Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-12 / 110. szám

WZDMÜKL ig/« 12 Szombat, 1984. május 5.' Találkozások A kútvizsgáló A szakmai nomenklatúrában csak nehezen lehetett rátalálni erre a megjelölésre. Minden bizonnyal a kútvizsgáló szakma erdekes föladat lehet. Kútvizsgáló? Vajon milyen kutakat matatnak? Artézi kutakat? Olajkutakat? Gáakutakat? Vagy netán, valamiféle termálkutakat? Ezt hirtelenjében nehéz lenne eldönteni. Lehet ilyen, lehet olyan. Sót, ha tréfálkozni akarnék, mondhatnám azt is, hogy kiskertem esőkútia ..fejbe vágott" néhányszor. De ez magánügy. A kútvizssálót viszont húsz esztendeje ismerem. Nagy Miklós, a szegedi olajmedence legjobb brigádjának a vezetője. Voltak már a pécsi szénbányákban is, barátsági kapcsolatokat teremtettek ott. Egyszer velük sétálgattam az •tejmezőn és a komlói Kossuthaknában. Mind két társaság előtt kalapot emelek. De maradjunk az olajmezőben. A kérdésem valószínű»- laikus: — Mondja — kérdem Nagy Miklóstól —, mit vizsgálgatnak a medencében? — A rétegnyomást, a hőmérsékletet. és mintát veszünk, sokféie adatokat gyújtunk. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyenek az olajkutak a medencében. Lehet kőolaj, gáz, de akár meleg víz is. Valamelyest vtaazakanyarodok Nagy Miklós elbeszélésében. Legidősebb bátyját is jól ismerem, hajdanaban első osztályú asztaliteniszező volt. A szegedi kendertper technikusaként is szerették. Középső testvéréről » mesél. Zoltánt is sokan ismerik. Kedves, segítőkész férfi, néhányan „Tanácsor úrnak" titulálják. Joggal. Nagy Miklós viszont „nehéz ember", keménykedik, vagdalódzik. Velem is alig akar szóba állni. „Tiszta olajos." Pedig nem így indult ifjú korában. Sőt! — Tessék színt vallani — próbálom szóra bírni. — Nincs mit tagadnom. Nagyon rossz gyerek voltam. Loptam ic gyümölcsöt, apámék úgy elvertek. iránt a két fenekű dobot. Jajj, az őseimről elmondom, hogy igen romantikus emberek voltak. Az apai nagyapám Szerbiában élt, megkaphatta volna a király legmagasabb kitüntetését, de az volt a föltétel, hogy változtassa meg a nevét. Arra nem volt hajlandó. Kiutasították Jugoszláviából. Az anyai nagyapám építőmester volt, „fópallér". Nem nagyon ismertem, de állítólag kemény fickó volt az öreg. — S az unoka is kemény fickó lett? — Csoda tudja? Szépen elvégeztem a nyolc általánost, s akkor jött egy haver, a Kalmár Jancsi, s „agitált", hogy iratkozzunk be a szegedi textilipari technikumba. Tudniillik, akkor építették a városban a textilműveket, s a szakiskolát is akkor indították. Gazsit! a lm ugyan soha nem szerettem, de megfogadtam Kalmár Jancsi tanácsát és beiratkoztam a textilipari technikumba. — Ez szép és egyenes irány lehetett. — Ahogyan azt ön elképzeli. Soha nem voltam szimpatikus gyerek. A technikumban is evett a lene. csak két és fél évet jártam oda, mivel éppen azután kirúgtak. A szüleim persze oda vatták. A bátyáim is rugdostak a tanulás miatt. „Örökre kitiltva", ilyen minősítést adott a technikum. Elmentem alkalmi melósnak. A szüleim írtak Nagy Józsefné miniszternek, hogy engemet vegyenek vissza a textilipari technikumba. A miniszter aszszony írt egy levelet, hogy „vegyék vissza"' Bementem az iskolaba, a tanárom csak nézett: „Mit keresel itt, Miki?" Mondtam. hogy kaptunk egy levelet Kiröhögött, s újra kizavart a technikumból. Na, ne is folytassuk. Ez a szituáció még kétszer megismétlődött, de aztán már sem a miniszternő, sem más nem akart visszavetetni az iskolába. — 5 mi lett ebből a kacskaringókból? — Amikor mér harmadszor is kirágtak a technikumból, akkor a nagyobbik bátyám, a Laci, beri'vfcV'i-rritiL az ujezegedi SenoerA négy év a hosszú Melegvizes fólia Algyőn be. Fölvetőként dolgozgattam, terinészetesen analfabéta módon. Erreföl újra kaptam egy papírt, hogy menjek vissza a technikumba. Vissza is mentem, de három nap múlva újra . kirúgtak. Tizenhét éves lehettem, próbálkoztam sok területen. Elmentem a mértékutáni szabósághoz, de inkább a múzeum lépcsőjén ittuk a sört a srácokkal. Egyik, azt ajánlottá, hogy menjünk a gumigyárba. Mentünk. De „forró" volt a korom. Aztán elszegődtünk a textilművekbe. Az jó volt, legalább három napig kibírtam. Végül megmentett a katonaság, 1966-ban behívtak. — Ott is változtatta a „munkahelyeit"? — Nem. Valahogyan a katonaságnál „javultam" meg. Mondjam. hogy első osztályú géptávírász lettem? Elnyertem a Kiváló katona kitüntetést. mindent megnyertem, amit csak lehetett. Különben nagyon tetszett a dolog, állandóan dupla szabadságot kaptam. Abban az időben lőttem rá arra is. amit .korábban nem tudtam elviselni. hogv ..szél ellenében nem lehet..." Amikor leszereltem, elmentem a postára, maid a textilművekbe. de sehol sem éreztem iól magamat. Hatvankilenc eleién összejöttem egv régi baráttal, a Fenyvesi Imrével, aki azt mondta: „Gyere haver az olaiosokhoz! Ott a gázsi és a iovő." Éppen az uszodában voltunk, mondtam neki, még egv hosszat nvomiunk le, aztán menjünk az olaiosokhoz. Nagvot sóibait Miklós kék színű szemeit forgatia: . Mit szól az öreg újságíró?" Csak nézek és „bámulok". Rendes gverek ez a Miki — mondom magamban. Éppen tizenöt éve dolgozik az ola j medencében. Technikusi vizsgát tett. Kútvizsgáló. — Hoavan fogadták az olajotok? — forgatom vissza a vonalat. — Az sem volt egyszerű. Amikor beléptem, azonnal kértem két hét szabadságot, mert szerelmes voltam és elvettem a Szele Katit. — Soha nem gondolt arra. hogy megmaradjon a textiles szakmában? — Erre nehéz válaszolni. Tizenöt évvel ezelőtt — valóban komoly elhatározással — az olajosokhoz tettem le a voksot s minden valószínűség szerint már el sem válok tőlük. Technikusi vizsgát szereztem Nagykanizsán. Kellemes és kiváló tanítómestereim voltak a medencében. Kránicz Istvánt ma is nagvra becsülöm és tisztelem, ő volt a mesterem. — Nem akarom sem önt. sem az olvasókat untatni a szakmai kérdésekkel. Mégis mondjon valamit a kútvizsgálók tennivalóiról. — Ez tényleg szakmai zsargon : egv igen vékony és körülbelül három méter hosszú NSZK-beli műszerrel dolgozunk. Vizsgálgatjuk a kutakat. Leengedjük a műszert a mélybe ott a dugattyú a nvomás hatására megmozdul. tekeri az órát... Mi az adatokat a laboratóriumnak adjuk. Meséljem: írófei. óra. műszer, vékonv zsinór... — Mit szeret a munkáján kívül? — A gyerekeimet, a családomat. Van egv tanyánk, ott is színesen időzöm. Szőlőt é<! gyümölcsfákat gondozok. Imádom a príma bográcsoaorikást Szeretek főzni. Lehet, hogv azok is elismerik ezt a . mesterségemet", akik megkóstolják a pörköltet. — Különben, hogy érzi magát? — Nem Panaszkodom. „Tiszta „olajos" lettem. GAZDAGB ISTVÁN L

elkesedtünk néhányszor már az újságban is azért a gondolatért, hogy az olajmező melegvizes kútjait jóval több melegház fűtésére használhátnánk. Amikor az első ilyen szakcsoport megalakult, akkor is azért adtunk hírt róla, hogy több is követi talán. Követte is, de csak egy. Pedig példa nélkülien gáláns az olajipar: ezt a meleget ingyen adja. A kutak vizét arra használja, hogy visszanyomja a föld alá, arra pedig a hideg is jó, 6Őt jobb. Gyanítottuk, valami nagy dolog van mögötte, ha a kertészkedők lelkesedése nem növekszik. Algyőn, a hajdani repülőtér mellett működik a két szakcsoport, az egyiknek hét tagja van, a másiknak négy. Két emberrel sikerült beszélnünk, Herke István az egyik, Vecsernyés Imre a másik. Tanár és tűzoltó, a melegházi kertészkedést itt tanulták. Azt mondják, igen-igen nehéz a lecke. Aki szépet akar látni, ide jöjjön. A nagyüzemek régen kitalálták már, hogyan kell csinálni, berendezéseik olyan jók és olyan drágák, hogy a legtöbb termelőszövetkezet a mérleghiány szélén tántorog az első években. A nagyot kicsire lefordítani csak látszólag egyszerű, agyafúrt emberekre van szükség, és hihetetlenül nagy kitartásra. Alumínium csöveket vettek először hetvenezerért, hogy vezethessék a meleg vizet. Aki magyart és történelmet tanult az iskolában, az alumínium hőtágulását csak akkor kezdi figyelembe venni, amikor valósággal összegubancolódnak a meleg hatására a csövek. Elúszott a hetvenezer forint. Szabad ezt folytatni? Száz forintért kapták a használt acélcsövek méterét nekiláttak ú.ira. Ha kanyar volt a csőben, benne hagyták, a víz eltalál' benne. Meg kellett tanulniuk a szigetelést is, szeméten szedett üveggyapottal. Aki már dolgozott ilyennel, tudja, bebújik a törmelék a bőr alá. Olyan sündisznónak érzi magát, amelyiknek befelé nőnek a tüskéi. A kertészethez öntözővíz i6 kell, négy kutat fúrattak, vizet egyben se találtak. Nagy költség és nagy méreg» ez is. A tanár megtanult hegeszteni, és szerkezetet bütykölni a meleg levegő befúvásahoz. Minden lépésre találunk valamit» amire ki lehetne tenni a táblát: ez is saját találmány. Az egyik darab Tiszakécskéről került ide, a másik permetezőként szolgált valamelyik szövetkezetben, de szedhető az uborka, érik a paradicsom, és terem a paprika. Hiába jöttek a borzasztó szelek ezeknek a fóliasátraknak nem árthattak. D

e amíg eddig eljutottak, sok minden történt. Többen kiléptek a szakcsoportból, mert vagy a pénzük fogyott el, vagy a kedvük. Aki maradt, örökölte az adósságot is. Herke István azt mondja, ha végigment az utcán, aki előtte ment vagy utána jött, annak ő mindnek tartozott. Tavaly karácsonykor kopott ki az adósságokból, de karácsonyi ajándékra már nem maradt pénze. A nagy álomból tehát hároméves nagy gürcölés lett először. Ide kevés a lelkesedés, ide megszállottság kell. Éjjel és nappal, reggel, délben, este, szünet nélkül. Maga a termesztés is külön tudomány. Meg lehetne tanulni, hiszen sokan csinálják kályhás megoldással, de nem szivesen tanítanak másokat. A piacon öszszetalálkozni azzal, aki tőlük szedte a tudományát? Ádáz a harc a fóliás zöldségtermelők között, marad tehát a könyv, mint a hasznos ismeretek tárháza. És a saját tapasztalat. Mert igen könnyű kiirtani a iiszteskét a paradicsomból, de vele pusztulhat a növény is. Ezt a módszert is kipróbálták, a veszteség kiszámíthatatlan. Megkockáztatok egy ötletet. Annyi kertbarátkarunk működik. hogy megszámlálni is nehéz. Mind hasznos, de mind mögött ott van a gondolat: ezt mi, kérem, csak kedvtelésből csináljuk. Jó lenne egy határozottabb, anyagi célra törő tanfolyamsorozat is valamelyik művelődési házunkban. Fóliázni akarsz? Gyere hozzánk, és megtanítunk! AZ építéstől az uborka eladásáig mindent megtanulhatsz, beleértve az alumínium hőtágulását is. Ügy megtanítunk, hogy előre számíthatod a hasznodat is. Tűzoltó vagy vagy vasutas? Nem baj, gyere, és tanuld! Fázunk még egy kicsit a haszonra utazó, praktikus, de közhasznú tanfolyamoktól. Hej, de sok döccenőt lehetne pedig kikerülni! Mert a szakkönyvek tanácsai sem egyértelműek mindig, és az értelmezők fejében is nagyok a különbségek. Most, amikor a művelődési házak anyagi érdekeltsége is első számú parancs lett, most lenne jó belevágni. Szép ez a kis kertészeti telep, ötvenméteres fóliaházból van benne négy, és mind terem. Egyegy családra egy jut munkából is, haszonból is. Van azonban valami, amit még el kell mondanunk. A gondolat 1976-ban született meg, de csak 1980;ban vághattak bele. Előkészítés, ügyintézés : négy kerek esztendő. Lótás-futás, egyik ajtón ki, a másikon be. Aki ezt kibírja, talán megmarad kertésznek, de nem sokan bírják ki. Elfakad a gondolat is az ember fejében: nem lehetne ezt egyszerűbben csinálni? Nagyon kérem, ne értsen most félre senki, egy percig I 6e hiszem, hogy betokosodott bürokraták sétáltatták ügyfeleiket. Az is, lehet, hogy mind segíteni akart, de igen sok oiajozatlan ajtót kellett megnyitniuk. Inkább szánom őket, de ettől még jobban nem értem az egészet. Ha egy ember négy évig kénytelen kilincselni valamiért, akkor négy évig a hivatalt'is háborgatja, Ha megpróbálnánk egyszer az első nap ráütni a pecsétet arra az iratra, akkor a hivatalnak is marad négy paradicsomi esztendeje. Kölcsönös az érdek, hogy elintézni valóinkat a lehető legrövidebb időn belül intézzék el. rgen egyszerű a dolog, azt hiszem, egyetlen 6rófot kelle-_ ne kicserélnünk a fejekben." Megint nem kárhoztatni akarok a mondatommal, mert tudom, akik a régi srófot beletették, más kottából énekeltek, és talán már nincsenek is hivatalban. Az egész vállalkozói szisztémánk követeli a váltást igen egyszerű taktus szerint: itt van négy ember, és dolgozni akar^ Hagyjuk dolgozni! Igenám, de m'i lesz itt, ha hasz+ na lesz belőle? Ezt a régi kotta kérdezi. Az új felelet igen egyszerű: annál jobb. Neki is, meg az államnak is. mert, ha négy ember négy évig nem a pecsétekért talpal, hanem zöldséget termel, akkor négy évig adót is többet fizet. Mindegyik fólia alatt van egy nagy ventillátor, ha kell, jól megkavarja a levegőt. Igen egyszerű kapcsolóval úgy szerkesztették, hogy mindig arra fújja a levegőt, amerre kell. Ezt a kapcsolást kellene eltanulnunk papírmunkáink körül is. Ugyanaz az apparátus képes a jót segíteni is, nemcsak hátráltatni, csak az áramkört kellene fordítani valahogy. HORVÁTH DEZSŐ Érik a fürtös paradicsom. Talaját és levegőjét is fűtik Ratkó ¡ózsef Habzó mezőben Habzó mezőben lábalok: tavaszodik tavaszodik. Fúikália bársonvszáiú szél a virágok buborékait. Izeg a világ, mag fülel. kő ugrik, fű tolong. Fa belsejében. még csak a háncs alatt, de már leng a lomb Esztergakés a napsugár. Üzemi hőmérsékletű a föld — s finom forgácsaként pendülve, zeneve dől a fű.