Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

Játszani is engedjük F

ülemben cseng egykori boldog, fölszabadult kacagás a forgón, az izgatott pus-mus. nyakkendőkötés előtt, az osztályban. Űjra érzem a hüsi szódás, csípős ízét. az édes selyemcukorkáét. Kiöltöztettek bennünket, csinosra. Olvan tiszták voltunk, fehérben és sötétkékben, olyan egyszerű, érthető volt a világ. Piros pontok, csillagok, ötösök szépítették aprócska életünket, kiiárt értük a simogatás, büszkekönnves pillantás és értékes forint (takarékbélvegre). Égető lázzal, gyulladt mandulákkal, gipszes, törött lábbal. undok fogszabályozóval, a mama korai elvesztésével. pöttyös, csíkos olvasmányokkal fénvesedett ama bizonyos tükrünk. Nőtt. egyre nagyobbra, többet és mindig többet láttatott. Hogv évek múltán legyen mit illesztgetni az apróra tört tükörcserepekből. A gyermeknapok szabad, szabados hangu'atában édesebb, kedvesebb lett a iáték. a színes építőkocka, a pislogó alvós baba. a bicikli, a foci... Elnézem naoiaink kis ünnepeltjeit. Mintha több lenne gondiuk iátékuknál. Fölnőttnek is riasztó már az elsős órarendje, fájdalmasan nehéz iskolatáskája, túl sok keserű percet kénytelen egyedül tölteni a szülői házban, otthonában is. Az esti fölolvasás helyébe kéredzkedett a képernyő macija, monoton géphang mesél kazettáról: félek, sok a különóra. Nyelvóra, sportkör. ..fölzárkóztató". Vad és komplikált (készségfeilesztő) szórakozásuk. Panelünk gyermekei szilaj kuriongatással kacsáznak egvmásnak. biciklistül. Győztes az. ki földönti ellenfelét, s annak fájdalmat okoz. Nem húznak krétával startot és célt a betonra, s mintha a labdában is eszközt látnának erejük fitogtatására. Nem cseleznek, nincs Albert-példa, van helyette dühösen ágaskodó energia. Szálljon a foci minél messzebbre, mentül magasabbra. Igyekezetünk bizonyítékai. a funkcionális eszközök (mászóka. mérlegés láncos hinta, csúszda), ott kínáltatiák magukat a tereken, legtöbb helyütt ú; ráfestve, megszépítve. Igen ám. csakhogy a hintán hin'ázni kell. a csúszdán másodpercnyi öröm a siklás. Ráadásul mindezek kemény vasból és betonból. Sajgón koppan rajtuk a csont, viszik a plezúrt rögvest. Az élménvt adó tévéműsor (ijgv 1,2—13 éves korig) gügyög, hümmög vasárnap délélőttönként/kis nézőinek! (Az utóbbi időben már 8-tól úgy déltáiig. tiszteletre méltó erőlködéssel — ez is valami már.) Az óvodások műsora után Szergeit még lelkes szervusszal köszöntik, de a Lakótelepi gyerekek már nem igazi humor. Az már valóság. Hisz. ha tegnapelőtt az ablakhoz állt. szemközt igaziból ott tornyosult az óriás daru. épp egy szobafalat illesztett helyére. látta a szakikat is iddogálni, duhajkodni, s a szomszéd gverek is. ugyanúgy, mint a filmbéli, madzagot kötött a nyúl nyakába, úgv vitte sétálni. S nekik is van a közelben szeméttelep, raita legalább turi kálnivaló. Aztán játszhatna a távirányításos holdkompautóval (ez már egy kész csoda), már-már azt hiszi, hogv benne ül. de mikor a holdra lépne, előfordul. kimerül az elem. oda az álom. Kecsegtető a Lego (nem is ió apa és anya. ha meg nem veszi valamelyik fajtáját), ám tehetség nélkül haszontalan 1 csecsebecse, merthogy azzal tudni kell játszani. Könnveztető. múltidéző történelem Árvácska sorsa. Nosztalgia a rongylabda, a csutkababa. Soha ne iöiiön vissza, vészterhes világunkba, az az idő. Korunk diktálta követelmény a kora gyermekkorban kezdődő hajsza. Hisz kik inspirálják a többre, a jobbra gyermekeinket, ha nem azokban, akikben fogant, s kik életet adtak nekik? De ez a nap most legyen az övék. Játék — igaziból. Drukkoltunk, hogv ne essen az eső. öltöztessünk szép ruhába, vegyünk fagyit és lufit! Nem bai. ha rácsöpög a kis blúzra, kis ingre, s az se ingereljen, ha elővigvázatlan. és szétpukkad kezében a drága léggömb. Muzsika, film. kiállítás, verseny, vetélkedő. néptánc, iáték vária a '-'csiket ma az egész Szegeden is. S nemcsak a Belvárosban, a Vidám Parkban. hanem a városrészekben is. A Kodály téren például reggeltől estig szórakozhatnak. Ünnepi hangulatban ülhetnek a mozikba, a Dugonicsba, a Fáklyába, a Vörös Csillagba. Tárt ajtók fogadiók őket » művelődési házakban, a Bartók Bélában, a Juhász Gyulában, no és az Ifjúsági Házban. A már megszokott rendezvények úiakkal gazdagodnak, a könyvesünnep alkalmából egyebek között vetélkedővel, olvasmánvaikból. Rajtunk múlik azonban, hogv eliutnak-e a nekik szánt programokra. B

udapesten máius 21-től 27-ig a gyermekek hete volt. A fővárosi úttörőelnökség a fővárosi tanáccsal szervezte a programokat, e gondolatok iegvében: ..Kedves szülők, kedves gyerekek! 1981-ben volt a gyermekek nemzetközi éve. de bennünket, felnőtteket az vezérel, hogv minden év. hónap' és nap a gyermekeké legven! Ehhez szeretnénk a mi lehetőségeinkkel maximálisan hozzájárulni. Megteremtve a boldog, vidám gyermekkor hangulatát. *a nemzedékek kapcsolatát, utódaink békéiét, derűiét..." Legyünk hát gyermeknapon itt. a mi szépülő városunkban is mindannyian szülők! A buszon, a trolin, a villamoson, hol ma díimentesen utazhatnak ők. Hagyjuk büszkélkedni, kiket avattak és kitüntettek. Segítsük maximálisan a gondtalan szórakozásokat! „Játszani is engedjük, szép. okos fiainkat..." Mag Edit Szeged és környéke A közigazgatási átszervezés után Közérzetünket alapvetően meghatározza, hogy miképp intézik ügyeinket. Mivel a hivatalokban és szinte mindenütt tudatossá vált ez a gondolat, ezért nem lehetett azon csodálkozni, hogy közvéleményünk élénken figyelte a közigazgatás átszervezését. a járási hivatalok megszüntetését. Január elseje után sokan töprengtek Röszkén. Deszken és az egykori szegedi járás minden községében, hogy könynyebb, gyorsabb vagy jobb lesz-e az ügyek intézése. Néhány hónappal az átszervezést követően felelőtlenség lenne számon kérni az eredményeket. Két okból is, hiszen rövid idő telt el az intézkedések óta, másrészt a közigazgatás változásainak egy folyamatáról van szó. Am a szűk fél esztendő elegendő ahhoz, hogy a lakosság komfortérzetében új elemeket fedezzünk fel. A tanácsi szakemberek egybehangzóan állítják, rég volt már olyan közigazgatási átszervezés mint a mostani, ami a kampány vonásait nélkülözte. Talán ez annak köszönhető, hogy a közigazgatási apparátus időben felkészült, hogy a helybeliekkel megismertesse az átszervezés következményeit. Falugyűléseket tartottak a községekben és ezeken a fórumokon elmondták, mielőtt bárki autóbuszra szállna, hogy Szegedre utazzon, előbb a tanácsházán erdeklődjön, vajon szükségés-é az ügyintéző vándorút, .Ennek ellenére januárban többször hallottam olyan történetet, amikor valaki fölöslegesen megfordult a városi tanács vb hivatalában. Volt aki ' Röszkéről jött hatósági bizonyítványt kérni — amit az átszervezés előtt is már a községben lehetett beszerezni —, de Sándorfalváról és máshonnan is érkeztek „üresjáratban". Azonban két-három hónap után a tizenegy Szeged városkörnyéki község lakossága megtanulja újdonsült állampolgári jogait. Nem volt könnyű jártasságot szerezni az új helyzet körülményei között. Annál is inkább mert az átszervezés, Szeged és a városkörnyéki községek • kapcsolatában érinti a törvényességi felügyeletet, a hatósági munkát és nem utolsó sorban más minőségi alapra helyezte a települések együttműködését. A helvbeliek talán ezt a két utóbbi dolgot vették észre legelőször és a törvényességi felügyelet új vonásairól — természete miatt is — értesültek utoljára. Pedig ez sem a tanácsi apparátus belügye, hiszen a járások megszüntetésével a „kályhától való elindulás" azzal kezdődött, hogy a városkörnyéki községek irányításában a megyei tanács mellett Szeged is közreműködik. Ez a megfogalmazás — és nem lehet elégszer hangsúlyozni — nem sérti a helyi tanácsok önállóságát, hiszen a tizenegy városkörnyéki község, így Domaszék, Bordány, Röszke, Sándorfalva—Dóc, Deszk, Szatymaz, Zsombó, Tiszasziget—Üjszentiván, Köbekháza, önálló. Sokkal önállóbb mint az elmúlt években, mert ff hatósági ügyek 90 százalékát már helyben intézik. A városi tanácsi szervezet a községi tanácsi testületeknek bizonyos területeken segítséget nyújt. A községek . lakossága az: elmúlt. hónapokban leghamarabb azt -vette -észre, hogy bizonyos ügyekben már nem kell felkeresni a megszűnt járási hivatal valamelyik osztályát. Az ügy a községházán intézhető. Hosszadalmas lenne félsorolni, hogy melyek azok. Ezért csak annak a jelzésére szorítkoznék, amiért napjainkban Szegedre kell utáni. Gyűjtőnévvel úgy fogalmazhatok ; a nagyobb szakmai hozzáértést igénylő eljárások ezek. Így Szeged megyei városi tanács vb hivatal intézi Röszke, Bordány, Domaszék állampolgárainak építési-hatósági ügyeit. Egy héten egyszer az a bizonyos tanácsi szakember a faluban tart fogadónapot. A többi községben már megvannak a feltételek ahhoz, hogy ezt a kérdést helybén rendezzék. Valamennyi városkörnyéki község lakója még Szegedrfe utazik bizonyos gyámhatósági vagy kisajátítási kérdések rendezésére. Az árellenőrzésnek a központja is még a Tisza partján található. A „még" azt is jelenti, hogy átmeneti állapotot él át a közigazgatás. A járások megszüntetésével nem fejeződött be a korszerűsödés. És a községek a jövőben, ahogy a feltételek engedik, még nagyobb önállóságot kapnak. A mikor és a hogyan már újabb fejezetet érdemel. Mint az is, hogy a megszűnt szegedi járás többi települése: Mórahalom, Kistelek, Ullés ... szakigazgatása miként tette meg első lépéseit a frissen festett államigazgatási, jelzőkarók között. Szeged és a városkörnyéki községek viszonyában, a szorosabb és hatékonyabb együttműködésben olyan jogi garanciák is felfedezhetők, amelyek fél évvel ezelőtt még hiányoztak. Nem lenne igaz azt állítani, hogy ez a kapcsolat január elsejével égy intézkedési sorozattal kezdődött. Hiszen aki ezen a tájon él, tudja, a város és környékének együttműködése történelmi, hagyományokon alapszik. Szeged távlati fejlesztési elképzeléseinél már tizénöt évyel ezelőtt is számba vették Deszk, Domaszék, Sándorfalva aglomerációs szerepét. De az újsütetű kapcsolatnak nap mint nap tanúi lehetünk. Hírül adtuk a közelmúltban a Szegedi Városkörnyéki Bizottság megalakulását. Ez csak egy szerv a sok közül, ami összehangolja a közös érdekű felada, tokát és közreműködik a végrehajtás ellenőrzésében. Az együttműködés tervszerűségén és összehangolásán többféle társadalmi szerv is őrködik. Hogy a jobb kapcsolatnak milyen sok a kölcsönös előnye, arra egyik példa Sándorfalva. A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat teherautói gyűjtik össze a nagyközségben a szemetet és ezzel is urbanizáltabb körülményeket teremtenek. írásom elején a jogszabályi változások alapján fejtegettem, hogy a lakosság komfortérzetében bizonyosan új elemek fedezhetők fel. Talán nem túlzás állítani, hogy a közigazgatási átszervezés az egyéni szem. leletben is változást hoz és ami ma még tünetenként vehető észre, az nemsokára az életmódban is felfedezhető lesz. Halász Miklós Szedik o májusi cseresznyét Csongrád megye Duna—Tisza közi homokvidékén megkezdték a májusi cseresznye szedését. A legkorábbi hazai gyümölcs nagyon rövid idő, körülbelül két hét alatt lefogy a fákról, de nem sokkal utána megjelenik a sokkal ízletesebb és nagyobb szemű zsabolai fajta. Ez is már színesedik. A cseresznyét — akárcsak a meggyet, a kajszi- és az őszibarackot — virágzásban érte a tavaszi fagyhullám. Ezért mindegyikből a sokévi átlagosnál kevesebb termés várható a Dél-Alföldön. Orom, Somogyi Károlyné felvételei Gyerekek örömére, felnőttek dicséretére leiesült egy játszótér, beton, kő és vasak nélkül, fából kifaragva a.mártélyi üdülőkörzetben. Két ügyes népi fafaragó iparművész. Helyes Károly és Szatyor Győző munkáját dicséri ez a játékcsoport, amelyet a hódmezővásárhelyi tanács megbízásából készítettek. Képriportunk a IIolt-Tisza partján levő, többféle hintából, mászókából álló szén, új játszótérről készült, amelyeket Szegedről ia órd«men fölkeresni — már csak egy jó kirándulás kedvéért is. 74. Ivfolyam 123. szám . 1981. május 27., vasárnap Ara: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!