam mégis leginkább abban hiszek. hogy fönt nevezett „fóliakirály" jóeszű, ügyes ember, amolyan vállalkozó típus, amilyenekre oly nagy szükségünk van mostanában. Tevékenységét azonban egyféle vak hit irányította : szent meggyőződése volt, ha sokat dolgozik, előbb-utóbb eléri álmait, kielégítheti vágyait. Amelyek pénzigényesek voltak. Pillanatnyilag (a filmben) a csőd szélén toporog, tehetetlenül, mert elfogy az olaj, elfagy a paprika, mint adós nem tud fizetni, mint családfő szétzülleszti a családot. Kerekes tragédiájára kétféle szférában lelhetünk okokat — magyarázatokat, ö maga a hibás, mert mégsem volt elég ügyes, nem volt elég előrelátó és megfontolt. Nem számolt minden számbavehető körülménnyfel. csak hajszolta álmait. megállíthatatlanul. Másrészt azonban: a filmből egészen nyilvánvaló, hogy abban a konstrukcióbari. ami ma a hazai gazdaság és társadalom, nincs meghatározott, megfelelő helye és tere a Kerekesmentalitású és élettevékenységű embereknek. A csőd okai tehát a tágabb körben is föllelhetők. A többi között ezért is igen tanulsága* film a Földi paradicsom, bárha korántsem típusos jelenséget dolgozott fel. Vagy mégis? Kerekes János legfőbb vonásai nem ismeretlenek egyőhk ázáthára sem. Európának ez a tájéka mindig is terhiéit a lehfetetlénncú kácérkodó, a megoldhatatlan megoldásával kísérletező, „és mégls"konokságú, iszonyúan kemény koponyájú emberekét. Aftlk egy célra föltesznek mihdent. csak azt látják, s a falnak is inkább nekimennek. hogysem kerülőkkel. szolidabb-okosabb-hoszszabb úton érkezzenek. És való igaz: a példájuk mindenkor élőbb, elevenebben ható mindnyájunkban, mint a körültekintő, óvatos okosoké. Ez a „mégis"szellem, a vakhites akarat ki-kicsapott a filmkockákból, szorongató kérdések fogalmazására késztette a nézőt, életünk átgondolására. A Schiffermű dokumentum létére olyan erővel hatott, mint bármely igazi művészfilm. És persze nemcsak a föntiek miatt. Kerekesné Ila sötét kétségbeesettsége, kiúttalan rabszolgasorsa is magunkra döbbentő filmes fölfedezés. Nemkülönben a gyerekeké: az apai álmodozások. szerencsejátékok és felelőtlenségek folytatói ők, másképpen, más (alacsonyabb) minőségben persze. Kérdés, lehet-e számonkérni valakin olyan jellemvonásokat, amelyeket nem ismer, amelyek nem sajátjai, olyan cselekvéseket. amelyek létezéséről nem is tud. Ezeknek a fiataloknak úgyszólván ismeretlen fogalmak a felelősség-, kötelesség- és áldozatvállalás. a szülők baját föl nem is foghatják, s bár sajnálkozni nem restek, kapát ragadrii, gyakorlatiasan, konkrétan segíteni — igen. Mondjam-e. Hogy az ő ..arcvonásaikat" is kellőképpen ismerjük?! így aztán. Ismétlem, hiába tűnt úgy első pillantás- ' ra, hogv kuriozitásokkal, fegyedi. különös sorsokkal I traktál bétmünket ez a film. Végtére mégis: jól szerkesztett, fontos önismereti kalauznak bizonyult. Nyilváp ezért beszélünk annyit Kerekesekről ... Pro Universitate Emlékérem a SZOTE professzorainak A Szegedi Orvostudományi Egyetem tanácsa Pro Universitate elnevezésű, kitüntetés jellegű emlékérmet alapított 1982ben, amelyet az egyetem érdekében hosszú időn át kifejtett, kimagasló tevékenység elismeréséül, példaszerű emberi-erkölcsi magatartású oktatóknak, kutatóknak adományoznak, a kitüntetés odaítéléséről az egyetemi tanács dönt. A Pro Universitate emlékérmet most először, a tegnap, hétfőn délelőtt az aulában megrendezett, rendkívüli ünnepi tanácsülésen vehették át, hárman: dr. Berencsi György nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár. dr. Kcdvessy György tanszékvezető egyetemi tanár és dr. Tóth Károly tanszékvezető egyetemi tanár. Az ünnepségen ott voltak a megyei és a városi pártbizottságok, tanácsok képviselői. az Egészségügyi Minisztérium képviselője, a társintézmények vezetői. A kitüntetéseket dr. Petri Gábor, a SZOTE rektora adta át. Sulyok Erzsébet — rádiófigyelő Hangszínházi paradoxonok Mindazok, akik esztétikát tanulnak manapság ebben a hatóbán, tulajdonképpen mindössze két részterületről nem hallhatnak. Teljességgel paradox helyzet: a két, leginkább tömegfogyasztásra valóról — a televízió- és a rádióművészet esztétikájáról. Tanulhatnak természetesen az irodalom, a képzőművészet. sőt. már hosszabb ideje a film széptani hogyanjairól-mikéntjeiről is, de annál kevésbé tudhat meg bármit is az ifjú és érdeklődő ember a tévévagy rádiójátékok speciális műfaji szaktitkairól. Utóbbi témakör esetében tudtommal a néhány éve elhunyt Cserés Miklós dr. Rádióesztétika című könyve volt az egyetlen, ami magyar nyelven napvilágot látott, pereken tíz esztendeje. Jó, mondhatjuk, az esztétika fenti terrénumai az oktatásban még periférikus szerepet sem igen tölthetnek be (noha ebben nem vagyok egészen biztos, gondoljunk csak a Vagy másfél évtizede bevezetett filmesztétikatanítás ..eredményeire") — mindazonáltal a rádió egyik középponti és immáron hagyomanyosnak számító műfaját. a rádiójátékot vizsgálandó. az ember kénytelen az említett egyedüli (szerencsére igen színvonalas) művet forgatni.. Cserés Miklós könyvében többek között az olvasható, hogv az alig több mint fél évszázados rádiószínháZtörténetben a középponti kategória a híres platóni barlangjáték-elmélet alkalmazása. vagyis: a befogadók egy barlangban ülnek, melynek beiárata a fénv félé tágul de ők. egy helyre ¡.szögezve", csak előre nezhetnek, a hátuk mögül, föntről pedig lobogó tűz világít. s a szemben levő falra vetít elejük különféle látnivalókat. A rádiójátéknak, csakis hallási lehetőségei lévén, minden létező vizuális elemet a nyelv „sötétjében" kell föloldania, tehát a párbeszédek és a hangkulisszák, a „csakakusztikum" a teljes eszköztára mindenféle történésnek. Mindezek következtében a hangszínház a közönség legfőbb érzékszervévé — a képzeletet teszi meg. Időről időre meghallgatom a Rádiószínház bemutatóit. Legutóbb a múlt héten. szerdán este a Petőfi adó két. úgynevezett „kishangjátékával" tettem így, melyek összesen alig félórányi terjedelműek voltak. James Saunders Bezzeg régen más volt ez a játék, valamint R einhard Eichelbeck A homoaudiovideogfáf című alkotása volt műsoron, s köztünk szólva, rögtön elárulhatom: egyik sem számít éppen túl jelentő^ műnek, viszont — égves számú hangszínházi paradoxon — mégis élvezetes volt végighallgatni tnindkettőt. Azután: rövidségük dacára nem voltak sem valami frappánsnak, sem mellbevágóan eredeti tanulságokat megfogalmazóknak nevezhetők, ám mindezek ellenére muszáj volt figyelni rájuk: az unalom még másodpercekre sem lopakodhatott be a hangszórókba, figyelmünk mindvégig koncentráltan ébren tartatott. (Ha úgv tetszik, kettes számú hangszínházi paradoxon.) És végézetül,'ikszedik számú hasonló paradoxonként. a harminc perc olvan páratlanul intenzív „hallomáaélmejaytj nyújtott, amit sem a szöveg, sem a tartalmi mondandó nem indokólt. A megoldás csak látszólag kereshető az előadásmódban. Mert bár az első hangjátékban Feleki Kamill és Bilicsi Tivadar volt a két szereplő (vagyis igencsak régebbi keltezésű lehetett a felvétel), tehát a magas szintű színészi teljesítmény legalább annyit nyomhatott a latban, mint a második, monohangiátékban Haumann Péter legalább tízféle „géphangja" — mégis erős a gyanúm, hogy hangszínházi paradoxon-összefüggésekben a két rendező. Mesterházi Márton, illetve Magos György dicsérhető igatón. Mert ama felismerés jegyében dolgoztak: mlriél korlátozottabb egy művészeti ág kifejezőeszköz-tára, annál nagyobb kifejezési szabadsága. Vagyis az eredendő „barlanghátrány" előnyére Változik: középszerű művek — két, tipikusan angol öregúr öreges-közlrelves csevelye egy teniszmérkőzésen, továbbá egy mindent tudó gép szintúgv eléggé elcsépelt ,,emberiség"-eszményt sugalló monológja — ily módon lehetnek élvezhető rádiódarabok. Persze fenti, erősen esztétikai jellegű okfejtés azért egyvalamiről nem győzhet meg. Nevezetesen: bizony az sem árt, ha a hangszínházban valóban magas irodalmi értéket képviselő és egyéb (mondjuk társadalmierkölcsi! igénveknek is megfelelő alapművek sugároztatnak. És legalább ilyen ügyes, profi tálalásban. És e követelmény még csak nem is paradoxon. Domonkos László Dr. Berencsi György 1966 óta a szegedi orvosegyetem Közegészség- és JárVánytani Intézetének igazgatója. Közel 40 esztendős kutatómunkájának eredményeit nagyszámú tudományos közíeménybert, hazai és nemzetközi fórumokon tartott előadásokban tette közkinccsé. Aktívan vállalt és végzett munkát az egyetem életében, dékán, majd oktatási rektorhelyettes voít, s az intézmény higiénikus és munkavédelmi bizottságának elnökeként is igen jelentős tevékenységét folytatott. Az egyetemen kívüli, közéleti munkássága igen széles körű. A SZOT, a pedagógus-szakszervezet, a Művelődési és az Egészségügyi Minisztérium két évtizedes megbízása alapiján kimagaslóan sokat tett a munkavédelmi oktatás és fejlesztés terén, a hazai egyetemeken és főiskolákon. A magyar egészségügy szolgálatában végzett áldozatos, 4 évtizedes munkájáért, az orvosképzésben bizonyított eredményeiért kapta a kikitüntetést. Dr. Kedvessy György 1959ben tanszékvezető egyetemi tanárként került a Gyógyszerésztechnológiai Intézet élére, volt rektorhelyettes, és győgyszerészkári dékán. Kiferrlelkédő érdemei vannak a hazai gyógyszerészképzésben; intézetében kutatóiákolát létesített, eredményes együttműködést alakított kl külföldi tudományos műhelyekkel. Magas szintű társadalmi-közéleti és tudománypolitikai tevékenységet fejt ki, városi és országos szervezetekben tölt be választott funkciókat, számos tudomáhyos, illetve tudományszervező társaságban vahnak megbízatásai, főszerkesztője az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete lapjának, az Egészségügyi Munkának. A magyar gyógyszerészképzésben, a gyógyszerészeti tudományok művelésében, a nemzetközi tudományos kapcsolatok ápolásában, állami és társadalmi-közéleti funkcióiban kifejtett kiemelkedő munkájáért tüntették ki. Dr. Tóth Károly az egyetem fogklinikáinak szervezeti összevonásakor, 1973-ban lett a Fogászati ás Szájsebészeti Klinika igazgatója. Már korábban dékánhelyettes, rektorhelyettes, majd 9 évig a SZOTE rektora volt. Nagy érdemei vannak a szakosított fogorvosképzés kialakításában és fejlesztésében. Ma már nincs olyan profilja a fogászatnak, amelyet klinikáján ne oktatnának. Iskolát teremtett, neves tanítványai vannak. Kiemelkedőek a daganatos betegek ellátása és gondozása terén elért eredményei. A fogszuvasodás témakörben végzett vizsgálatairól angol nyelven megjelent, összegző monográfiák nagy nemzetközi visszhangot és elismerést váltottak ki. Számos akadémiai és minisztériumi bizottság orvostudományi társaság, fogorvos-egyesület tagja. A fogorvosképzésben, a kutatásban, a tudományos kapcsolatok megteremtésében, egyetemi, közéleti funkcióiban végzett munkájáért részesült az elismerésben. KLM-tájékoztató Hétfőn Budapesten. a Duna Intercontinental Szállóban sajtótájékoztatót tartottak a KLM Holland Légitársaság vezető képviselői. Elmondták: a KLM-nek 1956 óta van Budapesten irodája, az eltelt csaknem három évtized alatt igen jó kapcsolatot építettek ki a MALÉV-vel es más magyar partnerekkel. A forgalmat úgynevezett pool-ban bonyolítja le a két légitársaság: a költségeket közösen vállalják, a nyereségen fjedig megosztoznak. Az északamerikai forgalomban kereskedelmi együttínűködést alakított ki a két cég. Hollandia és Magyarország között DC—Ó-es típusú KLMgépek repülnek, hétente három alkalommal: hétfőn, csütörtökön és pénteken. Emellett azonban a hét más napjain is közlekedik légijárat Budapest és Amszterdam között, ezek jó átszállási lehetőséget nyújtanak más kontinensek irányába. A KLM budap>esti irodája is részt*vesz a légitársaság idén bevezetett, úgynevezett „World Speed" csomagtovábbítási rendszerében. A KLM is biztosítja a magyar turistáknak, hogy I forintért válthassák meg j menetjegyeiket a világ sok országába. Nagyobb választékban Fürdőruhák, kempingcikkek A nyár közeledtének -jele. hogy a hűvös idő ellenére megélénkült a fürdőruhák, strand- és kempingcikkek forgalma. A fürdőruhák legnagyobb forgalmazója a Módi Kereskedelmi Vállalat: az idén 1,4 millió fürdőruhát kínálnak a vásárlóknak. A nőj és bakfis úszódresszekból, bikinikből a tavalyihoz hasonlóan csaknem félmilliót rendeltek, a lányka fürdőruhákból pedig 200 ezerrel — 20 százalékkal — többet, mint az elmúlt évben. Ebből azonban várhatóan még ez a mennyiség sem lesz elegendő. A férfiaknak a tavalyinál 8—9 százalékkal több úszót, összesen csaknem 400 ezret kínálnak, a fiúk számára pedig a tavalyihoz hasonlóan mintegy 380 ezret. A fürdőruhák csaknem kétharmada hazai termék, a többi — az elmúlt évinél mintegy 10 százalékkal több — szocialista importból származik, illetve itthon készült tőkés kooperációban. A Módi Vállalat szervezi ugyanis az NSZK-beli Tritimph és a Kőszegi Ruhaipari Szöffs. U£jídtiC66Ú£ NSZK-beli Felina és a Váci Kötöttárugyár, valamint az olasz Randi és a Fővárost Rüháipari Vállalat közötti termelési kooperációkat. A Centrum áruházak többségében már megnyíltak a strandosztályok, s június elejéig valamennyiben megszervezik a szezoncikkek koncentrált kínálatát. A vállalat gyártöüzeme. a Centéi szélső méretekben is gvártja a nyári holmikat. .4 tavalyinál az idén jóval bővebb a kempingcikkek választéka a Centrum áruházakban. A Skála-Coop áruházakban mer május elején megkezdték a fürdőruhák, ü strandcikkek, a kiránduló- és a kempingcikkek árusítását. A Budapesti Nagyáruház kínálata igen gazdag női fürdőruhákból. Választékbővítésként a pécsi és a kaposvári nagykereskedelmi vállalatoktól is rendeltek női fürdőruhákat. Méta-termékekkel is gazdagodik a választék, elsőként férfi úszókat, később női fürdőruhákat is forgalomba hoznak ebüDl a anwifflibdi.