Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

2 Vasárnap, 1984, április í.* • • Ötven sor Megdöglöttek a nyulak! Oda van mind! — rázott fel mély álmomból a szomszéd Béla bácsi. Ügy ug­rottam ki az ágyból, mintha puskából lóttek volna. Pizsamában, mezítláb rohantam az udvar végébe a csípős reggelen. A ketrecekben a kedvenc csincsillák békésen rágcsálták a tegnapi füvet. Én csak álltam s kezem feiével letöröltem a kövér könnycseppeket. Ti­zenegy-tizenkét évts lehettem. Április elseje volt. A bolondozások napja. a tréfacsinálók büntetlen ideie. Olyan, mint a mai. örültem, persze, boldog voltam hogy élnek a nyu­laim. de Béla bácsinak soha nem tudtam megbocsá­tani ezt az április elseiei tréfát. Később, az iskolában. különféle bolondságokat eszeltünk ki. Ezen a napon háttal ültünk a katedrának, s igencsak csodálkoztunk, amikor a fizikatanár anélkül, hogy egy arcizma is megrándult volna, az osztályterem végébe cipelte asz­talát. kísérleti eszközeit, és annak rendie és módja szerint megtartotta óráját. Aztán ezeken a napokon maskarába öltöztünk, válogatott tréfákon törtük a fe­jünket. világraszóló átverések híreit bújtuk ... Amikor az ember már ezekkel sem törődik iga­zán. akkor lesz felnőtt? Vagy mégsem? Inkább arról van szó. hogv ezek az április elsejei tréfák az életben hétköznapi átverésekké váltak Mert minek minősít­sük a sok boldogító ..Igen"-t. amikor a válási statisz­tikákat az orrunk alá dugják: mire gondoljunk, ami­kor közhírré teszik, hogv napjainkban a kereskede­lemben minden harmadik vásárlót becsapják: egy­szerű viccnek könyveljék-e el annak a családnak tag­jai a bútor előjegyzését, akik több mint fél éve az új lakás üres szobájában várják az értesítést; tréfál­nak-e a pékek a kiflibe sütött vörös fonállal? Hu­mornak szániák-e az építők a garanciális felmérése­ket hiszen néha még azt is megmondják ha nem fo­gadjuk el a javítás helyett árajánlatukat, akár be is perelhetjük őket. erre is föl vannak készülve, s egy­két évig elhúzódhat a dolog? Április elsejét érez-e a doppingolt magánépítkező, amikor a tüzépnél kika­cagiák. ha téglát, cserepet, ablakkeretet szeretne vá­sárolni?! Egyszóval, nálunk egy évben éppen 365 áp­rilis elseje van? Illetve, az idén 366! Milyen nagy­szerű is lenne a tréfa, ha az az egyetlen nap. a plusz, a szökőnap lenne a bolondozás, a viccek és átverések kurtára szabott ideje. Nem. dehogyis akarom én száműzni mindennapi életünkből a humort, a jókedvet, a viccet és a tré­fát. Ez fűszerezi az életet, vagy teszi néhány esetben elviselhetővé a nehézségeket. Szürke és sivár lenne nélküle a világ. Nem is beszélve arról, hogy népünk egvik éltető forrása éppen a jókedv. Irodalmunk, művészetünk, folklórkincsünk éppúgy teli van bolon­dozásokkal. ugratásbkkal. jóízű, néha vaskos történetek­kel. motívumokkal, mint ahogv nincs olyan esemény és nap. hogv ne születne új vicc ebben a tenyérnyi or­szágban. A dolog általában rendben is van mindaddig, amíg én viccelek meg valakit, vagy az a valaki má­sokat. Még az öniróniát is szívesebben vállaljuk, minthogy másoktól kellene elszenvednünk. Megannvi Cvrano él ebben a hazában, akik magukat kigúnyol­ják. ha kell. de hogy más tegye, azt nem tűrik el. Április elseje van. A tréfálkozások, bolondozások napja. Dobjuk el mára — legalább mára! — Cyrano­álarcunkat. feledjük ujabb átverési terveinket. Kü­lönben is a nvúlpaorikás után dy régen megtöröltük a szánkat: hiába fordítunk hátat, a dolgok elébünk jönnek; talán holnap másodikok leszünk az ABC pénztárgépénél: s nem lesz vörös fonál a reggeli kif­liben ... Tandi Lajos Az élő Gogol mos figurák viszont az orosz vidék tájait-eseménye­it-társadalmát feltérképezve, immár az ősi, „harmónia" vámszedőivé változva, a tel- oekében. jes ábrázolás tablóján vál- Az az időszak tanak valóra egy fokról fokra megvilágosodó prog­ramot. A hősöknek ez a változása a kívánatos kora- intézményei ellen mozgal­beli társadalmi fejlődés le- makkal fellépő Oroszország. Százhetvenöt éve, április elsején született Nyikolaj Gogol Velikije Szorocsinci­ben, a poltavai kormányzó­ságban. kozák kisnemesi csa­ládból. Ukrán környezetében népmesék, népdalok indítot­ták el útján, s lett az orosz próza és dráma nagyhatású mestere Diákos, kishivatalnokos külseje — a kor divatja hetetlenségének kritikai köz- hanem a vásárolja össae, mert így jobbagyokat birtokoló ne­mesnek hazudhatja magát, egy remélt bankkölcsön ér­amit Go­gol ábrázol, még nem a forradalmasodó. a cári des­potizmus és megkövesedett szerint fülig ereszkedő haj a kis bajusz — a senkiével össze nem téveszthető játékos-derűs tekintetű arc — és a gyakran elhangzó Dosztojevszkijtől származó mondás, hogy „Mindnyájan Gogol köpönyegéből bújtunk ki", alkalmas rá, hogy fel­idézze alakját a hazájától nyugatabbra eső tájakon is. Először Arany János fogad­ta szeretetébe a magyar ol­vasó számára, német nyelvű közvetítéssel, éppen A köpö­nyeg fordításával, amelynek megírása 1842, a fordítás évszáma pedig 1875. Akakijevics Akaki, A kö­pönyeg ..hőse" talán a leg­ismertebb gogoli figura, szo­rongásaival, egy egész élet értékeként megszerzett kö­penyével, köpönyegével, amelyet ellopnak tőle. A go­goli kisember tragédiája ez­zel be is teljesedik. Jelképnek érezzük ezt a köpenyt. A köpeny a min­den, amit felmutathat ön­maga és a világ számára a napi kötelességteljesítés mókuskerekébe kényszerült ember, akit megaláznák, aki kénytelen ezt eltűrni, mert nincs más, választása, mert ellenérzései csak a gondolatban, a napjait le­foglaló őrlődő, irreális pró­bálkozásokban nyilvánul­hatnak meg. Első írásaiban védi az alig kapitalizálódó Oroszor­szág XIX. századi vidéki idilljét. A köpönyeg szánni­való „hősével" eljut a vá­rosban. a hivatali szolgá­latban gyötrődő kisember zavarodottságának belső áb­rázolásáig. Mintha valami groteszk kifejlet jellemezné egymást követő hősei sorát. A városban a gogoli hősök vesztesek. A városi szélhá­legostobább feu­iésével egyenértékű. Magá- dális.csinovnyiki szolgaiéi­nak Gogolnak — a mesélés, küség világa. Gogolban élt ő az elmondás kényszerétől az igény, hogy a rossz ol­dal után a szépet, a fellel­hető jót is programszerűen mutassa be, de híres csele­kedete. a Holt lelkek máso­dikrésze kéziratainak elége­Utlörövezetai küldöttértekezletek A Magyar Üttörők Szö- nevelését, a szülőföld meg­vetsége Országos Elnökségé- szerettetését. a jó csapatha­nek határozata alapján a közigazgatási átszervezést követően országszerte úttö­rővezetői küldöttértekezlete. gyományok ápolását. vezetők VIII. konferenciáján elfogadott határozatoknak megfelelően dolgozzák ki a jövőben. A munkát pedig a következő összetételű veze­tés irányítja majd. Űttörő­„A jövőben kerüljön még jobban előtérbe az úttörő­ket tartottak a hét végén. Sözöságek^^emokretiz" e,nök' dr' Vándor «^ol/né, musának érvény^üdése V™"h — olvashatjuk a feladat­tervben. S ami még nagyon fontos: a szövetség vala­menn": gyerek számára ad­jon cselekvési lehetőséget: az úttörők és kisdobosok programját szervezze még inkább érdeklődésüknek megfelelően. és Kistelek úttörővezetői is összeültek, hogy megtárgyal­ják EZ Üttörővezetők VIII. országos konferenciáján el­fogadott határozatokból adó­dó helyi feladattervet, s megválasszák a területi út­törőéin öleségek tagjait. Titkár: Virágh Etelka. Az úttörőelnökség tagjai: Kar. dos Zoltánné. Horváth Ist­vánná. Harmath Istvánná. Balogh L ászióné. László Ilona. Heim Gézáné. Pig. niczki Sándor. Szegeden A küldöttértekezlet részt­vevői a városi elnökség fel­A Művelődési Házban megtartott küldöttértekezle­ten szintén megválasztották a városi jogú nagyközségi úttörőelnökség tagjait. A A Balázs Béla Üttörőház adattervét elfogadták, majd munk4t elnökként ördögné „ megválasztották a tisztség- Cargyáv Mária irányítja adott otthont a városi út­törővezető küldöttértekezlet­nek. A megjelent vendége­ket — közöttük Fodor Má­riát. a MUSZ Országos El­nökségének tagját. F. Tóth Máriát. az Űttörőközpont munkatársát. Harkai Jánost. a szegedi városi pártbizott­ság osztályvezető helyette­sét Csanádi Gézát, a váro­si tanács vb osztályvezető­viselőket Szeged város út- majd Titkár: Kalmár ' Ist­törőeSnöke továbbra is Sza- vánné. hó Ágnes ' ~ Az úttörőelnökség s lett. Titkárként tagjai: Ördögh Erzsébet, dr. Kókai Zoltán dolgozik a jö- KÓSIÓ Mária. Kiss Sándor­né Sz ivorecz Jánosné. Ko­pasz Mária Szailerné Mol­vőben. A városi úttörőel­nökség tagjai: Csanádi Gé­za Fodor Mária. Haász Jó­zsefné. Hetényiné Kulcsár Mária. Karmanóczki And­rasne. Kékes Szabó Andrea. Kovács Gábor. Masa Gézá­nar fal. Gabriella. Börcsök An­hajtott tehetségnek — a legtisztább, s nagyon szo­morú válasza. Ez groteszk, vitriolos, mű­vész: válasz is. Ha a külső — forradalmi — cselekvés teae annak keserű beismere­ábrázolása járhatatlan, a lé- f* hogy latta^ sajnos, csak lektani. a iránya nyílik meg. belső ábrázolás első rész igaz. A maró kritika: Doszto­Szatirikus, kirobbanó ka- jevszkij. Csehov, majd szá­cagásra ingerlő, sok ízzel telitalálatokkal jellemzett fi­gurák születnek, mint a köz­zadunkhan Bulgakov, Ilf és Petrov, Majakovszkij, sőt ismert Revizor (1836) utaz- napjaink sok tehetségének gatc csinovnyikja. aki felis- művei érzékeny kapcsolat­merve a csalások-hazugsá- ban vannak a gogoli szem­gok szövevényében élő vidé- lelettel. Gogol megkerülhe­ki cári hivatalnok butasá­gát és félelmét, szinte a dol­tetlen. A lélek nagy isme­rője. zseniális művész, aki­gok természetes meneténél nek önégető igazmondás­fogva aknázza ki az ebből kényszere tiszteletet és bá­szúmára adódó haszon tel- mulatót parancsol, jes tárházat. Vagy a Holt Ez a plebejus lelkek, ugyancsak utazgató tisztesség szélhámosa, Csicsikov, aki meghalt jobbágyok névsorát kihívás, és forradalmiság az élő Gogol. Konczek József Festménylelet Tizennyolc ismeretlen ere­detű, vizsgálatuk eddigi eredményéből ítélve értékes festrr-ényre bukkantak a szeksárdi Béri Balogh Ádám Múzeum épületében. A nem mindennapi lelet az intéz­mény képzőművészeti gyűj­teményének költözése köz­ben került elő. A stílusje­gyek alapján valósínü, hogy valamennyi XVIII—XIX. századi műalkotás*. A 18 közül három-három vallási témájú, a többi pedig egyházi és világ személyek­ről készült portré. Az egyik bibliai jelenetet ábrázoló ké­pet fára festette alkotója, ami abban a korban már ritkaságnak számított. Az egészalakos képmások pon­tosan datálhatok: a XVIII. század végén készültek. A megörökített személyek vi­selete is hitelesíti ezt az idő­pontot, mert valamennyiüket az e korra jellemző főúri ru­hában örökítette meg a mű­vész. A portrék közül a hat legnagyobb méretű kép — 120x130 centiméteresek — külön érdekessége. hogy egyetlen mester keze mun­kája. A képeket később Buda­pestre szállítják további szakértői vizsgálatra és res­taurálásra. Beható művészet­történeti elemzésük után visszakerülnek a szekszárdi múzeumba, és ott kiállítják őket. Szeged színháza -avagy kérdőjelek egy kérdőjel körűi Igencsak dicséretes vállal- középületei alcím alatt ol- lyck talán érzékeltetik, hogy koiásként szegedi bölcsész- vr.sható: „A városi színház, száz esztendeje sem mentek hallgatók több éves prog- Tervezte Fellner és Hellmer rundig simán a dolgok. Ta­rani megvalósítását kezde- építeszek. Építés kezdetett Ián arra is rádöbbentenek ményezték. A 100 éves sze- 18í2-ik év márczius havá. bennünket, hogy az, amit gedi színház múltját és je- ban. befejeztetett 1883 au- ma teltétlén értékként köny­lenét, épületét és szellemi- gusztusa. Került 440 000 frt- velünk el, nem is oly szép­ségét, egykori személyiségeit ba. ' Az építési napló be- löteien, s amikor a helyzet és mai művészeit, régi si- jegyzéseiből: „1882. szeptem. nem teljes ismeretében tü­kereket és mostani előadá- ler 16. derült idő, erös szél. relmetlenek vagyunk, gyak­sokat igyekeznek föltárni. Délután 6 órakor tartott ran igazságtalanok is. A be­megismertetni, népszerűsíte- meg az ünnepélyesen fel- mmetó másik blokkja a ni Egyszóval olyan szellemi díszített épületnél a szoká- színház bezárása körüli al­kalandokra hívnak, mely- sos kőműves bokréta ünne- lapolot tükrözi. Omladozó nck kiindulópontja és vég- pély Tisza Lajos kir. biztos homlokzat, málló vakolat, cél'a a város teátruma. ő Nagyméltósága, Pálfy Fe. lepus ztult belső terek, kri­Ebben a munkában segítő renc\ POÍ0árjnes£er az épí- tikán aluli színpadberende­t-.irsakra is találtak, együtt- tesl felügyelő bizottság tag- zesek folyosórészletek, olto­működésük eredménye az a joi ei számos előkelőség }e. zok. buferész jelzi - a dokumentumkiállítás, amely lenleteben. Dec. 18 eny- laikus szemlélő számára is he i do... A kofarago mun- — az indokolt dontest. S ka szünetel a munkások még egyet: milyen siralmas erőszakoskodása miatt." a színházépület játszó sze­S egy fontos szakmai mélyek és közönség nélkül! ezekben a napokban már látható a szegedi Sajtóház k'útijában. Szeged színháza 1S63—198? címmel. Ez az a bizonyos kérdőjel.' amelyet elemzés néhány részlete. feloldani, konkrét számra amely Az építési ipar című Működtető szellem meeharizmus híján! A kiállítás harmadik rész­lete a felújítás tervezési es kivitelezési munkálataiba bepillantást. Simon = lia a szegedi új színházat László fotóin érzékelhetők szmház épületénekrom tál ólról nézzük, a hon- azjk, a külső szemlélő szé­idcbeni metszetét reprezen- net az eoesz epulet csopor- mara föl sem mérhető, mun. tálják. Az évszázaddal eze- t0i,t0S0 es aranyai legjob- kálatok, amelyek a színház lőtti építkezés időszakát a ban áttekinthetők, az össz- átépítésével, megújulásával bezárás körülményeit és a benyomás határozottan ked- kapcsolatosak. Néhol egy felújítási munkálatok ma is tailc szakaszát. A tárlat a váltani vagy felkiáltójellé műszaki hetilap 1883. no­egyenesíteni sokak közös vember 25-i szamaban látott gondja és sürgető feladata, napvilágot es a szegedi szin­A kiállításon dokumentu- hazepuletet tette nagyító ala. enged mok, tervek és rajzok a " a benyomás határozottan ked- kapcsolatosak. Néhol vezőtlen . .. a homlokzat ki- mállásában is díszes oszlop kepzese nem egyszerű, de a remenvt, az összekötő felújítás terveit készítő szegényes." Az épület „szo­CSOMITERV tervezőinek, a murú , és bevégezetlen be­Bartók Béla Művelődési nyomást kelt... Egészében Kozpontnak es a Varosszé­kapcsot jelentheti a nagy felfordulásban; az állvány. e-dó és a daru gémje az építkezés gigantikus voltára pitő Egyesület aktivistáinak v(t3e kimondhatjuk, hogy a utal: egyes fotók akár szür­közös munkája. részletekben túlnyomó a jó, realista filmdíszleteknek is Figyelemre méltó sorokat ágy hogy a hiányokat elfe. beiilenének... S akibe szo­olvashatunk a korabeli ter- lenjük a szépnek szemléié- rult némi szárnyaló fantá raefzo(kh°Xratok) melletk f ^-és egyértel. zia.az az alaprajzon, a met­1353 október 14-re „ő felsé- niuen sikeresnek véli a ne- s*eten és Szekeres Mihály ge a király látogatása al- zőlér kialakítását és fölső- belsőépítész rajza kapcsán halmából" A feltámadt Sze- rakoztat sok értékes rész- el is képzelheti, milyen lesz ged címmel ünnepi emlék- letet Azt sem hallgatja el, a megújuló Szegedi Nemzeti lapot jelentettek meg. Eb­ben többek között fölsora­hogy bizonyos motívumok Színház. Mikor is? Az a bi­jét, Tóth Tamást, a városi ng palánkai Tiborné. Szek­KlSZ-bizottság első titkárát szárdi Istvánné. Talmácsi — Simon Márta levezető el- invánné. Tóth Klára. Valcz nok köszöntötte, majd Sza- Qyuláné. bó Ágnes városi úttörőelnök fűzőit szóbeli kiegészítést az írásban előterjesztett anyag­hoz A tegnapi tanácskozáson elhangzott, hogy az elkövet­kező 4 évben kiemelt fel­adatként kell kezelni a kis­Kisteleken A szegedi járás megszün­tetését követően alakúit meg a városi jogú nagyköz­ségi úttörőelnökség. A jövő clöbossk es úttörők politikai ieradatait, szinten az Uttoro­Vasas versmondók A salgótarjáni Kohász zül az egyik SZOT-díjas köl­Művelődési Központban ta- tő, illetve író alkotása volt. lálkozott szombaton a Va- A döntőbe harmincan jutot­sasszakszervezet 132 amatőr tak. közülük a legjobb 10 vers- és prózamondója, hogy versenyző részesült a Vasas­összemérje tehetségét, tudá- szakszervezet, a Salgótarjáni sát. A résztvevőknek három Kohászati Üzemek és a Ko­verset, illetve prózai művet hász Művelődési Központ kellett előadniuk, amelyek ko- altal ieiajanite.1 díjakból. keztatják az építkezések visszaköszönnek az építészet zanyos kérdőjel még nem eredményeit. A város saját régebbi munkáiról, a rutin oldható föl. De hogy köze­csckkenti az épület művé- lebb kerüljünk a válaszhoz, SÍI értékeit. „.. . Hellmer és a kiállításhoz kapcsolódva Fellner építészek ezen épü- április 12-én nyilvános be­letre kiváló gondot egyál- széigetést rendezünk, mé­táién nem is fordítottak, s lyen részt vesznek a terve­bér hányszor abbahagyták zők, a kivitelezők, a színház valami sikertelen részlet ja- vezetői, lapunk munkatár­vifásét, mintha csak az ju- sal, s mindenki, aki szívén toít volna eszükbe, hogy viseli e városképi jelentő­.Szegedre majd így is jó segű épület sorsát, újjászü­lesz." letésének fázisait. Mazsoiak a mukodi, me. x> L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom