Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-05 / 104. szám

Ö Szombat, 1984. május 5. kérdés — Két éve, hogy sorra alakultak az országban a kö­zépiskolások marxista diák­akadémiái. Képviselői köziil több mint 40-en ismertették dolgozataikat a szegedi or­szágos fölolvasóülésen. Mi a véleménye a diákakadémi­ákról. mint új munkafor­mákról? — Ügy gondolom, hosszú évek óta először sikerült az ifjúsági szövetségnek olyan elfoglaltságot nyújtania a kö­zépiskolásoknak, amely nem­csak jó ötlet maradt, hanem a gyakorlati bevezetése is sikerrel járt. Népszerű a diákok körében. Föltétlen ér­téke tehát hogy vonzó. Ha pedig a pedagógus szemével vizsgáljuk, azt kell mond­juk: roppant nagy nevelési­oktatási lehetőség rejlik e tevékenységformában. Jól tudjuk, sem az iskolában, sem a KISZ-ben nem nyílik mindig lehetőség a diákok igényeinek kielégítésére, tör­ténelmünkről, napjainkról alkotott véleményük, szem­léletük alakítására. Űgv tu­dom. a felsőoktatási intéz­mények tanárai közül sokan találhatók e diákakadémiák élén. Tőlünk, a SZOTE Mar­xista—Leninista Intézetéből is vezetnek munkatársaim szegedi csoportokat. Tapasz-» talataik rendkívül jók. azt szokták mondani: az ember it1 érzi leginkább, hogy a jö­vőnek dolgozik. Ezt magam is tapasztaltam, épp az or­szágos találkozón. — Mint a marxista intézet vezetője, a Magyarország 1945 utáni történetével fog­lalkozó szekcióban elnökölt, s a dolgozatok zsűrizésében is részt vett. így képet al­kothatott arról, milyen e műhelyek színvonala. — Nevezhetjük nyugodtan alkotóműhelyeknek is e cso­portokat. Ám. mielőtt minő­síteném a tapasztalt színvo­Bárány Ferenc egyetemi tanárhoz nalat, szólnom kell a talál­kozó erényeiről. Ez volt uz első diákakadémiai országos felolvasóülés. Nem volt te­hát „mankója" a szervezők­nek, a Csongrád megyei es a szegedi KISZ-bizottságnak, s talan ez hasznára is vált. Fiatalossag. lendületesség; szimpatikus dinamizmus ha­totta át a munkát (példának okáért a zsűri este negyed 9-kor ült össze). Baráti lég­körben, minden fontosko­dást, hivataloskodást mellőz­ve telt el a két nap. A szín­vonalat mindenki dicsérte. Ém az egyetemisták egy-egy jó, átlagos tudományos diák­köri üléséhez hasonlítanám. Ezek a gimnazisták, szakkö­zépiskolások, szakmunkásta­nulók magabiztosan éltek a szereplési lehetőséggel. Meg­lepő volt az a határozottság, ahogyan ismertették dolgo­zataikat. Persze, hiányossá­gok is akadtak. Ami a törté­nelmi tudást illeti, föltűnt néhány esetben a forrás­anyag kritikátlan kezelése. Ilyenkor nem a fiatalos kri­tikai szellem uralta a mon­dandót, hanem az adott kor hangja. Hézagosak ismerete­ik. s így hajlamosak vezér­szólamok, gondolatok ismét­lésére. Bár. ne feledjük, nem végzős diákokról beszélünk. — Milyen jövő vár a di­ákakadémiákra ? — Ha rajtam múlna, azt szorgalmaznám, hogv még több gyerek találja meg a hozzá vezető utat, vegyen részt ebben a munkában. Tömegessé kellene tenni. Hogy rendkívül hasznos, azt e pillanatban a diákok — azok is. akik továbbtanul­nak, azok is. akik nem — még talán alig érzik, dé évek múltán föltétlenül. Célszerű­nek látszik Szegeden tartani a találkozókat. Űgv tudom, a házigazdákban van is er­re hajlandóság. M. E. Műsorajánlat Táncalkalmak, táncba hí­vás — ez a címe a Móra Ferenc Múzeum múzeumi matinék sorozatában annak a néprajzi foglalkozásnak, amelyet ma, szombaton dél­előtt 10 órától rendeznek meg a gyerekeknek. A ma­tiné vendége Lele József néprajzkutató lesz. Csongrád megyében év­százados hagyománya van a kóruséneklésnek; több mint száz esztendeje, 1876-ban Szegeden maga Erkel Fe­renc vezényelte az országos dalos találkozók kórusait. 1927-ben az egyik ilyen ta­lálkozónak 30 ezer hallgató­ja volt. 1935-ben pedig a rádió élő' adásban közvetí­tette a, hódmezővásárhelyi hangversenyt. A régi hagvo­mánvok most. újjáélednek: a Sportcsarnokban 40 kórus és népzenei együttes tagja­ként csaknem 2 ezer énekes felléntével rendezett kon­certről Dalolónap címmel sz.ámol be a szegedi tévé­stúdió műsora ma. szomba­ton délelőtt lt órától az 1-e.s programban. Stan és Pan. avagy a fe­negyerekek — ez a vonzó téma szerepet a JATE film­esztétikai körének ma. szombaton délután fél 3 órai kezdettel megrendezen­dő foglalkozásának prog­ramjában. az egyetem Adv téri épületének Auditórium Maximumában. A Liszt Ferenc Zeneiskola növendékeiből álló zeneka­rok hangversenyét rendezik meg május 7-én. hétfőn délután fél 6 órai kezdettel az intézmény Tábor utca 3. szám alatti epületében. A Saul István he és Demeter László által vezénvelt vo­nószenekar műsorában Bar­tók. Beethoven. Frescobaldi és Mozart művei szerepel­nek. a fúvószenekar Monos­tori István vezényletével többek között Fehérvári-. Figedv- és Purcell-műveket ad elő. A TIT irodalmi szabad­egyetemén Radnóti Miklós költészete — világháború és eclogák címmel dr. Pé­ter László kandidátus, tudo­mányos főmunkatárs tart előadást hétfőn este 7 órá­tól a Juhász Gyula Műve­lődési Központban. Fricsay Ferenc-portré szerepel a Szegedi Hangle­mezklub hétfőn délután 6 órakor megrendezendő le­mezbemutatójának prog­ramióban.' amelyet dr. Keszthelyi Béla vezet, a TIT Kárász utca U. szám alatti klubhelyiségében. Tudós könyvtárosok műve Á Somogyi-könyvtár szaz eve Mi tagadás, örömös ér­zés kjézbe venni a szép ki­állítású vaskos kötetet: frissen jött a nyomdából, fénylő színekben, öteszten­dős csapatmunka diadalmas eredménye. Nem lehetett könnyű. Gondolják meg, százesztendős könyvtárhistó­riát kellett tudós alaposság­gal föltárni, részletezni és — amennyire lehet — egy­séges „életrajzzá" ötvözni. Tények, adatok tömegét föl­vonultatni, hogv belőlük fo­lyamatok rajzolódjanak. s végtére megvilágosodion, mi dolgokat köszönhet Sze­ged a könyvtárának, a vá­rosnak miféle szellemi köz­pontjává. élethez kellő mo­torjává alakult a Somogyi Károly kanonok úr nagy ér­tékű adományából születő intézmény az egymást kö­vető évtizedekben. A Somogyi-könyvtár száz éve című kötet szerénynek tetsző alcímet kapott: Könyvtártörténeti tanulmá­nyok. Szerkesztőjétől. Péter Lászlótól, akit nyilvánvaló tudománylisztelet vezetett, s a tények: egységes szem­pontú könyvtártörténetet egyetlen szerző írhatott vol­na, ezt a majd harmincíves, monumentális kötetet vi­szont hatan írták, vala­mennyien könvvtárosok. s a dolog természete szerint — különbözőképpen. Egyként körültekintő alapossággal, lelkiismeretességgel persze. Mindennapos munkájuk mellett. Tudományos ambí­ciók. a hagvománVtisztelet. a folytonosság szükségének tudata a holnapra tekintő, bizodalmas gondoskodás, a segítő szándék, a tanulság­nyerés célja vezethette író­tollukat. Á könyvtárban már 1978-ban megalakult a könyvtártörténeti munkakö­zösség. hogy a megnyitás centenáriumára, az új épü­letben remélj honfoglalás­ra — az ünnepekre való, sok munka árán előálló ajándéknak — elkészüljön a könyv. Bezerédy István, a Somo­gyi-könyvtárnak 1956 és 1973 között volt igazgatója, két fejezetet is fölvállalt a kötetből, ö írta meg az ala­pítás előzményeit, a száz évvel ezelőtti eseményeket, s Reizner Jánosnak, az el­ső igazgatónak a működé­sét. Az 1880-tól 1904-ig ter­jedő időszak feldolgozásához gazdag hírlapi ég irattári anyagot használt. Tudós ala­possággal. levéltári forrá­sokra és személyes emlé­keire is támaszkodva szin­tén ő munkálta ki a fölsza­badulás utáni korszak (1^44 —1973) történetét. De előre ugrottunk az időben. Reiz­ner után a két nagynevű igazgató, Tömörkény István és Móra Ferenc korszaka következett. Előbbiről Sárá­né Lukátsy Sarolta megyei gyermekkönyvtári szakfel­ügyelő írt. Móra igazgatásá­nak történetét Papp János, a Somogyi nyugalmazott tu­dományos főmunkatársa dol­gozta fei — bőségesen me­rítve Móra levelezéséből. Az 1934-től kezdődő évtized bemutatására Barátné Haj­dú Ágnes. az egyetemi könyvtár módszertani mun­katársa vállalkozott, követ­kezetesen feltárva a Cs. Se­bestyén Károly, majd Csal­lány Dezső — vezette intéz­mény életét. Az 1945 utáni korszakról már szóltunk; 1973-ban megyei könyvtári szerepkört kapott a város kincsestára. Hogy mit vég­zett azóta ebben a funkció­ban, azt dr. Hajdú Géza módszertani osztályvezető írta meg. Hogy a központi könyvtárban miként arikult az élet, milyen volt a mun­ka és annak eredménye a hetvenes évtizedben, azt Lippainé dr. Fekete Ilona igazgatóhelyettes összegezte. A százesztendős könyvtári tevékenységről, a minden­kori munkatársakról az írott szót kiegészítve bősé­ges képanyag is tájékoztat, ezeket Dobó József, a köte­tet előállító Szegedi Nyom­da igazgatója szerkesztette. A kéziratokat Fülöp Géza tanszékvezető egyetemi do­cens lektorálta. A tanul­mánygyűjtemény tudomá­nyos értékét növeli, forrás­munkává avatja, használatát könnyíti a rendkívül gazdag okmánytár, a grafikonokat, kimutatásokat sorjáztató függelék, a könyvtártörté­neti válogatott bibliográfia, a teljességre törő névmuta­tó. Az áttekinthetőségre ügyelő, precíz, esztétikailag is rendkívül igényes szer­kesztés. a nyomda minőségi munkájára utaló, kellemes, szép küllem, nem utolsósor­ban a béltartalom maradan­dó alkotássá avatja a köny­vet. Igaza van az Utószó soraiban Tóth Bélának, az ünneplő és ünnepelt, intéz­mény író-igazgatójának: „A százéves Somogyi-könyvtár történetét summázó doku­mentumkötet izgalmas ol­vasmány. Mintha valami százéves, kalandos utú, so­kat látott, szenvedett ember örömös. szomorkás életének regényét tartanánk kezünk­ben." Reméljük, igen sokan forgatják majd; s nemcsak ezt az egyetlen, friss köte­tet. hanem a százéves ko­rában pompás, új házat ki­érdemelt Somogyi-könyvtár valamennyi könyvét. Hi­szen, mégint csak Tóth Bé­lát idézzük, „A könyvtár, mióta a köznép szolgálatára feltalálták és fönntartására áldoztak, mást sem akart, mint biztos és állandó for­Emlékezés Radnóti Miklósra Radnóti Miklós, a magyar antifasiszta és egyetemes lí­ra egyik legkiválóbb képvi­selője 75. születésnapja al­kalmából sírjánál koszorú­zási ünnepséget pénteken a Mező temetőben. Az emberi és helytállás kiemelkedő példáját örökül hagyó rendeztek Imre üti művészi szép költő sírján a tisztelet, a megem­lékezés koszorúit helyezte el a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának tudományos, közokta­tási és kulturális osztálya ne­vében Tétényi Pál osztály­vezető és Radics Katalin osztályvezető-helyettes. A Művelődési Minisztérium képviseletében Tóth Dezső miniszterhelyettes és Rátki András főosztályvezető ko­szorúzott. A kegyedet virá­gait helyezte el a Magva r írók Szövetsége nevében Fo­dor András alelnök és Jo­vánovics Miklós főtitkár, a Magyar Ellenállók. Antifa­siszták Szövetsége képvisele­tében pedig Tömpe István alelnök, és Boldizsár Iván országos bizottsági tag. Rad­nóti Miklós sírján az emlé­kezés virágait helyezte el öz­vegye, valamint a költő ne­vét viselő budapesti és já­noshalmi iskola több képvi­selője. Megemlékeztek a költőről a XIII. kerületi Radnóti Miklós utca 45. számú ház falán elhelyezett dombor­münél is. amelyet a helyi pártszervezet, népfrontbi­zottság és tanács képviselői, valamint a kerületi általá­nos iskolák diákjai koszo­rúztak meg. (MTI) rása. gyűjtőmedencéje, zu. borgója lenni minden isme­retnek. a tenyérjóslástól az egek ostromlásán át. a ter­mészet erőivel való birkó­zás tudnivalójáig. A könyv­tár a fölismert szükségsze­rűség." * A tanulmánykötetet sajtó­tájékoztatón mutatták be tegnap, pénteken Budajjes­ten.' a Magyar Újságírók Szövetsége székházában. Az újságírókat a könyv szer­kesztője, Péter László tájé­koztatta a könyvtárosok kollektív munkájáról, ismer­tette a tanulmánygyűjte­ményt, melynek szerzői kér­désekre válaszoltak. A ta­lálkozón Tóth Béla igazga­tó beszélt a százesztendős intézmény mai. sűrű napjai­ról, az úi éDÜletbe költözés és a berendezkedés stádiu­mairól. S. E. Kitüntetés Az Elnöki Tanács a_ Ma­gyar Néphadsereg Művész­együttesét — három és fél évtizedes munkájáért, elért eredményeiért — Vörös Zász­ló Érdemrenddel tüntette ui. A kitüntetést ünnepség kere­tében Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke pénte­ken adta át a Honvédelmi Minisztériumban. Az ünnepségen Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott beszédét, amelyben méltatta a Magyar Néphad­sereg Művészegyüttesének helytállását, művészi telje­sítményét. a közművelődés­ben betöltött szerepét. Ki­emelte: az együttes 1949-ben kialakított művész; útja szi­lárd politikai elkötelezettsé­ge helyes és követendő pél­dája kulturális életünknek. Az ünnepségen jelen volt Czineae Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi minisz­ter, részt vettek az együttes egykori és jelenlegi tagjai, továbbá kulturális életünk kiemelkedő személyiségei. (MTI) Lolto-lárgynyereménylegyzéK AZ ÁI'RILIS HAVI JUTALOMSORSOLÁSON A 17. HETI SZELVÉNYEK VETTEK RÉSZT Május 3-án. csütörtökön rendezték meg a lottó április havi tárgynyereményeinek sorsolását. A jutalomsorsoláson a 17. heti szelvények vettek részt. Az alábbiakban közöljük a szegedi TOTÓ-LOTTÓ körzeti iroda területén vásárolt és nyereménnyel kisorsolt szelvényeknek a számát és a nyereményt. 3 372 433 Z 3 220 456 Z 3 227 693 Z 3 242 167 U 3 249 404 Z 3 256 641 Z 3 271 115 X 3 278 352 O 3 285 589 Z 3 292 826 V 3 300 063 Z 3 307 300 X 3 321 774 Y 3 336 248 P 3 343 485 M 3 350 722 Q 3 365 196 R 3 379 670 T 3 386 907 V 3 394 144T 3 408 618 Z 3 415 855 V 3 430 329 Z 3 437 566 Y 3 444 803 T 3 452 040 U 3 459 277 Z 3 466 514 Z 3 480 988 R 3 488 225 Q 3 495 462 S 3524410S 3 538 884 T 3 546 121 V 3 784 942 Y 3 560 595 X 3 582 306 P 3 589 543 X 3 596 780 X 3 604 017 M 3 611 254 P 3 625 728 S 3 647 439 R 3 661 913 N 3 669150 Q 3 676 387 X 3 698 098 Y 3 727 046 Y 3 734 283 Z 3 748 757 Z 3 770 468 Z 3 792 179 Y 3799416T 3 821 127 X 3828364S 3 835 601 V 3 842 838 M 3 850 075 U 3 857 312 R 3 864 549 P 3 871 786 R 3 879 023 X 3 886 260 Y 3 900 734 O 3 907 971 T 3 915 208 V 3 922 445 M 3 936 919 N 3 958 630 U 78 022 088 N 3 973 104 S 3 980 341 X 3 987 578 M 44 666 755 Z 44 681 229 Z 44 688 466 S 44 891 102 Q 44 898 339 R 44 905 576 R 44 912 813 U 55 666 995 M 55 681 469 S 55 688 706 T 55 905 816 P 78 007 614 T 78 014 851 O 78 210 250 X 78 029 325 R 78 043 799 T 78 051 036 Q 78 058 273 lT 78 065 510 V 78 072 747 Z 78 079 984 R 78 087 221 M 78 094 458 Z 78 116 169 V 78 123 406 Y 78 137 880 X 78 145 117 Y 78 159 591 X 78 181 302 M 78 188 539 T 78 195 776 X 78 224 724 V 78 239 198 X 78 257 383 R 78 282 620 T 78 289 857 V 78 297 094 P 78 304 331 U 78 311 568 Y 78 340 516 M 78 354 990 Q 78 362 227 R 78 369 464 T 78 376 701 Z 78 383 938 U 78 391 175 M 78 405 649 P 78 412 886 R 78 420 123 Y 78 427 360 Y 78 434 579 Z 78 441 834 Z 78 456 308 M 78 463 545 O 78 478 019 M 78 485 256 O 78 492 493 V 78 514 204 X 78 528 678 S 78 557 626 U 78 564 863 M 78 572 100 0 78 586 574 82 002 438 S 82 009 675 N 82 016 912 T 82 024 149 V 82 031 386 V 82 038 623 M 82 045 860 P 82 053 097 M 82 060 334 S 82 067 571 N 82 074 808 R 82 082 045 S 82 089 282 U 82 096 519 V 82 103 756 T 82 110 993 U 82 118 230 X 82 125 467 V 82 132 704 X 82 139 941 M 82 154 415 Q 82 161 652 R 82 176 126 X 82 190 600 X 82 197 837 X 82 212 311 Y 82 219 548 S 82 226 785 X 82 241 259 Y 82 248 496 L 82 255 733 O 82 262 970 M 82 270 207 O' 82 277 444 S A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: A=Vásárlási utalvány (1000 Ft); B=Dácia 1310 tipusű személygépkocsira szóló utalvány; C=Marantz CD—73 le­mezjátszó erősítővel (112 000 Ft); D=Hitachi Hi-Fi-torony (90 000 Ft); E=Trabant Lim. Speciál típusú személygép­kocsira szóló utalvány; F=Sony ,FH—7 C20 mini Hi-Fi­torony (50 000 Ft); G=Sanyo C20 mini Hi-Fi-torony (50 000 Ft); H—Elin 8003 Music center (40 000 Ft); I=Konwood Chef A901 háztartási robotgép (16 000 Ft): J=Video-játek (25 000 Ft); K=iVeterok 8 csónakmotor (9000 Ft); L=RT 402 típusú Videoton Hi-Fi-toronv (37 000 Ft); M -Szeren­cse-utalvány (40 000 Ft); N=Otthon lakberendezési utal­vány (30 000 Ft): 0= Iparcikk-utalvány (25 4)00 Ft): P= Zenesarok-utalvány (20 000 Ft); Q=Vásárlási utalvanv (20 000 Ft); R=Televízió (10 000 Ft); S=Vásárlási utalvány (10 000 Ft): T=Vásárlási utalvány (9000 Ft); U=Vásárlási utalvány (7000 Ft); V=Vásárlási utalvány (5000 Ft); X= Vásárlási utalvány (4000 Ft): Y=Vásárlási utalvány (3000 Ft); Z=Vásárlási utalvány (2000 Ft). * A nyertes szelvényekel máius 25-ig kell a TOTÓ­LOTTÓ kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság rímére (Budapest V., Münnich Ferenc u. 15., 1875) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, aa esetleges hibákért olvasóink szíves elnézését kérjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom