Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

A könyv ünnepén T

öbb mint ötven éve hallhatjuk, sőt, néha mondogatjuk : ilyen még nem volt, ennyi szép, jó könyvet még egy ünnepi könyvhétre sem tettek le kiadóink a nemzet asztalára ... És ez gyakran igaz is, hiszen a könyvek nem csak drágulnak, hanem egyre szebbek is lesznek, és mindig van valami friss: új irányzat, próbálkozás, olykor egy-egy igazi remeklés is. Ennek ellenére: ma már nem sok hitele lenne a „soha ilyen még nem volt" hangvételnek, ezért megpróbálok a puszta tényéknél maradni, s áttekinteni a termést. Több mint száz könyv. Remekműről persze, alig szólhatunk, hacsak a klasszikusok között nem, de hiszen az is öröm, hogy újból kézbe vehetjük Kosztolányi és József Attila összes versét — utóbbit éppenséggel minden eddiginél megbízhatóbb (kritikai) kiadásban. Újra kapható lesz régi irodalmunk két klasszikus remeke, a János vitéz, meg a Szigeti veszedelem, mégpedig a Szépirodalmi Kiadó pár éve indult szép és olcsó sorozatában. Űj remekművet egyet merek teljes felelősséggel ajánlani, éspedig WUliam Golding A vétkes visszanéz című regényét, de nem azért, mert tavaly Nobel-díjat kapott A méltán világhírű írónak, az angolszász világ legkülönb alkotójának ez főművei közé tartozik. Pedig eltér a többi goldingi remektől: nem tengerész- vagy szigetregény, nem is a messzi múltban játszódik, hanem a második világháború idején. Megrendítő erkölcsdráma, amely a másokért való személyes felelősség problémáit feszegetve szól vallásos és liberális polgári morál kérdéseiről, de sosem moralizálva, hanem mozgalmas. színes történet keretiben. Mély jelképeket hordoz, amire csak a legnagyobbak képesek. Látszólagos formai konzervativizmusa ellenére a legfrissebb törekvések fontos dokumentuma. N

ekünk is van ilyen modern írónk —, csakhogy életművének fontossága nincs benn eléggé a köztudatban, talán azért, mert bőbeszédűségétől irtózó századunkban barokkos gazdagsággal fejezi ki magát. Valóban gazdagságról van szó Szentkuthy Miklósnál, aki a Szent Orpheus breviáriuma első füzeteit több mint negyven évvel ezelőt tette közzé (el is kobozták „pornográfia" miatt), míg negyedik nagy kötete a mostani könyvhétre jelent meg Egymás kiegészítő önálló művek alkotják ezt a ciklust, amelynek új, reneszánsz kötetét tán jobb is külön olvasni, mert nemcsak az emberi szellem megpezsdülésének történelmileg hiteles (noha mindig játékos, olykor abszurd) ábrázolása, hanem épp frivol (mert az emberi hibákkal is együttérző) humanizmusával nagyon is modern alkotás. A korszerű kifejezésmóddal, úgy látszik, együtt jár a groteszk alkalmazása. Gyurkó László Családi regény-e is él vele, ámbár az előbbieknél jóval mérsékeltebb — úgy is mondhatnám: olvashatóbb, élvezhetőbb — formában. Nem is az a döntő, hogy egy alulról föltört, tipikus „magyar középosztályi" család emelkedését és hanyatlásai írja meg. polgárosodását és deklasszálódást, lényegileg éppoly történelmi-társadalmi igénnyel, mint azt a század nagy csaláoregényei tették. Nem is az, hogy mennyire más a módszer: a történést időrendben előadó, régi típusú kritikai realizmus helyett itt teljesen fölborul az időrend, s az emlékezés szabad áramlása sodor magával. Nem is a hősök egyszerre szeretetteljes és mégis megítélő, ironikus ábrázolása a fontos, hanem mindezen túl a társadalmi kohézió újszerű vizsgálata, annak a titoknak feszegetése, hogy mi tesz egy ellentétekben oly gazdag családot (kissé az egész magyarság modelljét) mégis összetartóvá, s ml az a természetes, szinte ösztönös emberiesség, amely épp döntő pillanatokban még az „elvek", az osztály meghatározta beidegzések, sőt a közvetlen érdekek fölött is diadalmaskodik. Moldova György Puskás ügy-e jó válogatás, újabb derűs történeteiből, amelyek közül a végül meg nem írt Puskás-könyv esete csak egy. Kolozsvári Grandpierre Emil pikáns kisregénye, A búrok nem újdonság, de tán nem árt megjegyezni, hogy több megnyerően vidám mai életképnél: a nemzedéki magatartások mélyrétegeibe képes hatolni. — Illés Endre Szerelmeim, évek múlva című kötete mély kultúrával könnyedén élő, ma is friss esszéket éppúgy nyújt, mint páratlan önmegfigyelést kritikus órákban (Tüdőgyulladásom első éjszakája), vagy szinte filozofikus aforizmasort az elmúlásról (Erzsébet). N

em folytatom: mindenről úgysem eshet szó. De az bizonyos, hogy az idei ünnepi könyvhéten ki-kl megtalálja a magáét — a művészetek vagy a szociográfia kedvelője éppúgy, mint a gyermekek, vagy a történelem titkainak kutatói, s nem utolsósorban: a versbarátok — és itt nemcsak a hagyományos Szép versek antológiára gondolok, amely mai költészetünknek éppúgy körképe, mint az utóbbi címet viselő elbeszélés-válogatás. hanem egyes költők kötetére is, elsősorban a vidéken élő, ámde országos rangú Simonyi Imrére, Takáts Gyulára és Niklai Ádámra, valamint arra a Rákos Sándorra, aki tíz legkülönb költőnk között van. A vitán felül legnagyobb: Weöres viszont most az eddigieknél egyszerűbb, érthetőbb. játékosabb, újból a közönséghez közeledő' kis versekkel lépett elő (Posta messziről), de ezeken is ott a zseni kezenyoma. KRISTÖ NAGY ISTVÁN A' TUDÁKOSSÁGNAK ELÖ-ÉRTÉSEL Aki a magyar Apollót az igazmondó Mathézis birodalmába vezette Dugonics András kétszáz éves könyvéről MAGYARÁZAT, §. i. \fj* Tudáhofság (Matheíis) a' mekkoraságnak sAJL tudománnyá. ^ MAGYARÁZAT. §. 2. A MeWorafság (Quantitas) minden cllyas nagyság, melly hozzá-adáffal nagyobbodik, el-vevéífel kiffebbedik. FOLYADÉK. §. 3. Lehet tehát az időt, a' fereget mekkoraságiiak mondani: mert mind az ido, mind a'fereg hozzáadásai nagyobbodbatik; el-yevéffel kiffebbedbetik. A F0A magyar könyv évente megújuló ünnepén nem mehetünk el szót sem ejtve egy hétszáz évvel ezelőtt megjelent könyvről, a Tudakossag négy könyvéről (Pesten. 1784). melynek derék szerzőjeként „a" Józan, s egyszersmind a' Természeti Tudományok Oktatója". Dugonics András, Szeged első egyetemi tanára szerepelt... Könyve bátor kiállás volt a kalapos király rosszul értelmezett németesitö politikája ellen. A ..nemzeti lélek tüzes ébresztője", Dugonics András még mint Mária Terézia kinevezettie. már közel eev évtizede, hivatalból, latin nyelven tanított a nagyszombati universitáson. majd Budán. s Pesten is. de élt azzal a természetes (bar az akkori iskolai törvényekbe ütköző) jogával, hogy a jobban megértés, a „vittatás" kedvéére anvanvelvén ismertethesse magyarázatait. Ebben a törekvéseben aztán nem volt egyedül. A budai egyetemen tanártársa. Rácz Sámuel (1744—1807) a magvar nyelvű orvosi tankönvvírás úttörője, aki a sebészetet, s az anatómiát adta elő. ugyancsak magvar nvelven. annak az elvnek hirdetője volt. hogv ..Magyarhonban lehet s kell is a magyar nyelvet felállítani, s az universitásnak Pest a legjobb hazája..." Dugonics négv könvvet írt a „tudákosságról". ahogv a matematikát, a. ..mekkoraság tudományát" nevezte. Algebra = bető-vetés. geometria = föld-mérés, trigonometria = háromszögeilés. de sectionis conicis - a tsútsos szelesek könvve. Idézzünk a maavar érzéstől duzzadó lelkes professzor könyvének első cikkelvéből, ahol a betűvetés előkészületeiről szól: „...Javaslom minden Hazám-Hának, hogy a' tudákosságot ollv valakitől tanullya. a' ki ennek előtte, e' mély tengerben nem csak evedzett. hanem inkább a' kormányt is nagy szorgalmatossággal tartotta: mert ha maga ereszkedik egy-valaki e' habok közé. nem csak a' kőrszálakon, hanem minden aprólékos a-b-abon fel akad..." Szorosan meg kell tartani a dolgokban az egymásutánt sohasem szabad tovább menni a megelőzők megértése nélkül — int a szerző. Lassan, de biztosan kell haladni, mert a mathesis tudományában 'a legnagyobb veszedelem a hirtelenkedés. Én előttem e' jeget senki meg nem törte. Töretlen úton vezetlek. Csak jól vigyázz nyomdokaimra. előre megmondom: hogy nagy munkával ugyan, de bizonyos kincsre vezetlek." Dugonics helyesen ismerte föl azt az igazságot. hogv ..az országot legjobban lehet megtartani. ha a ruhát és a nyelvet megtartjuk", öt tekintjük a matematika magvar műnyelve megteremtőiének. Ma már közismert műszavaink származnak tőle. mint: szög. csúcs, egvenlet. köb. hasáb, gömb. szelet, sőt maga a tudomány szava is. Nézzük, hogyan keletkezik nála a gömb szavunk? „...Én ezt a régtől fogva elveszett gömb szavat már ennek előtte új életre hoztam azon könyvemben, melyet a Tudákosságról írtam... a gömb szó által azt értem a mit • deákok a göröaöktöl kölcsönzött Sphaera-néven értenek, melyet némelyek aolobis-nak mondanak. De ennél sokkal magyarabb am az én gömb szavam....'" tv. ö.: gömböc). Kortársai mondják, hogv Dugonics előadásai még élénkebbek voltak, mint a könyvei. A ..mekkoraság" száraz anyagának magvarázása közben sokszor keresett, s talált is módot, alkalmat a hazaszeretet tüzének élesztősére. A korabeli kritikák, a ..kettős hazán" túl is elismeréssel szólnak Dugonics könyveiről. Csokonai Vitéz Mihály ódájában méltatja érdemeit. A derék piarista oszlopa hegyébe egy ..több-szög" ; került, arra az érdemére célozva, hogv magyarul adta ki a Tudákosságát: „...Hogy mindent tanított hejesen meg-mérni A' mit Egen-Földön a' szemmel et-érni..." Hannulik J. Krizosztom oiarista tanár latin nvelvű ódájában így lelkesedik (a fordítást Visy József barátom szívességéből közlöm): „András! A magyar Apollót elsőként vezetéd be az igazmondó Mathhesis birodalmába s megtanítád elvont fogalmakban beszélni: Fogadd érdemeidért ezt az elismerést." Tisztelettel hajtsuk meg mi is elismerésünk zászlaját kétszáz év távlatából azok előtt — köztük Dugonics András előtt is —. akik az első magvar mérnököket, nevelték a hazának . CSONGOR GYÖZÖ 1 (C