Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

3 Vasárnap, 1984. május 27. Az anyag nem vész el. .. 2. Takarékoskodjunk, de mihez képest? A könnyűiparban a termelési érték nagyobb részét a bedolgozott anyagok értéke adja. Itt kevesebb a lehetőség a látványos újításokra, az iparágat alapjaiban megrengető világszabadalmakra.. Ertekben már az is óriási eredmény, amit tisztességes munkával — mondjuk úgy: a technológiai fegyelem betartásával — meg lehet takarítani. Az újszegedi szövőgyárban például ezzel a módszerrel mintegy 30 millió forintot takarítottak meg 1983-ban. Három dolog kell Iiozzá: megfelelő szervezési és műszaki feltételek, kellő anyagi érdekeltség és a teljesítmények mérhetővé tétele. Norma, amihez viszonyítani lehet a megtakarításokat. Sörgyári rekonstrukció Nagyszabású rekonstrukciós program részeként az idén 300 millió forint költséggel újítják fel. cserélik korszerűbb berendezésekre a Kőbányai Sörgyár elavult gépeit, gyártósorait. Jelenleg nyolc új utóérlelő tartályt szerelnek, s a csőhálózatot építik a szakemberek. Az egyenként 3000 hektoliteres óriás fémhordókkal a korrózió által kikezdett régi jóval kisebb tárolókat váltják fel. Üzembe állításukkal a sör minősége is javul: állandósult az egy-egy sörfajtára jellemző .karakter". A program szerint az NSZK-ból vásárolt korszerű sörléfőző berendezést is beépítenek az idén, ezzel 30 százalékos energiamegtakarítást érhetnek el a sörgyártásnál. 0 Vízesés, újból Az utóbbi napok kiadós esőzései után megteltek a bükki vízfolyások. Ismét élővízzé változott a Szinva patak, amelynek medrében korábban máé éppen csak csörgedezett á víz. A felduzzadt Szinvából most már folyamatosan és elegendő vizet kap a Lillafüred egyik idegenforgalmi nevezetességének számító vízesés is. Hévízben a gyöngy A lelkiismeretesség elengedh etetlen Szándékosan nem pazarol senki A Szegedi Textilművekben a felhasznált alapanyag értéke az össztermelés értékének mintegy 70 százaléka. A fonoda anyagkihozatali mutatója azt jelzi, hogy egységnyi mennyiségű alapanyagból mennyi fonal állitható elő. 1982-ben ez a mutató 92,23 százalék volt. 1983ban több mint egy százalékkal, 93,38 százalékra javult. Ennek az egy százaléknak az értéke mintegy 6 millió forint. Az alapanyag minősége nem egyenletes, ezen is sok múlik. Az viszont már csaknem teljes egészében a textilgyáriak munkájától függ, mennyire tudják csökkenteni a selejtet, az egyéb anyagveszteséget. Ezt a gépek pontos bediíitáiavaí. 'a' tecTmrrlógial és a munkafegyelem javításával érttetik el. Számos helyi újítás növeli a gépek teljesítményét, munkájuk minőségét. A fonoda hatmilliós megtakarításából tavaly 200 ezer forintot osztottak ki a legjobbaknak anyagtakarékosságért. A megtermelt fonal 40 százalékát helyben dolgozzák föl. 1982-ben a szövödei hulladék' aránya 2.18 százalék. 1983-ban 1,86-ra csökkent. A cél, hogy még kevesebb legyen a feldolgozási veszteség. Az anyagtakarékosságot a szövődében is jutalmazzák. Nógrádi István főkönyvelő az eredményes takarékossági intézkedések közül említett néhányat. Ügy szervezik a munkát, hogy ne maradjanak elfekvő fonaltételek. Igyekeznek hibátlan csévéket készíteni. A hengerekre azonos hosszúságú fonalak kerülnek — ahol ugyanis a legrövidebb elfogy, onnan kezdve hulladék lesz a többiből. Egyenletesen fékezik a hengereket, ne nyúljon jobban egyik fonalrendszer a másiknál, egyszerre fogyjanak el. A keletkezett hulladékfonalból kötözőfonalat készítenek. Korszerűsítették a csomagolást: a sok veszteséggel járó egyedi nvlonzsákos helyett rakatolt csomagolást alkalmaznak. A hulladékból zsákot készítenek. abban szállítják a fonodái csévéket. Arra törekszenek, hogy csak annyi alapanyag kerüljön a szövetbe, amennyit a műszaki paraméterek megkövetelnek. A szabvány szakítóerő-centrikus. a feldolgozás szempontjából viszont az a jó, ha egyenletesek a fonalak, akkor kevesebb a szakadás. Tervezik, hogy vásárolnak egy korszerű hulladéknemesítő gépet a fonodába. Évente 300 tonna hulladékot dolgoz majd föl, ebből 100 tonna válik újból hasznosíthatóvá. A gép ,1,őkés import, az ára három, három és fél év alatt térül meg. — Szándékosan nem pazarol senki — mondja Nógrádi István. — Sajnos, a megtakarítás hatása forintban nem mutatkozott meg. Nem lehet kevesebb az egy kilogramm fonal előállításához szükséges alapanyag forintértéke, mivel a nyersanyag ára növekedett. A gyapot minősége változó, a szennyeződésen kívül az elemi szálak minősége is befolyásolja az eredményt. Nem tudjuk bizonyosan, akkor járunk-e jobban, ha gyengébb minőségű, nagyobb veszteséggel feldolgozható, de lényegesen olcsóbb gyapottal dolgozunk, vagy ha maradnak a mostani arányok. Azt hiszem, itt lehetne jelentősen előre lépni: részletes értékelemzést készíteni az anyag funkciójából, az esztétikai követélményekből kiindulva. s ehhez igazítani az anyagfelhasználást. Szabásznak születni kell? 1980-ban rendeztek egy szabászversenyt a Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregységében. A végén a zsűri elnöke kiszámította, hogy a legjobb versenyző mindössze kétórai munkája 500 forinttal több megtakarítást jelentett a vállalatnak, mint az utolsó helyezetté. Pedig azon a versenyen még az utolsó helyezett is a szabászok elitjéhez tartozott —1978 óta háromszorosára emelkedett az alapanyagul szolgáló bőrök ára — magyarázza Kocsis Ferenc, a szegedi gyáregység főmérnöke. — A folyamat tovább tart, januárbán újból volt 5 százalékos áremelkedés, de még az első félévben további 15 százalékkal mennek följebb az árak. Május—júniusban megkötjük a kereskedelemmel az üzletet jövőre. Ha a szerződéskötés után emelkednek az alapanyagárak, azt már nem tudjuk Modellmagyarázat — Az ész megáll — mutatott egy nő a kirakatba tett nyári cipőkre. — Mi kerül ezen hétszáz forintba, amikor még az anyagot is sajnálták tőle? A kirakatban látható cipőnek valóban csak talpa meg sarka volt Ezenkívül néhánv. madzag vékonyságú pánt. szalag, nagyítóval látható csat. Nem hagytam hát ki a lehetőséget, amikor a szegedi cipőgyár irodájának vitrinjében hasonló modelleket láttam. megkérdeztem a főmérnököt: — Ez is része az anyagtakarékossági tervnek? — Nem a bedolgozott bőr mennyisége határozza meg a cipő árát. hanem az anyag fajtája. Egy zárt műanvag cipő sokkal olcsóbb, mint egy nemes anyagból készült szandál, pedig ötször annyi anyagot használunk hozzá. Számít, az árban a cipő kategóriája: ha exkluzív, vagv divatholmi, természetesen többe kerül. — Az anyagtakarékosságnak tehát semmi köze a modellek tervezéséhez? — Dehogyisnem! Olyan modelleket iparkodunk terveztetni, amelyek elemei iól összeforgathatok, illeszthetők. a leghosszabb vonalon érintkeznek. Nem az a cél. hogv a cipőből kispóroljuk az anyagot, hanem, hogy az alapanyag lehető legnagyobb részét felhasználhassuk. érvényesíteni, holott nekünk már a magasabb árat kell adnunk az alapanyagért. — Mit tehetnek? — A fő anyagokat nem lehet helyettesíteni. Csak azt lehetjük, hogy a lehető leggazdaságosabban szabjuk az anyagot. Kétfajta szabász van: az egyik a gyorsaságra, a másik az anyagtakarékosságra törekszik. A legjobbak persze mindkét követelményt egyesítik. — Nem megy a minőség rovására az anyagilag is erősen ösztönzött anyagtakarékosság? — Ha a szabász bevágná a laza bőrt is, a meós vagy a tűző megtalálná és kidobná. Persze a gyakorlatban nem ilyen egyértelmű a dolog: cserélődnek a szabászok, az újaknak idő kell, míg beletanulnak. S nem is csak szabászatból áll a cipőipar, bár ott a legnagyobb a tét. A Pécsi Bőrgyár például rostműbőrkérget gyárt az import helyettesítésére. A Pest megyei Műanyagipari Vállalat talpbélést, más cégek műszálcérnát gyártanák — a tőkés eredetit megközelítő minőségben. — Mégiscsak a szabász a kulcsfigura. Erre a munkára születni kell? — Tagadhatatlan, hogy kell hozzá kombinációs, kalkulációs készség. De meg lehet tanulni, s a lelkiismeretesség elengedhetetlen. — Mihez viszonyítják a teljesítményeket? — Az előző évi bázishoz. Laza normából nem művészet megtakarítani. Minden évben van szorítás. —Meddig lehet a normát facsarni? — A végtelenségig. Gondoljon a sportra: évtizede csodának számított, ha valaki tíz másodpercet futott százon. Ma hányan futnak tízen belül? És hányan fognak tiz év múlva? Tanács István Egészen bizonyos, hogy ma már csak nagyon kevesen emlékeznek egy könyvre, ami a hatvanas évek közepén jelent meg. A címe: Csoda Lomboson. Film is készült belőle. Egyszerű a történet: a jelentéktelen, alig városkában egy éjszakán hévíz tör fel. Csodálatos gyógyhatása miatt Lombos egyik napról a másikra országosan, sőt Európaszerte ismert helység lesz, és hihetetlen fejlődésnek indul. Ebben a gyorkan feledett könyvben és filmben a településpolitika által el nem kényeztetett kisebb települések csodavárásának megjelenítése a telitalálat. A fürdővárosi álmok nem csupán az írói fantázia szüleményei. Húsz évvel ezelőtt a legtöbb termálkutat még a honi kőolaj- és földgázkutatás őshazájában. Zala megyében tartották nyilván. Amelyik apró község (tudományosabban : szegtelepülés) határában forró víz bugyogott a földből, rögtön összeszedte erőit és fürdőépítésbe fogott. S élt vezetőben és ott lakóban a remény, hogy majd évről évre sokasodnak a ''fürdővendégek, és legalább Hévíz nyomdokaiba léphetnek. De kinek ismerősek ma ezek a helynevek: Pusztaszentlászló, Pusztaederics vagy éppen Gelse? A kutak vízhozama nem bírta az álmokat megvalósítani. Csak Zalakarosnak sikerült a kiugrás. * Ahogy Csongrád megyében megjelentek a fúrótornyok, melléktermékként itt is egyre több helyről tört fel a meleg víz. A köztudat szerint a termálvíz olyan kincs, amit bün eltékozolni, mivel ez a legolcsóbb energia. Hát, a filléres energia elmélete körül valami nem stimmmel. Az energiaracionalizálást pályázatokon még talán sohasem nyert forróvíz-hasznosítási elképzelés. A termálvízre épülő létesítmények beruházási költsége igen magas. Nem olcsón dolgoznak a kutatófúrásokat végző berendezések, drága az acélcső. Nem szabad a kockázatról sem megfeledkezni. Nem biztos, hogy a tervezett felhasználás közvetlen közelében sikeres lesz a kutatás. A meleg vizet pedig nem lehet kilométerekre szállítani gazdaságosan, nagy hőveszteségek nélkül. Még egy tévhittel kell nagyon gyorsan leszámolni. A föld mélyéből előtörő meleg víz sem kifogyhatatlan. Erre először a fürdővárosi álmokat kergető falvaknak kellett rádöbbenni. Egyes becslések szerint a hazai mélyrétegekben valaha rejtőzködő forróvíz-készletnek máris feléltük a felét. Ha a számítások igazak, a gyors fogyasztásban nem kis szerepe volt és van a pazarlásnak. Ezerkilencszázhatvan és hetvenöt közötti években nagy mennyiségi változás történt a termálvíz kitermelésében. Ezt nem kísérte az arányos műszaki fejlődés. A gyorsan kövesedő csöveket néhol havonta cserélték. Csak a közelmúltban fedezték fel azt az adalékanyagot, amely olcsón meggátolja az acélon a szilárd anyagok lerakódását. Csak a legforróbb állapotaiban fogták munkára a viz.et. A harminc-ötven fokos folyadék már a csatornákba került. Pedig talajfűtésre, fürdővízként még használható lett volna, és a halaknak sem okozott volna oxigénhiányt. * Már tíz éve, hogy a termálkutak hasznosítása alig lépeget előre. Sokan úgy tudják, hogy nálunk ennek a területnek nincs gazdája. Pedig 1980 óta a Központi Bányászati Fejlesztési Intézetnél egy kis részleg koordinálja ezt a tevékenységet. Hírük aligha jutott el a gazdálkodó egységekhez. A beruházások támogatásának korábbi formája megszűnt. Üj lehetőség, hogy az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt fejlesztési alapjából elkülönítettek erre a célra évi ötvenmillió forintot. Ezt az összeget kétféleképpen lehetne felhasználni. A beruházó kölcsönként kap segítséget és ezt öt év alatt visszatéríti, vagy a kút továbbra is a kőolajipar tulajdonában marad és a fogyasztó a szolgáltatásért fizet. Eddig ebből az alapból mindössze három kút kéfcÜtílV el az országban. Jelenleg minden pénzügyi kockázat a beruházóé. A kút várható vízmennyiségét nem tudják előre meghatározni. Előfordult már, hogy a tervezett napi ezer köbméter helyett csak kettőszáznegyven jött a felszínre. Még a csalódásnál is nagyobb gond ekkora vízhiánynál a nem csökkenő költségek kifizetése és a kölcsönök törlesztése. Ha lenne tömegesen vállalkozó, akkor még nagyobb gond lenne kivitelezőt találni. Jelenlep csak az olajipar szabad kapacitása vonható be ebbe a munkába. Csakhogy az utóbbi években az olajipar rendkívül feszített tervekkel dolgozik. Ritkán tud kivonni a szénhidrogén-kutatásból egy-egy berendezést. A hazai termálvíz-hasznosítás utóbbi évtizedének egyik legjelentősebb lépése lesz, amikor augusztus elsején Felsővároson megkezdi próbaüzemét a lakossági igényeket kiszolgáló termálkút. A próbaüzemet egy kísérleti szezon követi majd. Itt a földből kiemelt termálvizet egy visszasajtolási rendszerrel pótolják. Ez a technológia már az olajipar által évek óta használatos, természetesen .más körülmények között. A felsővárosi visszasajtolási rendszer első szezonja után gazdaságossági számításokat végeznek, és csak azután születik majd döntés végleges bevezetéséről, illetve elterjesztéséről. A mélyrétegekbe nem lehet akármilyen minőségű vizet visszaszivattyúzni. Mert nemcsak a folyóink, tavaink 6zennyezettebbek. de a felszín alatt is egyre nehezebb igazán tiszta vízre lelni. Felsővároson is tisztítják majd a mélyebb rétegekbe kerülő vizet, ez is emeli a termálvíz árát. A hévíz nem ingyen ajándék. Egy jnítosszal. álommal megint kevesebb. Lám, ezzel az energiával is takarékoskodni kell(ene). Bőle István ELMENTÜNK kempingcikket vásárolni A kempingezés ma már nem csupán az egy-két napos hétvégi kirándulást jelenti. hanem a szabad idő hasznos eltöltését is.. S nem mindegy, hogy a hétvégi telken vagv a nyaralóban az otthon kényelmét miként tudjuk biztosítani. pontosabban azt megközelíteni. Közeleg a nyár. egyre több a szabad idő. ezért megkíséreltünk a kirándulásokhoz nélkülözhetetlen kempingárukat vásárolni. Sikerrel. Szinte felsorolhatatlan azon üzletek száma, ahoi kapható valamilyen kiránduló alkalmatosság. A Marx téri vagv az Anna-kúti vaskereskedésben éppen úgv kinálnak kempingcikkeket, mint az Oroszlán utcai bizományiban. A Centrum és a Nagyáruház ugyancsak nagy választékkal áll a vásárlók rendelkezésére. Különleges igényeket is kielígítenek például a Tanácsköztársaság útján a Nimród szaküzletben. Kapható itt többek között vadászkés. bozótvágó kisbalta. ásó vagv hátizsák. Horgászfelszerelésekből is széles választék áll rendelkezésre, de kínálnak itt esztétikus, fonott ülőgarnitúrákat. asztalokat, székeket és különböző kosarakat, mi több. sátrakat — OTP-re is. Egyre-másra rendeznek kempingkiállításokat. ahol pontos áttekintést kaphatunk a kínálatról. A Delta Kereskedelmi Vállalat Marx téren tartott árubemutatója, vagv a Nagyáruház utcai kiállítása igazi kedvcsináló volt. csakúgy mint a szegedi Kempingben rendezett bemutató. A szabadtéri főzéshez. nélkülözhetetlen bográcsok egész sora vár vevőre Aki az úgynevezett bajai bográcsot keresi, azt a bizományiban találja. Kerestünk hiánycikkeket is. de szerencsére nehezen találtunk. A Nagyáruházban panaszkodtak a kereskedők, hogy a nagvon népszerű szovjet kemping garnitúra hiányzik, viszont kapható ott hálózsák, napernyő. MÉTA-sportruházat. aerobik trikó, biedermeier vonalú pavilon szék és asztal is. Vesszőből fonott garnitúra is vásárolható az üzletben, de azt csak megrendelésre, illetve előjegyzésre tudják szállítani. Lehetne még sorolni számtalan üzletet vagv magánkereskedőt ahol valóban ki tudnak elégíteni minden igényt. Beszélhetnénk a különböző pb gázégőkről, hősugárzókról is. de a vásárlókörútnak egvszer végeszakad — különösen ha üres zsebbel kíváncsiskoduhk .. Ács. S. Sándor