Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-06 / 105. szám

3 Vasárnap, 1984. május 6; Három esztendő mérlege i •• (Folytatás az 1. oldalról.) mólót készített. Ehhez Haj­dú Béla. a bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítőt. Az MSZMP Szeged városi bizottságának véleményét Illés Tóth István, a párt­bizottság munkatársa ismer­tette. A KISZ. mint az If­júság szervezete, alapvetően betölti hivatását városunk­ban is. Fejlődött politikai tevékenysége, a városi KISZ-bizottság irányító munkája pedig segítette a szervezeti élet továbbfejlő­dését. Javult az apparátus munkastílusa, sokszínűbb lett az ideológiai nevelő­munka, s az új munkafor­mák tartalmasabbá tették a KISZ-szer vezetek tevékeny­ségét. Hiányosságok mutat­koznak viszont a munkára nevelésben, több alapszerve­zet kádergondokkal küzd. A városi KISZ-bizottságnak a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a szervezett­ség növelésére, a demokra­tizmus kibontakoztatására, a párttaggá nevelésre. A beszámolók fölött nyi­tott vitában harmincan kér­tek szót. A színes, tartal­mas hozzászólásokat Kiss Éva, a Radnóti gimnázium tanulója kezdte. A közel­múltban Szegeden megtar­tott marxista diákakadémiai országos felolvasó ülés ta­pasztalatairól számolt be. Dömötör Katalin, a ruha­gyár KISZ-titkára a mozga­lom gazdasági munkájának fontosságát hangsúlyozta, dr. Zsiga Attila, a tanár­képző főiskola oktató és dolgozó KISZ-esei nevében az értelmiségi fiatalok ta­lálkozóiról szólt. Dr. Kapás Ferenc, az. igazságügyi KISZ-szervezet küldötte sür­gette a bérezés differenciá­lását. demokratikusabb el­osztását. A városi rendőr­kapitányság vezetője,. dr. Kántor Géza hangsúlyozta a fiatalkorú bűnözéssel szem­ben társadalmi összefogásra van szükség. A gyakorlat, a tapaszfalat azt bizonyítja, hogy e bűnözők többsége még csak a közelébe ¡sem került a mozgalomnak. Kér­te a küldötteket, törődjenek többet; a veszélyeztetett fia­talokkal. Iskolájának sike­res szabadidős programjait ismertette a tömörkényis Szántó Csilla. Szabó Ágnes városi úttörőelnök egyebek mellett emlékeztetett az út­törő-konferencia határozatai­ra. Dr. Bődi György három témát érintett: a KISZ­szervezeteknek rendszerez­niük, rangsorolniuk kell fel­adataikat. a városi KISZ­bizottságnak nagy számú hozzáértő aktívára van szüksége, kiemelte, a fiata­lokat megfelelő politikai vi­takultúrára kell nevelni. A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága nevében Ku£­csárné dr. Kiss Piroska tit­kár kért szót. Többek kö­zött az ifjúságot érintő vá­rospolitikai kérdésekkel fog­lalkozott. Papp Gyula föl­szólalásában hangsúlyozta, nincs jó várospolitika meg­felelő ifjúságpolitika nélkül. A városi KISZ-bizottság kü­lönös jelentőséggel bír a várospolitikai kérdések meg­vitatásában. A tanács testü­lete ismeri az ifjúság vala­mennyi gondját, baját, azok közös megoldása mellett a szocialista demokrácia fej­lesztéséért kell mindkét testületnek nagyobb erőfe­szítést tennie a következő években. Javasolta, hogy a KISZ-bizottság foglalkozzon többet a tehetséges fiatalok­kal, adjon bátran vezetői megbízatást az arra méltók­nak és rátermetteknek. Török József dicsérte a szegedi ifjúkommunisták utóbbi években végzett munkáját, de fölhívta a küldöttek figyelmét, hogy a jövőben még többet kell tenniük a társadalmi prob­lémák megoldásáért. A vi­tában szót kért még: dr. Kónya Sándor (Alkotó Ifjú­F-SO Egyesülést. Födi Edit. Kálmán Zoltán (erdészeti szakközépiskola). Solti Arv­tal (Volán). Orbán Hedvig (Radnóti gimnázium). Ven­kei Terézia (TESZÖ\Ó. dr. Bulla Miklós. Tóth Károly (JGYTF). Pácz Zoltán (Vo­lán), Pekárik János (Deszk), Kozma József (JATE). Ku­runczi László (pincegazda­ság). Bodor Tibor ÍSZOTE). Bodroginé Lippai Éva (kór­ház-rendelőintézet). dr. Zsi­ga Attiláné (tanácsi ipar­vállalatok KISZ-bizottsága), Berkesi Ottó (JATE). Ba­logh Ferenc (Bordány). Ró­zsa János (ipari szövetkeze­tek). dr. Szántó Zsuzsanna (középfokú pedagógus párt­bizottság). A vitát Tóth Tamás ösz­szegezte. Ön például mit kockáztat? Sorozatunkban ÍZ gazdasági vezető nyilatkozott. Átlagos életkoruk: 44 év. Iskolai végzettségük (ami önmagában nem sokat jelent): technikus, mérnök, közgazdász, marxista egyetem, speciális szakmai képzés. Korábbi beosztásaik: a vállalati, szövetkezeti „szamár­létra" szinte minden foka. Jelenlegi beosztásuk: vállalati (vezér)igazgató, gyárigaz­gató, szövetkezeti elnök, gazdasági igazgató, kutatási fő­igazgató-helyettes. Mióta dolgoznak jelenlegi beosztásukban? Átlagosan 6 éve. Szeressük a gazdasági ve- felelős a rábízott kollektíva zetőket! Vagy ha nem sze- sorsáért. Tombácz József, a retjük, mert nem is mind- kábelgyár igazgatója példá­egyikük szeretni való, leg- ul kemény kockázati ténye­alább tiszteljük őket! Pró- zőnek tartja a munkafegye­báljuk megérteni gondjaikat, lem megszilárdítására tett és értékelni örömeiket, mert intézkedéseket. Dombi Mi­sok függ tőlük! £s méltá- hály mondta el a sorozatban, hogy a Szegedi Építőipari Szövetkezettől 500 ember tá­vozott az 1400-ból, anélkül, hogy lényegesen csökkent volna a termelés. Ahhoz, hogy ezt valaki vezetőként végigcsinálja, ma nálunk bátorság Hegválasztották az új vezetőséget A küldöttgyűlés befejező részében megválasztották az új vezetőségeket. A KISZ Szeged városi bizottságának tagjái sorába került dr. Ba­ri Ferenc. Bodroginé Lippai Éva (kórház és rendelőinté­zet), Födi Edit (közgazdasá­gi szakközépiskola), Frankné Vőneki Edit (KSZV), Honfi Mária (Felszabadulás Tsz), Márton Andrásné (Szegedi Közlekedési Vállalat). Pálin. kó István (JATE). Pásztiné Mészáros Éva (városi KISZ­bizottság), Pává Imre (SZOTE), Pekári János (Deszk). Petróczi István (Gabonakutató Intézet). Pó­csik Gábor (DÉLÉP), Rózsa János (Ip. Szöv.), Solti An­tal (Volán). Szabó Ágnes, Szabóné Diós Edit (textil­ipari szakközépiskola), Tóth Tamás (városi KISZ-,bizott­ság), Tuszinger Ernő (kon­zervgyár), Tuza Klára (ru­hagyár). A bizottság zárt ülésen első titkárnak választotta Tóth Tamást, titkárnak Pásztiné Mészáros Évát, Tu­za Klárát és dr. Bari Fe­rencet. A PEB elnöke Ven­kei Terézia. A tanácskozáson 62 kül­döttet delegáltak a megyei KISZ-bizottság küldöttgyű­lésére. Mag Edit Forgalomellenőrző Az utóbbi időben egyre több panasz hangzik el a városi közlekedésre. A gya­logosok a kíméletlen tempó­ban hajtó járművezetőkre panaszkodnak, a járműveze­tők pedig egymásra és a gyalogosokra is. A közleke­dési fegyelem javítása, illet­ve a balesetek megelőzése érdekében az elmúlt három napon nagyszabású forgalom­ellenőrzést tartott a rendőr­ség Szegeden — modern technikai eszközökkel felsze­relve — a város legforgal­masabb csomópontjain, a reggeli és a kora délutáni közlekedési csúcsidőpontok­ban. A tapasztalatok elszomorí­tóak. Az intézkedő rendőrök csütörtökön és pénteken 25 szabálysértési feljelentést tettek, 159 járművezetőt, il­letve gyalogost megbírságol­tak és további 156 szabály­talankodót figyelmeztettek. (A szombati ellenőrzés ada­tainak összesítésére lapzár­tánk után került sor.) A feljelentések oka leg­többször a tiltó, piros jelzé­sen való áthaladás, az ittas járművezetés és a párhuza­mos közlekedés szabályai­nak megsértése volt. Az al­kalmazott bírságok felét a biztonsági övek nem hasz­nálása, illetve a sárvédő gu­mik hiánya miatt rótták ki. Általánosnak mondható je­lenség az is, hogy a párhu­zamos közlekedésre alkal­mas útvonalakon a teher­gépkocsik, autóbuszok és a segédmotor-kerékpárok fo­lyamatosan a belső sávban közlekednek. A Marx téren és az Anna­kútnál például járművezető­ket, gyalogosokat sorozatban kellett megállítani a piros jelzésen való áthaladás mi-. nyoljuk, hogy közülük a leg­jobbak teljesítménye mesz­sze meghaladja azt az erkölcsi, anyagi ellenszolgál­tatást, amit a társadalom ma nyújt nekik — még ak­kor is, ha nem nyomorog­nak, ha van mit aprítaniuk tiszteletet érdemlő a tejbe. szükséges. Próbáljuk magunkat a he- Találkoztunk persze való­lyükbe képzelni: ott, abban di, vállalkozói kockázattal is. a székben, a bonyolult ér- A Medikémia nagy jelentő­dekviszonyok erőterében mi segű vegyipari fejlesztéseit a vajon mit tennénk, mit te- hazai nehéz körülmények hetnénk? Döntéseikben mek- közt is siker koronázta. Iga­kora tere van az egyéni mér- zi, kemény tőkés piacon áll­legelésnek s mekkora a körül- ják a versenyt a gumigyőr menyek kényszerének? Tisz- termékei. Ugyanott próbál­teljiik őket, mert dolgozó- kőzik a DÉLÉP is. Terme­kollektívák sorsát tartják ke- lőszövetkezeti vezetők, élve zükben; mert képességeiket a megnövekedett lehetősé­— amelyekkel ma egyénileg gekkel, ipari vállalkozások­vállalkozva bármelyikük ba vágnak — ahogyan ezt a tanak rá igényt. Talán más vezető is végiggondolta mindezt. Ez C helyzet, hogy nincs valódi visszaút, leg­alább annyira ösztönzi jó munkára a vezetőket, mint az elérhető, nem túl nagy sze­mélyes nyereség." Ebben a helyzetben is több lehetőség van a kockázat­vállalásra, mint amennyit kihasználnak. Ismét idézve Pusztai Dénest: „Kényelme­sek vagyunk. Az ember azt szereti, ha ráteszik egy sín­re és meglökik. Akkor gu­rul. De ha már váltóhoz ér, elkezd csattogni. És manap­ság egyre sűrűbben vannak a váltók..." Volt, akit kértünk nyilat­kozatra, de udvariasan elhá­rított Akadt, akit javasol­tak, s mi gondoltuk úgy, ta­lán más alkalommal kérjük szóra az illetőt. Volt válasz­tásunkban véletlen, voltak szubjektív elemek is. Olya­nokat kértünk nyilatkozni, akikről feltételeztük, hogy nem fognak mellébeszélni, ködösíteni. Talán feltűnt az olvasónak, hogy e sorozat­ban zömében fiatalok szere­peltek. Sípos Mihályon és Mikes Sándoron kívül csupa harmincasok-negyvenesek nyilatkoztak. Ez a hetvenes­nyolcvanas évek fordulóján, a gazdasági nehézségek sű­játszva meggazdagodhatna sorozatban Ábrahám Vince fjében pozícióba jutott tár­—, közösségi célok szolgála- és dr. Kalivoda Imre el- sasag mar másként szemléli tába állították. Szerettük mondták. Bál- kisebb * tét, a }'lla»ot' ,s nyíltabban be­volna bemutatni napi gond- de valódi kockázatvállalás- szel a gondokrol is. jaikat és emberi arcukat, nak tartjuk az Élelmiszer- Közülük jó néhányan igen Ha ez valamennyire sikerült, ipari Főiskola kutatóinak fiatalon kaptak lehetőséget, sorozatunk már nem volt gyakorlati szerepvállalását. s bizonyítottak is. Pálmai hiábavaló. > A vállalkozás, a kocká- Antal harmincévesen lett a * zatvállalás a gazdasági élet Medikémia elnöke. Vecser­normális állapota" — állí- nVes Ferencet harnuncna­A másik célunk az vont, t tte Mikes Sándor, a gumi- rom évesen választottak a \rttr l-ni*Kmoniiiz n K.OCJVII™' —••»-i T*,­pusztamérgesi Rizling Tsz hogy korbejarjuk a ár igazgatója. A vállalko ­zatvaUalas, a szocialista val- ^ gáttó legf6bb akadályok elnökének. Az o peldaja ar laikozas lehetőségeit Eleve- vállalatközi rossz kapcso- ra is bizonyíték, mennyit mtsuk fol most beszelgeto- ]atokj a szabá]yozás labilitá- veszíthet az. aki kénytelen * , , - sa< a viszonylagos munka- »zsákban gátat futni". A bérgazdálkodás mérgesi gazdaság a szölora ellentmondásai, amelyek összpontosított. Ez volt a megakadályozzák, hogy egy- legmegfelelőbb a helyi adott­egy vezető a saját termelési fkoknak, ^yomanya^ volt, tényezőit biztonságosan ter­vezhesse. Egy tőkés mened­zser legalább ázt tudja biz­tosan, mit, milyen minőség­ben, és mennyiért tud meg­Kcpeinkcn a hétvégi közúti ellenőrzés két mozzanata att. A Csongrádi sugárúton art megálló gépkocsik mel­volt a legszembetűnőbb az, lett a másik sávban elhala­hogy a tehergépkocsi-vezetők dó autósok pedig veszélyez­folyamatosan a belső sávban tetik a gyalogosok testi ép­haladnak, a forgalmi ok mi- Bégét társaink legfontosabb gondo­latait a kockázattól A leg- ^őhlányl a frappansabb&n Pusztai De­nes, a KSZV gazdasági igaz­gatója foglalta össze a lé­nyegét: „Szerintem kocká­zatról akkor beszélhetünk, ha nagyot lehet nyerni, vagy bukni. A többi csak amo­lyan ,kockázgatás\ A kérdés ügy merül fel: van-e ná­lunk lehetőség az igazi koc­kázatvállalásra? ... Nálunk az alapelvárás az egyenletes­ség. Minden évben fejlődni egy kicsit. Elismerjük, hogy van tőkés gazdasági válság, azt is, hogy ez hatással van a mi gazdaságunkra —logi­kus következményét. az eredmények hullámzását vi­szont nem akarjuk elismer­ni. Persze, van egy alapvető különbség, a tőkés meg a szocialista gazdasági vezető között: a tőkés a saját esz­közeit kockáztatja, a szocia­lista gazdasági vezető a nép rábízott vagyonát, egy-egy kollektíva boldogulását..: Nincs kifutási idejük a kí­kenyeret adott a sívó homo­kon lakóknak. Addig pan­csolta, vegyszerezte az ipar a bort, míg bedugultak a piacok, a „borszindikátus" termelni. Ö csak azt nem kénytelen volt lejjebb nyom­tudja, az mennviért kel maid nI az arakat. A korábbi szer­el a piacom. Nálunk viszont z°desek az egyenlőtlen ero­a tervezéskor még azt is le- viszonyok . alapjan - ' hetetlen megmondani, mit, mennyi költséggel, és mi­korra tudunk előállítani. A vállalkozás talán leg­fontosabb gátja azonban a valódi érdekeltség hiánya. Nemcsak, hogy nem lehet nagyot nyerni, hanem, amit csökkent, és noha nyer valaki, azt rögvest el- árak zuhanásában vonják, hogy kisegítsék vele azt, aki csak üldögél a lan­gyos vízben. Nálpnk egy vezető Ál ásf él-kétszeres ét ke­resi meg munkásai átlagbé­rének. Tőkés vállalatoknál nyolc-tízszeresét. Nyerni - munkájához tartozik. S ez penzben es erkölcsiekben a terme­lőre hátrányosak; még azt sem teszik lehetővé, hogy ki­kerülje a diktált árakat, és a szabadpiacon keressen gazdát a bornak. Az 1983-as zárszámadáskor Vecsernyés Ferenc be volt kerítve. A nyereség majdnem nullára sem az sem a gazdaság mozgásterét leszű­kítő szerződésekben nem hi­báztatható, a tagok előtt ne­ki kell vállalni a felelőssé­get. Ez is a vezetés nehéz sérleteknek. Nem lehet té- egyaránt — viszonylag keve­vedni. . . Ha az első évben nem jön meg az a hatás, ami a változtatás nélküli, kényel­mes munkát kísérné, máris visszakérdeznek: jó volt ez?" a felelősséget vállaló ember személyes kockázata, amely vezetői rátermettség, tehet­ség és felelősség mellett sem mindig garantálja a sikert. * set lehet. Szinte minden nyi­latkozatban elhangzott: azért csinálják, mert szeretik a munkájukat. S mit lehet ve­szíteni? Mi az ösztönzés ne­A nyilatkozatokból az de- gatív oldala? Hajdú László, Sorozatunk ezzel véget ér, rült ki: tömérdek kockázatot az Agroker 'igazgatója volt m.ert ,a kockázatról már ke­kell vállalniuk a hazai gaz- a legőszintébb ebben a kér- *í dr sági vezetőknek. Csakhogy Gondolkoztam már ezután megszólalók De a .nn»k rpsw nem való- desben- „Gondolkoztam mar vezetők dilemmáiról, emberi rajta: hová mennéik, ha egy- gondjaikról továbbra sem fő­szer megköszönnék a mun- ledkezünk meg. kámat, hogy tovább nem tar- Tanács Istvái ennek nagy része nem való di vállalkozói kockázat, ha­nem a termelési feltételek bizonytalanságából fakad. Sípos Mihálynak, a DÉLÉP vezérigazgatójának úgy kell leszerződnie egész városré­szek építésére, hogy nem tudja például, kap-e majd üveget az ablakokba, s még számtalan egyéb anyagot. Szinte mindenki panaszko­dott a folyton változó szabá­lyozókra, amelyek még az éves terveket is keresztül­húzzák, bizonytalanságuk nagyobb kockázatot jelent a valódi piaci kockázatválla­lásnál. Többen feszegettél!, mi következik abból, hogy a szocialista vállalati vezető Magyar—NSZK postai és távközlési tárgyalások Tóth Illés államtitkárnak, a Magvar Posta elnökének meghívására dr. Winfried Flórian NSZK-beli posta- és távközlésügvi államtitkár, küldöttség élén. Budapesten tárgyalásokat folytatott a kétoldalú postai és távközlési kapcsolatok továbbfejlesztéséről. Dr. Winfried Flóriánt fogadta Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Or­szágos Tervhivatal elnöke. A küldöttség szombaton eluta­zott Budapestről. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom