Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-13 / 111. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 111. szám 1984. május 13.; vasárnap Ára: 1,40 forint A; M S Z M P ! Termelés, beruházások, a lakosság életkörülményei Adatok az első negyedévről SZOT-üdülők Az elmúlt esztendők gaz­dasági eredményei nem sok dicsekvésre adtak alkalmat — az ismert világgazdasági recesszió hatását nem kerül­hettük el mi sem. Csak a reménykedés maradt, talán elmozdul a gazdasági élet a mélypontról, s megindul va­lami mozgás fölfelé. Ezért is kíséri élénk érdeklődés a gazdasági híradásokat. A KSH megyei igazgatósága is közzétette az év első hó­napjairól készített összegzé­seit. Kitetszik abból, hogy az 1934-es év első negyede valamivel jobb képet mutat, mint a múlt évi kezdet volt. Az ipari termelés az elő­ző évi visszaesés után az or­szágoshoz hasonlóan növeke­dett — olvashatjuk a KSH jelentésében. Az iparban fog­lalkoztatottak számának csökkenése is megállt, s ja­vult a termelékenység. A szegedi és a környékbeli vál­lalatok exportja növekedett, szép eredményeket mutat az energiatakarékosság. A me­zőgazdasággal kapcsolatban reményeket és gondokat egy­aránt följegyeztek. Az év kezdetét a csapadékhiány nehezítette. Jelentős terüle-. teken kipusztultak az őszi vetések, károkat okoztak a tavaszi fagyok is. Beruházásokra, fejleszté­sekre valamivel több pénzt használtak föl, mint az elő­ző év hasonló időszakában. Ebben a kőolajmedence be­ruházásai játsszák a főszere­pet. Természetesen említést érdemel gyarapodásaink kö­zül a szegedi levéltár épü­lete, a gumigyári technikai és technológiai fejlesztés és a felsővárosi lakóterület to­vábbi bővítése. Ha az ipar termelését vizs­gáljuk, kiderül, hogy a há­rom fő ágazatban emelkedett legjobban a termelés meny­nyisége: az élelmiszeripar­ban 6,1 százalékkal, a ne­héziparban 3,4, míg a köny­nyűiparban 3,1 százalékkal termeltek többet az első ne­gyedévben, mint a megelőző esztendő elején. A növeke­dést elősegítette néhány gyá­ri fejlesztés, a piac élénkü­lése. a húsiparban a bőséges vágósertés-ellátás. A szak­emberek azt is megemlítik, hogy a tavalyi esztendő ele­jén a termelés viszonylag mélyponton volt, sőt az idei első negyedben „bejött" egy plusz munkanap is február­ban. örvendetes, hogy a nép­gazdasági céloknak megfele­lően javult a megyében mű­ködő vállalatok exportja. Fölsorolnak néhány ismert terméket is: pébégáz-keve­rék, izopentán, különleges kábel, félporcelán lakásfel­szerelési termék, gumi szál­lítóheveder, a betétes tömlő, fémerősítéssel készült gumi­tömlő, konfekcionált zsák, szőrmésbőr bunda, panofix bunda, irhabunda, női cipő és még sok másféle cikk. A legrégibb szegedi termékből, a fűszerpaprikából viszont nem vásároltak annyit a kül­földiek, mint tavaly, de a vállalat szakemberei re­ménykednek, hogy újra élén­kül a piac, s növekszik majd kivitelük. A lakosság életkörülmé­nyeiről készített összegzésből kiderül, hogy az átlagkere­setek 3,8 százalékkal emel­kedtek, s ez kevesebb, mint a múlt év első negyedében volt. Bár azt is megjegyzik a statisztikusok, hogy átfogó bérfejlesztésre az első hóna­pokban nem került sor, a ké­sőbbi bérjavítások majd csak ezután jelentkeznek. Ügy tű­nik, hogy ebben az eszten­dőben kisebb takarékossági etappal indultunk, pénzünk­ből kevesebbet tettünk a takarékba, mint korábban. Ebben szerepet játszik a megélhetési költségek emel­kedése. A kiskereskedelmi üzletek­ben 5.5 százalékkal több pénzt hagytunk, mint a múlt év első hónapjaiban, bár nem biztos, hogy több árufé­leséget vittünk haza érte. A magasabb kiadásokat ,-segí­tette" a húsvéti szokásból eredő nagyobb bevásárlás. Az élelmiszer-forgalom alig változott, s ebben az áremel­kedéseknek volt főszerepük, kevesebb húst vásároltak, de élénkebb lett a kereslet az olcsóbb készítmények iránt. A piaci kinálat csak közepes volt, az árak viszont érez­hetően emelkedtek, a számí­tások szerint 11,6 százalék­kal. Minden bizonnyal többet is vásároltak volna az embe­rek, s kevesebbet bosszan­kodnának, ha az árukínálat teljesebb lenne.t Hiába im­portáltunk Jugoszláviából és a Szovjetunióból hűtőszek­rényeket és mélyhűtőket, még is gyakran hiányzott a boltokból. Szűkös volt az automata mosógépek kíná­lata, hiába keresik a 80 lite­res villanybojlereket, kismo­torokat, kempingkerékpáro­kat, csak ritkán találnak rá­juk. Gyakran leírták már az újságokban, hogy nagy gond a magánerős építkezés. így van ez környezetünkben is. Sóderből és mészből ugyan nincs hiány, de falazótéglá­ból, tetőfedőcserépből állan­dósult a hiány. Valamit eny­hített ugyan a határ menti csere alapján behozott jugo­szláv gyártmányú tégla és a csehszlovákiai eredetű gáz­Szilikát falazóanyag. S végezetül néhány adat a népességről. Csongrád me­gye lakossága — 453 ezer — nem szaporodik, kevesebben vagyunk, mint tavaly. Az ok: mérséklődik a születések száma. A demográfiai hul­lámok érdekes képet vetíte­nek elénk: az 5—9 évesek „csapata" népes, míg a 10— 14 éveseké gyérebb. A gye­rekek — örvendetesen — nem elégednek meg a nyolc­általános iskolával, hanem 97 százalékuk továbbtanulás­ra jelentkezik. Továbbra is a szakmát adó iskolákba igyekeznek a fiatalok. G. I. Fölkészülés a vendégfogadásra . Az idén a SZOT-üdülők megközelítően 400 ezer vendéget fogadnak. A fő­idény kezdetén az üdülők többsége kicsinosítva, rend­be hozva, jól felkészülten várja a vendégeket. Az ország 201 SZOT­üdülőjének felújítására, az épületek korszerűsítésére az idén 180 millió forintot for­dítanak. A cél, hogy az üdülőépületek minél maga­sabb színvonalú szolgáltatá­sokat nyújtsanak az ott pi­henőknek; egyre csökken az alacsonyabb komfortfo­kozatú üdülők száma, és ezzel párhuzamosan mind több az első kategóriájú lé­tesítmény. Jó néhány épüle­tet soroltak az I/A kategó­riába, ezekben (napi 5 fo­rint) árkülönbözet fejében a legszínvonalasabb szolgál­tatásokat nyújtják, több­nyire különleges természeti környezetben. Az idei felújítási mun­kálatok közül kiemelkedik a hajdúszoboszlói Béke Üdülő korszerűsítése. A több mint két évig tartó, 84 millió forintot igénylő építkezés során valameny­nyi szobát komfortosítottak, s bővítették és korszerűsí­tették a gyógyászati részle­get is. Húszmillió forintba került- a soproni Csepel Üdülő épületeinek felújítá­sa: harmadik kategória he­lyett az idén már I/A-s színvonalú szobákban fo­gadják a vendégeket. A Balaton déli partján levő üdülők korszerűsítésére eb­ben az évben 60 millió fo­rintot költöttek. A felújítá­sok során természetesen nemcsak a szobákat korsze­rűsítették, hanem a kony­hákat is, és rendbe hozták a parkokat. Sportpályákat is építettek. A meglevők mellett új SZOT-üdülő is megnyitja a kapuit Bala­tonszéplakon: július 6-tól áll a beutaltak rendelkezé­sére az 1000 személyes Ezüstpart Üdülő. Három üdülőhajója van a SZOT-nak, ezek közül kettő Bécsbe, illetve Belgrádba viszi a beutaltakat hatna­pos turnusokban. A harma­dik a Margitsziget mellett horgonyozva fogadja a vendégeket. A vízijármű­vek kicsinosítva futottak ki a kikötőkből. Valamennyi SZOT-üdülőben igyekez­nek gondoskodni a vendé­gek szórakozásáról, a kul­túrált időtöltésről. Az év során sok ezer programon vehetnek részt a beutaltak, mindenki találhat magának megfelelő időtöltést. Nagy számban szerveznek isme­retterjesztő előadásokat, egészségügyi felvilágosító programokat, s kirándulás­sal egybekötött helyismere­ti tájékoztatókat. Emellett szellemi vetélkedőkkel, tán­cos rendezvényekkel, sport­programokkal teszik színe­sebbé az üdülőben eltöltött napokat. Az üdülőkben 141 ezer kötet könyv áll a be­utaltak rendelkezésére. Nyitásra készen Könyvtár a Dóm téren Ahogy Tóth Béla igaz­gató mondogatja, a nagy orgona sem szólal meg egyszerre minden sípjával — a könyvtár sem nyitja meg egyszerre minden részlegét. De a kölcsönző, a művészeti és a gyer­mekkönyvtár: nyitásra kész. Ahogy fotóriporte­rünk, Somogyi Károlyné képein látszik, a régi épü­letből fáradságos munká­val áttelepített könyvek is szép rendben sorakoznak a helyükön, s a pompás új otthonban az eddig kényszerűségből rejtett kincsek is föltárulkoznak. Például a Somogyi . em­lékkönyvtárban. amely tulajdonképpen kicsike, de roppant értékeket meg­mutató könyvmúzeum, stí­lusos berendezéssel. A „könyvtár a könyvtárban" az alapító kanonok (port­réja. Kalmár László szob­ra is a helyére került már) tiszteletét is ébresz­ti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom