Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-25 / 121. szám

Péntek, 1984. május 25. 3 A szakszervezeti testületek munkájáról Ülést tartott az SZMT Tegnap, csütörtökön ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa. A testület ülésén részt vett és fölszólalt Föcze Lajos, a SZOT .osztályvezetője és Ber­ta István, a szegedi városi pártbizottság titkára is. A tanács tagjai áttekintették és megvitatták azt a javaslatot, amely az SZMT és vezelő testületeinek munkájáról és annak továbbfejlesztéséről adott összegezést Az írás­ban előre beterjesztett anyaghoz dr. Ágoston Jó­zsef, az SZMT vezető titká­ra mondott szóbeli kiegészi­tést. Korábban már a megyei és a városi pártbizottságok értékelték a szakszervezeti testületek munkáját, s megállapították, hogy azok eredményesen látjuk el föl­adataikat Az SZMT tagjai most a részletes és sokolda­lú elemzés alapján megha­tározták a további tenniva­lókat. Fontos feladatuknak tekintik, hogy évente össze­gezzék a szakszervezetek ter­melést, gazdálkodást segítő munkájának eredményeit Segíteni kívánják a jubileu­mi és kongresszusi munka­verseny kibontakozását elő­revivő szerepét Gyakran és részletesen elemzik a dolgo­zók bér- és jövedelemviszo­nyainak alakulását. Sokol­dalúan előkészítik a szak­szervezeti választásokat A szakszervezeti testületek és tisztségviselők részt vesznek a hetedik ötéves terv kiala­kításában, véleményezik az éves tanácsi fejlesztési ter­veket és költségvetési elkép­zeléseket Folytatják és ma­gasabb színvonalra emelik a munkahelyeken tartott tit­kársági ülések rendszerét. Kísérletképpen Hódmezővá­sárhelyen létrehozzák az szb-titkárok klubját Meg­alakítanak egy munkabizott­ságot (kutatócsoportot), amelynek tagjai földolgoz­zák a szakszervezeti mozga­lom megyei tevékenységé­nek múltját valamint javas­latokat összegeznek új moz­galmi föladatokra. Szélesíte­ni kívánják a városokban es a nagyobb községekben a szakszervezeti tisztségvise­lők képzését Meghatározták a szervezeti feladatok több lényeges programját is. Az írásban előterjesztett anyaghoz, a szóbeli kiegészí­téshez többen hozzászóltak. A fölszólalók közül sokan lényegesnek tartották, hogy a szakszervezetek érdekvé­delmi funkciója tovább erő­södjék, hogy a tisztségvise­lők és a testületek aktívab­ban vegyenek részt a válla­lati szociálpolitikai tervek kidolgozásában, jóváhagyá­sában. A munkahelyi de­mokrácia fejlesztése, a dol­gozók tulajdonosi jogainak növelése, valamint a szak­szervezetek meghatározóbb szerepe a bér- és jövede­lempolitikai kérdésekben fontos feladat — hangsú­lyozták a testület tagiai. Új népfront munkacsoport Rendezzenek társadalmi vi­tát a szakma és a legszéle­sebb közvélemény bevonásá­val a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás kérdéseiről — többek között ez a javaslat hangzott el csütörtökön a gyermek- és ifjúsági iro­dalom, valamint az olvasás­tanítás kérdéseivel foglalko­zó munkacsoport alakuló ülésén a Hazafias Népfront Országos Titkárságán. Az új munkacsoport létre­hozásának szükségessége el­sőként az Olvasó népért moz­galom tavalyi konferenciáján merült fel. A gyermek- és ifjúsági könyvek választé­ka ugyanis egyes életkori csoportoknál szűkös, és a ki­adványok színvonala is kí­vánnivalót hagy maga után. Az iskolai könyvtárak sem a valós igényeknek megfelelő­en fejlődnek, a fiatalok je­lentős részének olvasási kész­sége és kultúrája igencsak sivár. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ezért bíz­ta meg az Olvasó népért mozgalom vezetőit: hozzák létre az e kérdésekkel beha­tóbban foglalkozó munkacso­portot. Szó esett az olvasóvá ne­velés legelső színtereiről, az óvodai és iskolai könyvtárak helyzetéről, valamint az ez­zel szoros kapcsolatban álló olvasástanítási kérdésekről is. A megbeszélésen többen szükségesnek vélték egy olyan irodalmi és kulturális gyermeklap Indítását is, amely kritikai fórumot je­lentene. Teljesitményérdek Kipertónia­vizsiilat Az Egészségügyi Világszer­vezet európai irodájának szehVézésében háromnapos tanácskozás kezdődött csü­törtökön Budapesten, a SZOT Szállóban. Tíz európai ország kardiológiai, orvos­tudományi, gyógyszerészeti, szociológiai intézeteinek kép­viselői, szakorvosok és más szakemberek programot ké­szítenek a hipertónia elleni harc „gyengeségeinek" fel­derítésére. Ismét Országos diáknapok A közelmúltban döntés született: az 1984/85-ös tan­évben ismét megrendezik az országos diáknapokat. Az amatőr művészeti csoportok bemutatkozására és minősí­tésére egyaránt lehetőséget adó rendezvénysorozatot, di­ákfesztivált a KISZ Közpon­ti Bizottsága a Művelődési Minisztériummal és az Álla­Hangsugárzók vizsgálata A Magyar Tudományos Akadémia mérésügyi és méréstech­nikai szolgálatának akusztikai kutatójában Videoton gyárt­mányú hangsugárzókat vizsgálnak mi Ifjúsági Bizottsággal kö­zösen szervezi. Szivi József a KISZ KB középiskolai és szakmunkás­tanuló tanácsának titkára az MTI munkatársának el­mondta: az ODN cél ja. hogy képet adjon a diákművelő­dés eredményeiről, lehetősé­get teremtsen a közművelő­dési munkában élenjáró diákok, iskolák és pedagó­gusok tevékenységének be­mutatására és elismerésére. A hazánk felszabadulásának 40 évfordulójához kötődő rendezvénysorozat alkalmat nyújt majd arra is. hogy a' diákok a művészet eszközei­vel fogalmazzák meg, fejez­zék ki a világról, társadal­munkról alkotott vélemé­nyüket. A művészeti bemu­tatókhoz kapcsolódva szak­mai tanácskozásokat is ren­deznek. amelyeken az el­múlt négy évtized diákmű­velödésének fejlődését tű­zik napirendre. Az ODN az iskolai diák­napokkal kezdődik, majd a megyei KISZ-bizottságok és tanácsok 1985 tavaszán kü­lönböző művészeti kategó­riákban szerveznek minősí­tő bemutatókat. A középis­kolások és a szakmunkásta­nulók teljesítményét külön­külön értékelik, s a bemu­tatott produkciókat arany, ezüst és bronz fokozattal minősítik. Ezt követően, áp­rilis végén az ország hét városában rendeznek diák­napi fesztiválokat, amelye­ken a megyei minősítők legszínvonalasabb produk­cióiból állítanak össze műso­rokat. A fesztiváldíjak oda­ítéléséről a diáktanácsok döntenek majd. Az 1984—85. évi országos diáknapok részletes kiírása a közeljövőben megjelenik, s eljut valamennyi iskolai KISZ-szervezethez. M egbocsát az olvasó, ha botcsinálta nyelvészként kezdem? Mert nem nagvon tetszik nekem ez a szókap­csolat: teljesítménykényszer. Igaz: mind gyakrabban használják, mert az is igaz. hogy gazdasági gondjainkat. bajainkat csakis a teljesítmények radikális növelésé­vel envhíthetiük. S mégis: nem szerencsés a kifejezés, mert mit is jelent a kényszer? Ne kerteljünk: egyfajta erőszakot. Lehet ezzel ideig-óráig eredményeket elérni, de az erőszak végül is ellenkezést szül. s ez semmi jóra nem vezet. S az sem. ha ügyeskedéssel, imitált teljesítményekkel engednek a kényszerítő erőszaknak. Ha viszont a teljesítménykényszer szá­momra teliesítmén"érdekként jelenik meg. akkor egészen más a helyzet: végté­re is. nem lennék normális, ha a saját ér­dekeim ellen tennék. Mindezt csak azért jegyzem meg. mert miközben nvakra-főre használjuk — no. nem fenyegetően, csak éppen mint agitá­ciós érvet — a teljesítménykényszer kife­jezést. jól tudjuk, hogv az érdekeltséget képtelen vagvunk egyértelműen a teljesít­ménynöveléshez kötni. S a végeredmény, napjaink általánosítható gyakorlata: a teliesítménvkénvszer mellett (helyett!) a teljesítmények visszatartása. Az egyik szakfolyóiratban Bihari István, a Chinoin vezérigazgatója így nyilatko­zott erről: „A vállalat nemcsak bonyolult szervezet... hanem racionálisan gondol­kodó és cselekvő szervezet is. amelv a leg­kisebb ellenállás irányában halad. Nem le­het csodálkozni azon. ha az imitált piac körülményei között a vállalatok imitált teliesítménvekkel igyekeznek boldogulni. Annál is inkább, mert. a valóságos teljesít­ményt sokszor kevésbé honorálja a kör­nyezet — a szabályozás.—. mint a mani­puláltat." Hiba lenne a teljesítmény-visszatartás okait kizárólag a bérrendszer anomáliái­ban keresni. Közbeszól itt az árrendszer, amelv — minden jó szándékú törekvés el­lenére is — egyszerűen képtelen a magyar vállalatok számára a valóságos piaci vi­szonyokat közvetíteni Következésképpen nem ösztönöz valóságos teljesítménynöve­lésre. (Mert miféle árrehdszer az. amely például egv eredeti Chinoin-gvógyszer ter­melői árát dobozonként 20 forintban ha­tározza meg. de ugvánez a gvógvszer. a nyugati országokban, magvar hatóanyag­ból készítve 30 dollárért kerül forgalom­ba?...) Közbeszól a sajátságos magvar pénz­rendszer is. amelv élesen megkülönbözteti — szaknyelven: jól láthatóan megpá^ÜL kázza — a forintot. Más feltételek mellett fizethető ki a ..bérforint", mint a ..beru­házási forint", s megint más feltételekhez kötik például — a vállalati gazdasági munkaközösségek felvirágzását is elősegí­tő — ..költségforintot". A forint konverti­bilitását. legalább belföldön kellene meg­teremteni ahhoz, hogv a hazai vállalatok teljesítményei valamiféle megbízhatósággal mérhetőek legyenek. Közbeszól a vállalati vezetők érdekelt­ségi rendszere, s a hazai vállalatok telje­sítményének elbírálási gyakorlata. A vál­lalati iövedelemszabálvozás alapiául szol­gáló úgynevezett bázisszemlélet — vagyis, hogv a vállalatnak minden évben és min­den körülmények között többet kell telje­sítenie — lazulóban van ugvan. de a biz­tonságra törekvő vállalatvezető még min­dig teljesítménytartalékokat halmoz fel. ha úav látia. hogv különböző okok miatt átmenetileg képtelen a korábbi teljesít­ményszintet tartani. A szabályozórendszer — és a vezetők érdekeltségi rendszere — ugvanis gyakorlatilae ma sem túri el a teliesítménvstaenálást. vagv éppen vissza­esést. még a bekövetkező fellendülés re­ményében sem. S persze, közbeszól a sokat vitatott bér­rendszer is. A szigorúan, központilag sza­bályozott és a kifizethető ..bérforintokat" még a kifizetés előtt keményen megadóz­tató bérrendszer a lehető legkevesebb dif­ferenciálási lehetőségeket enged. S mert a ..bérforintokból" mindenkinek csak ke­véske iut. az egész rendszer ösztönző ha­tása elhalványul, jelentéktelenné válik, s bekövetkezik a f"-a helyzet: nem a bé­rek. hanem a béren kívüli keresetek diffe­renciálják a személyi jövedelmeket — a valóságos munkahelyi teljesítményektől függetlenül. bérszabályozás megalkotóit — és ál­landó megúiítóit — persze csakis a iószándék vezérli: a bérszínvonal­fék állandó működtetésével a súlyosabb következményekkel egvüttiáró nagyará­nyú inflációt kívánják megelőzni. Nyilván, ők is tudják, hoav e törekvésük közben egyúttal teliesítményinflációt is okoznak, mert fékezik a teljesítménynövelést kivál­tó ösztönző erőt. Nyilván azt is tudják, hogv a béreknek csakis a teljesítménnyel kellene arányban állniuk, a nettó jövedel­meknek viszont a népgazdaság teherbíró­képességével is. E felismerés gyakorlati érvénvesíttetéséhez azonban úi adózási rendszerre lenne szükség. Erről is gondol­kodnak. és kísérleti megúiításának is most már második éve vagvunk tanúi. Kérdés: miféle eredményekre vezetnek a kísérletek? Ám a pozitív eredmények által igazolt kísérleti megoldások általá­nossá tételéhez az árrendszer, a pénzrend­szer. az adórendszer gyökeres megújításá­ra is szükség van. Mert enélkül nem re­mélhető. hQgy a teljesítménykényszer tel­iesítménvérdekeltséggé változzék, s hogv a teljesítmények növelésével valóban ver­senyképes partnerekként jelenjünk meg a világpiacon. Mert ez a népgazdaság szá­mára valóban kényszer: a létezés kény­szere. Vértes Csaba A Június 14.: városi tanácsülés Szeged megyei város ta­nácsának végrehajtó bizott­sága tegnap döntött a ta­nács összehívásáról. A ta­nácsülés idejét június 14-én délelőtt fél kilencre hívja össze, a következő napiren­di javaslattal: A népesedés­politikai határozat végre­hajtásának helyzete; Az ügyrendi bizottság tevé­kenysége; Előterjesztések. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén több előter­jesztést is megtárgyalt. La­káskiutalási névjegyzéket hagyott jóvá és személyi kérdésekben is döntött. Jó­váhagyta a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítások igaz­gatósága mellett működő vásárigazgató tanács össze­tételét, öt évre szóló érvény­nyel. A tanács elnöke dr. Csikós Ferenc, tagjai: Bá­lint László, dr. Benedek Tibor, dr. Csonka István, dr. Csölle Tibor, Horváth János, Juhász Géza. Mun­kakörük alapján tagjai a vásárigazgató tanácsnak: Debreczeni Pál, Réti Csa­báné dr„ Tölgyesi Béla ta­nácsi osztályvezetők és dr. Zsótér Mihály, a vásár igaz­gatója. Június 1-i hatállyal a vb kinevezte dr. Fekete Ist­vánná csoportvezetőt a Vá­rosi Tanács V. B. Hivatala elnökhelyettesének. Saját kérésére, érdemeinek elis­merésével, nyugállományba vonulására tekintettel meg­adta a felmentést a testület augusztus 10-től Link Mi­hálynak, a kiskundorozsmai 2. sz. általános iskola igaz­gatójának, 37 éves pedagó­gusi és 35 évi iskolaigazga­tói szolgálat után. Ugyan­csak nyugdíjazását kérte Kószó József, az IKV igaz­gatója, aki 1957 óta vezeti a vállalatot. A munkavégzés alóli fölmentést a vb 1984. augusztus 15-től megadta, s kifejezte elismerését igaz­gatói tevékenységéért és közéleti munkájáért. Számítógép a cipőgyárban Számítógép szolgálja ki a cipőfelsőrész-készítőket a Bonyhádi Cipőgyárban. Az új rendszerű, számítógéppel ve­zérelt futószalag lehetővé te­szi, hogy a dolgozók maguk határozzák meg munkájuk ütemét: aki nagyobb- telje­sítményre képes, az jelzést ad a számítógépnek, s ez nyomban „intézkedik", hogy megkapja a kért anyagot. A munka e szabad üteme megszüntette a korábbi fu­tószalag idegileg különösen fárasató egyhangúságát. Operai emlékplakett Csorba Mária, a Magyar Állami Operaház koncert­mestere kapta az idén a Ko­mor Vilmos-emlékplakettet, amelyet Mihály András igaz­gató adott át csütörtökön az Operaház üzemházában. A plakettet Komor Vilmos Kossuth-díjas érdemes mű­vész karmester emléké­re az Operaház 1978­ban alapította. A ki­tüntetést évente egyszer, a művész születésnapja alkal­mából adják át a dalszínhaz egy-egy olyan fiatal zeneka­ri művészének, korrepetito­rának, vagy karmesterének, aki művészi munkája és em­beri magatartása alapján er­re a leginkább érdemes. Az elismerő érmet — Borsos Miklós szobrászművész alko­tását — eddig hatan vehet­ték át: Tamás István, Lu­kács Péter, Eleik Tihamér és Zempléni Tamás zenekari művészek, valamint Kovács János és Dénes István kar­mesterek. A legfrissebb Komor-pla­kettes művész. Csorba Má­ria négyéves korától hege­dül. A művésznő a Zenemű­vészeti Főiskolán 1958-ban szerzett hegedűművészi dip­lomát. 1957-től 12 éven át az Állami Hangversenyzene­karban játszott, s több mint 25 éve a Magyar Kamara­zenekar tagja. Az Operaház zenekarához 1969-ben ke­rült, s annak 1970 óta kon­certmestere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom