Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-04 / 80. szám

57$»: Szerda, 1984. április 4. 56 SS9 mmm Hálózatfejlesztések, profilrendezés a kereskedelemben Az utóbbi években nagy változások mentek végbe a kereskedelemben. Ezek között jelentős a vásárlási körülmények javítása. Igaz, ezek a változások csak lassan és fokozatosan éreztetik hatásukat, mégis a vevők közérzetét jobbá teszik. Az elmúlt években számos új bolt, vendéglő, raktár, áruház létesült, de egyes vállalatok szolgáltatásainak bővülésével, belső szervezéssel is javultak a vásárlási körülmények. Az elmúlt három évben tervezett és megvalósult hálózatfejlesztésekről, a kereskedelmi egységek profilrendezéséről és a jövő feladatairól beszélgettünk farsang Lászlóné dr.-ral, a Csongrád megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjével. — Milyen hálózatfejlesztéseket irányozlak elő Csongrád megyében a VI. ötéves tervidőszakra, és ezekből eddia mi valósult meg? — A megyében a VI. ötéves tervidőszak hálózatfejlesztési tervirányzatában 24 ezer négyzetméter bővítés szerepel. Ebből körülbelül 3300 négyzetméter a különböző rekonstrukciók során történő bővítés. 21 ezer pedig teljesen új fejlesztés. Tanácsi fejlesztésből 8 ezer négyzetméter, vállalati forrásokból pedig 16 ezer valósul meg. A fejlesztések 80 százalékát a városokban irónvoztuk elő. s ebből 65 százalék kerül Szegedre. Fő célkitűzés. hogy a lakótelepeken és si városközpontokban főleg alapellátást biztosító ABC-áruházakat építsenek. Az elmúlt három év alatt 17 ezer négyzetméter alapterület-bővítést valósítottunk meg. s ebből 5 ezret a községekben. Szegeden tanácsi beruházással nyíltak ABC-áruházak az új lakóteleneken. így az. Északi városrész l/A. valamint a Rókusi l/A ütemnél. Az Északi városrészben hét bolt. a Felsővárosi lakótelepen pedig néav új bolt kezdte meg működését. Vállalati forrásból korszerűsítették a Széchenvj téri élelmiszerboltot. a nagyáruházban óra- és ajándékrész.leg nvflt. Divatcentrum vária a vásárlókat a Széchenyi téren, az Északi városrészben pedig' vendéflőt nyitott a Szeged és Vidéke Áfész. — A lakóházak felújításával összhangban sorra nyíltak az új vitetek Szcqeden. A nanuáruház beléná'ávrl pedig a belvárosi üzlethálózat vrofilrendezése is elkezdődött. Miért volt erre szükség? — A belvárosi üzlethálózat profilrendezésére külön tervet hagyott jóvá a Szeged városi Tanárs végrehaitó bizottsága. A profilrendezéssel valójában az. volt n cél, hogv a megszokott áruellátást nemcsak összességében. h-mem részleteiben, pz eevos árucsoportokban is megőrizzük, hogv a kínálat a lehetőségek határain belül választékában is megfeleljen a lakosság fizetőképes keresletének, azaz. m'ndenki megtelália a jövedelmének megfelelő cikke'ret. A profilrendezéssel nvflt meg a Széehenvi téren az Amfora tivcbolt. a Kár rász utcában a evőrt ruhagvár •mintaboltba. a Hódiköt mintabolt. a nőt divatholt helyén pedig az Ele«ant mintabolt. A Dugonics téren munkaruházati szaküzlet, a Tenin körúton n"dig az autóalkatrész holt helyén könwszak'iz.W oviit. \ Klauzál téren a lakóház felúiításával Parfüméria nvilik még az idén, szomszédságában pedig az Idegenforgalmi Hivatal reklám- és pronagandnirodája. A BaicsvZsilinszkv utcában a -volt bútorbolt felújítása folvamatbari van. itt. kors7«>rű snortbolt kezdi maid árusítását Jövőre vérható, a Kárász utcai rádió-villamossági és osillírbolt összevonása, a Nagv Jenő utcst Videoton bolt és a mellette levő Éva konfekciószaküzlet bővítése. A Tenin körúti Lurkó gyermekruházati holt helvén Delta szaküzlet nvilik, rádió, villamossági és elektroakusztikai cikkek minta utáni értékc«ftésével. A volt levéltár helyén a S'eped és Vidék0 Áfész sz'S-modell Vállalattal közösen tervez.l nagvobh. korszerűbb 300 négyzetméter nlant°rületű S-modell szaküzlet kialakítását. — A nagykereskedelmi vállalatok mennyiben vesznek részt bolthálózatuk fejlesztésében Szegeden? — Az Északi városrészben a Vidia és a Röviköt nyitott szaküzletet. A Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat a Módi butikot alakította ki a Kazinczy, utcában. A Tisza Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat és a Szegedi Éliker közösen üzemelteti a Diszkont Áruházat. A fonógyári úti nagykereskedelmi raktárházban az Amfora és a Déltex Vállalat raktári boltokat nyitott a lakosság és a közületek kiszolgálására. — Milyen hálózatfejlesztésekről számolhat be a megye többi városaiban és n községekben? — Hódmezővásárhelyen a Déltex, a Röviköt és a Cipőnagykereskedelmi Vállalat nyitott saját boltokat. A Kertvárosban és a mérleggyárral szemben korszerű AJBC-áruház épült. Szentesen, a Hámán Kató lakótelepen a Zöldért 700 négyzetméteres ABC-áruházat nyitott, a Kossuth utcában a Delta sport-, játék-, jármű- és barkácsboltot üzemeltet, korszerű bisztró várja vendégeit a belvárosban. Makón, a Lenin úton új élelmiszer, illatszer, ruházati és mezőgazdasági szakbolt épült, de új vendéglő, a Bárány utcai élelmiszerbolt és a Dózsa György utcai áfész mezőgazdasági szakbolt is az elmúlt három évben kezdte meg üzemelését. Csongrádon. a Felszabadulás utcában élelmiszer-, fotó-optika, óra-, ékszerboltot építettek, valamint a Szabadság téren húsbolt nyílt. Közös üzemeltetésben Csongrádon Diszkont Áruház is működik. A Zöldért vállalat ABCáruházat épít. az áfész pedig 700 négyzetméter alapterületű mezőgazdasági szakboltot. Folyamatban van az Erzsébet Szálloda felújítása is, konyháját pedig a gyermek- és diákétkeztetés ellátására bővítik. A községekben a hálózatfejlesztés jelentős hányadát az élelmiszerboltok korszerűsítése jelentette. így Eperjesen, Bordányban, Domaszéken. Üllésen, Pitvaroson. Felgyőn, Mártélyon, Mindszenten, Rúzsán nyílt élelmiszerbolt. Csanádpalotán és Derekegyházán pedig ABC-áruház. Mindszenten, Kisteleken, Pitvaroson és Csanádpalotán új vendéglő kezdte meg üzemelését. Mindszenten gyógyszertár, . Mórahalmon és Üllésen új vendéglő épül. — Szegeden 1984—85-ben még üzémbe helyezik a Dóm téren a levéltár földszintjén a 880 négyzetméter alapterületű korszerű ételbárt, az Odesszai körúti. a felsővárosi lakótelepi, a Szabadság téri és a makkosházd ABC-áruházakat, valamint a Vám téri mezőgazdasági áruházat. Az első három évben tervezett és terven kívüli vállalati beruházások együttesen, mintegy 70 százalékos teljesítést jelentenek a kereskedelmi egységek hálózatfejlesztésében. A jelen eredményeinek ismeretében minden biztosíték megvan arra. hogy eredményesen teljesítse fejlesztési feladatait a kereskedelem. BAGAMÉRY LÁSZLÓ Remények, realitások a bérklubban Nem volt még olyan bér- és keresetszabálvczási szisztéma, amelvet ne bíráltak volna szűkmarkúsága miatt. Mert ezek a rendszerek nemcsak arra valók, hogy ösztönözzenek, hanem arra is. hogv feltételekhez kössék, behatárolják a béremeléseket. A helyi kollektívák — és vezetőik is — viszont a kötöttségek oldásában, a személyi jövedelmek növelésében érdekeltek. Minél szorosabbak a kötöttségek, annál határozottabbak az őldási törekvések. A ielenlegi mozgástér pedig — az ismert gazdasági egyensúlyi viszonyok miatt — ugyancsak szűk. Legalábbis ami az adómentes fejlesztési lehetőségeket illeti. Beszűkült mozgástér Az adómentesen emelhető bérszínvonal elsősorban és döntő mértékben a vállalati jövedelmezőségtől függ. Ha a jövedelmezőségi mutató 10 százalék, akkor a vállalat 1.2 százalék. ha 20 százalék, akkor 2.4 százalék adómentes bérfejlesztéshez jut. De ne feledjük, hogv a jövedelmezőségi mutató kiemelkedő teljesítmény esetén is igen szerény Viszonyszám. hiszen a Számlálóban a nyereség, a nevezőben pedig az állóeszköz-állomány és az év során kifizetett bérek összege szerepel. Adómentes bérfeilesztésre használható továbbá a létszámcsökkentésből származó bérmegtakarítás 30—60 százaléka. A tapasztalatok szerint a teljesítmény alapián a legjobb vállalatok sem jutnak 4—5 százaléknál nagvobb adómentes bérfeilesztéshez. A kifeiezetten rosszul gazdálkodó, veszteséges vállalatok is megkapják viszont az 1.2 százalékos, illetve köznonti bérszabályozás esetén a 2.2—2.7 százalékos adómentes bérfejlesztést. Az adóköteles bérfejlesztés lehetőségeivel pedig a progresszíven növekedő adóterhek miatt az élen járó vállalatok sem tudftak igazán élni. Bizonyos fokú kitűrésre csupán a kísérleti bérszabályozás nvújt némi reménvt. Az Orion például tavaly 6.5. a Taurus Gumiipari Vállalat csaknem tíz százalékkal emelhette bérszínvonalát a kísérletek keretében. A mezőgazdaságban kezdődtek először bérszabályozási kísérletek. A baksai tsz volt az úttörő. 1980-ban. A következő esztendőben további hat mezőgazdasági termelőszövetkezet követte a példát. Az ígv szerzett tapasztalatok alapián tavaly már 92 mezőgazdasági nagyüzemben folytathattak tömeges kísérleteket. A népgazdaság többi ágában először 1983-ban összesen 29 vállalat — közülük legtöbben az építőiparból — kezdhetett el az úi kísérleti keresetszabályozás feltételei mellett dolgozni. Az úi szabályozásba bevont vállalatok és dolgozók köre 1984-ben jelentős mértékben tovább szélesedett. Jelenleg — a mezőgazdasági üzemeken felül — mintegy száz vállalat 350 ezer dolgozója tevékenykedik az általánostól eltérő szabályozási feltételek között. Olyan tömeges tapasztalatszerzésre nyílik így lehetőség, hogv helyesebb ma már a bérszabályozás egvik új formájáról, semmint kísérletekről beszélni. A klubtagság feltételei A bérszabályozási útkeresés az érdekelt kollektívák osztatlan helyeslésével és a kívülrekedtek irigykedésével találkozott mindenütt. Népszerűségére jellemző, hogy jelentkezőben. vállalkozóban nem volt hiány. Sőt válogatni lehetett a pályázók közül. Így csak azok léphettek be az úi bérklubba, amelyek leginkább megfeleltek a velük szemben támasztott követelménveknek. Ilyen követelmény a dinamikus gazdasági fejlődés, mindenekelőtt az egyensúly iavítását szolgáló, kiemelt tevékenységi körökben. A kellő színvonalú jövedelmezőség, amely megfelfelő fedezetet nyúit a béremelésekre. Fontos feltétele a megbízható árképzés, a vásárlók védelme, garancia a költségnövekedések áthárításával szemben. A belépés feltétele végül, hogv hatékony és összehangolt leeven a vállalaton belüli anyagi ösztönzés. Vagyis az a végső cél. hogv az átlagosnál gvorsabb bérnövekedés a dinamikus teljesítményjavulásra épüljön. Az ipari bérszabályozási kísérlet 1983-ban két modellel kezdődött. Az A" csoportba sorolt vállalatok munkaerőadót, nyereségadót fizetnek. Adóznak az átlagkeresetek után is s fizetik a városi és a községfejlesztési hozzájárulást. A ,,B'' csoportba besorolt vállalatok a felhasznált erőforrások és a nyereség után jövedelemadót, a dolgozók átlagkeresete után pedig kereseti adót fizetnek. Ez esetben sem csak a növekmény, hanem az éves kereset minden egyes forintja adóköteles. Végül 1984-ben megszületett a harmadik, a „C" variáció is. amelynél a kifizetett bérek után előre meghatározott feltételek szerint fizetik az adót. Vezérlő elv az ésszerűség Mindhárom modell közös vonása, hogy megszünteti a vállalati nyereség- és bérérdekeltség elkülönültségét, kettősségét. Vagyis a bérfejlesztést nem teszik külön mutatószámtól függővé, nem is határolják be mereven növekedését. A munkabért a termelés, az értékesítés egyik költségtényezőjének tekintik, az anyag, az energiaköltséghez, a felhasznált eszközállomány terheihez hasonlóan. Ahogyan az anyag- és az energiafelhasználás nincs külön szabályozva, ugyanúgy a bérfelhasználásban a kizárólagos vezérlő elv a gazdasági ésszerűség. Vagy is lehet ós érdemes jobban megfizetni a munkást, a műszakit, a vezetőt, ha a teljesítménynövekedés révén a bérköltségeknél (az adóterheket is figyelembe véve) nagyobb új érték a végeredmény. S a több érték nem feltétlenül több termék. A vállalati nyereséget lehet növelni anyag- és energiatakarékossággal. az. eszközök jobb kihasználásával, értékesebb jobb minőiégű. korszerűbb termék előállításával is. A gazdaság intenzív fejlesztése éppen ezeknek a minőségi tényezőknek a javítását feltételezi. Ettől függ az egész társadalmi, gazdasági haladásunk meggyorsítása, az áttérés arra a bizonyos új növekedési pályára. Ki fizesse a számlát? Fia ilyen jelentős előny, mondhatnánk a gazdaság sorsfordulója függ az ösztönzés új, merész lehetőségeitől, akkor miért nem határozottabban és előbb léptünk rá erre az útra? Először is ne legyenek illúzióink, ne abszolutizáljuk az anyagi ösztönzés szerepét: segítheti az Intenzív fejlesztés bonyolult ós időigényes feladatainak megoldását, de csodákra nem képes. Másodszor: változatlanul gondot okoz a vállalati teljesítmények mérése. Csak a külpiacokon tapasztalható érdemi verseny, tárgyilagos értékítélet. A hazai áralkuban a termelő, az eladó monopolhelyzete, diktátuma érvényesül. Harmadszor: a gazdálkodás költségérzékenysége igen alacson színvonalú, a személyi jövedelmek feltornúszására irányuló nyomás pedig igen erőteljes. A gazdasági kormányzat érthető óvatossággal számolja fel a bérszabályozás elosztó (az árualap és a vásárlóerő közt összhangot teremtő) funkcióját. Mert elejét kívánja venni az indokolatlan — a teljesítménnyel nem arányos — bérkiáramlásnak, az inflációs hatásoknak. Hogy az áremelések révén az egész' társadalom fizesse a vállalatok indokolatlan béremeléseinek a költségeit. Az átállás gondjai Vajon a vállalatok vezetői szintén kellő körültekintéssel vállalják és alkalmazzák az új feltételeket? Vagy csupán a régitől való szabadulás vezérli vállalkozásukat, mondván, hogy nem járhatnak rosszabbul? Ma még nehéz megnyugtató módon válaszolni. Egy év tapasztalata kevés. Akkor is, ha magasabb bérek mögött valós teljesítménytöbbletek állnak. Hiszen a már elért magasabb bérszintet az új feltételek közt nem kapják vissza ingyen a vállalatok. Elegendő nyereség kell ahhoz az idén, jövőre és azután is, hogy a már elért szintet megőrizhessük, sőt tovább fejleszthessék. A piackutatások, a prognózisok mégoly kedvező kilátásai sem jelentenek elég garanciát, a nyereség tartalékolása szükséges. Es ezen felül kell még nyereség a jövő megalapozására, fejlesztésére is. Vannak olyan vállalatok — köztük igen jól működőek és magas színvonalon jövedelmezőek —. amelyek e] sem tudják kezdeni az újfajta bérezést, mert növekvő nyereségüket leljes egészében leköti az igénybevett fejlesztési hitelek törlesztése. És lesznek olyan vállalatok, amelyek elkezdhették ugyan a bérek dinamikusabb emelését, de menet közben — kellő nyereségfedezet hiányában — a már elért színvonalhoz képest visszalépésre kényszerülnek majd. És vannak máris olyan vállalatok, amelyek mindiárt az első évber ..besoroltak", mert önmagában csupán a több bértől várták a hatásosabb ösztönzést, a jobb munkát, s nem igazították a belső érdekeltségi, elszámolási feltételeket a megnövekedett követelményekhez. Azt mondják, igen sok vállalati gazdasági munkaközösségben példamutató a fegyelem, a szervezettség és a hozzáértés. Nem várnak mindent fentről, részt vesznek a szervezésben, ha valakinek éppen nincs munkája, az nem jegyzi az állásidőt, segít a társainak. S aki nem veszi fel a diktált tempót, azt kiszorítják maguk közül. Ilyen hatásos csoportösztönzésnek nincs már akadálya száz ¡vállalatnál. 350 ezer dolgozónál, a főmunkaidőben sem. KOVÁCS JÖZSÉÍ: