Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-09 / 107. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. evfoíyam 107. szám 1984. május 9,, szerda Ara: 1.40 forint Győzelem A z első világháború után huszonegy évvel kitört a második, míg mi a második világháború be­fejeződését követő harminckilencedik esztendőt is békében éliüA ígv emlékezünk meg a nagybetűvel írt Győzelem Napjáról 1945. május 9-ről,ez az alap­érzésünk. mert ez a tény Európában. Mégis, az öröm­be aggodalom vegyül, a történelmi elégedettségbe némi keserű íz: nem teljesen úgy alakult az-államok közötti viszony, ahogyan akkor kívántuk, nem teljesen biz­tos. még nem kellően megnyugtató az akkori ..soha többé!" teljesülése. Akkor a fasizmust, a megtestesült háborút kellett legyőzni. Sikerült. De — sokkal előnyö­sebb helyzetben ugyan — most is van még mit le­győzni: az úiabb világháború veszélyét. Ad-e biztatást-reménvt az 1945-ös győzelem ehhez az úi győzelemhez? Ad. Ez az igenlés a fő ok. amiért minden esztendőben megünnepeljük e napot. Emlékez­zünk csak a múltra: kiderült azokban a háborús esz­tendőkben. hogy különböző társadalmi rendszerű álla­mok összefoghatnak egy nagy cél elérésére, és a leg­nehezebb körülmények között is. így kitarthatnak egy­más mellett, ahogyan azt a Szovjetunió, az Egyesült Államok. Nagy-Britannia és mások tették. Ezt a pél­dát már nem lehet kitörölni a történelemből. S vajon ma az atomháború lehetősége nem elég nyomós ok-e az összefogásra, a tartós együttműködésre? Az 1945-ös győzelem a társadalmi feilőlés hatalmas távlatait nyi­totta meg egv sor ország előtt, és egész földrészünk számára a háború nélküli jövő lehetőségét. De nem­csak ezt a tanulságot nyújthatja. Azt mondja, tanítja az emberiségnek — azoknak, akik átélték a korszakot, de az úi nemzedékeknek is —. hogy nem közönséges háború volt az. nem évszázadok, évezredek fegyveres összecsapásainak egyike a sok közül. Nem egyszerűen egvik fél aratott győzelmet a másik fölött hanem az átkos módszer is történelmi vereséget szenvedett, az a szándék, hogv egv állam politikai céljaiért kímélet nélkül eltaposson, rabszolgává tegyen, megsemmisít­sen másokat. A népek közötti erőszak dicsőítése ka­pott súlyos csapást. S ha keserű szájízt emlegettünk, valahol itt kell keresni az okát. Nem tűntek el. sőt félelmetesen meg­szaporodtak azóta a tömegpusztító fegyverek, minde­nekelőtt a mi békés földrészünkön. Mondjuk ki kere­ken: ma. hogv eljött a második világháborúban ara­tott győzelem harminckilencedik évfordulója — olyan fegyverkezési verseny közepette vagyunk kénytelenek ünnepelni, amilyet még nem látott a világ. Nem. va­lóban nem hasonlítható a jelen a harmincas évek vé­géhez. mások, kedvezőbbek a körülmények — de azért a túloldal ma is fegyverkezéssel, nyomással szeretné ráerőszakolni politikai akaratát a szocialista országok­ra. az emberiségre. Az erő helyzetéből akar beszélni másokkal. A harmadik világháború felé mennénk tehát? Nem hihető, hogv bármely felelős kormány ezt akar­ná. Mindenki tudja, magas rangú politikusok sora is mondia. hogy egy atomháború nem korlátozható bi­zonyos területekre, és nem nyerhető xneg. Kölcsönös pusztulással járna, senki nem nevezhetné magát győz­tesnek. Mi tehát mégis aggodalmaink oka> A fegyver­kezési haisza. amelv bizonytalanságot teremt, a szov­ietellenes. a szocializmusellenes ideológiai kampány, amelv bizalmatlanságot szül és elveszi sokak tisztán­látását az elpazarolt anyag, tudás, és hit egymásba. S ezáltal a homályossá váló. kiszámíthatatlan jövő. S azt mondtuk, az 1945-ös győzelem biztatást ad. S azóta nem történt semmi, ami hasonlóan tevé­keny összefogásra ösztönözné? Történt. A het­venes évekre a nemzetközi életben a szocialista orszá­gok együttműködési erőfeszítéseinek és a józan nyu­gati politikai megfontolásoknak közös gyümölcse, be­köszöntött Európába az enyhülés, amelynek áldásait minden nép élvezte, amelynek alapjai ma is épek. amelynek hasznosságát egv sor nyugati politikus is el­ismeri. Európa megízlelte az együttműködést, és töb­bé nem akar lemondani róla. Bevált, kiderült, hogy le­het így is. Ha illúziók nélkül nézzük a helyzetet, számításba kell venni, hogy társadalmi rendszerek, államok, cso­portok. osztályok, rétegek között sok az ellentét, az érdekkülönbség a világszemléleti eltérés, az előítélet, s mindez úira és ismét feszültségeket hoz létre. Ez el­kerülhetetlen. a belátható jövőben is íav lesz. De a gvőzelem napia arra int. hogy a népek közötti háború mérhetetlen áldozatokkal jár. a ielen arra figyelmez­tet. hogy az úi fegyverek sokszorosan pusztítóbbak. mint az ötvenötmillió halottat követelő második vi­lágháború eszközei, a jövő azt követéli. hogy ne csak emlékezzünk 1945-re. hanem váltsuk valóra is az ak­kori ..Soha többé!" fogadalmat. Tatár Imre Bélre- és barátsági hónap Leszerelést az életért, a Koszorúzási ünnepség — Ülést tartott az Országos Béketanács Kedden, a fasizmus felett 39 éve aratott győzelemre emlékezve jelenünk és jö­vőnk békéjéért, biztonságáért emeltek szót szerte az or­szágban a most megkezdő­dött béke- és barátsági hónap eseményein. Ez alkalomból kibővített ülést tartott a Parlamentben az Országos Béketanács. A Béketanács ülésén, s a több megyében tartott nagygyűléseken béke­mozgalmunk vezető aktivis­tái emlékeztek a győzelem napjára, s tolmácsolták köz­véleményünk békeakaratát. A hitleri fasizmus felett aratott győzelem 39. évfor­dulója alkalmából, a béke­és barátsági hónap országos nyitányaként kedd délelőtt koszorúzási ünnepséget ren­dezték a szovjet hő­sök emlékművénél. a Szabadság * téren. Az Országos Béketanács nevé­ben Sebestyén Nándorné el­nök. Sztanyik B. László el­nökhelyettes és Barabás Miklós főtitkár; a szovjet békevédelmi bizottság ha­zánkban tartózkodó küldött­sége képviseletében Anato­lij Merkulov elnökségi tag helyezte el a megemlékezés koszorúját. A Hazafias Nép­front budapesti bizottsága képviseletében Pataki János alelnök, Bostai Károlyné vezető titkár és Polonyi László, az V. kerüjeti bi­zottság titkára koszorúzott. A Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetsége részé­ről Ispánovits Márton fő­titkár és Sárközi Sándor al­elnök koszorúzott. Lerótták kegyeletüket az MSZBT vendégeként hazánkban tartózkodó szovjet aktivista­csoport és a szovjet ifjúsági békevonat delegációjának képviselői is. Mihail Kuz­min és Pavel Katovszkij ve­zetésével. Elhelyezték az emlékmű talapzatánál a megemléke­zés és a hála virágait több budapesti üzem, vállalat dolgozói, valamint az V. kerületi intézmények, isko­lák és lakosok képviselői is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A megemlékezést követő­en a Parlament vadászter­mében összeült az Országos Béketanács, A megjelenteket — közöttük a szovjet bé.<e­védelmi bizottság, valamint a Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására ha­zánkba érkezett szovjet if­júsági küldöttség tagjait — Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács elnöke üdvözölte. Méltatta a Szov­jetunió történelmi érdemeit a fasizmus szétzúzásában, s azokat az erőfeszítéseket, amelyekkél hozzájárult az úi élet alapvető feltételei­nek megteremtéséhez. A béke- és barátsági hó­nap kapcsán kifejtette: fó­rumai jó alkalmat kínálnak arra. hogy korunk nagy kérdéseire közö6 erővel megtaláljuk a megfelelő vá­laszokat. s közvéleményünk behatóan megismerhesse a Szovjetunió és a szocialista országok békekezdemányezé­seit. Utalt arra, hogv az a megtorpanás, amely az amerikai rakétatelepítés után jelentkezett a nyugat­európai békemozgalmakban, megszűnőben van: fokozato­san rendezik soraikat, úira megfogalmazzák feladatai­kat. Ennek jeleként újabb békemenetek és -demonst­rációk színhelyei voltak húsvétkor Európa nagyváro­sai. A tömegmegmozdulások méretei és résztvevőinek el­tökéltsége nem egy nyugat­európai kormányt eddigi álláspontja felülvizsgálatára késztet. — E megmozdulások is azt bizonyítják: a világ bé­keszerető közvéleménye nem fogadja el azokat az állítá­sokat, amelyek, szerint a békéhez a fegyverkezés út­ján lehet eljutni — szögez­te le Sebestyén Nándorné, majd arról szólt, hogy a békéért küzdő erők ha­zánkban is gyarapodnak, s nincs olyan társadalmi osz­tály, réteg, amely az em­beriség pusztulása ellen ne emelné fel tiltakozó szavát. Végezetül megemlékezett a szervezett nemzetközi béke­mozgalom létrejöttének 35. évfordulójáról, kiemelve Joliot-Curie, a nagy tudós és humanista szerepét a kezdeti lépések megtételé­ben. a mozgalom politikai jelentőségének elismertetésé­ben. Ezután Várkonyi Péter külügyminiszter adott tájé­koztatást időszerű nemzet­közi kérdésekről. Bevezető­jében a béke- és barátsági hónap jelentőségét méltatva elmondotta: a most kezdődő eseménysorozat a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet­ben különösen fontos fel­adatot vállal azzal. hogy mozgósítja és tömöríti a bé­ke híveit hazánkban a fe­nyegető veszély elhárítására. A világpolitikai helyzetben, bekövetkezett kedvezőtlen változások okairól szólva rámutatott: a szélsőséges, agresszív imperialista kö­rök koncentrált szov­jet- és szocialistaeilenes pro­pagandakampányt folytat­nak. és ezzel párhuzamosan az államok közötti normális kapcsolatok meggyengítésére, a katonai erőfölény meg­szerzésére törekednek, an­nak érdekében, hogy a vi­lág népeire rákényszerítsék akaratukat. A Varsói Szer­ződés tagállamai több alka­lommal kinyilvánították azt az eltökélt szándékukat, hogy nem engedik meg a történelmileg kialakult erő­egyensúly megbontását, ugyanakkor küzdenek azért, hogy ez az egyensúly a fegyverzet lehető legalacso­nyabb szintién valósuljon meg — mondotta. — A fegyverzet csökken­téséről éruemben tárgyalni kizárólag az egvenlöseg és az egyenlő biztonság elvé­nek betartásával, a másik fel jogos biztonsági követel­ményeinek figyelembevételé­vel lehet — hangsúlyozta a továbbiakban. Utalt rá, hogy kontinensünkön a be­következett kedvezőtlen vál­tozások ellenére sincs köz­vetlen háborús veszély, de növekedett a nukleáris fe­nyegetettség. E folyamatok azonban visszafordithatóak, mert léteznek, s hatnak azok az erők. amelyek az enyhülés politikáját állítják szembe a feszültség fokozá­sának szándékával. Kiemel­te a szocialista közösség sze­repét a béke és biztonság előmozdításában, hangoztat­va : összeforrottsága. egyez­tetett fellépése és együtt­működése a háborúellenes erők széles rétegeivel mind komolyabb befolyást gyako­rol a politika alakitóira, ereje mind nyilvánvalóbbá válik. Pozitíy tényezőként értékelte, hoev a jelenlegi MM Hl & JHHgBHj & Cr I m* A BMHHr^ vHHS Wimm. /Ifj Wwmm Várkonyi Péter beszédét mondja — mellette Barabás Mik­lós, az OBT főtitkára. (Fotó: Soós Lajos — MTI-telefotó —KS) helyzetben fokozódó aktivi­tással folytatják munkáju­kat azok a józan politikai személyiségek Nyugaton, akik tudatában vannak a veszélyeknek, és ésszerű ki­utat keresnek ebből a hely­zetből. ' Várkonyi Péter ezután arról szólt, hogy a világ békeszerető közvéleménye nagyra értékeli és teljes mértékben támogatja a Szovjetunió folyamatos, szi­lérd és következetes politi­káját, amelyben mindenkor kifejezésre jut a készség a tárgyalások fonalának felvé­telére. az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló párbeszéd folytatá­sára. Ezzel összefüggésben ki­emelte: a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságá­nak budapesti ülésén is sürgették, hogy a két szö­vetség tagállamai között meg kell kezdeni a sokol­dalú konzultációkat. A hét­főn a NATO-országok Buda­pestre akkreditált nagykö­veteinek átadott felhívás is a tárgyalások folytatását szorgalmazza, s egy ólyíiri * szerződés aláírását, amely­ben kölcsönösen lemondaná­nak a katonai erők alkal­mazásáról. s készségüketrfe­jeznék ki a békés kapcsola­tok fenntartására — tette hozzá. — Ez a szerződés jelen­tősen megjavítaná a nem­zetközi politikai légkört, mert hozzájárulna a biza­lom megerősítéséhez, s a feszültség csökkentéséhez — hangoztatta. A szocialista országok azt várják, hogy a NATO-államok e kezde­ményezésekre mielőbb ked­vező választ adnak. — Olyan szövetségi rend­szer tagja vagyunk, amely-, nek egész tevékenységét a békéért folytatott következe­tes harc jellemzi. Egyezte­tett külpolitikánk népszerű­(Folytatás a 2. oldalon.) Magvar—lengyel barátsági nap Szegeden A békél és barátsági hó­nap magyar—lengyel barát­sági nappal folytatódott teg­nap. kedden Szegeden. A Hazafias Népfront városi bizottságán Kulcsúmé dr. Kiss Piroska, • a népfront városi titkára fogadta a lengyel delegáció vezetőjét, Igor Sikiryckit, a Lengyel Nemzeti Újjászületés Haza­fias Mozgalma (PRON) Or­szágos Tanácsának vb tag­ját, a PRON Lódz megyei bizottságának elnökét, a küldöttség tagjait: Stanislaw Wojdunikot, a PRON me­gyei bizottságának elnökhe­lyettesét. Wlodzimierz Ma­gint, a PRON lódzi városi bizottságának vezetőjét, va­lamint Waldemar Koixi­lewskit, a lengyel nagykö­vetség első titkárát, a len­gyel Tájékoztató és Kulturá­lis Központ igazgatóhelyet­tesét, valamint a lengyel művészeket: Teresa May­Czyzowskát. Jan Knetiget és Broniszlaw Hajnt. .Jelen volt Óláh Miklós, a városi pártbizottság titkára, , , Kulcsárné dr. Kiess Piros­ka beszélt a város társadal­mi. gazdasági és kulturális életéről, méltatta a magyar és lengyel nép hagyomá­nyos barátságát. Igor Siki­ryeki kifejezte azt a' remé­nyét, hogy a megyénkben tett látogatás tovább mélyí­ti a két nép barátságát, s tapasztalatcseréjük kölcsö­nösen gyümölcsöző lesz. A vendégek délelőtt ellá­togattak a Szegedi Konzerv­gyárba. ahol a vállalat ve­zetői fogadták őket. A kül­döttség délután az MSZMP tarjáni székházában részt vett a lódzi festőművészek kiállításának megnyitóján (a tárlat egy hétig, mindennap 10-től délután 6-ig tekint­hető meg). Ezután a vendé­gek kerekasztal-beszélgetést folytatlak a területi párt­és népfront körzeti bizott­ságok tisztségviselőivel, tag­jaival. Az esti program a tarjáni pártszékházban a lódzi operaénekesek nagy tetszéssel fogadott művészi műsorával zárult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom