Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-08 / 83. szám

2 Vasárnap, 1984, április í.* • • Ötven sor Én vagyok az otthon élő reklámja — telepedett mellém az idős hölev elegánsan és mosolyogva. s huncutul kérdezte: Mit gondol, hány éves vagyok? Tizenöt hibádzik a százhoz! — büszkesége leplezet­len. öröme felhőtlen. Gyermekien tiszta és őszinte. Magyarázatképpen még hozzátette, hogy ennek titka is van ám. Nem kell félni a változásoktól, meg kell tanulni kanasztázni és ragaszkodni kell a keleti fek­vésű szobákhoz. S ha mindehhez még soha el nem hervadó virágok te járulnak, akkor az öregség szépsége valóban az aikonvatok varázsos képéhez hasonlatos. Tartozom egy magyarázattal. A találkozásra a hét elején került sor. Helyszíne pedig a Tolbuhin sugárúton nemrégiben átadott gyönyörű Idősek ott­hona volt. Az esemény is különlegesség: bemutatták azokat a funkcionáló, gyönyörű tűzzománc képeket, amelyeket Tóth Pál, Pusztaszeren élő grafikusművész készített az otthon számára. Folyosói eligazító táb­lák lesznek a hol tüzes, hol fátyolos színekben játszó művek, ezek az el nem hervadó virágok. Hóvirág­szirmok. margaréták, mályvák, szarkalábak. Az ősi, rekeszes tűzzománc-technikával készített munkák nem csak díszei a különben is példás épületnek, de eligazító, a szobaszámokról informáló díszes KRESZ­táblái is. Nem csodálnám, ha nemsokára úgy tájé­koztatnák hollétükről ismerőseiket a lakók, hogy a hóvirágos folyosón, vagy a mályvás emeleten la­kom. A művészeti ötlet pedig, hogy virágok nyílja­nak az idősek otthonában tdllen és nyáron nem her­vadó színes szirmokkal, nem csak kedves gesztus, de telitalálat is. Mint ahogy a művészi megvalósítás is. Köszönték is a tanácsok, vállalatok segítő támo­gatását. Természetesen elkalauzolta bennünket az épü­letben. bekukkanthattunk néhány szobába (a 110 férőheflyes otthonban ma kilencvenen élnek), talál­kozhattunk a legifiabb házaspárral, a „tinédzserek­kel". akik büszkén mutatták, hoev olyan szép a ki­látásuk. mintha posztert ragasztottak volna a falra. Sőt sokkal szebb, mert itt mindig minden változik. Él. Bekopogtunk egy másik idős házaspárhoz, akik elmondták, salát megszokott bútoraik között nagy­szerűen érzik magukat. A falakon régi festmények, az ablak előtti asztalon Shvov Kálmán titkos napló­ja. Megtudtuk, hogy rendszeres az orvosi ellenőrzés, sokan, akik régebben alig-alig jutottak a fodrász burája alá. itt hetenként kétszer is fölkeresik, a kon­dicionáló bicikli sem árválkodik és a bordásfalnak is vannak hívei. A klubban színes tévé. az ebédlőben, ha nem is saját íz. de házias koszt. Mindenre ügyel­nek a gondozónők, az otthon vezetői. Persze, ez az úttörő kezdeményezés ma még meglehetősen borsos havi összegért valósulhat meg. Háromezerötszáz fo­rint a gondatlan öregség ára ... De mellette már fo­Ivik az új, igényeiben hasonló, árában szolidabb ott­hon kialakítása. Megmelegedett a szívem azon a hétfő délutánon. Boldog és megelégedett idős emberekkel találkoz­tam. S erősödött bennem a remény, hogy az életkor meghosszabbodásával nem iár feltétlenül egvütt az elmagányosodás, a kiszolgáltatottság, a tehetetlen­ség ... Legalább két tanácsot kaotam. melyeket meg­fogadok: még ötvenéves korom előtt megtanulok ka­nasztázni és ragaszkodni fogok a keleti fekvésű szo­bához. A soha el nem hervadó virágok között. Tandi Lajos Kapunyitás Ópusztaszeren A téli szünet után újra megnyitotta kapuit az öpusztaszeri Nemzeti Tör­téneti Emlékpark. Az évről évre nagyobb népszerűség­nek örvendő kirándulóhe­lyet tavaly 150 ezren keres­ték fel; az idén még több érdeklődőt várnak. Magne­tofonos idegenvezetés is lesz: az érdeklődők a bejá­ratnál hallgathatják meg az emlékhely történetéről szó­ló tájékoztatást. A történeti múltat idézik a parkban az egvkori szeri monostor feltárt alapjai. az előkerült szobrok restau­rált másai és más látniva­lók. A park skanzen területén a szegedi, szentesi. makói tarják és parasztházak, a népi építészet remekei áll­nak. szobáikban évszázados néprajzi tárgyak váriák az érdeklődőket. Az Árpád-emlékmű szom­szédságában most készül az úi múzeumi épület: itt he­lyezik maid el. restaurálása után a magvarok bejövete­lét ábrázoló Fesztv-körké­pet. Az épületben később agrártörténeti, képzőmű­vészeti és más kiállítások is nyílnak. Előhang... Előhang egv monodrámá­hoz címmel Radnóti-versek­ből összeállított műsort ad­nak elő' a Szegedi Nemzeti Színház művészei — a köl­tészet napi a alkalmából. A Bartók Béla Művelődési Központban holnap, hétfőn este fél 8-kor kezdődő prog­ramot Kun Zsuzsanna ren­dezte. Kiállítás A tariáni pártházban (Csongor tér) karikatúraki­állítás nyílik holnap. hét­főn. A Ludas Matvi munka­társainak karikatúráit péntekig tekinthetik meg az érdeklődök, naponta 10-től 18 óráig. Az eladott menyasszony Smetana-bemutató a Zenés színházban Megközelítések i Kiállítási n«Pió PUSKÁS IMRE VISSZA­FELÉ FIGYEL térben és időben. Ezért lehetnek nosz­talgiái budai műteremből a Szeged környéki tanyák és alsóvárosi házsorok világá­hoz, az eltűnőben levő ré­gi. paraszti életekhez. Mert képei — legyenek tiszai csöndek, roggyant tanyák, málló vakolatú paraszthá­zak, düledező kerítések, vagy múltba néző ablakok­kal sorakozó házsorok — idilliek. Puskás mesterség­beli felkészültsége, és kü­lönös empátiaképessége ar­ra predesztinálja, hogy szé­les közönségigényt elégít­sen ki. S hogy felismerte és tudja, mit csinál, azt a Kép­csarnok Gulácsy Lajos Ter­mében rendezett tárlatának már a megnyitója bebizo­nyította. A ritka gavalléros vernisszázson valamennyi képen ott díszlett a piros petty, ami azt jelenti, hogy gazdára talált, hogy a be­mutató után lakások falaira kerül. A „tékozló fiú" hazatéré­se ez a tárlat, s jó magyar szokás • szerint a megtérők­nek mindig több jut az ér­deklődésből és ámulatból, a tapintatból és a hízelgő sza­vakból, az értékmérő gesz­tusokból és a tiszteletből, mint az itthonmaradottak­nak. Puskás Imre ugyanis itt született. Azt i}ia kata­lógusában. hogy ..Tizennyolc éves koromig Szegeden él­tem, közvetlen kapcsolat­ban a paraszti élettel, an­nak minden gondjával, szépségével. Képeim erről o környezetről, az iil eiő emberekről beszélnek, mert úgy érzem, hogy ezt a las­san elmúló világot meg kell menteni a jövőben." Bár az Iparművészeti Fő­iskolán tanult, textilterve­zőként végzett, közel két évtizedig iparművészként dolgozott, az utóbbi évek­ben mégis festőként lépett a nyilvánosság elé, s most először szülővárosában. Fes­tőként erről a múltról be­szél. Csakhogy — jelképe­sen szólva is — múlt idő­ben. Tartalma, stílusa, fes­tői eszköztára, megközelíté­si metódusa, minden kötő­dése „múlt idejű". Utal is erre, amikor azt írja, hogy „ ... visszahúz a múltam, mert visszahúz az érzés, ami a szülőföldhöz köt, és amely meghatározója mun­kásságomnak." Korszerűt­len kötődés ez, mely nem a szülőföldet szereti-tiszte­li igazán, hanem egy időbe­li metszet ma nagyon diva­tos képeslapjaira figyel. A képeslapok pedig mindig egy picit szebbnek, idillibb­nek mutatják a valóságot, mint amilyen, egy kicsit magakelletőek. S bár a kri­tikusnak lehetnek fenntar­tásai. a közönség, akinek a festmények készültek, már döntött. Letette voksát és forintjait a Puskás-képvi­selle festőiség mellett. ZOMBORI LÁSZLÓ A JELENBEN ÉL. s bár már évek óta nem szerepel ön­álló kiállításon Szegeden, mostani bemutatója a me­gvei bíróság dísztermében pálvájának jelentős állomá­sa. Elégel Jett. áz. Ka* László, a megyei bíróság elnöke meghívásának, s az oly régen várt kiállítás iga­zolta, hogy festészete mé­lyebb lett, tartalmasabb és mívesebb. alázatosabb és gazdagabb. Elsősorban azt a tájat festi, amelyet Pus­kás, Szeged környéki földe­ket, apró halmokat, ártere­ket, elhagyott házakat, a természet színeváltozásait, valahogy mégis hiteleseb­bek és őszintébbek ezek a képek. Azt régen tudtuk, hogy Zombori nagyon ismeri a természetet. De hogy ilyen gazdagon meg is tudja je­leníteni sokszínűségét, meg­lepetés. Kisméretű képein parányi színfoltokból áll össze a táj hangulata — Tavaszodik, öszi ártér, Fa­gyos föld . —, nagyobb mé­retű munkáin — Ártéri fák — kevés eszközzel, bravú­ros technikával teremt mi­liőt. Érdekesek mikrofelvé­telei, amikor egy-egy rész­let „lelkét" kereSi ^Száraz virágok, Bogáncs). Üj tájé­kozódási irányokat jelöl né­hány kísérletező szándék­ról árulkodó mű (Agyagka­tona, Solymász), filozofikus vénáját engedi szabadon (Napi hírek, Don Quijoí,?). s öröm látni, hogyan köze­lít újból az emberhez is (A mester, J. G. életfája, Fló­ra). Egy jól ismert természeti és emberi közeg olyan jelen idejű látlelete ez a tárlat, amely nem tagadja meg múltját, de a jövő felé nyit. X. JL Magasztosan szép, vallo­másos szóval indítja Erkel nemzeti operánknak, a Bánk bánnak híres áriáját: Hazám. S ez a címe (Ma Vlad) a cseh kortárs Bed­rich Smetana (már süketen komponált) szimfonikus cik­lusának, honnan a Moldvát mifelénk sem övezi szeré­nyebb népszerűség, úton-út­félen dúdolják ma is. Alig­ha véletlen azonosság. Program, ami a romantika talaján oly hasonló politi­kai tartalommal, meggyőző­déssel harcolt Közép- és Kelet-Európában a művé­szet nemzeti karakterének megteremtéséért Glinka oroszságával, Moniuszko lengyelségével, Erkel ma­gyarságával vagy éppen Smetana cseh patriotizmu­sával. A zene szabadság­harcának operai teremtmé­nyeiből máig elevenen hat az Ivan Szuszanyin, a Hal­ka. a Bánk és a Hunyadi László; ide sorol Az el­adott menyasszony is. Ez a sajátosan cseh nemzeti buf­fa évtizedekkel korábban ment már Szegeden. Most, hogy ismét fölcsendült a Zenés színházban, különös aktualitást kapott: a mű­velt világ idén emlékezik Smetanára, halálának év­százados fordulóján. Fiatal szerelmesekről szól a történet, természetesen, s a könnyebb hangvétel sej­tetni engedi, a pénz áll út­jukban. Érdekes módon azonban nem a lány nagy­ravágyó szülei képviselik feltétlenül az anyagi elő­nyökkel járó nász érveit, az érzelmek szabadságával szemben, hanem a házas­ságközvetítő. Ö akar min­denáron nyélbeütni egy. olyan frigyet, amit tulaj­donképpen senki sem eről­tet igazán, ennélfogva je­lentősebb konfliktus nincs, a tét mindössze Kecal le­szerelése. Ez a basszusba bújtatott ellen-Figaro (mert azért Beaumarchais—Mozart —Rossini figurája jó ügy érdekében húzza a hasznot) csupán a pénzt lesi. a busás honorárium reményében fo­gadást köt, befektetéstől sem riad vissza — ám a furfangos parasztfiú túljár az eszén, az „eladott meny­asszony" vevője maga az eladó lesz. Figarót írtam Kecal hasonmásának, visz­szavonnám máris. A zenei rokon inkább Dulcamara. Donizetti ravasz báj ital­árusa, minthogy a közép­és kelet-európai nemzeti daljátszást szorgalmazó ro­mantikus igyekezet nem utolsósorban innen, az olasz (és persze a francia nagy­operai) eredményekből pro­fitált. (Lásd: Erkel.) Mind­azonáltal Smetana muzsiká­ja mégis eredetien friss be­nyomást te6z a ma emberé­re is. A népi motívumokat bravúrosan öltözteti a mű­zene szimfonikus méltósá­gába, hangulatában meg­őrizve a cseh folklór mély­ről fölszakadó örömét vagy borongós kedélyhullámzá­sát; leginkább azonban ro­pogó ritmusát, ugrápdos dallamfordulatait, fesztelen boldogságóhajtását. (A víg­operára Liszt Ferenc hívta föl Smetana figyelmét.) Jelentékeny erőket moz­gósított a szegedi színház, hogy a lehetőségeihez mél­tón tisztelegjen a kompo­nista emlékének — és ter­mészetesen a közönségnek. A rendezés Premysl Kod­nak, a Prágai Nemzeti Színház művészének kezé­be tényleg jó helyre került, hisz koreográfus kolléganő­jével, Astrid Sturovával anyanyelvi szinten beszélik Smetanát: kettejük közre­működése érezhetően kihat az előadás egészére. Észre­vételeik, intencióik nyilván kedvezően befolyásolhatták a látvány megannyi tarto­zékát gondolom Varga Má­tyás díszleteit és Molnár Zsuzsa jelmezeit is. A vi­rágfüzérekben habfürdőző színpadkép, dekoratív elő­függönyével. totális hatásra törekvőn terpeszkedik ol­dalfaltól oldalfalig, ha már a mélységi tagozódást ob­jektív körülmények lehetet­lenítik. így is talál azon­ban módot Varga Mátyás belopni a cseréptetős falusi házak homlokzata közé a távoli dombok lankáit, hogy egy búcsúünnepiő falu kör­nyezeti panorámájának il­lúzióját ébressze föl. Kivált a színek kavalkádja fogja meg a nézőt Molnár Zsuzsa választékos jelmezein is. Az opera jellegéből adódóan megint sokan fordulnak meg a színpadon, ám ez a tömeg most rendezett, járá­sa célszerű, megkomponált. Hamvasak, csiszoltak, jel­legzetesek a táncok, e so­rok írójának mégis az apró belső mozgások ökonómiája, tervszerűsége okozott ko­moly meglepetést, minthogy eleddig általában mennyisé­gi jelenlétében tudta re­gisztrálni a kórust; létszá­ma most minőséget képvisel végre. Ehhez illően tartal­masam jól is szól (karigaz­gató: Molnár László), s mi­vel szerepe erősen meghatá­rozó. az előadás lényegi pontján érezni a készüle­tet. nincs megalkuvás. Re­mekül él Koci az ellenpon­tokkal. melyeket tálcán kí­nál a darab szerkezete. Ka­marajelenetek és táncos tö­megtablók vetésforgójában az intim pillanatokhoz ér­zelmi «borulásokat is enge­délyez. s tán a legtöbb, amit dicséretéül elmondha­tok. képes kitágítani a tere­pet. Hqsszú idő után elő­ször nem érezni, minő ki­csi ez a színpad voltaképp. Mozgalmas, hatásos a har­madik felvonás cirkuszjele­nete. a finálé befelé húzó­dó forgataga azonban ügye­fogyott, leesik sután, ahe­lyett, hogy fölívelne. Tem­peramentumosak Sturova táncai, alaposan fölpapri­kázzák a baletteseket. közü­lük Ábrahám Anikó tűnik ki. Obeffrank Géza kettős minőségében jegyzi a pre­miert. Fordításai jól éne­kelhetöek, szemléletesek, s bizonyára a textus is köz­rejátszik abban, ha többnyi­re érthető szöveggel dalol­nak. Zenei vezetése pedig igazán elsőrendű. Már a nyitánynál ízlelni a gondos próbák áldásos gyümölcsét/ a vonósok sistergő szólam­menetei kijátszottak, semmi hudlizáa. de tiszták a fúvó. sok is — egyáltalán szim­fonikusaink egészséges zenei ágyat fektetnek a színpadi vokálisok alá. Gregor József minden hájjal megkent méregkeve­rő, úgy ahogy van, ellen­állhatatlan. Gyönyörűsége­sen éneklő Kecálját. ha Smetana hallaná, tán más elbánásban részeltetné, sem­mint, hogy a falu kiebru­dalja. Szerepjátéka minden ízében a zenei feladathoz igazodik, annak meghosz­szabbítása, de akkor is ta­lál elfoglaltságot magának (történetesen tökmagot rág­csál). ha momentán nincs dolga, csak ott van. Az el­adott menyasszony Masenka érzelmi tortúráját bensősé- N gesen. nagy odaadással éli át Vámossy Éva. Mellette Réti Csaba Jánosa a sor­sára bízott, ám leteperhetet­len népi hős. kicsit a mi Kukorica Jancsink (minő névazonosság), amint önér­zetét büszkén lobogtatja. Ízlésesen mértéktartóak Ma­senka szülei. Halászi Éva és Gurbán János. Ingadozá­suk, tétovaságuk dramatur­giailag pontos kontrasztja a módos paraszt Micha há­zaspár. Karikó Teréz és Szakály Péter rátartiságá­nak. Az ügyefogyott Ven­celt. a kiszemelt vőlegényt Bárdi Sándor jeles karak­terformáló készséggel játsz­sza. Szabady József cir­kusrigazgatóia harsánv teli­találat, kacéran illeg-billeg Laczi Júlia Esmeraldáia. egv húron pendül velük Herczeg Ferenc Muff ko­médiása. Mit mondjak? Az operai évad búcsúpremierje üde élményt szerzett példás ze­nei és színpadi kidolgozott­ságával. Prágai vendégeink lótékonv injekcióval ser­kentették az egész kollektí­vát. s ha nem félnék a közhelyszerűen elcséoelt szónoki fordulatoktól. bíz­vást megkockáztatnám- va­lami ténvleg elkezdődött, mozdulni látszik — elsősor­ban a kemény eevüttes munkában Vas reménv ... Nikolénvi István Szegcdi szakmunkás­tanulók sikerei A szegedi 600. számú Ipari SzakmunkáskéDzőben rendezték meg a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyt. A szakmai versenyben, a kőműveseknél, hatodik he­lyet szerzett a szegedi Guóni Sándor, a telefon- és hálózatszerelők vetélkedőiét Csernák Ferenc nverte har­madik Farkas Imre (vala­! mennyien a 600. számú sze­; gedi intézet tanulói) A tantárgyi versenvek­i ben építőipari anyag- és gyártásismeretben nvert \ harmadik helyezést Maróti j József, a szegedi intézet ta­IhIkMB A költészet napjára Április 11-e. József Attila születésnapja, immár 21. alkalommal ünnepe a ma­gyar lírának. A költészet napja országszerte írók és j olvasók találkozóira kínál alkalmat. Az országos eseménysoro­zat megnyitóját a Művelt Nép Könyvterjesztő Válla­lat szervezésében április Id­én Iszkázon. Nagy László szülőfalujában tartják. Itt ez alkalomból a költő lak­ta eavkori házban emlék­múzeum nvílik. A hagyományokhoz híven a könyvkiadók több új kö­tetet jelentettek mes erre az alkalomra, s ezeket né­hánv könyvesboltban szer­zőik dedikálták. A Magvető Könyvkiadó a magvar líra ünnene alkal­mából ezúttal is kiadia fél­áron népszerű antológiáiét a —Szén versek 1983-as kötetét. j Mellette Bertók László és Parancs János műveivel bő­i vitette a verskedvelők könyvtárát, s Kalász. László ú.iabb kötete is várhatóan a boltokba kerül az ünneore. A Móra Ifiúsági Könyv­kiadó Móra Ferenc két mü­vével. Radnóti Miklósról szóló emlékkötettel. Gazdag Erzsi gyermekkönyvével va­lamint két elsőkötetes szer­ző: Rácz Péter és Petöcz András munkáival bővítette a kínálatot A szépirodalmi Könyvki­adó Horgas Béla Károáti Kamii. Petrőczi Éva. Tóth Judit és Gvóni Géza kötetét jelentette meg. s Ágai Ág­nes: Minden lehetséges című könyve is kenható lesz A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat rendhagyó ii odalomórákat hirdetett Pé-sre Komlóra S'ombat­hrirre. Székesfehérvárra. Szegedre Leninvárosba és Sonronba. Április 11-én az aikai művelődési köznontban Nagy László műveiből vers­mondó verseim rendeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom