Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-18 / 115. szám

Péntek, 1984, május 18. 3 „Ultrahangok" - a borítékon kívül Érzékenyek vaavunk mostansáa arra a bizonyos borítékra. Egyre többet foglalkoztat bennünket, hogy meddig tart ki — elég lesz-e egyáltalán — a tartalma. Igen. arról a -bélelt" borítékról van szó. amelyhez a hónav elején egy keskeny papírcsíkot is mellékelnek... Ránézünk a végöszszeare. aztán osztunk-szorzunk. Van. aki további borítékokba osztja a tartalmát, van. aki már az első ránézésre tudja, más forrásból mennyit kell még a benne levő értékes papírokhoz szereznie. Ám kevesebben lehetnek azok, okik azt is mérlegelik, mennyi pénz hizlalja a borítékot úgy, hogy lényegében sosem volt benne,.. Annus Istvánnak, a szegedi MÁV-igazgatóság szociálpolitikával (is) foglalkozó osztályvezetőjének, úgy láttam kapóra jött a kérdés: mennyit tesz hozzá a vasút dolgozói borítékolt munkabéréhez üdülés, orvosi ellátás, üzemi ebéd, s még seregnyi más juttatás formájában. Beszélgetésünk idején ugyanis csak a szegedi körzeti üzemíőnökség a következő munkakörökre hirdetett felvételt lapunkban: mozdonyvezető-gyakornok, jegyvizsgáló, kocsirendező, váltókezelő, betanított és segédmunkás. Csupa nélkülözhetetlen szakma, beosztás... Vajon a jelentkezők, s akiket csak gondolkodóba ejtett a hirdetés, eléggé vonzónak találják-e a jövedelmi lehetőségeket, ha nem hívják fel a figyelmüket arra is, milyen szociális juttatások egészítik ki majd a fizetésüket? — Kétségtelen, jobban kellene élnünk annak a munkástoborzó hatásával, hogy a béren felüli forintokat is megcsörgetjük. Csak hát az az igazság, hiába osztanánk el a különféle címeken juttatott összegeket az igazgatóság területén foglalkoztatott dolgozók 12 ezer 700-as számával, irreális eredményhez jutnánk. Hiszen akit ma még nem érint, hogy a tanácsi bölcsődei és óvodai fejlesztésekhez hozzájárulunk, annak fontosabb adat esetleg a lakásépítési támogatás végösszege. Aki reumájával betegeskedik, annak nem az úgynevezett kismama-forda (az édesanyák speciális munkarendje), hanem a gyógyüdülési lehetőség kelti fel az érdeklődését. De hogy a szociálpolitikai jut tatások megtartó. és vonzóereje mégis egyre érzékelhetőbb, azt a múlt év stabilabb létszámadatai is igazolják: 1983-ban kevesebben léptek ki az igazgatóság kötelékéből, s 326-tal többen kérték felvételüket, mint az előző évben. — Aki a vasútnál dolgozik, többet van távol a családjától, mint aki szabályos 40 vagy 44 órás munkahét után a hétvégéjével szabadon rendelkezik. Meg lehet ezt egyáltalán fizetni? — Aligha, és hasonlítgatni sem érdemes. Mert igaz, hogy nálunk nem ritka a 8—10 ezres havi fizetés, igaz, hogy 68 ezer forintért lehetne venni olyan utazási igazolványt, amilyen minden vasutasnak van, s igaz. hogy nőknél négy, férfiaknál öt évenként jár az egy-egy évi nyugdíjazási korkedvezmény, de milyen igénybevételért „cserében"? Már azt is nagy eredménynek tarthatjuk, ha az utazó személyzet havonta legalább egy hétvégét otthon tölthet. — Aligha lenne most elegendő helyünk az üzemi étkeztetés, az ifjúságpolitikái költségkeret, az ösztöndíjrendszer, a lakásépítési juttatások, a munkásszállítás és a -szállások, az egyenruházat, az üzemegészségügy és rehabilitáció, az önsegélyezési rendszer — s még korántsem teljes a sor — minden tételének számbavételéhez. De néhány szegedi beruházásukról mégse hallgassunk most... — Az oktatási főnökség lakóotthona és egy 300 adagos konyha a közeljövőben készül el a Marx téren. 33 millió forint. A nagyállomáson üzemi szociális épületet avatunk, ha minden igaz, a jövő év nyarán. Lesz ott laktanya, öltöző, orvosi rendelő is — 50 millióért. S noha ezek értékének rá jutó hányadát egyetlen vasutas sem fogja a maga fizetéséhez hozzászámítani, bizony jó lenne, ha tudatában lennének javuló munkakörülményeink és egyéni boldogulásunk összefüggésének. Ha az effajta pénzcsörgés nem volna az emberi fül számára hallhatatlan ultrahang ... Pálfy Katalin Akadémiai díj Szegedi gabonakutatók elismerése Üjsághír: A Magyar Tudományos Akadémia 144. közgyűlésén megosztott akadémiai díjjal ismertek el a Gabonatermesztési Kutató Intézet kollektívája, Szániel Imre, a mezőgazdasági tudományok doktora, igazgató: Erdei Péter, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, igazgatóhelyettes és Barabás Zoltán, a biológiai tudományok doktora, tudományos főosztályvezető munkáját a hazánkban új gabonafajnak, a makaróni búzának meghonosításáért, továbbá termesztésének, minőségvizsgálatának és feldolgozásának elindításáért. A nyelvtisztító szándék nevezte el makaróni búzának, noha a makaróni se magyar szó, és a búza lisztje nem csupán makaróninak jó. A szakemberek durumbúzaként ismerik, mert ez a szó természetére, keménységére utal. A kenyérbúza mintájára időnként tésztabúzának is nevezik, de ez a talán legjobb név se terjedt még el, annyira új nálunk még mindig maga a búza. A magyar háziasszony a tésztát időtlen idők óta a kenyérnek való búza finom lisztjéből készíti, sok tojás hozzáadásával. A tojást azért adja hozzá, hogy szét ne főjön, ne ragadjon, és szép, sárga legyen. Az új jövevény tésztája viszont tojás nélkül is rugalmas, nem főzhető szét, többször is fölmelegíthető károsodás nélkül, és olyan a színe, mintha legalább hat tojás lenne benne. Azért szép sárga, mert több karotint tartalmaz. A tojás kiiktatásának gazdasági előnyei is vannak, de legalább ennyi-. re fontos, hogy némely kórokozó sem telepszik meg rajta, noha, néhány országban főve is árulják, csak melegíteni kell. A század első harmadában voltak már próbálkozások a durumbúza hazai termesztésére, de nem jártak sikerrel. Túlontúl keveset termett, és a búza szokásos betegségeit se tudták elviselni. A szegedi gabonakutatók 1970-ben kezdtek foglalkozni a meghonosításával, és tíz évvel később már elismerték eredményeiket. Olyan vegyes összetételű anyagot kaptak kitűnő külföldi kapcsolataik révén, amelyből szinte kedvükre válogathatták ki a talajunkat és éghajlatunkat legjobban bírókat. A GK—Minaret és a GK—Basa hivatalosan is elismert, köztermesztésbe vont fajtánk, es az eddigi munka nyomán továbbiakra is számíthatunk a közeljövőben mar. A név itt is árulkodik, a mexikói nagy búzanemesítési központ anyagát mi török közvetítéssel kaptuk. Körülbelül négyezer hektáron terem ebben az évben már, bár annyi hazai vetőmaggal rendelkezik az intézet, hogy a teljes szükségletet ki tudnák elégíteni. Eredendően kevesebbet terem ez a búza, mint a kenyérnekvaló, de a tavalyi év meglepetést hozott, mert az aszályt jobban birja. A kutatók törekvése, hogy növekedjék a termés még tovább. Amit honosításra kaptunk, hazai körülményeink között 28—30 mázsát termett, a meghonosodottak már a 40 mázsa fölött járnak, megalapozottnak tűnik tehát a remény. Az is fontos azonban, hogy előnyös tulajdonságait kenyérbúzáínkba is szeretnék beültetni. A kutatók véleménye szerint tészták tekintetében elszegényedőben van a magyar konyha, szakácsaink néhány változatot ismernek csupán, ezért is fogyasztunk keveset. Ha néhány nagy éttermünk „vendégszereplésre" hívna egy-két olaszt, napok alatt sokszorosára bővülhetne a választék, eddig alig ismert csemegékkel egészülhetne ki. Talán a sütőipar is fölfedezi majd, mert keksznek és ropinak is jobb állítólag. Szániel Imre. Erdei Péter és Barabás Zoltán kapta a díjat, de a Gabonatermesztési Kutató Intézet évről évre történő jelentkezéseiből tudjuk, kutatók sora all mögöttük: az eredmény valamennyiük tudása, és jól szervezett, pontos munka ja nélkül nem születhetett volna meg. Ez a tudás és ez az összefogás a biztosítéka a várható eredményeknek is. Szerény becslésük szerint a munka nehezéh már túl vannak, az eredmények java azonban ezután várható. Ha öt-hat fajtánk lesz már, akkor tud az élelmiszeripar különböző célokra legjobban megfelelő keveréket előállítani. Talán nem is kell sokat várnunk az öt-hat új fajtára. Honosításról beszélünk, és kemény munka van mögötte. Rendkívül fontos, hogy az új fajták hazai előállítása és a honosítás ugyanazon mérték szerint méretik. Csak így éri meg a kitűnő szegedi kutatóknak, hogy nagyszerű nemesitől munkájuk mellett ők foglalkozzanak a honosítással is. Azt már az előbb említettük, hogy az egyik haszna a másikban is kamatozik. Horváth Dezső Hazaérkezett Újvidékről a tanácsi delegáció Kétnapos hivatalos jugoszláviai látogatását befejezve tegnap, csütörtökön délután hazaérkezett Üjvidékről Szabó Sándor, Csongrád megye tanácselnöke vezetésével a megyei tanács delegációja, melvnek tagja volt Szabó Jánosné. a megyei tanács elnökhelyettese. A megyei tanács küldöttsége a Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsa elnökének Zivan Mareljnek meghívását elfogadva az együttműködés kölcsönös fejlesztéséről. a sokoldalú kapcsolatok további elmélyítéséről folytatott eredményes tárgyalásokat az elmúlt két nap során, és megtekintették az Üjvidéki Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. Együttműködési megállapodás Üljük körbe az asztalt, tanácsolta Kassák Lajos, a költő, s igaza volt, mert sok ember gyülekezete hamarabb jut előre, mint egy valaki. A kollektív bölcsességről van sző tulajdonképpen. A II. lakóterületi pártvezetőség gondolkodik így. Tegnap, csütörtökön a JATE pártbizottságával a paprikafeldolgozó és a konzervgyári pártvezetőséggel, a Madách Imre iskola pártszervezetével írtak alá együttműködési megállapodást. Kezdeményeznek egy új mozgalmat, aminek ez a jelmondata: Ki tesz többet Szegedért? Azg együttműködési meg-f állapodások kölcsönös előnyökkel járnak. Csak példaként: a lakóterületi pártbizottság segít a gyárak munkaerőgondjain kampány idején, az egyetemi hallgatók közéleti gyakorlatot szerezhetnek, az iskolai pártszervezet pedig azt vállalta, hogy mozgósítja a pedagógusokat arra, segítsék a lakóterületen működő, Népek barátsága klub és a szegedi tévéstúdió baráti körének munkáját. Gyermekműveseosztály A mai igényeknek mindenben megfelelő gyermekművese-osztályt szerveztek és szereltek fel a Debreceni Orvostudományi Egyetem gyermekklinikáján 7 millió forintos költséggel. A most elkészült debreceni művese-osztály elsősorban a Tiszántúlról fogad kezelésre betegeket. EEső a közösség K

ötetlen beszélgetések során, ha az iskolára terelődik a szó. rendszerint élőkerülnek szótárunkból a közhelyek. Ilyenkor nemegyszer elhangzik, hogy az iskola gyerekeink második otthona, sőt — kissé emelkedett stílusban — azt is szoktuk mondani, hogy az iskolában a tudás várának bevételéért folyik a harc. aminek révén végül is a jövendő formálódik a ielen iskolájában. Egészítsük ki az efféle észrevételeket egv újabb keletű szentenciával! Az iskola egyszersmind érzékeny műszer is. amelv — mivel nem független a külső hatásoktól, sohasem is volt az — meglepő gvorsan ielzi a társadalmi együttélésben időnként mutatkozó rendellenességeket. Ilven zavar mostanában, hogv a társadalmi élet bizonyos területein háttérbe szorul a közösségi eszme, s individualista törekvéseknek ad helyet. Ez a kedvezőtlen pozícióváltás sokak szerint a gazdasági megújulás egvik-másik szervezeti változásával, például a kisvállalkozási formák elterjedésével van szoros kapcsolatban. Elgondolkodtató — mondják, általánosabb összefüggéseket keresve —. hogv bár szocialista termelési viszonvaink szilárdak, a tudat fejlődése mennvire nem tart lépést a politikai, gazdasági. technikai haladással. Hogv mennvire nem. az jól tükröződik a közgondolkodásban, az életformában, a viselkedésben. de még az iskolai élet némelvik fogyatékosságában is. Mintha megcsappant volna a közösségi nevelés ereiébe vetett hitünk, vélik a pedagógusok. Még sokan emlékeznek rá. hogv a felszabadulást kővető évtizedben miiven előkelő helyen állt gondolkodásunkban. eszmei tárházunkban a kollektivitás. Akkor éppenséggel kevesebbet tudtunk a szocialista közösség lényegéről, mint most. de rengetegszer beszéltünk róla. mert hát szívből vágvtunk a gyökeres társadalmi megújulásra a nagy világégés után. Most ritkábban hozzuk szóba, talán mert tapasztalataink vannak arról, hogy a szocialista szellemű közösség építése nem megy egyik napról a másikra, főleg, mert számtalan visszahúzó tényezővel kell számolnunk menet közben. Pedagógusainkra is jóval nehezebb munka vár ezen a téren, mint egv-két évtizeddel korábban. Panaszolják is oktatási berkekben elégszer, hogv — főleg napjainkban — megsokasodtak azok a negatív társadalmi hatások, amelyeket az iskola egyedül már nem képes ellensúlyozni. Nagy baj. hogv alapvető nevelési kérdésekben mostanság nincs egvséges pedagógiai közgondolkodás. Némelyek. miközben a korszerű nevelés fölkapott jelszavait szajkózzák, már a pedagógiában is mindent az envém céliainak rendelnének alá. Pedig hát az a fiatal, akit a ..mindent szabad" elve vesz körül, az várhatóan olyan felnőtt lesz. akinek életcélja az önzés, a haszonszerzés, akár mások legázolásának árán is. Egyéni érdek és közérdek . 7. Sohasem volt könnyű a kettő összhangiát megteremteni, s kiváltképpen nehéz munka ez a mai iskolában, amikor a ..kaparj, kurta, neked is lesz" szemlélet már a gverekek között is felüti a fejét. „Csak fhá'gáddál "thrőefi. fiam. az iskolában, ne másokkal" — sok szülő sugall ilyen tanácsot gyerekének. Pedig a mai diákok szülei iórészt a felszabadulás után születtek, már a mi világunkban iártak iskolába, és diákkorukban minden bizonnyal ió közösségi fiatalok voltak, s íme. mégsem ezt az érzést plántálják bele gyerekeikbe. Ez magvarázza, hogv a tanulók egv része figyelmetlen, közömbös társai iránt, és betegség, hiányzás, tanulmányi lemaradás esetén gyakran elmarad a közösség segítsége. Pedagógiai alapigazság, hogv az egyéniség alakításának legbiztosabb útia: az egyén beilleszkedése a közösségbe. Nem igaz. hogv az egyén és a közösség érdeke nem fér meg egymás mellett. Csak a közösségi érzés ébren tartása szükséges hozzá. Ha az égvén egvüttérez a közösséggel, akkor kialakul benne a mások iránti kötelességtudat; aki sokoldalú szociális kapcsolatokat épít ki. az iól érzi magát társai körében, magatartását pedig az állandó segítőkészség. az együttérzés iellemzi. M

akarenko mutatott rá először, hoev a közösségi neveléshez távlatok kellenek. A felnőtteknek és a gyerekeknek egvaránt. „Az emberi élet igazi hajtóereje a holnap öröme", szögezte le egvik tanulmányában a nagv pedagógus. Megmutatni a holnap örömét a ma emberének. ez is a közösségi nevelés feladatai közé tartozik. S nem is nehéz munka, mivel vannak távlataink. A szocialista társadalmi fejlődés — néha szinte nem akarunta tudomást venni róla — már eddig is jólétet hozott népünknek. és iövőnk sem lesz sivár, ha nem kergetünk ködképeket. hanem keményen megküzdünk a hétköznapokért. Közösségben. P. Kovács Imre A Kamara a tavaszi BNV-n Kiállítás, bankinform, kooperáció Űj szolgáltatásokkal jelentkezik a Magyar Kereskedelmi Kamara a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron, amelyen ezúttal is önálló pavilonnal vesz részt. Partner-Kontakt címmel kiállítást rendez a beruházási javak termelését elősegítő háttéripar eddigi eredményeinek bemutatására. Mintegy 90 vállalat termékeit állítják ki. Elsősorban az ipari szövetkezetek és a mezőgazdasági szövetkezetek melléküzemágai. valamint a gazdasági munkaközösségek mutatják be kínálatukat. Több állami nagyvállalat is jelentkezett a bemutatóra — amelyek egyébként önállóan is részt vesznek a vásáron — mivel jó alkalmat látnak a vállalatközi kooperációk fejlesztésére. A Kamara pavilonjának másik újdonsága: a Külkereskedelmi Minisztériummal és a Magyar .Nemzeti Bankkal közösen szervezett bankinform-szolgáltatás: a szakemberek a helyszínen kaphatnak számítógépes információt a Világbank által finanszíroz zott beruházások helyzetéről. A BNV-n külön terminál áll az érdeklődők rendelkezésére. A Kamara hagyományos vásári szolgáltatásait ismét felkínálja a vállalati szakembereknek. Helyiséget biztosít a tárgyalásokhoz, szükség esetén tanácsokat ad, és igény szerint technikai segítséget nyújt. Emellett segíti a magyar és a külföldi vállalatokat abban, hogy megtalálják jövőber: kooperációs partne-; reiket.