Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-11 / 85. szám

Sí, Cilin, 1384. ágrifis 11. 5 Gondolatok Tizedszer volt műsoros est hétfőn a Royal kávéházban. Őszintén szólva, nem ez az apró, bár érdemes jubileum szolgáltat ürügyet az alább következő, „kávéházi gondolatok" leírására. Hanem? Maga a program, e hétfői, az eddigi sorban az utolsó, de remélhetni, emlékezetes mindazoknak, akik ott voltak. Baka István költői estjet eleve ünnepélyessé avatta a tény, hogy a költészet napjának közeledtével került a kávéházi programba. Tudjuk, persze, az alkalom maga csak keret; ahhoz a légkörhöz, amelyet emelkedettnek, intenzívnek, erős hatásúnak, egyszóval ünnepinek szoktunk nevezni — nem elég. Márpedig hétfőn, hattól ilyen légkör uralkodott a Royalban. Tudom, rögvest indokolni illenék a — személyes — véleményt, de engedtessék meg előbb egy röpke, szintúgy erősen elfogult „kávéháztörténet". Emlékeznek, ezeken a hasábokon is hírül adtuk az örvendetes összefogást, a TIT városi szervezete és a Royal vezetőinek nekibuzdulását, hogy dr. Turai Géza nyugalmazott tanár szervező hajlandóságára és tehetségére számítva „irodalmivá" alakítják az addig „szimpla" kávéházat A dolognak többen, több októl örülhettünk. A leginkább kézzelfoghatónak nyilván a vendéglátósok haszna ígérkezett, bár egyáltalán nem a megszokott utilitárius gondolatmenetet követték. Okkal feltételezzük: bíztak benne, hogy a tervezett irodalmi és más művészeti programok inkább vonzzák a vendégeket mint a sok étvágy- és szomjúsággerjesztő finomság amit addig kínáltak, mint minden „rendes" szórakozóhelyen. Pontosabban: elhitték, ha kiegészítik az ét- és itallapot művészeti csemegékkel, mindkettőre vevőt találnak — bár az előbbieket továbbra is igen magasra tartották, s ezt az árakban ki is fejezték. ( Az ismeretterjesztő társulatnak viszont hely kínálkozott, különleges (talán vonzó) keret ahhoz, hogy vállalt szerepét betölthesse. Segített a lokálpatrióta elfogultság is, hiszen meghirdették, szegedi, itt élő. vagy innen már elszármazott, de sok szállal kötődő művészek és a műpártoló közönség találkozóhelyének szeretnék a Royalt. Olyan kellemes, a formalitásoktól mentes, kötetlen beszélgetőhelynek, ahol nemcsak mai értékeinkkel lehetne folyamatosan ismerkedni, hanem a hagyom á nyokkal is, az itteni művészeti élet múltjának nagy alakjaival és ránk hagyott kincseivel is. Mindenki lelkesedett. Talán elsősorban azért, mert beavatottak és kívülállók, alkotók és közönségük egyaránt sokszor nyilvánította már hiányérzetét: elkelne Szegeden a kapcsolatteremtésinek ilyesfajta helyszíne, az együvé tartozás érzetének gondos fönntartója és ápolója. Ahogy mondani szokás, a dolog beindult, apró döccenökkel bár, de sínen maradt. Csak azért traktálom a kedves olvasót a magam történetével, mert tudom, nem egyedül voltam kezdetben kétkedő, óvatos duhaj. Szégyen — így utólag — vagy sem, míg az irodalmi kávéház létrehozói, szervezői, közreműködői bizakodva, hittel dolgoztak, magam buzgón látogattam a hétfői műsorokat, drukkerként, de nem sok esélyt látva a győzelemre. Szép gondolat, jó ötlet, dicséretes vállalkozás, mondogattam, de rögtön soroltam az eleddig bekövetkezett kudarcokat. Sok-sok okos, jószándékú kezdeményezés mutatkozott már itt a szellem embereinek „összeéneklésére", biztattak magukat »3 nem egyszer, mi jó lenne egymást, munkát tüzetesen megismerve, érdemes közösségből erőt, hitet, inspirációt szerezni, s kisugározni... De nem lehetett. Maradt a töprenkedés: vajon miért? S a sóhaj, hogy pedig érezni a hiányt. Latolgattam: a fiataloknak, a sok egyetemistának, főiskolásnak életes „tanulóhely" lehetne ez a kávéház. De melyiknek futja majd 30 forintos kávéra? Gondoltam, járnak majd sokan szimpla sznobériából, végtére a hely „előkelő", s egyáltalán művészkörökben otthon kell lenni... Elmennek a szereplők hozzátartozói, barátai. És talán lesz egy kicsinyke csoport, akiket érdekel a kávéházi pódiumra léptetett ember, meg amit csinál. De minden hétfőn más, félő hát, az érdemes koéönség igen gyér. Egészen őszintén, magamban a lassú elhalást jósoltam az irodalmj kávéháznak. S tessék: él. virul. A tizedik alkalomra a leglelkesebb, legpártosabb híveinek hite is hétköznapi igazsággá nemesült. Ezért ebből, a tizedik műsorból, és néhánv korábbiból kell következtetnem: a siker, aítói függ, szuverén egyéniség áll-e a pódiumon. Mert akkor még a pódium sem zavaró. Kezdetben tudniillik úgy hittem, sosem lesz az itt kívánatos kapcsolat az estek szereplői és hallgatóik között (vagyis nem valósul meg az eszmék tényleges cseréje, az értelmes gondolatok odavissza áramlása, nem nyilvánulhat a tényleges érdeklődés és nem érnek el az apró asztalokhoz a művek), ha a szokványos pódium és a mikrofonerdő erőszakosan emel és takar. Nos, mindez nem számit, még a pohárcsendülés, kanálcsörgés, cigarettafüst és rágcsálás is kimúlik — ha van miért. Baka költői estjén igen sokan voltak a fiatalok (talán nem is kávéztak), ültek ott költő- és ínőtársai, barátai, és eljöttek a költészetét szerető és becsülő — városlakók. Csak a villamos zúgását nem lehetett kiiktatni az ünnepélyes, elmélyült csöndekből, amelyekben versei hangozhattak. Szigeti Lajos Sándor kritikussal és hárcrm versmondóval ült a költó a pódiumon, mikrofonok mögött — s igen közel a hallgatósághoz. Mert az egyszerűség, a nyíltság, a természetes őszinteség; a tudás megosztásának készsége és képessége, ezzel a közönség megbecsülése: a versszó átütő ereje, igazsága, a verskép erzékeket lenyűgöző szépsége és értelmet megvilágító ragyogása — voltak a főszereplők. Érvényesültek, tetszettek, halottak volna — alighanem — bárhol. Mindenesetre öröm, hogy éppen a Royal Irodalmi Kávéházban, mely valódi intézménynpé avanzsált. Igenis lehet itt valódi értékeket felmutatni, közvetíteni, befogadni. És meg beszélgetni is ... Sulyok Erzsébet Lengyel kereskedelmi delegáció Szegeden A testvérvárosi kaDcsolatok keretében rendszeresen sor kerül, többek között, az áruházi hetek megrendezésére is. Csongrád megyében erre az akcióra először — a MÉSZÖV indíttatására — a Konkordia Közös Vállalat szakemberei vállalkoztak. Lódzban jártukkor több mint 150 ezer rubel értékben válogattak a lengvel áruk között, amelyeket hamarosan megyénk szövetkezeti áruházaiban vásárolhatunk meg. Az árucikkek skálája igen széles. A téli gvermekciDŐtől a lanradiátorig. a sóskeksztől, a hidegen oldódó kávéig, a legváltozatosabb a lista. Tegnao kedden viszont a Lódzból Szegedre érkezett A KNEB elnökhelyettesének előadása Tegnap, kedden délután megyénkbe látogatott Dobos István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese. és előadást tarr tott a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei elnöksége tagjainak, valamint az alkum ellenőrzési feladatot ellátó szervek képviselőinek „Az ellenőrzés szerepe a gazdaságirányítás rendszerében" címmel.' Az eseményen részt vett Papdi József. . a megyei pártbizottság titkára is. kereskedelmi szakemberek válogattak a magvar árucikkek között. Irene Bvszewska. a POLCOOP. Bronyslav Vogel. a WZCS — a lengyel fogyasztási szövetkezetek szövetsége — kénviselőie és Mieczvslaw Petryniak. a WZCS alelnöke négv napig tartózkodik megyénkben. s több mint 4— 500 árucikk közül választia ki azokat, amelveket maid Lengyelországban. magvar áruházi hetek alkalmával árulnak a boltokban. S. hogy mit kínál a magvar partner? Élelmiszereket, vegyes-iparcikkeket. kozmetikumokat. divatáru-féleségeket és ruházati termékeket. Holnap. csütörtökön a delegáció ellátogat Szentesre. ahol a Szentes és Vidéke Áfész tevékenységével ismerkednek. A kereskedelmi szakemberek szombaton utaznak vissza Lengyelországba Az áruházi hetek akcióba eddig négy ország — Bulgária. Csehszlovákia. Románia és Lengyelország — kapcsolódott be a HUNGARO-J COOP-on keresztül. Két hét \ múlva viszont Szegedre a > Konkordia Közös Vállalathoz úiabb kereskedelmi delegációt várnak. Ezúttal azonban a Német Demokratikus Köztársaságból. Hiigeia szegedi otthona Építészek és képzőművészek újabb közös munkája Hol hagyta a karját, a karja egy részét istennő? Az időben. S arca is elhomályosult tovatünöben. De ha eljön a nap, köpeny-szárnyára kap, kő-keble gyümölccsé nedvesül, és visszatér az arca. Ott belül újrafaraghatja még a sosemlátottat is a míves jelen, hát még azt, mi egyszer te voltál, mit sohasem vethettél — hordozod: lábaid oszlopok, koponyád kupola, arcod lehetőség, magad vagy a bőség, de csupa kő, földmélybe merülő, téged kövei-vemhes ligetté merevítő munkálás finom felületei érzékeny plasztikai hatásokat nyújtanak. Lapis András egy geometrikus és mégis intim környezetbe líra] szobrot helyezett. A zárt belső udvar egyeneseinek merevségét jól oldják a finom, nőies formák, a drapéria lágy esése, a merengő tekintet, mint ellenpontok. Benes József mintha mikroszkópba tekintene, s egy metszet ritkán látható élményét vetítené a falra. Zománckompozíciója úgy eredeti, hogy szervesen illeszkedik grafikáinak sorába és hatásosan jelzi a mindent legyőző életerőt biológiai utalásaival. Ismét bebizonyosodott, hogy építészek és képzőművészek együttmunkálkodása sikeres lehet; hogy a komplex várostervezői koncepció minden egyes eleme nem csupán szakmai feladat, hanem a ma üzenete a jövőnek. T. L. Devecseri Gábor szép versének részlete Hügeia-ról, a görög mitológia egyik alakjáról szól, aki Aszklepiosz lánya, az egészség istennője. Az egészség fenntartásának jelképe, az egészséget szolgáló tudomány szimbóluma. Szoboralakja nem véletlenül került hát a nemrégiben Újszegeden felépült impozáns KÖJÁL-székház elé. Hügeia szegedi otthona a város építészetének és képzőművészétének egyik legutóbbi alkotása, tervezők és festők-szobrászok öaaszefogásának, együttgondolkodásának szép példája. Az épület megálmodói — mindenekelőtt Nóvák István tervező építész, Szekeres Mihály belsőépítész és Fekete Zoltán kertépítész — felhasználták azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Csongrád megyei tanács oktatási és továbbképzési intézeténél szereztek, amikor oly példamutatóan sikerült társulásuk a képzőművészet különböző ágainak képviselőivel. Ez. alkalommal a művészek bekapcsolódása némi fáziskéséssel követte a tervezési munkát, de ez a lépéshátrány a megvalósult alkotásokat szemlélve nem szembetűnő. A Csongrád megyei és a Szeged városi KÖJÁL 1982-ben költözhetett be Újszegeden, a Közép fasor és Derkovits fasor kereszteződésénél fölépült igazgatási és laboratóriumi szárnyba. Már az épület külső képe, harmonikus tagolása jól illeszkedik környezetéhez, mindenekelőtt az e gyűrűben megtalálható tudományos, oktatási és sportcélokat szolgáló épületek rendszerébe. A földszint + 4 emeletes laboratóriumi tömb a település-, a munka-, az élelmezés-, valamint a járványegészségügyi vizsgálatoknak teremt kedvező és korszerű körülményeket. Az igazgatási sáárny földszint + 1 emeletes tömbje szervesen kapcsolódik egy intim belső udvarral a tömegében jóval nagyobb és hangsúlyosabb laboratóriumi egységhez. Az épület előregyártott UNIVÁZ-elemekből készült, s e szerkezetek merevségét a tervezők nagyszerűen oldották a tömegek harmonikus játékával, az ablaksorok és falfelületek horizontális és egyes épületrészek vertikális ritmusával, valamint a környezet komplex formálásával. A képzőművészekkel való gyümölcsöző együttmunkálkodás eredménye a főbejárat mellett elhelyezett nagyméretű kőszobor, Hügeia jelképes alakja, Szathmáry Gyöngyi Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. A belső udvarban kapott helyet Lapis András lírai hangvételű, széken ülő nőalakja, az előcsarnokot pedig Benes József festőművész nagyméretű tűzzománckompozíciója díszíti. Szathmáry Gyöngyi új, köztéri munkája összegzésnek is tekinthető. Az eddigi tevékenység summázatának. A plasztika nyelvén alkotta újra Devecseri Gábor verssorait, melyeket szinte átitat a görög szellemiség. Olyan jelképes istennőnek ábrázolta a szobrász Hügeia-t. aki mint egy görög oszlopból szárnyal föl, óvon tárva szét csonka karjait, arca szinte feloldódik a napsütésben, s mintha éltető csermely fodrozódna lebukó hajzuhatagában. A fehér kő szinte szikrázik, a meg-