Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

Szombat, 1984. május 26. 3 Á lealkudott falvastagság „Négy-öt méteres rúdköte­Eek rozsdásodnak az Ikarus szegedi gyárának udvarán. A lemezbálákat kevesebb kár éri: önmagával csomagolják a szállítmányt: így csak a külső lemez megy tönkre, de a belsőket megvédi." 1981 novemberében írtuk e soro­kat. Akkor a gyárudvaron rozsdásodó anyagok már erőteljesen raktár után kiál­tottak. Most. 1984 májusában áll ¡* raktár,.váza. az év vé­gére valószínűleg fedél alatt lesznek a legfontosabb kész­letek. Régi.- nagv gond oldó­dik meg ezzel. Valószínűleg soha nem készül számítás, mennyi anyag ment emiatt tönkre. Tóth Márton műszaki fej­lesztő. a takarékos anyag­felhasználás gyári felelőse mondia: — A vállalat együttműkö­ídési szerződést kötött a mo­noDolhelvzetben levő szállí­tókkal. Az eddigiektől eltérő gyártmányokat, félgyártmá­nyokat vásárolunk tőlük. Például az úgynevezett DV profil 2 milliméteres helyett csak 1.8. vagy 1,5 millimé­teres falvastagsággal készül. Más idomoknál is hasonló módon csökkentjük a fel­használt anyag mennyiségét. Ez csak a szegedi gyárban évi félmilliós megtakarítást jelent. Az utasaitok fordító­csövét korábban acél csaó mozgatta, a felerősítéséhez menetfúrás kellett. Most alu­mínium konzolt öntünk rá. kevesebb műveletből áll. és nincs anyagveszteség. Az úi festőberendezés pontosabb beállításával a festék- és hí­gítófelhasználást 5 százalék­kal csökkentjük. Idén por­szóró berendezést állítottunk üzembe, komplett beégetö­kemencével. elszívó. por­visszamentő készülékkel. A konzolokat. tükörtartókat eddig francia importból szár­mazó anyaggal vontuk be. ma hazai . készítményeket használunk. Körülbelül egy­milliós megtakarítást érünk el a célhulladékok, lemezsá­vok újrafelhasználásával. — Nyilván érdekeltek is ebben a dolgozóik. — Korábban inkább csak brigádvállalásként takarékos­kodtak. Például az anyagsza­bó műhely dolgozói teljesí­tettek ilyen jellegű felaján­lásokat. Kovács Károly főkönyve­lőtől hallottam: idén már lesz némi lehetőség aa anvagtakarékosság jutalma­zására. Szükség is van erre, mert a felsoroltak csak kez­deti lépések, egy olyan úton, amelynek messze a vége. Ugyancsak Kovács Károly mondta: az egvik gvári vgm — illő ellenszolgáltatásért — 30 százalékos anyagtakaré­kosságot vállalna. A másik figyelmeztető, amit Nagv Gábor, az Ikarus vezérigaz­gatója mondott a Magyar Hírlapnak adott interjújá­ban: a magyar buszok 4—500 kilogrammal nehezebbek a kelleténél. A közlekedésben ez nemcsak anvagpazarlás. hanem a piaci esélyeket is rontja. Még mindig sűlyszemlélet — Behoztak Magyarország­ra egv tőkés gépet, de nem lehetett használni. mert olvah szigorú tűréshatárral dolgozott, hogy a hazai anya­got nem tudták vele meg­munkálni. Végül tőkés piac­•ról kellett méretpontos anya­got importálni hozzá, hogv ne álljon üresen — meséli Ba ka Ernő. a Szegedi Vas- és Fémöntöde technológiai osz­tályvezetője. — Ennyire lemaradt a ko­hászatunk? — Nemcsak a kohászat hanem az általános ipari kultúra is szerényebb ná­lunk. mint a fejlett tőkés or­szágokban. Ha a minőséget, kémiai összetételt, mérethű­séget nézzük, kohászatunk is lemaradt. Például a forgácso­lási veszteség nálunk 30—35 százalék. Óriási! — Miért ilyen sok? — Mert évtizedeken át a súlvszemlélet érvényesült. Nem a kohászok találták ezt ki: ilyenek voltak és részben még ma is ilyenek az árak. Tonnára, és nem a minőség­re fizetnek. — Változtatni kellene... — Nincsenek meg a fel­r így lehet Fölhívtam Frányó Antalt, a Szegedi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet elnökét, hogvan kezelik náluk az anyagtakarékosságot. Mástól hal'ottam. a iól működő szövetkezetben rendkívül szigorúak a normák, példa­mutató a fegyelem. Nézze — mondta az elnök a tele­fonba —. mi akkor is takarékoskodtunk, amikor még nem volt ez a kampánv. és ettől függetlenül, ezután is takarékoskodni fogunk. A témáról nincs egyeb mondanivalóm, mi ugyanis nem foglalkozunk azzal, hogv dokumentálgassuk. mennyit takarékoskodunk, amikor nem tékozlunk. tételek. Sok a manuális munka, ahol sok kárt okoz­hatnak az emberi hibák. Becsületes, szorgalmas mun­kaerőt nem kapunk eleget, korszerű, automata gépekre pedig nincs pénz. Kisgépesí­téssel. szervezéssel igyek­szünk csökkenteni a fizikai munkát, de ez önmagában kevés. — Az öntészet anyagigé­nyes. Min lehet takarékos­kodni? — Igyekszünk csökkenteni az egységnyi ió öntvényre jutó anyagfelhasználást. és az úgynevezett fémes betét mennyiségét. A beszállított hulladék kémiai összetétele vegves: minél több fajta, anná! íobb minőségű lesz az öntvény. Szürke nversvas he­lyett acél nyersvasat haszná­lunk — fele áron. Értékesít­jük a salakot, forgácsot, egvéb hulladékanvagot. A homokkeverékek töltő- és kötőanyagait olcsóbbakkal helyettesítjük. Ezek a lehe­tőségek végesek, a további és hatékonvabb lépésekhez már beruházás kellene. — Mennyi a selejt? — Hat-hét százalék, ösz­szességében ez is milliós • nagyságrendű veszteség. — Csökkenthetnék. — A műszakiak nagv cso­portja foglalkozik ezzel, az előkészítéssel nincs is gond. de a végrehajtásba a mun­kaerőgondok miatt gyakran csúszik hiba. A teljesen se­leitmentes munka illúzió. Ahogv az orvos nem lát be­le a betegébe ugvanúgv mi sem látunk bele a fém bel-, seiébe. 1983-ban ígv is 2 millió 106 ezer forintra jött ki az anvagmegtakarításunk végösszege. Tanács István Az anyag nem vész el... 1. Karcsúsodé vasipar Az anyag nem vész el, ~ rsak átalakul ... gyakran se- jKC^jfwt fiMÉ^k* íj '** . • ¡¡§¡11 lejttc. hulladékká. Nem vész I^^jSIj^HPif^MjB^^^^IHH el. rsak lába kel. Nem vész BBBBPU^BH f mert "eépilik. többet <s, j Kiint kellene, ettől nehézkes | 5%". í"|| Jf ií Á^ltóí és otromba lesz a gép, a m úrf^MI^^P szerszám, amit igényesebb üt ifflUh ° N"''RILÍ mm ÍÍTKIÍ 1IIIMÍHIIÍ3MI OILL piacon nem kilóra vesznek. iMÉMfl jMgMHHflp|gMHB9'? VB Bj> Y hanem aszerint. mennyire jEH felel meg a funkciójának, EM; B6ÍpBj Nálunk a forgácsolási vesz- §S|Í||F M^WIHH HÉgHH j teség 30—35 száza'ékos. Az BISHkBB autóbuszok 4—500 kiióval HpHKVRB nehezebbek, mint a konkur­rens cégek hasonló ményű buszai. Egyetlen me- A.. gyében 12 milliós veszteség ggtftfjttflHji!' I .JHEB| HLjfH keletkezik évente a boltok- NRMHHK ban el nem adott tejből. Al- PSPssssa» katrészhiány van, mégis ne- lliBlllWIIPH' '* '^^^^^^^^^BBBlHlM hezen szerveződik a felújítás. A tervezői!, miiig nem ab­ban érdekeltek, hogy az o1- ^^BM^^BBBB csohb. anyagtakarékosabb ••••BlBB^roíwSSel^PIII^ ÍBFtI megoldásokat keressék. Bár- fMIBIw , jPi milyen drága az építőanyag, ^^^Hjj^Hj^HH^R B § magánépítkezéseken is tékozolják. • 1982-től kormányprogram írja elő. hogy gazdaságosai)- ¡^HHKSÍBHMHHÍHBBBB^HHNÍBI ban bánjanak a vállalatok, szövetkezetek az anyaggal, Sok a manuális munka energiával, igyekezzenek he­lyettesiteni a tőkés importot, nálással hatalmas költségek igazán szorító szükséglet az Az anyagtakarékosság önma- takaríthatók meg. Más kér- anyagtakarékosság. Cikkso­gában nem cél, hanem esz- dés, hogy érdekeik ma meny- rozatunk egy fölgyorsuló, ma köz. A cél: minden piacon nyire szorítják rá erre a gaz- még ellentmondásos folya­versenyképcs termelés, ehhez dálkodó egységeket. Ameddig matnak, az anyagfeihaszná­pedig a termelési költségek nincs hazai verseny, addig a lás racionalizálásának jelen­csökkentésén át vezet az út. költségeket a vevőre lehet legi állapotáról mutat hely­A gazdaságos anyagfelhasz- hárítani, addig tehát nem zetképet. Szegeden tanácskozik a Magyar Hematológiai Társaság Téma: a belgyógyászati betegségek bőrtünetei A hazai bőrgyógyászokat tömörítő Magyar Dermatoló­giai Társaság idei tudomá­nyos ülését tegnap, pénte­} ken reggel nyitották meg a Szegedi Orvostudományi Egyetem Dóm téri oktatási épületében. Az évenkénti konferenciákon a bőrgyógyá­szat egy-egy területét vizs­gálják meg a hazai és kül­földi szakemberek. Az idei téma: belgyógyászati beteg­ségek bőrtünetei. Ez igen in­terdiszciplináris jellegű té­makör. mely feltételezi több társtudomány és szakterület művelőinek együttműködé­sét. A belgyógyászati beteg­ségek bőrtünetei között a kétnapos tudományos ülés­svakon megvizsgálják az úgynevezett „vészjeleket", azaz a bőrön jelentkező bei­betegségek tüneteit. Ilyenek többek között bizonyos da­ganatos betegségek, az ér­gyulladáshoz kapcsolódó bel­ső szervi megbetegedések, a cukorbajt kísérő bőrtünetek, a májbetegséget kísérő kö­röm- és hajproblémák. El­hangzik több immunológiai előadás is. és megvitatják a bőrsebészet néhány problé­máját. A szegedi konferenciára a hazai, mintegy 150 résztvevő mellett hat országból 26 der­matológus érkezett. Japántól Hollandiáig, Odesszától Han­noverig. A szegedi vándor­gyűlést dr. Rácz István egye­temi tanár, a SZOTE bőr­gyógyászati klinikájának igazgatója, a Magyar Derma­tológiai Társaság elnöke nyi­totta meg. Dr. Guba Ferenc egyetemi tanár, a SZOTE tu­dományos rektorhelyettese a vendéglátó egyetem vezetése nevében kivánt jó munkát, dr. Simon Miklós, a SZOTE bőr. és nemikórtani kliniká­jának igazgatója pedig a há­zigazdák képviseletében üd­vözölte a résztvevőket, kü­lön a Társaság tiszteletbeli tagjait, az amszterdami R. Cormane professzort, az Er­langenből érkezett O. P. Hornstein professzort és az erfurti H. Schubert profesz­szort. A megnyitót megtisz­telte jelenlétével dr. Koncé János, a megyei pártbizott­ság titkára. A szombaton, ma be­fejeződő kétnapos kon­ferencián 30 előadás hang­zik el, a gyógyszergyá­rak kiállításon mutatják be új termékeiket, a résztvevők betegbemutatásokon ismer­kedhetnek ritka és tanulsá­gos' esetekkel és gyógymó­dok kaL ICifüsifefések A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa Freund Mihály Kossuth-díjas aka­démikusnak, címzetes egye­temi tanárnak, a Magyar Ásványolaj és Földgázkísér­leti Intézet nyugalmazott igazgatójának a kőolaj- és gáztechnológiai kutatások megalapozása terén kifej­tett több évtizedes kiemel­kedő munkássága elismeré­seként, 95. születésnapja al­kalmából a Magyar Népköz­társaság babérkoszorúval ékesített zászlórendje ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést pénteken, tegnap a Parlamentben Losonczi Pál, az Einöki Tanács elnö­ke adta át. Az eseményen jelen volt Tétényi Pál. az MSZMP KB osztályvezetője és Szentágothai János, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke. Az Elnöki Tanács dr. Kedvessy Györgynek, a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem tanszékvezető egyetemi tanárának, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete al­elnökének kiemelkedő mun­kássága elismeréséül, 70. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Sólyom Ferenc, a SZOT tit­kára adta át tegnap, pén­teken. BNV - BNV Vezet az elektronikai ipar A Metrlpond Mérieggrár bemutatóján látható az árszorzós elektronikus mérleg vala« mint a taxaméterek legújabb változata. Bemutatták az egységes alvázrendszerű mérleg« családot is: körszámlappal, optikai kijelzéssel és digitális jelzéssel. A tavaszi BNV kiállítói között az elektronikai ipar vezet. A magvar elektronikai ipar tavaly is dinamikusan feilődött. s az idei tervek szerint is körülbelül 10 szá­zalékos termelésnövekedést irányoztak elő. Az A jelű pavilonban a hazai cégek mellett állítanak ki a leghí­resebb nyugati elektronikai gyárak is. Örvendetes, hogy a magyar kiállítók termékei versenyképesek ezen a se­regszemlén. Nagy érdeklődést mutatnak a szakemberek az Orion, a Videoton, a Gam­ma Művek, a HíradástechnW kai Kutató Intézet, a Medi« cor és más magyar vállala­ton termékei iránt. E szak­mai ágazatban mutatja be termékeit a Kontakta és a vásárhelyi Matripond gyár A BNV-n tegnap folyta­tódtak a szakmai rendezvé­nyek: KGST-napot tartottak, s a ezerszámgépipari kiállí­tók bemutatták gvártmány­i.idcnságaikat. A Videoton Elektronikai Vállalat kiállításának egy része, ahol személyi számítógépeket láthatnak az érdeklődők

Next

/
Oldalképek
Tartalom