Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-29 / 124. szám

Kedd, 1984. május 29. 3 Az anyag nem vész el... 3. Uliraszűrő, csontszeparátor Az élelmiszeripar viszony­lag rosszul van „eleresztve" gépekkel is, munkaerővel is. Fegyelmezett munkával meg lehet közelíteni a tech­nika adta lehetőségek hatá­rát. A Szegedi Konzerv­gyárban például a takaré­kossági program első teljes évében 10 milliós megtaka­rítást ertek el. A valóságos továbblépést korszerű gépek beszerzése jelentené. Olya­noké, mint a tejiparban né­hol már működő ultraszőrő vagy a konzervgyáriak ál­tal egyelőre vágyálomként emlegetett csontszeparátor. Nagy lehetőségek rejlenek a melléktermékek humán cé­lú hasznosításában, erre a kezdeti lépések már meg­történtek. Ugyanakkor an­nak is örülni kell. hogy a takarmányozásra használha­tó hulladék már sehol sem vész kárba. Drága importberendezés az ultraszürő Hegalszik a tej a boltban A tanácsi gazdálkodásról A tanácsigazgatás fejlesz­! tésének időszerű kérdéseiről, I a tanácsok tervezési és pénz­ügyi munkájának korszerű­sítéséről. a tanácsi tervezés és gazdálkodás módszerei­nek fejlesztéséről országos tanácskozás kezdődött hétfőn Székesfehérváron. A TIT Fe­jér megvei és székesfehérvári I városi szervezete által meg­rendezett négynapos konfe­rencia első napi tanácskozá­sán jelen volt Faluvégi La­jos. a Minisztertanács elnök­helyettese. az Országos Terv­hivatal elnöke. . A vitaindító előadást Raft Miklós, a Minisztertanács titkárságának vezetője tar­totta Az államigazgatás fej­lesztésének fő irányai cím­mel. A konferencián a to­vábbiakban még öt előadás és számos korreferátum hangzik el a tanácsigazgatás fejlesztésének kérdéseiről, a területi tervezés problémái­ról. a korszerűbb forráselosz­tási módszerekről. (MTI) Orvosok a megelőzéséért A Csongrád megyei Tej­ipari Vállalat 1983-ban 18 millió forint értékű anyagot takarított meg. Ebből 16 milliót a sajtgyártásban használatos ultraszűrő be­rendezések segítségével. A hagyományos eljárással a tejben levő összes fehérje f70 százaléka, a zsír 78—80 százaléka hasznosul. Ultra­szűrővel a fehérje 99. a zsír B00 százaléka belekerül a termékbe. Az ultraszűrő nzonban drága importberen­dezés. Nem véletlen, hogy csak az exportra készülő krémfehér sajt gyártásához jutott erre pénz. Kisteleken B 978-ban kezdett működni ez első ultraszűrő, Makón í983-ban a második. ' Az ultraszűrő más termé­keknél is a továbblépés esz­köze lenne. F,gv mázsa vaní­liás, mazsolás krémtúró alap­anyaga 500 liter tej — ha­gyományos eljárással. Ultra­ezűrővel mindössze 360 liter kellene hozzá. Ha lesz rá l>énz, más területen is hasz­nálatba veszik a sokat tudó berendezést. Nemcsak keve­sebb hasznos anyag kerül a hulladékba, hanem ízeseb­bek. finomabbak is lesznek is termékek. A további hétmilliós meg­takarítás a melléktermékek hacionálisabb felhasználásá­ból, a kakaó recep tű rajának módosításából, és a csoma­golóanyagokkal való éssze­i űbb gazdálkodásból szár­mazik. Teljes egészében föl­fogták például, a savót — egyelőre csak takarmányo­zásra értékesítették, de ez is többet ér, mintha elfolyt volna a szennyvízzel. A Csongrád megyei Tej­ipari Vállalatot 1983-ban 12 millió forint veszteség érte a visszárutej miatt. Magyar­országon a boltok zárásig kötelesek tejet tartani. A legjobb kereskedő sem tud­ja úgv felbecsülni a vásár­lói igényéket, hogy legyen tej az utolsó percig, de ne is maradjon. Másnapra vi­szont már megromlik, ha melegebb van, szabályszerű­en megalszik a zacskóban. Mindez hatalmas pazarlás, aminek a ráfizetését közösen viseli a tejipar és a keres­kedelem. A komoly veszteségek mi­att régóta berzenkedtek a tejipar vezetői is. a keres­kedők Is. Azzal érveltek, aki tejet akar inni, vegye meg napközben. Aki pedig zárás előtt kíván tejet venni, de már nem kap, nyugodtan várhatna másnap reggelig. Végül más megoldás szüle­tik. Világbanki hitelből or­szágos programot indított a tejipar féltartós tej előállí­tására. Ez 10 napig minden hűtés nélKÜl eltartható. Dup­la fóliába csomagolják majd, nem folyik el. nem szennye­zi be a kiszivárgó tej a töb­bi zacskót. A tervek szerint 1935-ben az ország nagyobb városaiban és egv-két me­gyéjében már lehet kapni belőle. Ez a megoldás a ki­sebb forgalmú falusi, sőt, külterületi boltok ellátását is biztosíthatja majd. A tejiparnak programja van az import csomagoló- és adalékanyagok hazaival va­ló helyettesítésére. Az árak nőnek, de nem léphetik túl pz 1982-es devizakereteket. A másik sokat igérő. most kibontakozó kezdeményezés: az eddig takarmányozásra használt melléktermékek hu­mán célú hasznosítása. rr A magyar háborúellenes orvosmozgalom aktivistái, az orvostársadalom kép­viselői vettek részt azon a találkozón, amelyet „Az orvosok szerepe a nukle­áris háború ellen folyta­tott harcban" címmel hét­főn tartottak Budapesten a Szovjet Kultúra és Tu­domány Házában. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Aka­démia, valamint a Magyar orvosok a nukleáris hábo­rú megelőzéséért mozgalom elnöke bevezetőjében em­lékeztetett arra, hogy a nemzetközi antinukleáris orvosmozgalom — Bemard Lown amerikai és Jevge­nyij Csazov szovjet pro­fesszor, a két társelnök együttes irányításával — egyre nagyobb méretűvé válik. Ezután Galina Szavelje­va, a Szovjet Orvostudo­mányi Akadémia levelező tagja, az orvosok a nukle­áris háború megelőzéséért mozgalom szovjet bizott­ságának tagja szólt a szov­jet bizottság tevékenysé­géről. Hollán Zsuzsa akadémi­kus, a magyar háborúel­lenes orvosmozgalom ügy­vezető elnöke elmondotta: az orvosok Magyarorszá­gon is felismerték a gyó­gyítás munkásainak fele­lősségét, s hazánkban is mind erőteljesebben bon­takozik ki a nukleáris há­ború elleni társadalmi mozgalom. Jelenleg mint­egy kétezer aktív tagja van mozgalomnak, akik anya­gilag is támogatják e te­vékenység sikerét. Eddig csaknem 15 ezren demonst­rálták aláírásukkal csat­lakozásukat a nemzetközi akcióhoz. A hazai orvos­mozgalom egyik legfonto­sabb feladata jelenleg az — mondotta —, hogy fel­készüljenek a mozgalom ötödik nemzetközi kong­resszusára, amelyet 1985­ben Budapesten tarta­nak. (MTI) Országos véradó konferencia Tízmilliós esztendő 'Á Szegedi Konzervgyár­ban összesen 10 millió 475 ezer forintos anyagmegtaka­rítást értek el tavaly. Ja­vult a fontosabb nyersanya­gok anyagkihozatali mutató­ja, takarékoskodtak az im­portlemezzel, előre léptek a selejt és a hulladékok fel­használásában. Dr. Kiss Lajos főkönyvelő és Tör­köly Györgyné közgazdász pontos kimutatásokat ad­nak : melyik tétel mennyi eredményt hozott. Több mint 7 millió forint volt a megtakarítás a nagy tö­megben felhasznált ' alap­I A talonba tett „savóbambi" Volt vár éve egy rokonszenves terve a Csongrád megyei Tejipari Vállalatnak, Amikor elő­ször meséltek róla. magamban „savóbambi"-nak ne­veztem el a tejipari melléktermékekből készítendő üdítő italt. A meglevő üdítőkhöz kénest lenne egy sor előnye: kevesebb szénhidrátot tartalmazna, nem lenne szénsavas, élettanilag rendkívül fontos anyagokat tar­talmazna. No és az ize? Nem kóstoltam. De nem az íze miatt bukott mea. Nehéz az üdítő italok telített piacára me­rőben úi termékkel betörni. Ahogy a tejivariak mond­ják — kissé talán elfogultan —. a víz még a savónál is olcsóbb. Az is igaz. hogy a gyomrunk igen konzer­vatív: nehezen vesz be bármilyen újdonságot. Az ízek. a minőség méa meaavőzné talán a gyomrunkat, az étkezéssel kapcsolatos előítéleteinket — nem kell olyasmi, amit eddig kidobtak, vagy a jószággal föl­etettünk — nehéz megváltoztatni. Talán c a legna­gyobb akadálya, hogy az élelmiszer-ipari mellékter­mékeket emberi fogyasztásra hasznosítsák. Ügy tetszik, a ..savóbambi" ötletét végleg elvetet­ték. Én mégis reménykedem, hoa • csak a talonba ke­rült. s egyszer, kedvezőbb időkben, méaiscsak lesz be­lőle valami. Annál is inkább, mert Egerben már ké­szítenek savó alapanyagból zselésített üdítőt. Magvar gyümölcsök — cseresznye, megnu. eoer — ízeivel ké­szül. Pudinghoz hasonlít — és jó ízű. • i •-' ' anyagoknál: uborkánál, zöldborsónál, paradicsomnál. Pontosan megszervezték, ütemezték szállítást, órá­ra meghatározták, honnét, mennyi alapanyag érkez­het, így minimálisra csök­kent az áru romlása és az állásidő. A konzervdobozok import­lemezből készülnek. A do­bozüzemben új táblamére­tek kialakításával csökken­tették a hulladék mennyisé­gét. Vékonyabb lemezt használnak, a célnak ez is megfelel, és lényegesen ke­vesebb anyag kell hozzá. Üj zárógépet állítottak munká­ba: az egyrészes zárógarni­túra darabonként 11 fillérrel olcsóbb, mint a régi. Sertéstelepet létesítettek, ahol föletetik az állatokkal a selejtet és a hulladékot. Először meg 'kellett nézni, mi az, amit hajlandók meg­enni a disznók. A paradi­csomföldolgozás mellékter­mékeit, a zöldborsó-hulladé­kot, a csontot most takar­mányozásra használják. Utóbbit megfőzik, kalapá­csos darálón átpasszírozzák, így teszik fogyaszthatóvá az állatoknak. A tavalyi még kísérleti évnek számított, a megtakarított táp értékéből levonva a hulladék értékét 280 ezer forint megtakarítás maradt. 1983 volt az első teljes év, amikor már érvé­nyesültek a takarékossági akcióprogram intézkedései. A magasabb szintről nehe­zebb lesz följebb lépni, idén újabb tízmillió már nem várható, de a konzervgyá­riak a százezreket is megbe­csülik. Tanács István Balatonfüreden, a SZOT oktatási intézetében hét­főn megkezdődött a VI. Or­szágos Véradó Konferencia. Ott volt és köszöntötte a véradó mozgalom képviselő­it Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese. Részt vett a megnyitóülésen Andrej Ki­szeljov, a Vöröskereszt Tár­saságok Ligájának főtitkár­helyettese is. A szervezett vérellátás megteremtésének harmincötödik és a térítés­mentes véradó mozgalom ki­alakulásának negyedszáza­dos évfordulóját ünneplő konferenciát Hantos János, a Magyar Vöröskereszt or­szágos végrehajtó bizottsá­gának elnöke nyitotta meg. A hétfő délután megkez­dődött tanácskozás beveze­téséül Medve László, egész­ségügyi államtitkár, Simo­novits István, az Országos Haematológiai és Vértransz-. fúziós Intézet főigazgatója, valamint Alföldy Árpád, a Magyar Vöröskereszt főtit­kárhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést a beterjesztett írásos beszámolóhoz. Ebből, s az elmondottakból kitűnt, hogy 1949-ben, a szervezett vérellátás létrejöttekor az egészségügyi intézmények vérszükségletét évi 20 ezer literre becsülték, ám a gyó­gyászat fejlődésével az igény rohamosan fokozódott, ezért 1970-re már hatvankét ál­lomást hoztak létre, a föl­ajánlott vér mennyisége el­érte az évi 200 ezer litert; ma már az ország vala­mennyi gyógyintézetébe ké­sedelem nélkül jut el az életet mentő, egészséget visszaadó vér. A vérellátó szolgálat hatásos és gyors munkája ma már elképzel­hetetlen lenne a véradók több tízezres tömegének ál­dozatvállalása, segítsége nél­kül. Tavaly például 649 900 vérvétel történt a szolgálat állomásain, s ebből 628 200 esetben térítésmentesen aján­lották fel segítségüket az ön­kéntes véradók. A konferencia első nap­ján kitüntetéseket adtak át a véradó mozgalom legelis­mertebb tagjainak. (MTI) BNV - BNV Szakmai rendezvények, tájékoztatók hogy mielőbb bővíteni sze­retnék a magyar és a belo­rusz vállalatok közötti együttműködést, és ezzel kapcsolatban tárgyalásokat folytatott Kapolyi László ipari miniszterrel. Hétfőn felkereste a vásár­várost Horst Sölle, az NDK külkereskedelmi minisztere, aki vásári körsétáján külö­nösen nagy érdeklődéssel szemlélte a magyar kiállítók mikroelektronikai termék­választékát. Az MTI mun­katársának adott nyilatko­zatában hangsúlyozta: a két ország vállalatainak a jövő­ben fokozott mértékben kell együttműködnie, mindenek­előtt az elektronikai iparban. Elmondotta, hogy a magyar —NDK árucsere-forgalom az idén eléri az 1.7 milliárd rubelt. A kölcsönös szállítá­sok évről évre bővülnek, ám az eddiginél is gyorsab­ban bővülhetne az együtt­működés a nemzetközi mun­kamegosztás fokozásával. Vasárnap félidejéhez ér­kezett a beruházási javak 79. szakvására, a tavaszi BNV. Az elmúlt napokban zsúfolt programot bonyolí­tottak le a kiállítók, üzleti tárgyalásaik jó része szerző­déskötéssel, vagy annak elő­készítésével már be is feje­ződött, de a következő na­pokban is telt ház lesz a tárgyalókban, s a vásárvá­ros konferencia-központjá­ban, ahol a BNV zárásáig még sok szimpoziont. gyárt­mányismertető tájékoztatót tartanak. Sok küldöttség kereste fel már eddig is a vásárt, amelyek nemcsak a magyar ipari újdonságokra voltak kíváncsiak, hanem a kiállító 28 ország termékeire is. Üzletemberek jöttek a tá­voli Ausztráliából és Mexi­kóból éppúgy, mint Afga­nisztánból. és egész konti­nensünkről. Hétfőn a BNV-n folyta­tódtak a szakmai rendezvé­nyek és tájékoztatók. Ezúttal Belorusszia napját rendez­ték meg. A tavaszi vásáron a szovjet kiállítás területén, első ízben mutatkozik be önállóan Belorusszia. A ki­állításon Vagyim Krickij, a köztársaság miniszterelnök­helyettese Belorusszia iparát bemutatva elmondta: több, mint ezerféle terméket gyár­tanak, és értékesítenek a vi­lág száz országában. Ma­gyarországra traktorokat, si­lótakarmánv-kombájnokat, szerszámgépeket, és például hűtőszekrényeket szállíta­nak. A Belorusz Tudomá­nyos Akadémia kilenc inte­zete 12 témában együttmű­ködik a magyar tudományos A gumi- és műanyagipar kiállítói között a BW-n a Taurus intézményekkel. A minisz- .jelentős helyet foglal el. A szegedi gyáregységben készített terelnök-helyettes közölte, tömlők iránt nagy érdeklődést mutatnak a külföldi cégek

Next

/
Oldalképek
Tartalom