Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-29 / 100. szám

2 Vasárnap, 1984. április 22. ló estét nyár... Bemutató a Kisszínházban Juhász Gyula-díjasok Régi meggyőződésem, hogy 1969 máig az utolsó parádé­san nagy esztendeje a leg­újabb kori magyar irodalom­nak : ekkor jelenik meg a Próféta voltál, szívem, lát napvilágot Konrád György regénye, A látogató, publi­kálja Moldova Az elbocsátott légiót, ebben az évben jut el először az olvasóhoz Déry Tibor Ítélet nincs-e — s még lehetne folytatni. És ek­kor jelenik meg a Rozsda­temető írójának új, szenzá­ciószámba menő műve is — a Jó estét nyár, jó estét sze­relem. Fejes Endre könyörtelen író. Nevezik szikárnak, kí­méletlenül pontosnak — ma­gam elsősorban nagyrealis­tának tartom, a szó időtlen­korszerű lukácsi értelmében. Az ő világa az ezerszer ál­dott VIII. kerülettől Hábet­lerék univerzumán át az utóbbi két-három évtized magyar valóságának szuper­éles kamerával rögzített tab­lóiig terjed, amelyeken az emberi tragédiák úgy moti­váltak, hogy a különféle tár­sadalmi anomáliák Erynni­szei magasodnak rajtuk, sötéten és átkokat oldó fé­nyességgel. A Jó estét nyár ... mindenekelőtt — próza. Olyan szépirodalmi alkotás, melynek sajátos montázs­technikája már-már csak jel­zésszintekből bont ki totális mondandókat, amelyben a formai jellegzetességek „ka­leidoszkóp-dialektikával" harmonizálnak a tartalom­mal. A Sötétkék ruhás fiú az új Magyarország tán legszá­nandóbb társadalmi áldoza­tainak egyike. Az újonnan keletkezett szociális ellent­mondásoké, a szinte abszurd helyzeteké, ahoj a személy­zetis a görög diplomatát ját­szó munkásfiúnak arra hi­vatkozik, hogy „ez a nép ál­lama", s a fiú, sajna, jogo­san érvelhet azzal, mi lehet­ne, ha tanulna („egy szar magyar mérnök"), így vi­szont, görög zászlóval a luxus éttermek asztalain, frakkban hajlonganak előtte, neki pedig — élet kell. Nem dőzsölés, nem üres pompa — „csak" tisztelet, megbecsü­lés. emberség. A forma, amit ennek elérésére választ, ter­mészetesen torz. sót, gyere­kesnek is mondható. Csak­hogy Viktor Edman félma­gyar-félangol hablatyolása mögül minduntalan elővil­lan az Elérhetetlen előtt fe­jet hajtani nem tudó, alap­jában véve tiszta ember da­cos tekintete: ez a fiú a Tel­jességre vágyna, mint min­den valamire való teremt­mény ezen a földön. S úgy próbálja elérni, ahogyan tud­ja, ahogyan látja, hogy le­het (ne). S ezen közben ta­lálkozik „ősmagyar" kispol­gárisággal és az övénél is szánandóbb elesettséggel (gondoljunk, csak a Házmes­ter finom érzékkel „belo­pott" figurájára) könyörte­len. egyébként szintén vég­ső soron védekező jellegű számítással (Karácsony Nagy Zsuzsanna), és testi-lelki nyomorúságban szenvedő, szeretetre vágyó női lélekkel (Varga Veronika). Ebben a világban tulajdonképpen mindenki áldozat. Ez a tény teszi olyan reálissá ezt a prózát, amely borotvával metszi elénk a magyar élet­ből a keserűen valóságízű szeletkéket. S mivel kényszerű fo­gyasztásra szánt életszeletek­ről van szó. a tartalom oly módon hat vissza ezúttal a formára, hogy a legfilmsze­rűbb magyar regény remekek egyike a Jó estet nyár. jó estét szerelem. Ám mivel a 6zínpad eszközei köztudottan alapjaikban eltérnek a filmétől, a fojtogató drámai­ságot érzékeltetni nem ép­pen könnyű feladat A „sok­váltásos" technika, a snitt­szerű, rengeteg, gyorsan vál­tozó minihelyszínből épít­kező szcenikai alapkoncep­ció persze sokat segíthet fő­ként, ha valóban gördülé­keny, gyors, ritmikus, dina­mikus és így a feszültséget a maximumig fokozni tudó. Ám vagy hét esztendeje a budapesti Vígszínházban úgy érezték, tán ez sem lehet elegendő — így lett musical (vagy illedelmesebben: „ze­nés játék") a Jó estét nyár . . ,-ból. Presszer Gábor ze­néje és Sztevanovity Dusán szövegei a tőlük megszokott daloktól, de még a tipus­musicalektol is jócskán kü­lönböző muzsikát eredmé­nyeztek: szinte tipikus brechti helyzeteongok kom­ponáltattak. viszonylag kor­szerű hangszerelésben, de fenntartván a legfőbb, min­dent eldöntő kérdést: a szín­padi „filmes technika" meg­felelő alkalmazásán túl a színészeknek sikerül-e hely­zeti szinkronban maradniuk, e dalokkal? Vagyis: képes-e ez az előadási forma vissza­adni Fejes művének drámai­ságát? Ez a régi. annak idején nagy sikert aratott budapesti produkció került most a Kis­színház színpadára. Sándor János rendező arra alapo­zott, ami egyedül lehetséges volt: a történés pillanataiból építkezett, szinte szó szerint követve mindvégig nemcsak az alapmű szövegét, de film­re képzelhető lehetséges asz­szociációit is. Hogy ez a ko­moly színpadi fantáziát és biztonságot követelő feladat most sikerült, alighanem an­nak köszönhető, hogy egy­fajta, régen tapasztalt, jó értelmű visszafogottság volt érezhető a szegedi teátrum­ban: végre teljesen végig­gondoltnak, s így meggyő­zőnek hatott az. alapkoncep­ció, nem voltak dinamikai zavarok és kilógó, a produk­ció természetes koherenciá­ját megbontó jelenetek és megoldások. Teljes értelem­ben egységes előadást lát­hattunk. nem többet és nem kevesebbet. Ami távolról sem jelent világszinházi ma­Hernádi Oszkár felvétele Kovács Zsolt (Sötétkék ruhás fiú) és Dobos Kati (Kará­csony Nagy Zsuzsanna) gasságokat, de — legalább — „viribus unitist" igen. (Ez is valami.) Kovács Zsolt alighanpm eddigi szegedi szerepeinek legérettebb, leginkább kidol­gozott alakítását nyújtotta. Teljesítménye teljesen ki­egyensúlyozottnak csak azért nem mondható, mert a hí­ressé lett dalos monológ, az 1 am Viktor igen hatásos drámaisága előtt és után időnként nem tudta elsöprő erővel elhitetni a különben jó érzékkel elsődlegesen szá­nandóra vett exdiplomata melósfiúfigura tetteinek moz­gatórugói között a bizonyta­lanságot. a félelmet és a té­velygések között megbúvó, dacos agresszivitást (például „a puszta kezemmel fojtom meg" kifakadásának erőt­lenségére gondolok), no meg a tragédiába torkolló vég el­viselhetetlen feszültségének nézőt székhez szögező, klasz­szikus drámába való erejét. Kovács akkor biztosítja a legélvezetesebb perceket, amikor a Sötétkék ruhás fiú „él": amikor ő maga Viktor Edman, „Scotch whisky Vat sixt.v-nine"-t rendelve és a lehetetlenbe belenyugodni nem tudó dunapataji „jó srác", Cinzanót hozva a rö­videsen „kitikkadó" ház­mesternek. Természetes, hogy ennyi­re egyszereplős darabban a többi színész elkerülhetetle­nül epizódistává lesz — mégis azért múlik különösen sok rajtuk, mert a minden­kori ellenponthangsúlyok erősítő gombjai kell jelent­sék. Hogy e ténykedésben igencsak eltérő teljesítmé­nyekkel találkozhattunk, nem nagy őröm ugyan, de dicsé­rőleg kell említeni Dobos Kati stílusos, bár tán kissé egysíkú Karácsony Nagy Zsuzsannáját, Csizmadia László kettő alakítását, Gal­kó Bence fodrászsegédjét, Herczeg Zsolt házmesterét és pincérét, és Szabó Ildikó Édesét. Külön kiemelendő a Varga Veronikát alakító fő­iskolás Juhász Róza. akit te­hetsége szép reményekre jo­gosít. Varga Mátyás díszle­tei teljes hűséggel szolgál­ták a produkciót és hasonló mondható el Molnár Zsuzsa jelmezeiről is. Domonkos László A Tömörkény brigád A KSZV újszegedi szövő­üzemében 1967-ben alakult a Tömörkény István Szocia­lista Brigád vezetője Szabó Sándorné. Azóta folyamato­san nyerték el a különböző szocialista brigád fokozato­kat. 1981-ben a Vállalat Ki­váló Brigádja kitüntetést. Évente kétoldalú szocialista szerződés keretében szemé­lyenként gépekre teszik meg vállalásaikat, melyet ta­valy 112 százalékra teljesí­tettek. Társadalmi munká­júk egy részét az üzemben végzik, de játékokat feste­nek, tartanak karban a gyá­ri és a szőregi óvodákban is. Tavaly három ötletüket dí­jazták, fogadták el, és to­vábbi két újításukat vezet­ték be. Nyolcukból öten ál­talános iskolai, hárman szakközépiskolai végzettsé­gűek. valamennyien szak­munkások, s az önképzés mellett szervezeti oktatási A Hensch brigád A Gabonatermesztési Ku­tató Intézet 14 tagú Hensch Árpád Szocialista Brigádja 1972-ben alakult, s azóta az intézeti munkaversenyben hét alkalommal nyerte el az aranykoszorús, egyszer pe­dig az Intézet Kiváló Bri­gád ja címet. Dr. Nagy Lász­ló vezetésével rendkívül in­intenziv kulturális munkát végeznek. Rendszeresen ta­lálkoznak képzőművészek­kel; jeles festőket, szobrá­szokat, fotóművészeket, gra­fikusokat, keramikusokat fo­gadtak művész-közönség ta­lálkozókon, megrendezték a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola négy véezős hall­gatójának kiállítását is. Eredményesen szerepeltek a MEDOSZ Alkotó ember pá­lyázaton. Tízéves művészet­pártoló tevékenységük anya­gából jubileumi kiállítást szerveztek, s rendszeres lá­togatói a múzeumi tárlatok­formákban, politikai okta­táson is részt vesznek. Rend­szeresen helytállnak a Mun­ka és műveltség vetélkedőn, ahol tavaly a megyei döntő­ig jutottak. Több képzőmű­vésszel tartanak rendszeres kapcsolatot, ellátogatnak ki­állításaikra. Közéleti tevé­kenységük is példás a szo­cialista demokrácia fóruma­in javaslatokkal, észrevéte­lekkel segítik a gazdasági vezetést. nak. valamint a különböző képzőművészeti seregszem­léknek. Mint fentebb jelez­tük, a bemutatkozáshoz elő­szerette:! biztosítanak fóru­mot fiatal tehetséges művé­szeknek. nem egyszer ama­tőröknek is. Nyolcan közép­iskolát, hatan egyetemet vé­geztek, többeknek tudomá­nyos fokozata van. Hatan a Mezőgazdaság Kiváló Dolgo­zoi. öten az Intézet Kivá'ó Dolgozói, egyikük Kiváló If­jú Szakember kitüntetést kapott. Az elmúlt 12- eszten­dőben ugyanennyi akadé­miai pályadíjat nyertek. Repülőorvosok A Szocialista Munka Intézete A Kecskeméten működő ¡nemzetközi hirű Repülő­orvosi Vizsgáló és Kutató Intézet másodszor nyerte el­a Szocialista Munka Intézete címet. Az ezzel járó okle­velet Lapos Mihály vezér­Őrnagy. a Magyar Néphad­sereg hadtápfőnökének első helyettese szombaton adta át Kovács Jenő orvos ezre­desnek. az intézet parancs­nokának. A kutatóintézet, amely 19 éve tölti be a speciális orvosgyógyászati feladatát, repülő-űrorvosi kísérleteket végez, újabban pedig a polgári gyógyászatot is se­gíti. Kutatásai eredménye­ként például ismertebbekké váltak a stresszhatásokból adódó betegségek, előrelép­tek a növényvédő szerek okozta mérgezések gyó­gyításában. Az intézetben alkalmassá­gi vizsgát tesznek a pilóta­növendékek. a honvédelmi szövetség repülős jelöltjei, az állandó és gyakorló vadászpilóták és itt kísérik figyelemmel egészségügyi ál­lapotukat. Külön orvoscso­port foglalkozik az űrgyó­gyászattal; munkájuk elis­merését jelzi, hogy tavaly jelentős részt vállalhattak az Interkozmosz Orvosbio­lógiai Kongresszus megren­dezéséből, amelynek Kecs­kemét adott otthont. SCukorkatermeiés A Nádudvari Kukorica­és Iparinövény-termelési Együttműködés taggazda­ságai részére meghirdetett termelési verseny az elmúlt esztendőben is több kukori­cét, valamint a nagy telje­sítményű gépek és kombáj­nok gazdaságosabb kihasz­nálását eredményezte. A verseny győzteseinek a ju­talmat szombaton Nádudva­ron. a rendszerközpontban Szabó István, a KITE el­nöke nyújtotta át. Tavaly 308 KITE-gazda­ságban több mint negyed­millió hektáron termeltek a partner gazdaságok kukori­cát. Az eltérő termőhelyi adottságok alapján három kategóriában értékelték a versenyt és adták ki a ju­talmat. A legjobb eredményt a Hajdú-Bihar megyei ál­mosdi Búzakalász Termelő­szövetkezetben érték el: 1216 hektárról több mint 11 tonnás átlagtermést takarí­tottak be. A lökösházi Ha­ladás Tsz-ben 10.62. a két­egyházi Béke Tsz-ben 10.47 tonna kukoricát termeltek hektáronként. A hibridku­korica vetőmagot termelő gazdaságok közül a nádud­vari Vörös Csillag Tsz ered­menye volt a lecybh. Budapestről került Sze­gedre 1965-ben. a KSZV üzemi lapjánál dolgozott. A Csongrád megyei Hírlapnak 1969 óta munkatársa, utóbb rovatvezetője. Elvégezte a marxista—leninista esti egyetem szakosítóját, az MSZMP politikai főiskolá­ján nappali tagozatos hall­gatóként tett államvizsgát Egy időben a Csongrád me­gyei Lapkiadó Vállalat szak­szervezeti bizottságának tit­kára volt; szerkesztőségének pártszervezetében 1976 óta alapszervezeti titkár. Mun­káját politikai felelősséggel, hozzáértéssel latja el. 1973­ban a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Munkástémájú riportjai, portréi, kivált publicisztikái olvasottak, népszerűek. A szakszervezeti munka nyil­vánosságának elve az ő tol­lán keresztül is érvényesül. Sokat tesz gyakorlatban is a munkahelyi művelődésért, előadásokat vállal, beszélge­téseket szervez. szocialista brigádokkal, hogv fölkészül­hessenek a Munka és mű­veltség vetelkedőkre. Veszélyes „lufik A hidrogéngázzal töltött léggömbök balesetveszélye­sek. mert robbanhatnak. A , BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága illetékesei­nek tájékoztatása szerint a közelmúltban több gyermek | sérült meg a felrobbant „lu­fiktól". Éppen ezért kérik a l május elsejei íetaomtiokai, az ünneplő közönséget, hogy 3—4 darabnál több lég­gömböt ne fogjanak cso­korba. mert az esetleges robbanás súlyos sérüléseket is okozhat. Javasolják: a léggömb zsinegje legalább 2—3 méteres legven. hogv a dohányosok cigarettájukkal ne érhessenek hozza. Bodő Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom