Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-12 / 110. szám

12 Szombat, 1984. május 5.' Nagy Lászlő felvétele Évente több tízezer méter kdbclhuzal' kerOl le a Magyar Kábclművck szegedi gyárának húzógépeiről. A fémek alakítását természetes és mesterséges gyémántból készült késekkel végzik. A legkeményebb anyagból készült pengéket is időnként élezni kell, ez a képen látható ultrahangos csiszológép és kezelője munkája Energiagazdálkodásunk eredményei és föladatai Az energiagazdálkodási ban szembetűnő pazarláso- várhatóan 1985-től a számiprogram teljesítéséről, az kat megszüntettük, biztató tott évi 800 ezer helyett eredményekről, a gondokról úton járunk, de még sok a 1,2 millió tonna olajjal és a további elképzelésekről tennivaló is, főként a fel- egyenértékű energiát takaCzippsr Gyula ipari minisz- használás hatékonyságának rítanak meg az eddig elterhelyettes, az Országos javításában. fogadott racionalizálási fejlesztések révén. Ezen túl© Várhatóan, hogyan tel- menően pedig a tervezett mennyiség kétszeresének, évi Energiagazdálkodási Hatóság vezetője, interjút adott az MTI munkatársának. © Elmondhatjuk-e, hogy megszűnt az energiapazarlás? — A tények azt mutatják, hogy sokrétű állami intézkedéssel, ösztönzéssel és támogatással az energiatakarékosság nagyon jelentős tartalékait sikerült feltárni és hasznosítani. Az energiafelhasználás az iparban 1980 óta 6. a mezőgazdaságban 8,4 százalékkal mérséklődött. így a termelőágazajesítjük az energiaracionalizálás ötéves programját? — Az energiaracionalizálási beruházások támogatásához nyújtható állami kedvezmények elnyerésére széles körű verseny bontakozott ki. A vállalatok és más gazdálkodó szervek a múlt év végéig 2386 beruházási pályázatot nyújtottak be. Ebből 654 javaslat nem felelt meg a követelményeknek, de egymillió tonna olajnak megfelelő drága energiahordozó — főként finomított olajtermék és koksz — felhasználását %'áltják fel olcsóbb tüzelőanyagokkal, energiafaj tákkal. © Hogyan alakul energiafogyasztásunk a következő években? — Megítélésünk szerint az idén és a jövő évben a fo™u' w 4 = reálvázat már eInverte gyasztás mérsékelt emelketokban elert megtakantas U29 palyazat mar elnyerte .m„,ha„,nt órY1 fedezte a lakossági és a a kért támogatást, s megkommunálís energiafogyasz- kezdodott a többi javaslat tás dinamikus növekedését műszaki és pepzugyi felulösszességében tehát az utób- vizsgalata is. bi években nem emelkedett — Az elfogadott pályázaaz orrzág energiafogyasztá- tok közül eddig 818 berusa, sőt, tavaly, az előző házás — főleg kisebb fejévihez viszonyítva 2 szá- lesztés — fejeződött be 5,7 zalékkal csökkent. Ebben milliárd forint értékben, kétségtelenül közrejátszik, Kedvező, hogy költség-előhogy a népgazdasági ter- irányzatukat nem lépték melés mérsékeltebb ütemű túl, és elérték a jelzett megemelése kevesebb energiát takarítási célokat. így, edigényel, mint a dinamikus dig, évi 267 ezer tonna olajfejlődés, de a pazarlás viszszaszorítása és a takarékosabb felhasználás kibontakoztatása nélkül nem sikerült volna megállítani az összfogyasztás növekedését. Ám, a nemzetközi összehasonlításokból kitűnik, hogy hulladékenergiát használnak. nak megfelelő energiával csökkentették a felhasználást, s további 421 ezer tonna olajat takarítanak meg azzal, hogy helyette más, olcsóbb energiahordozót, eldésével számolhatunk, ám 1978-hoz viszonyítva ez várhatóan nem haladja meg az 1—2 százalékot. Kőolajtermékekből — amelyekből az utóbbi öt évben 40-ről 30 százalék alá apadt a fogyasztás aránya — további csökkenésre számíthatunk. Egyitjejűleg az ország villamosenergia-igényei növekednek. Tovább építjük a Paksi Atomerőművet. Ez év második felében a második 440 megawattos gépegységét is bekapcsoljuk az országos hálózatba, s a próbaüzemi termelés várhatóan még az idén, több mint százmillió kilowattóra villamos árammal növeli energiaforrásainsősorban földgázt szenet és kat Hazai lehetöségeink ki_ hiillarlol-űnoroiijl hQc.nülnQLaz egységnyi termék előállításához szükséges energiamennyiség csökkentésében á fejlett ipari országokhoz és saját lehetőségeinkhez, fejlettségünkhöz viA tervidőszak végéig ' befejeződő energiaracionalizálási beruházásokkal — amint a támogatásukról kötött szerződésekből megállapítható — megvalósítjuk. szonyítva sem merítettük ki túlteljesítjük az akcióprogmég a takarékosság meg- ramban előirányzott leglevő tartalékait. A legjob- fontosabb feladatokat. így Mondták, hogy... ... nincs fűtés és nincs víz. Meleg víz. Felhívtam a Városgazdálkodási Vállalatot, hogy igaz-e a hír, jogos-e a panasz? Az lehetetlen, hogy nincs meleg, az lehetséges, hogy hideg a víz néhány lakásban — hallottam a választ. Tudatták, hogy az évente ötelező és elkerülhetetlen .azán-karbantartási munkákat végzik két hőközpontban, s így 2-3 napig hiányzik — kényszerűen — a meleg víz távfűtött lakásokból. Érthető magyarázat — kellemetlen tény! Egyébként huszonhat kazánház ad meleget Szegeden, s ezeket folyamatosan kell tisztítani, így a közeljövőben több lakásban kis időre nem lesz meleg víz. Felvilágosítottak arról is, hogy az előírás szerint a fűtési idénytől függetlenül akkor kötelező a hőszolgáltatás, ha három napon keresztül átlagosan 12 fok alá esik a hőmérséklet. Rendben van, de kérdezem: rendben van ez a rendelet? Ha balszerencsések vagyunk, két és fél naponta lehet akár 13 fok is, akkor újra kezdődik a számolás! Nem lehetne átírni ezt az utasítást, és akkor fűteni, amikor kell?! (ács) aknázása mellett továbbra is meghatározó a KGST-tagországoktól, s döntően a Szovjetuniótól importált energia, amely az összes fogyasztás mintegy 50 százalékát, s ezen s° belül villamosenergia-igéíiyeink egynegyedét fedezi. Hosszabb távon is számolnunk kell ezekkel a beszerzési lehetőségekkel, s egyúttal további erőfeszítéseket kell tennünk energiagazdálkodásunk fejlesztésére. Indokolt tehát, hogy az eddigi tapasztalatokat hasznosítva a VII. ötéves tervre is kiterjesszük — annak fontos részeként, és újabb feladatokkal bővítve — az energiagazdálkodási programot — fejezte be nyilatkozatát Czipper Gyula. A

hetvenes években kezdődött el a világgazdasági korszakváltás. Először az évtized első felében az olajárrobbanás okozott szinte sokkot, később pedig világossá vált. hogv az addigi növekedési ü'.emről. valamennyi nemzetgazdaságnak le kell mondania.- Isv történt ez nálunk is. A növekedési fétis helyett az egyensúlyi helyzet javításának igénve került előtérbe. Csak emlékeztetőül: 1974-ben az eevébként is exportérzékeny magyar gazdaság minden egves megtermelt forintja egyik napról a másikra csak 80 fillért kezdett el érni. Ebben a helyzetben világossá vált hogy a gyengén gazdálkodók minden határon tú'i támogatása, a helyi stabilitásnak az államkassza rovására való fenntartása, nem iárható út a továbbiakban. Világos dolog. A gvöngék finanszírozására csak a jól dolgozó gazdasági egységektől lehet elvenni a szükséges pénzt A gazdasági változások érthető következménye volt az is. hogy az emberek figyelme a termelésről az elosztás felé fordult. Időleges válságba került ebben a helyzetben az addig prosperáló. történelmi küldetését mindenben teljesítő szocialista munkaversenv-mozgalom is. Amíg a gazdaság dinamikusan fejlődött, évről évre nőtt a nemzeti jövedelem, a reálbér, a beruházások összvolumene — egyszerűnek látszottak, s valójában egvszerűek is voltak a dolgok. A vállalatok, szövetkezetek dolgozói vállalták: több terméket állítanak elő. szabad idejükben tanulnak, művelődnek. s mindezt gondok nélkül teliesítették is. A nyolcvanas évek elejére azonban viszonylag más helyzet állt elő. Felerősödött a kereskedelmi partnerek országaiban a gazdasági protekcionizmus, esvre nehezebb termékeinket megfelelő áron értékesíteni. ugvanakkor fizetnünk kell a felvett kölcsönöket és azok kamatait. Érthető, hogv azok. akik az úi típusú munkaverseny keretét meghatározták, nem kis dilemma elé kerültek. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogv azokon a termelőhelyeken. amelvek nem termelnek hatékonyan. nem érdemes fenntartani a régi kilók. méterek, köbméterek jellemezte formákat. Vannak, sajnos, ma is üzemek, amelyek éooen hogv csak vegetálnak; termékeik sem nem konvertálhatók, sem nem értékesíthetők megfelelő áron. Képzeljük magunkat egv ilyen cégnél dolgozó munkaverseny-felelős helyébe! Mit jelölhet ki célul? Megoldás persze mindenre van. ha a hozzáértők okos gyülekezete üli körbe az asztalt, s felelősen dönt. az összes körülményt mérlegelve. A munkaverseny ma már nem központilag irányított mozgalom, hanem a vállalatok és szövetkezetek »gazdasági fejlődését segítő vetélkedés üzemek, üzemrészek és brigádok között. Tamás Gábor, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkaversennyel foglalkozó munkatársa mondta el: a legtöbb helyen a korábbiaknál konkrétabbak a verseny célkitűzései. Mindenütt összhangban vannak a vállalatok és szövetkezetek legfontosabb feladataival. Érdekes, úi vonás» hogy az eddig mostoha helvzetben levő termelésirányítókat is erkölcsi és anvagi megbecsülésben részesítik akkor, ha az illető gazdasági egvség a munkaversenyben vállaltakat teljesíteni tudia. Gondot okoz viszont. hogv jó néhány vállalatnál kevés korszerű elemet tartalmaz az újrafogalma*zott munkaversenv-szabályzat. Az anvagi elismerés mértékén meditálnak inkább, minthogy a lényegre koncentrálnának. Érdemes végigfutni a listán, néhány példát említve közülük. Mit is vállalnak a jubileumi murtkaversenvben a vállalatok és a szövetkezetek? A kábelevárban és az Ikarusnál az exportcikkek termelésének növelése a cél. A DÉMASZ a készletgazdálkodást szeretné tovább iavítani. Az élelmiszer-ipari vállalatok több és olcsóbb terméket szeretnének értékesíteni, iavítani akariák a higiéniai színvonalat, s javítani a munkavédelmet. A könnyűiparban a KSZV és a textilművek javítani akarja a hatékonvsági mutatót. A ruhagyár közületellátó feladatának szeretne az eddigieknél is jobban eleget tenni. Az építőipari vállalatok a változó piaci követelményedhez akarnak rugalmasan alkalmazkodni. Csökkenteni óhaitiák a szállítás költségeit, termékeik minőségét pedig iavítani igyekeznek. A mezőgazdaságban a tavalyi aszálykárok pótlása okoz gondot. Feladatul pedig az export növelését, a termelési költségek mérséklését és a melléktermékek eddiginél jobb hasznosítását tűzték ki célul. S

a jubileumi munkaverseny az idén Szeged és Odessza testvérvállalatainak vetélkedésével is kiegészül. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa és az Odessza megyei Szakszervezeti Tanács közösen szervezett munkaversenyt hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszte'etére. Ennek a nemzetközi versenynek kettős a haszna. A Fekete-tenger és a Tisza partján is azonosak a gazdálkodó egységek céljai. Több és jobb minőségű terméket akarnak előállítani. Meg kell említeni azt is. hogv a testvérvállalatok közötti tapasztalatcsere is sokat segíthet, hogv mindkét városban hatékonyabban használják a termelőberendezéseket, jobb munkaszervezési megoldásokat találjanak. Csak példaként említjük: a Volán 10. számú Vállalat kollektívája és az Odesszai Közlekedési Vállalat abban kelt versenyre. hol tudnak kevesebb üzemanyaggal több kilométert futni a buszok. A MÁV Szegedi Igazgatósága szocialista szerződést írt alá az Odessza Területi Vasútigazgatósággal. A versenv cclia. hogv az eddiginél eredményesebb forgalomszervezési metódusokat dolgozzanak ki. A Szegedi Konzervgyár testvérvállalatával a bevált munkamódszerek kölcsönös átadásában egyezett meg. de sorolhatnánk a példákat tovább is. A lénveg: a megúiult munkaversenv — úgy tűnik — eredményekhez vezet. Szükség is van erre. hiszen nemzeti jövedelmünk a tervezettnél szerényebb mértékben növekszik csak. Minden egves forint, amivel ehhez a munkahelyi kollektívák többet akarása hozzájárul, sokat jelenthet. Tudnunk kell azonban, hogy az újfajta szemlélet nehezebben és lassabban terjed, mint az újdonatúj technika és technológia. Ezért is fontos, hogv minden dolgozó emberrel megértessük: versenyre igen is szükség van. és nemcsak az önmagunkkal való versengésre, hanem a világgal valóéra is. Petri Ferenc Ankét Szegeden fl lakossági hulladékgyűjtésről Tegnap, pénteken, a Tech- ésszerűsítése, a beruházások csökkenése miatt egyre kevesebb hulladék keletkezik. A szorosabb gazdálkodási feltételek miatt a kisebb mennyiségű kieső anyagokat is általában gyorsan értékesítik a gazdálkodó egységek. Bár a lakosságtól felvásánika Házában A hulladékgyűjtés társadalmi ügy, legyen a társunk! címmel ankétot rendeztek. A tanácskozáson részt vett Berta István, az MSZMP Szeged városi Bizottságának titkára és Prágai Tibor, a Szeged városi tanács elnökhelyettese. A rendezvényen négy előadás és több hasznos ötletet adó hozzászólás hangzott el. A résztvevők megtekintették az elmúlt hetekben átadott kábelhulladék-feldolgozó üzemet tak, gyakori a panasz a kiszolgálásra. A közeljövőben tovább bővítik a mozgóátvevőhelyek kapacitását. A begyűjtőhelyek közül egyre többet üzemeltetnek szerződéses formában, ez az eddigi tapasztalatok szerint nemegyszer a másfélszeresére növeli a forgalmat. A tarjáni is. A nél rolt hasznos anyagok meny- lakótelep és Felsőváros hanyisége évről évre növek- tárán hamarosan gyűjtő szik, mégis még mindig sok £Íntat6le,P kezd . dolgo/iÍ * x- , „- U1 szolgáltatásként a MÉH felhasznalhato anyag kalló- vállalja az elöregedett géodik lomtárakban, fészerek- kocsik lakóhelyről való elben, pincékben, kertekben, szállítását. Minden gyűjtőteNem egy országban hatéko- lepükönátyeszik a polietilén fóliát. Az utóbbi időben vállalatoknál, üzemek- nyabban dolgoznak a hul16 szegedi úttörőcsapat nem az anyaggazdálkodás ladékgyűjtő vállalatok, mint szervezett hulladékgyűjtést, Ifjúságpolitika Az Ipari Minisztérium megalakulásától fogva kiemelt feladatának tekinti, hogy állandóan foglalkozzék a tárca ifjúságának élet- és munkakörülményeivel. E tevékenységnek is tuiajdonítban javultak a szervezeti és minőségi elemek. A jogi keretek viszont nem mindenhol tisztázottak. Mindezt a vasasszakszervezet pénteki elnökségi ülésén állapították meg, amelyen az ifjúságpoliható, hogy az ifjúsági tör- tikai feladatok végrehajtávény ágazati végrehaj tásá- sáról tárgyaltak. nálunk. Az országon belül is vannak különbségek az egyes városok között. Míg Budapesten tavaly az egy lakosra jutó hulladékfelvásárlás 51 kilogramm volt, addig Szegeden csak harminc. jó lenne, ha a jövőben ők sem maradnának távol. Ez a tevékenység része lehetne náluk1 is a munkára nevelésnek. A MÉH ezekhez az erőfeszítésekhez kéri a lakosság támogatását, hiszen siSzegeden az utóbbi évek- kerre csak akkor számithat, ben csökkent az átvevőhe- ha lesz aki a lelőhelyről az lyek száma. A meglevő átvevőhelyre szállítja a gyűjtőhelyek kicsik, ha*ij»os anyagokat.