Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-10 / 108. szám

2 Csütörtök, 1984. május 10. Jószerével még el sem ol­vasták a Varsói Szerződés tagállamainak Budapesten kiadott felhívását Brüsszel­ben, az Atlanti Szövetség központjában, Washington­ban és jó néhány más NATO­tagállam fővárosában, máris megszületett a visszautasí­tás. Igaz, lassan már rutin­eljárásról van szó: bármi­lyen nemzetközi fórumon terjesszenek is elő új kezde­ményezést, az enyhülést szolgáló javaslatot a szocia­lista országok, az elutasítás, a lekezelés szinte automati­kusan következik rá — még akkor is, ha ezek a javas­latok sokszor magukba fog­lalják a korábbi nyugati ja­vaslatok egyes elemeit is. Genf, Bécs — sőt korábban Helsinki is — nem egy pél­dát mutatott erre. Ha azonban a NATO­válasz ilyen formában szin­te előre kiszámítható, mi értelme van az új és újabb javaslatoknak? Miért foly­tatják következetesen ezt a kezdeményezéssorozatot a Varsói Szerződés tagjai? A válasz tulajdonképpen igen egyszerű: azért, mert meg­győződésük, hogy a világ­politikában elóbb-utóbb győzedelmeskedniök kell a realitásoknak, a józan észen alapuló megfontolásoknak. Emellett, s ez is igen fontos elem, az új javaslatok nem­egyszer olyan új elképzelé­sekkel bővítik ki a korábbi elképzeléseket, amelyek az időközben bekövetkezett fej­leményeket, az újabb tapasz­talatokat is magukba fog­lalják. A Varsói Szerződés tagjai a Budapesten kiadott felhí­vásba is belevettek ilyen új elemeket. Abból kiindulva például, hogy az adott nem­zetközi helyzetben a kétol­dalú tárgyalások — Wa­shington magatartása követ­keztében — nem sok jót igérnek, javasolják a kollek­tív konzultációt a két kato­nai-politikai csoportosulás kepviselői között, feltételez­ve. hogy így nagyobb az esélye egy közös álláspont létrejöttének. Az 1983. ja­nuári prágai nyilatkozathoz képest viszonylag nagyobb hangsúlyt kapott most, hogy az esetleges szerződés nyit­va áll minden csatlakozni kívánó állam előtt — bár ezt az elvet annak idején a politikai tanácskozó testü­let már a csehszlovák fővá­rosban is leszögezte. Ugyan­csak hangsúlyos a mostani javaslatban az az elképzelés is, hogy a tárgyalások több­féle módon is megkezdhe­tők, akár mindjárt az ér­demi kérdesek vitájával is. Egyszóval a Budapesten közzetett tervezet figyelem­be vett néhány, a prágai tanácskozás óta szerzett ta­pasztalatot. Kétségkívül azért is lé­nyeges a budapesti felhí­vás, mert megmutatja a vi­lág közvéleményének,^-sőt a NATO-tagállamok vezetői­nek is, hogy a szocialista országok nem tekintik re­ménytelennek a jelenlegi nemzetközi helyzetet, meg­van bennük a jó szándék arra, hogy valamilyen for­mában javítsák a nemzet­közi légkört. Közismert tény, hogy a nyugat-európai poli­tikusok közül többen szí­vesen látnának valamiféle lépést, amely ebbe az irányba hat, hiszen a fe­szültség fenntartása számuk­ra sem kedvező s még in­kább alárendelt szerepre kárhoztatja őket Washing­ton előtt. Ezek a politikusok — és főként az enyhülést követelő mozgalmak — ösz­tönzést kaphatnak a Varsói Szerződés tagjainak ilyan formában demonstrált jó­akarata láttán. S ha ma még Washington kézlegyintéssel intézheti is el saját partne­rei óvatosan megfogalmazott ellenvéleményét, korántsem biztos, hogy ezt a hely­zetet képes tartósan fenn­tartani. Végül a felhívás azért ís fontos, mert ismét megmu­tatja, hogy a vitás kérdések megoldását nem maxima­lista követelésekkel lehet megkezdeni, hanem józan, a lehetősegek keretei között Választás a hátsó udvarban B ár hivatalos végereii­meny meg nincs, minden jel arra mutat, hogy Salvadorban. az USA sokat emlegetett „hátsó udvarában" ezút­tal oiyasmi történt, amit a nagy patrónus akart. Az előzmények közismer­tek: a választások első fordulója március végén gyakorlatilag patthelyze­tet eredményezett, míg a gerillák által ellenőrzött, meglehetősen nagy terüle­ten a lakosság egyszerűen bojkottálta ' a szavazást. Végül olyan megállapodás született, hogy az első menetben legjobban szere­pelt két jelöltet újra sza­vazásra kell bocsatani. A kettő közül az egyik vitathatatlanul már akkor Washington emberének számított: Jósé Napoleon Duarte. a keresztényde­mokrata párt jelöltje, aki vetélytársához képest va­lóban mérsékeltnek te­kinthető. Ennek a megál­lapításnak az értékéből azonban sokat levon a másik jelölt személye: Ro­berto D' Aubuisson. a na­cionalista köztársasági szövetség (Aréna) vezére ugyanis közismerten szél­sőséges politikus, akiről az amerikai sajtó is megírta, hogy vitathatatlanul ő a hirhedt halálbrigádok egyik vezetője. Hozzá ké­pest mérsékeltnek lenni így igazán nem nagy tel­jesítmény . .. Ráadásul, ha Duarte a Reagan-kabinet em­bereként jellemezhető, ak­kor D' Aubuisson. ..az an­gyalarcú mészáhos" más körökhöz kötődik-: a Christian Science Moni­tor legutóbbi szama sze­rint a halálbrigadok iga­zi irányitója ugyanis a CIA volt és maradt. A hi­vatalos Washington józa­nabb politikai köreiben felismerték: az Arena-ve­zér győzelme esetén ne­héz, vagy talán lehetetlen lenne megkapni azamúgy­is vonakodó kongresszus­tól a Salvadorna.k szánt amerikai kormánysegé­lyeket. Mivel szinte a tel­jes baloldal most is távol maradt az urnáktól, a két jobboldali vetélytárs kö­zül a szalonképesebb nyert, de — Reaganék vá­rakozásával ellentétben — nem elsöprő arányban, hanem csak néhány száza­lékkal. A számok azt mu­tatják, hogy Duartét a fő­város és kornyéke juttatta győzelemhez. Vidéken, a szinte korlátlan hatalmú helyi kiskirályok föld­jén (tizennégy tartomány közül kilencben!) továbbra is megmaradt az Aréna befolyása. megakadályoz­va a leendő kormányfőt, hogy komolyan tárgyaljon a gerillákkal, vagy netán visszaszorítsa a gátlásta­lan szélsőjobboldali ter­rorosztagokat. Ibiivel Duarte egyedül ' " semmilyen jelen­tős döntéshez nem elég erős. nem nehéz meg­jósolni. hogy a választások után végül is mi változik Salvadorban: valószínűleg semmi. Vagyis a fő politi­kai . frontvonal nem a par­lamentben. hanem tovább­ra is az őserdőben húzó­dik. Harmat Endre maradó lépésekkel. A javas­latok kétségkívül elsősorban általános jellegű bizalom­növelő intézkedéseket irá­nyoznak elő. De aligha hi­hető, hogy a jelenlegi kö­rülmények között ennél töb­bet lehetne tenni. Ha viszont az általános bizalom meg­erősödnék, akkor már hozzá lehetne fogni a részletes, nemegyszer igen bonyolult — és az egyes országok ka­tonai biztonságát közvetle­nül érintő — témák meg­vitatásához és rendezéséhez is. Üres kifogásnak tűnik az a nyugati „érvelés", hogy a javaslatokban foglalt elvek szerepelnek az ENSZ alap­okmányában, vagy a Hel­sinkiben aláírt záróokmány­ban. Sem az egyik, sem a másik nem jelent szerződé­ses kötelezettséget a lemon­dásra az erőszakról, kötele­zettséget a békés kapcsola­tok fenntartására — a Prá­gában előterjesztett, majd most a Budapesten megis­mételt tervek viszont ilyen nemzetközi jogi érvényű biz­tosítékokat is adnának elfo­gadásuk esetén. Nem régi javaslatok pusz­ta felmelegítéséről, egyszer már elutasított tervek meg­ismétléséről van tehát szó a Budapesten kiadott felhívás­ban, hanem jelentős béke­kezdeményezésről. Mindad­dig. amíg a válasz a másik fél részéről csupán az el­utasítás, nem pedig a meg­fontolás, szükség van az ilyen javaslatok megismét­lésére, állandó korszerűsí­tésére és bővítésére. Kis Csaba RÁDIÓTELEX Lelőtték a helikoptert A nicaraguai légvédelem sikeres akciója 0 Managua (AFP) Kedden reggel a nicara­guai légvédelem lelőtte a hondurasi hadsereg egyik he­likopterét, amely behatolt Nicaragua légterébe. A ni­caraguai területen lezuhant helikopter legénysége életét vesztette — közölte Miguel d'Escoto nicaraguai külügy­miniszter. Walter Lopez tábornok, a hondurasi fegyveres erők fő­parancsnoka Tegucigalpában megerősítette a hírt. Állítá­sa szerint a helikopter a hondurasi Amapala kikötő katonai létesítményei felett tett „szemleutat". A hondu­rasi kormány tiltakozott a nicaraguai hatóságoknál a helikopter lelövése miatt. A nicaraguai hatóságok közleménye szerint az ere­detileg hondurasinak vélt helikopteren „US Army Com­mander'» feliratot találtak. Washingtonban a Pentagon szóvivője kijelentette, hogy a helikopter amerikai gyárt­mányú. de nem volt az ame­rikai hadsereg tulajdonában. Nicaragua Franciaországtól kér segítséget kikötőinek ak­náktól való megtisztításához. Győzelem napján Usztyiiiov napiparancsa 0 Moszkva (MTI) Május 9-e, a győzelem napi­ja alkalmából Dmitrij Usz­tyinov, a Szovjetunió mar­sallja, az SZKP KB PB tag­ja, a Szovjetunió honvédel­mi minisztere ünnepi napi­parancsot adott ki, amely­ben megállapítja: a Szovjet­unió döntő mértékben já­rult hozzá az európai né­peknek a fasiszta rabság alóli felszabadításához. A jelenlegi nemzetközi helyzetről szólva Usztyinov rámutat, hogy az továbbra is rendkívül feszült. A reakciós imperialista körök, , minde­nekelőtt az Egyesült Álla­mok az eröpolitikát kíván­ják folytatni, katonai fö­lényre. s a szocializmus, mint társadalmi rend megsemmi­sítésére törekednek. Tovább élezte a feszültséget az új amerikai nukleáris rakéták elhelyezése Nyugat-Európá­ban. A Szovjetunió honvédelmi minisztere végezetül szólt ar­ról, hogy a szovjet nép örök­re megőrzi azoknak az em­lékét, akik erejüket nem kí­mélve kiéivták a győzelmet a gyűlöletes ellenséggel szem­ben. Marjai József befejezte svájci tárgyalásait 0 Bern (MTI) Marjai JóZseí miniszterel­nök-helyettes, aki a Svájci Szövetségi Tanács meghívá­sára hivatalos látogatást tett Svájcban, szerdán befejezte tárgyalásait és visszaérkezett Budapiestre. A kormány elnökhelyette­se látogatása során a svájci szövetségi kormány tagjaival és a központi szervek kép­viselőivel folytatott megbe­szélésein kívül a pénzügyi, hitel- és kereskedelmi kap­csolatok, a műszaki-tudomá­nyos, valamint az ipari együttműködés kiterjesztésé­nek és továbbfejlesztésének feladatairól tárgyalt a Sváj­ci Nemzeti Bank, a nagy svájci kereskedelmi bankok, a Svájci Ipari és Kereske­delmi Szövetség vezetőivel. SZŰRÖS MÁTYÁS ATHÉNBA UTAZOTT Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szerdán, küldöttség élén Athénba utazott, ahol részt vesz a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) csü­törtökön megnyíló I. kong­resszusán. ARI1IFOV KlNAI LÁTOGATASARÖL A felek kölcsönös megál­lapodása alapján, Ivan Ar­hipov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa első elnökhelyet­tesének kínai látogatását, amelyet ez év május köze­pére terveztek, bizonyos idő­re elhalasztják. MEGÁLLAPODÁS A lehető legrövidebb időn belül visszatérhetnek hazá­jukba az UNITA elnevezé­sű angolai koiTnányellenes szervezet által tavaly már­cius óta még fogva tartott csehszlovák állampolgárok. Erről állapíídtak meg a Prá­gában. kedden befejeződött, háiom napig tartott tárgya­lásaikon a csehszlovák kor­mány és az UNITA meg­bízottai. SZABOTÖRÖK Lfbia kedden közölte, hogy egy szabót őr csoport a nap folyamán beszivárgott az or­szágba. és a fővárosban, Tri­poliban elfoglalt egy épü­letet, ahol túszokat ejtett. Az épületet megrohamozó kor­mányerők megölték a sza­botőröket. STROUGAL—DZSALLUD ESZMECSERE Kedden befejezte líbiai tárgyalásait Lubomír Strou­gal, a CSKP KB elnöksé­gének tagja, csehszlovák kormányfő. Vendéglátójával, Abduszallam Dzsalluddal, a líbiai forradalom második számú vezetőjével áttekintet­te a nemzetközi helyzetet és a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit. A tárgyalusok eredményéről — amelyet a kedden kiadott közös köz­lemény tartalmaz — mind­két fél elégedetten nyilat­kozott. A világ nyolcadik csodája 0 London (MTI) II. Erzsébet angol királynő kedden, valamivel Green­wich alatt, a folyó woolwichi szakaszán felavatta a Temze­folyó új gátkomplexumát, 'amelyet a létesítmény hó­dolói nyomban a „világ nyol­cadik csodájának'" keresztel­tek el. A látvány, amelyet a Lon­donból hajón vagy motoro­son Kelet felé igyekvőknek a tíz, majdnem ötemeletnyi magas pillér és a valameny­nyiüket díszítő, oldalról hol­landi papucsra is emlékezte­tő ezüstszínű „takarók" nyújtanak, valóban lenyűgö­ző, de az igazi „csoda" állí­tólag a műszaki megoldások­ban rejtőzik. A „takarókkal" összefogott ikerpillérek között a mély­ben, a folyó fenekén beton­ágyban nyugszik tíz hatal­mas acélkapu, amelyet, ha zsilipről lenne szó, zsilipka­punak vagy -táblának ne­veznének. A kapuk mozgat­hatók; a hidraulika, amely irányítja őket, a pillérek kö­ze ékelt felszíni emeleteken helyezkedik el. Amikór a gát használaton kívül van, a kapuk vízszintesen feksze­nek a melyben, a betonsiló­ban, amelyek közül a négy legnagyobb /körülbelül fél futballpálya-méretú. Ha a kapuk vízszintesek, a Tem­zén normálisan folyik a ha­józás. Ha azonban a hid­raulika kiemeli és 90 fok­ban elfordítja őket, nekife­szíti a vizárnak, akkor a hajózásnak szünetelnie kell, hiszen a kapuk körülbelül 15 méterrel emelkednek a folyó medre fölé. A gátkomplexum műkö­désbe helyezése körülbelül 20 percet vesz igénybe, ami ideálisan rövid idő, tekintet­tel arra. hogy személyzete az esetleg közelgő árhullámról 10—12 órával az. akut veszély beállta előtt kap értesítést. A „csoda" rendkívül nagy összegbe, 460 millió fontba került, építése három évet vett igénybe. London általa .,úrvízbizto6nak'' tekinthető. Néhány évvel ezelőtt a Temze közvetlen közelében élőknek a helyi tanácsok tér­képet nyomtak a kezébe ar­ról, hogy árvíz esetén mi a menekülés útja, melyek azok az alacsonyan fekvő körze­tek, amelyeket valószínűleg el fog árasztani a víz. A ve­szélyt a tanácsok — elsősor­ban a gát építésének gazdá­ja, a Nagylondoni Tanács — annál is súlyosabbnak érez­ték, mivel a főváros és Dél­kelet-Anglia minden 100 év­ben körülbelül egy lábnyit (30 centimétert) süllyed, s a Temzén a tenger felől le­ereszkedő dagály jő fél mé­terre) magasabb a London Bridge híagasságábart, ''mint 100 éve volt. Egy árhullám előzményei a következőképp festenek: — az orkánszerú észak-at­lanti és északi-tengeri szelek gyakran árhullámot sodor­nak dél felé, amely annak, arányában erősödik fel, aho­gyan a mély óceánról átlép az Eszaki-tenger viszonylag sekélyebb vizeire; — amikor ez az árhullám eléri a Délkelet-Anglia és Hollandia között fekvő szúk tengerszorost, besodródik a Temze tölcsenszerú torkola­tába, t> onnan nyugatnak ha­ladva egyre magasabbra emelkedik, ismét csak a fo­lyó szűkülésének mértéké­ben; — elvileg, ha a Temze vízszintje amúgyis magas. London több körzete víz alá kerülhet. Kiszámították, hogy egy nagyobb áradás — amilyen­re egyébként több mint 300 éve nem volt példa — 3 milliárd font kárt okozhat közvetlenül és ennek az ösz-, szegnek a többszörösét köz­vetve. Ez elég erős érv volt ahhoz; hogjl félmilliárdot költsenek az új gátrendszer­re. A nagy lökést a döntés­nek valószínűleg az 1978 januárjában történtek adták meg, amikor 130 kilomé­ter óra erősségű északi sze­lek a Temzét a legmagasabb védőfal közvetlen magassá­gúba — 60 centivel a pe­rem alá — emelték. Közvetlen hasznán kívül a gátkomplexum építői azt re­mélik, hogy a Temze-gút — különös tekintettel Green­wichihez való közelségere — kedvelt kirándulóhelye lesz az Angliába látogató turis­táknak. Az éttermek, büfék, játszóterek és az elmaradha­tatlan ajándéktárgyüzletek egy része már készen is van, a kirándulóhajók tulajdono­sai bizakodó pillantásokat vetnek a jövőbe. Aczél Endre Hápfalanitás f# 0 New York (MTI) Hét nagy amerikai vegy­ipari társaság beleegyezett abba, hogy száznyolcvan­millió dollárt folyósítanak egy pénzalapba azoknak a vietnami háborút megjárt veteránoknak a kártalanítá­sára, akik &z „Agent Orange" elnevezésű hírhedt lombta­lanító vegyi harci anyag kö­vetkeztében maradandó egészségi károsodást szen­vedtek. A megállapodás órák­kal azelőtt született, hogy az Egyesült Allámok szövet­ségi bírósaga megkezdte vol­na a kártérítési kereset tár­gyalását. A vegyipari társaságok ál­tal gyártott veszélyes harci anyagot mintegy kétmillió hektár területen szórták szét a vietnami háború idején, hogy elpusztítsák a termést, és a hazafias erőknek fede­zéket nyújtó dzsungel lomb­koronáját. Az „Agent Orange" azonban az embe­ri szervezetre rendkívül ve­szélyes dioxint is tartalma­zott, amelynek következté­ben katonák ezreinél rákos betegség, idegrendszeri el­változás, máj- és vese­rendellenesség lépett fel, gyermekeik közül pedig so­kan testileg fogyatékosan jöt­tek világra. A felperes veteránok egyik úgyvédje közölte, hogy mint­egy két év múlva kezdik meg a kártalanítási össze­gek kifizetését. Ez alatt az idő alatt kivizsgálják a kár­térítési követeléseket, amely­lyel minden veterán fellép­het. akik a ve^yi anyag kö­vetkeztében szenvedtek ká­rosodást. Az ügyvédek becs­lése szerint tízezer és ötven-' ezer között lehet azoknak a Vietnamot megjárt amerikai, ausztráliai és új-zélandi ve­teránoknak a száma, akik ilyen követeléseket támaszt­hatnak. Eddig 250 ezer leve­let postáztak egykori kato­náknak a további áldozatok felkutatása céljából. A megállapodásban nem esik szó a vegyi anyag be­vetését elrendelő amerikai kormány felelősségéről —, mint ahogy az ..Agent Orange" vietnami áldozatai­írói sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom