Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-04 / 103. szám

V Péntek, 1984. május 4. Dr. Kedvessy György köszöntése Elismerés a véradóknak Előadóülés a SZOTE-n ünneplőbe öltözött mun­katársak. tanítványok töltöt­ték meg tegnap, csütörtökön délelőtt a SZOTE oktatási épületében a tanterem szék­sorait : valamennyien szüle­tésnapot és nevezetes évfor­dulót jöttek köszönteni. A 10. évébe érkezett. 25 esz­tendős tanszékvezetői múlt­Ta visszatekintő dr. Ked­vessy György egyetemi ta­nár tiszteletére rendezett elő­adóülést a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem, a gyógy­szeresztudományi kar tudo­mányos üléseinek bizottságai és a Magyar Gyógyszerészeti Társaság. Dt. Petri Gábor akadémi­kus. a SZOTE rektora mél­tatta Kedvessy professzor tudományos érdemeit, a köz­életben végzett eredményes tevékenységét. Az eddigi, gazdag életút fő jellemzői: a professzor 48 esztendeje ok­tatja a evógyszerészhallgató­kat. 25 esztendeje látja el Szegeden a tanszékvezetői teendőket. 1963-tól 1967-ig rektorhelvettes'ként. majd 1979-ig dékánként írta be nevét az egyetem történeté­be. Jelentős időszak volt ez a gyógyszerképzés szempont­jából is; ezekben az években valósult meg a képzés átfo­gó reformja, ekkor alakult meg a gyógyszertudományi kar. Kedvessy professzor rö­vid idő alatt iskolát terem­tett: intézetéből több mint 80 doktorandusz került ki. Eredményes munkásságát külföldi kapcsolatai. hazai és határokon kívül elnyert elismerései is fémjelzik. Oktató és kutató munká­ja mellett ideiéből, ügvsze­. retetébői futotta közéleti te­vékenységre is: 13 esztende­ig elnöke volt a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak. 20 éve tagia az Orszá­gos Béketanácsnak, és csak­nem egy évtizede alelnöke az Orvos - Egészségügy i Dol­gozók Szakszervezetének is. Az egyetem rektora elis­meréssel szólt az ünnepelt következetes, szigorú. de mindenkinek tiszteletet adó egyéniségéről, emberi tulaj­donságairól. s végül jó egészséget kívánva kérte nyugdíjazása után is vegyen részt az egyetem és a város életében. Dr. Nikolics Károly egye­temi tanár, a Magyar Gyógy­szerészeti Társaság elnöke Kedvessy professzornak a társaságban véezett aktív munkáját, négyéves elnöki működését méltatta. majd elismerésül a Secietag Phar­maceuticae plakettet és em­lékkönyvet nyújtott át neki. A kari KISZ-bizottság tit­kára a gyógyszerészhallga­tók. dr. Selmeczi Béla pe­dig az intézet dolgozói ne­vében köszöntötte a 70 éves professzort. A jókívánságokért dr. Kedvessy György köszönetet mondott. megemlékezve azokról, akik' sok évtizedes eredményes munkájában se­gítették­Végül a kandidátusi fo­kozatot elért. volt tanítvá­nyok. munkatársak — dr Erdős István. dr. Kata Mihály, dr. Pinty éné dr. Hó­di Klára. dr. Regdon Géza. dr. Selmeczd Béla és Ugriné dr. Hunyadvári Éva — tar­tottak előadást. Ch. A. Szakértői szemle Kisteleken Mint ismeretes. Kistelek jó eséllyel pályázik a városi rangra. A legutóbbi elbírá­lásra beadott pályázatukat nem utasították el. sőt bi­zottságot szerveztek a tele­pülés föltérképezésére. En­nek okán. tegnap, csütörtö­kön dr. Kádár József. az ÉVM államtitkára vezetésé­vel szakértőkből álló bizott­ság látogatott a nagyközség­be. A delegációt — amelynek tagia volt Ferenczi József. a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető­ié is — a kisteleki tanács­házán Ott József tanácsel­nök tájékoztatta. A nagyköz­ség életét ismertető meg­beszélésen részt vett dr. Tóth Ferenc, a városi jogú nagyközség pártbizottságá­nak első titkára, dr. Pefrik István, a megyei tanács el­nökének általános helyette­se. dr. Bozó Sándor. a megyei tanács vb-titkára. Jelen voltak a Hazafias Népfront képviselői. A ven­dégek megtekintették az Öpusztaszeri Nemzeti Tör­téneti Emlékparkot is. Többszörös véradók és véradószervezők tiszteletére rendezett ünnepséget teg­nap, csütörtökön a Vörös­kereszt városi vezetősége a váro6i tanács dísztermében. Jelen volt dr. Székely Sán­dor, az MSZMP városi bi­zottságának titkára és dr. RózSa József megyei főor­vos is. A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola énekkará­nak, valamint a Szegedi Nemzeti Színház művészei­nek műsora után dr. Cser­gő Tibor városi főorvos kö­szöntötte a megjelenteket. Dr. Müller Józsefné. a vá­rosi tanács elnökhelyettese az MSZMP városi bizottsá­ga és a tanács nevében üd­vözölte az ünnepség részt­vevőit, azokat az embere­ket. akik véradóként bizo­nyították be humanitásu­kat. a mások iránti felelős­ségérzetüket. Méltatta ön­zetlen segítőkészségüket, melynek révén eredménye­sebb gyógyítómunka foly­hat a megye kórházaiban és a SZOTE klinikáin. Nekik, a Vöröskereszt szervezőinek és a véradó állomás dolgo­zóinak köszönhető, hogy me­gyénkben a fekvő betegeket ellátó intézmények térítés­mentesen jutnak az élet­mentő vérhez. Minden vér­adót megillet nemcsak az egészségügy, a betegek, ha­nem az egész társadalom el­ismerése. A közelgő Vöröskereszt világnap alkalmából dr. Al­földy Árpád, a Magyar Vö­röskereszt fő^tkárhelyettese az országos vezetőség kitün­tető oklevelét nyújtotta át a KSZV újszegedi gyára és a kábelgyár kollektívája képviselőjének. Kiváló vér­adószervezői kitüntetésben részesült Széli Tamásné. a MAHART alapszervezetének vöröskeresztes titkára. dr. Zaránd Rózsa, az algyői alapszervezet vöröskeresztes elnöke. Tóth József, a CSO­MITERV véradó szervezője, Réger Piroska, a Belváros III. alapszervezetének titká­ra. dr. Lencse Katalin, a Húsipari Vállalat alaoszer­vezetének elnöke és dr. Il­lés Margit, a Vérellátó Ál­lomás dolgozója. Az ötvenszeres véradásért járó arany fokozatú sárga szalaggal ellátott kitünte­tést vette át: Lovai Sándor (kábelgyár): a 40szeres vér­adásért arany kitüntetést kapta, kék szalaggal Vér József «(Gyógyászati Segéd­eszközök Gyára). Szendrei Gyula (konzervgyár), Perne­ki Ferenc (kábelgyár); a 30-szoros véradásért arany fokozatú, zöld szalaggal el­látott kitüntetésben része­sült Boga Tamás László (ATIVIZIG) és dr. Alpári Lafosné (Vérellátó Állomás). A mozgalom önzetlen tá­mogatásáért. az áldozatkész véradásért dr. Imre Józsefi né (Vérellátó Állomás) és Filláry Jenő (kábelgyár)1 vette át a „Köszönet a vér­adásért" emlékplakettet. Több vállalat szocialisia brigádja Pádár Lászlóné megyei titkártól elismerő oklevelet kapott. Az ünnepség a vért adók és a vért kapó, gyógyult emberek találkozójával ért véget. • Dr. Alföldy Árpád a nap folyamán ellátogatott a ká­belgyárba, ahol jelen volt az ott rendezett véradáson. A főtitkárhelyettes megte­kintette a Tolbuhin sugárúti öregek otthonát, és a fogya­tékosok napközi otthonát ls. Áz utolsó hősszerelmes ! s f ' '.-• * « Bessenyei és Ruttkai az Ifjúsági Házban Miért utolsó? Mert olyan „hülye", hogy érzelmeket akar. Ez egyfajta válasz a tolakodó kérdésre (mert, hogy hősszerelmes, az rend­jért is volna, de hogy utolsó! Ez, ugye. izgatóbb?). Vala­mint találón értelmezi is a kétrészes vígjáték címét: ez­úttal nem a klasszikus érte­lemben vett hősszerelmessel vam dolgunk. Barney Cashman (Besse­nyei Ferenc) arra született New York városában (ter­mészetesen be-, illetve ki­vándorló európai őseitől), hogy feleségül vegyen egy erkölcsös, meleg szivű, jóin­dulatú asszonyt, hogy fölne­veljen három gyereket, sose késsen eil (úgy általában se­honnan és semmikor). Pro­totípusa férjnek, apának. Esős időben kalucsnit hord, és halételekkel örvendezteti meg a boldog amerikaiakat. Két dolgos keze ettől, sajna, szaglik is, ám Barney isme­ri a kölnit, amivel egy. ala­pos kézmosás után kétórá­nyira maradéktalan elége­dettséggel szemléli önmagát, és a világot. A szolid kék öltönyében. Nem sokkal 50. életévé előtt támad egv gyönge pillanata, és — uram bocsá' — ki akarja próbál­ni... Szegény. A titkos ta­lálkozón ugyanis partnernő­je. Elaine Navazio (Ruttkai Éva) annyi whiskyt iszik az első húsz percben, mint Bar­ney egész életében. Es Elai­ne (mit mondjak) nem szé­píti a dolgot, nem romanti­kázik. Hisz nem ez az első esete, legfeljebb most halbü­fé-tulajdonossal ... Barney sem lángol a szerelemtől. No. de hát mégis egy kis ro­mantikát, vagy legalább sze­mérmességet ! Néhány hó­nap múltén vCashman Jea­nette Fisherrel' is fölsül. Pe­dig Jeanette is eljön a ran­devúra. ráadásul, mély ér­zésű, intelligens asszony (Barney feleségének barát­nőié). finom, tájékozott, a szituációhoz elégséges empá­tiával is rendelkezik. Meg depressziója van. Pontos sta­tisztikákkal bombázza 'Bar­neyt, szegényt — aki azt hi­szi magáról, már tudja, ho­gyan kell —: Amerikában több a házasságtörő, mint az írástudatlan. Neil Simon, kortárs ame­rikai szerző vígjátékát siker­rel adják a Pesti Vigadó ka­marájában. s Szegeden a szerda esti ifjúsági házbeli élőadása is maradandó él­mény. Elsőként a darab ma­ga. Mint minden modern mű, amely kifejezéseiben íz­lésesen profán, mértéktartó­an naturális, színrevitelében játékos, humoros (rendező: Huszti Péter), könnyedén flegma, hétköznapi, emberi. Mert ez az Amerika már nem fii-st, ez a 20. század utolsó harmadának már nem is Amerikája, attól függet­len sztorija, amely igenis, megtörténhet Londonban, Párizsban, Bukarestben és Budapesten — vagy éppen­séggel Szegeden. A díszlet szokványos. Csillár, hangu­latlámpák (szükség szerinti fényerővel), fotel. meleg pléddel, kattintásra nyújtóz­kodó kanapé. Egyébként nem értem. Jó, ha ötvenen tapsoltuk Besse­nyeit. aki feledhetetlen Bar­ney tudott lenni. Nem har­sogott, nem szenvedett. Elt az alkalmi színpadon. Rutt­kait Elaine-ért és Jeanette­ért ünnepeltük. Mindeneset­re, tessen megnézni otthon, kedves olvasó, a cipősszek­rényt, a gardróbot! Van-e kalucsni, kék öltöny? Vigyá­zat: a darab végén Barney a feleségét hívja föl telefo­non, s invitálja titkos talál­kára. Élete párjával issza meg a pezsgőt, és kipróbál­ja ... (Neil Simon vígjáté­kát Elbert János fordította.) Mag Edit István, a jegykirály tXL. Aki ezt a hosszú sort lát­ta (pláne, ki benne állt) szerdán délelőtt Szegeden, a korzó torkolatánál, joggal hihette: itt a iegyrendszer, bevezették. Sőt. Déli 1 órá­ra már jegyet sem lehetett kapni. A magyarázat sze­rencsére prózai: nyitott a szabadtéri játékok pénztára. Méghozzá a hivatalos 10 óra helyett már „hajnali" fél 9-kor. hisz odabent elré­mültek a tömegtől. Tegnap­tól aztán minden csöndes, pedig hát jegyek még akad­nak. No, ném az István, a királyra — de a Hunyadira, a Faustra é,s más előadá­sokra igen. Ami persze nem vigasz azoknak, akik Szőré­MunkGverseny a téeszekken 1984. január 1-től új mi. nisztertanácsi, SZOT és KISZ KB közös határozat jelent meg a munkaver­sennyel kapcsolatban. Ez adott aktualitást annak' az értekezletnek, amelyre teg­nap délelőtt Makón került sor. A megyei TESZÖV a gazdaságok párttitkárait, versenyfelelőseit, brigádve­zetőit hívta meg á tanács­kozásra, melynek az volt a célja, hogy a versenymun­kával összefüggő tapasztala­tokról számoljanak be a résztvevőknek. Wahl Rezső, a megyei pártbizottság munkatársa is­mertette a megyei .párt-vég­rehajtóbizottság állásfoglalá­sát. Elmondta: a szocialista brigádok a meghatározói a munka verseny-mozgalom­nak.' Csökkent az egyéni vállalások száma, még min­dig sok a formális elem. s a vezetők sem mindenkor képesek mozgásban tartani gazdaságukban a szocialista brigádmozgalmat. Ezután nagyobb önállósá­got kapnak a kollektívák, bátrabban kezdeményezhet­nek, hogy minél többen megfeleljenek a hármas kö­vetelménynek a társadalom ég a maguk javára. Ne csak az országos felhívások vigyék előre a versenyt, ha­nem a helyi körülmények­hez. adottságokhoz igazodó vállalások is. Dr. Farkas Miklós, a TE­SZÖV titkérhelyettese a te­rületi szövetség elnökségé­nek határozatát ismertetve többek között elmondta: a mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádok váMalá. sal elsősorban az exportké­pes termékek előállítását, az anyag- és energiatakarékos termelést, a meglevő tarta­lékok feltárását célozzák. A termelőszövetkezeti szocialis­ta brigádok közül mar so­kan bekapcsolódtak a ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából szer­vezett munkaversenybe. A TESZÖV elnöksége felhívja a termelőszövetkezetek, va­lamint ezek társulásainak tagjait, alkalmazottait, szo­cialista brigádjait, munka­kollektíváit. hogy csatlakoz­zanak a munkaversenyhez. A vállalások középpontjá­ban az ágazat előtt álló leg­fontosabb termelési és gaz­dálkodási feladatok megva­lósulására irányuló helyi tennivalók álljanak. A. £. nyi—Bródy rockoperáját szeretnék látni a nyáron. Márpedig azok sokan vannak, sokan is maradtak. Szegediek, akik nem jutot­tak belépőhöz, s indulato­san ostromolják a fesztivál­irodát, mi több, szerkesztő­ségünket is. Megérthető. Mindazonáltal a követke­ző helyzetjelentést adhatjuk jegyfronton. A Szegedi Sza­badtéri Játékok, természeté­ből adódóan, országos ren­dezvénysorozat, beléptit Zalakarostól Nyíregyházá­ig, Vácrátóttól Mohácsig te­ríti a közönségszervezők hálózata. (Csak szegedi né­zőkkel, mint köztudomású, képtelenség volna ilyen rendezvénysorozatot fönn­tartani.) Mikor tavaly év végén nyilvánosságra ke­rült a program (sőt. már előbb is, hogy kiszivárgott) tömegesen futottak be az előrendelések — • a dolgok sajátos logikája folytán ép­pen az István, a királyra. Vidékről, Szegedről egya­ránt. Mint Horváth Mihály, a játékok igazgatója meg­vallotta, január közepéig el­fogytak az előjegyzéses be­lépők, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy vidékre 23 ezret. Szegedre 11 ezret kö­töttek le az üzemi közön­ségszervezők. Maradt az úgynevezett szabad for­galomra 2500 jegy, ezeket kapkodták el szerdán dél­előtt a korzón. A hat elő­adás. az hat előadás — ennyit terveznek a rock­operából. A rendkívüli ér­deklődés láttán persze ide­jekorán felmerült az ötlet, •esetleg többször játszani. Az ünnepi hetek próbákkal, bemutatókkal, előadásokkal feszes naptárába több jár Kise Lajos Felvétele téknap már el nem fér, de anyagilag sem bírnak; in­doklásul es nem mentegető­zésképpen fölhozható, hagy az előadások távolról sem rentábilisak, ' állami dotá­cióval mennek, amely ösz­szeg — gazdasági helyze­tünk ismeretében magya­rázatra aligha szorulóan — nem növelhető. Mentő öt­letként arra gondoltak te­hát, hogy a játéknapokon valamivel szerényebb kivi­telezésű. olcsóbb éjszakai előadásokat is beiktatnak. A 'szereplők vállalták is volna — csakhogy műsza­kilag kivitelezhetetlen. Az előadásokon olyan pirotech­nikai megoldásokat alkal­maznak. melyek a szakér­tők szerint csak három órán túl ismételhetőek. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fél 9-kor kezdődő előadás végétől számítva leghamarabb csak hajnali 2-kor lehetne másikat kez­deni. Vagyis nonszensz. Tudjuk, nem vigasz. a tények ismeretében azon­ban le- kell írnunk: a sze­gediek így is több belépő­höz jutottak, mint negyed század átlagában egy-egy szabadtéri produkálónál. Más kérdés persze. hogy most ez is kevésnek bizo­nyult. Fölhatalmazásunk ugyan nincs, némi remény­sugarat azonban hadd en­gedjünk el (akár további komplikációk hamuját szór­va fejünkre): azért próbá­kat is tartanak majd. S a fesztivál műsorszerkesztési elveinek ismeretében az sem kizárt, hogy az István a király lehet az a produk­ció. amit jövőre visszahoz­nak talán. N. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom