Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

2 Vasárnap, 1984, április í.* Fölszabadulásunk évfordulóján Koszorúzás, ünnepség Országszerte — így váro­sunkban is — megemlékez­nek hazánk felszabadulásá­nak 39. évfordulójáról. Sze­geden a központi ünnepség április 3-án, kedden este 7 urakor lesz a Zenés Szín­házban. Az MSZMP Szeged városi bizottsága. Szeged negyei városi tanácsa, a Hazafias Népfront Csongrád megyei és Szeged városi bi­zottsága, valamint az MSZBT Szeged városi tag­csoportjai által rendezett megemlékezésen Oláh Mik­lós. sz MSZMP Szeged vá­rosi bizottságának titkára mond beszédet. Az MSZMP Szeged városi bizottsága. Szeged megyei városi tanácsa, a Hazafias Népfront Szeged városi bi­zottsága és az MSZBT Szeged városi tagcsoportjai felszabadulásunk évforduló­ja tiszteletére koszorúzási ünnepséget rendeznek. A Széchenyi téri I—II. szovjet hősi emlékműveknél április 3-án, kedden 16 órakor, a Dugonics temetőben levő szovjet hősi emlékműnél áp­rilis 3-án. kedden 15 óra­kor. a Belvárosi temetőben levő román hősi emlékmű­nél április 3-án. kedden 15 órakor helyezik el a kegye­let virágait. adományozás A Mátravidéki Szénművek Vállalat kollektívája csapat­zászlót adományozott a ma­gyar néphadsereg egyik egységének. A csapatzászlót tegnap, szombaton délelőtt Egerben, a Dobó István té­ren megrendezett ünnepsé­gen Nemeth László, a válla­lat vezérigazgatója adta át Czeglédy Lajos alezredes­nek. az egység parancsno­kának. Ezt követően a csapat­zászlóra felkötötték a Hon­védelmi Minisztérium, az MSZMP Eger városi bizott­sága. a KISZ városi bizott­sága és a Mátravidéki Szén­művek Vállalat szalagját. szovjet gazdasági tárgyalások Március 26. és 31. között hazánkban tar­tózkodott Nyikolaj Bajbakov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke. A KGST tervezési együttműködési bizottságának el­nökeként részt vett a bizottság ülésén, majd tárgyalást folytatott Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettessel, az Országos Tervhivatal elnökével. A kétoldalú meg­beszélésen áttekintették az 1986—1990. évekre szóló gazdasági együttműködés leg­főbb kérdéseit. Tárgyaltak a szovjet ener­giahordozó- és nyersanyagszállításokról, valamint a magyar feldolgozóipar és me­zőgazdasági szállítás lehetőségéről. Megál­lapították, hogy az áruszállításokat az ed­digi együttműködésre alapozva, a két or­szág lehetőségeit, illetve szükségleteit fi­gyelembe véve kell továbbfejleszteni és bővíteni. Hangsúlyozták, hogy a gazdasági együttműködés további elmélyítését első­sorban a feldolgozóipari szakosítási és kooperációs kapcsolatok bővítésével kell megalapozni. Kádár János, az MSZMP KB első tit­kára és Havasi Ferenc, a PB tagja, a KB titkára pénteken szívélyes, baráti légkörű megbeszélést folytatott Nyikolaj Bajba­kowal. Nyikolaj Bajbakov találkozott Kapolyi László ipari miniszterrel, és előadást tar­tott a Magyar Tudományos Akadémián a kőolaj- és földgázkitermelés és -felhasz­nálás legújabb tudományos eredményeiről. A szovjet miniszterelnök-helyettes eluta­zása előtt megtekintette az országos teher­elosztót. ahol az ország villamosenergia­ellátásáról tájékoztatták. Nyikolaj Bajbakov szombaton elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren je­len volt Faluvégi Lajos miniszterelnök­helyettes és Vlagyimir Bazovszkij, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. Nem kell már maszekolni...!(?) „Ajánlattól a kivitelig" Nemrégiben a DÉLÉP összehívta mindazokat, akik jelenleg a vállalatnál kisvál­lalkozást. azaz VGM-et. vál­lalati gazdasági munkakö­zösségei vezetnek; akiket a vállalat szívesen rávenne VG.V1 alakítására — azaz a hiányszakmák brigádvezelő­it, és azokat a vállalati üz'emigazgatósági képvise­lőket. akik a VGM-eket fog­lalkoztatják. A vállalatnál a múlt. év végéig mintegy 47 VGM működött. 542 taggal, de hatósági jóváhagyás és a megalakulás szakaszában tan még 27 kisvállalkozási társulás 290 résztvevővel. A társasági szerződések elké­szítését. a hatósági eljárás költségeit és a jogi tanács­adást a vállalat szintén ma­gára vállalta. Ez meg is hozta az eredményt, az 198.3. evi ái bevételük 17.7 millió forint volt. és összesen 83 dolgozó egész évi munkáját pótolták. Természetesen problémák is adódtak a VGM-ek mun­kájában. de a vállalat szem­pontjából mégis az volt leg­lényegesebb. hogy a lakos­sag körében meglevő ma­gánlakás. magánházépítési kapacitásigény, azaz a ..ma­szekolás' lehető-ege. nagv elszívó hatast váltott ki az építőipari munkaerőre. Sok építőmunkás inkább azt vá­lasztotta keresetkiegészíté­sül, mint a VGM-ben való munkát. Pedig a maszekolás illegális, törvénytelen tevé­kenység a nem maszekok, azaz kisipari engedéllyel nem rendelkezők, nem adó­zok számára. A meglevő le­gális építőkapacitás egysze­rűen nem tud megbirkózni a sok föladattal. Többet és többen akarnak építeni, mint amennyit az iparenge­délyes kisiparosok el tud­nak végezni, s ezért virág­zik a kontáripar. Nem rossz eredménnyel, nem is rossz hatékonysággal. A EÉLÉP meglevő és ala­kítandó VGM-jei segítségé­vel megpróbál segíteni ezen a bajon. A probléma ugyan­is íehegzetesen olyan, amit a nagyvállalat, a maga ha­talmas apparátusának moz­gatásával soha nem tud megoiáeni. A DÉLÉP-nek. mint vállalatnak felvonulá­sa. igeri költségessé és ala­csony hatékonyságúvá tenné egy-egv magánház hagyomá­nyos anvagból, kézműipari technológiával való építését. A I ELEP nem erre szako­sodott. Kisvállalkozói azon­ban gyorsan és rugalmasan ki tudják elégíteni a lakos­sági igényeket. De közben, mind a kisvállalkozás tag­jainak. mind az építtető szamara a legalitás, a meg­bízhatóság a garancia biz­tonságát nyújtja a vállalat. Kzeitnek a feladatoknak lebonyolítására — és termé­szetesen a belső vállalati ügyek intézésére is. a DÉ­LÉP megalakítja a kisvál­lalkozói irodát, amely a la­kosság számára vállalkozói tevékenységet is folvtat . Ajánlattételtől a kivite'íg" jelszóval, a VGM-ek szabad kapacitásának határáig. A VGM-ek előtt széles és gazdag tevékenységi válto­zatok állnak. Ezek közül a lakosságot érintő tevékeny­ségi lehetőségek, például a hiányzó vasbetontermékek gyártása, értékesítése: jár­dalap kerítésoszlop, vízóra­aknák áthidalóaerendák. ti­pizált födémgerendák, transzportbeton es habarcs értékesítése, munkagépek kölcsönzése, zsaluzat bérlet­beadása. a selejt- és elfekvő anyagok értékesítése. A vál­lalattól beszerezhető anya­gokat lehetőleg be is építik. Az épületeket elsősorban ,.zöldág"-ig építik föl. de ha van rá igény és kapacitás, vállalnak a VGM-ek telies kivitelezést is. Lakossági közmű- és gázvezetéket is építhetnek. A Kisvállalkozói Iroda nemcsak a VGM-ek által szerzett megrendeléseket in­tézi. hanem a hozzáforduló megrendelők számára VGM­kapacitást is szerez. Ezen kívül lebonyolítja a mun­kát, ha több VGM van ben­ne. munkájuk összhangját biztosítja, koordinálja. A le­hetőség szerint biztosítja a munkához az anyagokat és a gépeket, eszközöket. Ellen­őrzi a kivitelezői munkát, lefolytatja a műszaki át­adást, igazolja a számlákat és gondoskodik az átutalá­sokról. A megrendelőnek leszámlázza az elvégzett munkát, begyűjti a selejt­es használható hulladék­anyagot és böngészdét nyit a lakosság számára. Kezdeményezésével a DÉ­LEP mind saját, mind a vállalati dolgozók, mind a megrendelők erdekét kíván­ja szolgálni. F. D. Ön például mii kockáztat? — Szerintem kockázatról akkor beszélhetünk, ha na­gyot lehet nyerni vagy na­gyot lehet bukni. A többi csak amolyan „kockázgatás". A kérdés úgy merül fel: van-e nálunk egyáltalán le­hetőség az igazi kockázat­vállalásra? A mi gazdasági körülményeink nem enge­dik meg. hogy egy-egy ve­zető oiyan „csínbe" menjen, ahol nagyot lehet nyerni, vagy bukni. Nálunk az alap­elvárás az egyenletesség. Minden évben fejlődni egy kicsit. Elismerjük, hogy van tőkés gazdasági válság, azt is. hogy ez hatással van a mi gazdaságunkra — logikus következményét, az eredmé­nyek hullámzását viszont nem akarjuk elismerni. Per­sze van egv alapvető kü­lönbség a tőkés meg a szo­cialista vállalati vezető kö­zött: a tőkés a saját eszkö­zeit kockáztatja, nálunk vi­szont a nép rábízott vagyo­nát, egy-egy kollektíva bol­dogulását. Nálunk csak a magánéletben lehet valóban bátor az ember. — Nincs itt valami ellent­mondás? A központi irányí­tó szervek nijilatkozataikban bátrabb vállalkozásra, na­gyobb káckázatvállalásra serkentik a vállalatokat. — Nincs kifutási idejük a kísérleteknek. Nem lehet té­vedni. Kockáztatna az em­ber azzal, hogy lecseréli a termékszerkezetet. Ha első évben nem jön meg leg­alább az a hatás, ami a vál­toztatás nélküli kényelmes munkát kísérné, máris visz­szakérdezgetnek: jó volt ez? Pedig egy új termék piaci bevezetéséhez idő kell. Vagv a vidéki ipartelepítések ügye: nálunk elvárják, hogy már az első-második évben úgy üzemeljen a kitelepített részleg, mint ahol fél évszá­zados ipari hagyományok, ta­pasztalatok halmozódtak fel. — A példái csak megerő­sítik c.z elvárások „kétarcú­ságát". — Ugyanaz a szerv, ame­lyik biztat a tőkés export növelésére, visszafogja az importot. Holott, akik ott ülnek, nagyon jól tudják, hogy a többletexport a leg­több vállalatnál csak több­letimport árán valósulhat meg. Vagv: azt mondják a vállalatnak. gazdálkodjon önállóan. Menjen a bank­hoz. ha nincs pénze. Tizen­három százalékos kamatra kapja a hitelt. Az olyan termelés, amelynek 13 szá­zalékos haszna van. már na­gyon jónak számít Magyar­országon. De ez mind hagy­ján: mert még a 13 száza­Pusztai Dénes a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat gazdasági igazgatója. Életkora: 38 év Iskolai végzettsége: Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Marxista— Leninista Egyetem politikai gazdaságtan szakosítója. Szakképzettsége: okleveles üzemgazdász, 15 éve dolgozik a vállalatnál, belső ellenőr, számviteli csoport­vezető, osztályvezető, az jüszegedi szövőgyár főkönwelőie. maid a KSZV gazdasági igazgatója. Hallottam, hogy... ... az időiárástól függet­lenül igazán meleg lesz ezen a hét ve­gén vagv hatvan la­kaiba p az ürhaiós utcában A Tarján bisztró mosoga­tóedénvei mellett sem lehet megfázni. A r>.em kerl többlet hő a csapból folvó forró víz hűtéséből szárma­zik. Sőt. az itt lakók három napig még arra a bizonvos helyre is meleg vízzel telt vödörrel a kezükben men­nek. A történet pénteken dél körül kezdődött. A Buda­pesti körút építkezésén dolgozó egyik munkásén elszakította a vízvezetéket. Órákon keresztül ömlött a víz a körútra még a kör­nyező mellékutcák is meg­teltek friss ivóvízzel. Az építők tettüket szemérme­sen elhallgatták a Vízmü­vek üEve'ete előtt Letelt a munkaidő. Hétfő reggelig aztán egvetlen munkást sem látni a KÉV dolgozói közül a körnvéken. A Vízművek hibabejelen­tő szolgálata nénteken dé1­után négv óra körül tud­ta meg. hogv ivóvízben fürdik a lakótelep utcáinak egv része. Ekkor már ná­luk is alig volt munkára fogható ember Annvian azért még dolgoztak, hogv a főcsapokat el tudták zár­ni. Ügyeletük szombaton délelőtt elmondta. hogv semmi bai sincs, mert a lakásokban és a vendéglá­tóipar! egységben forró víz igazan , bőven van A hét végi munkára nekik ártón nincs kaoacitásuk. Maid jő a hé1 fő reggel és akkor gébekkel, megfelelő kapa­citással felvonulnak és evorsan elhárítják a hibát Az ő kárukat a KÉV egé­szen bizto=an megtéríti. Több száz lakó és ió né­hánv dolgozó nedés egészen b'ztosen három napig (a pihenőnapokon!) bosszan­kodik a relatív vízhiánv miatt. Az úisneokban az energiamegtakarításban el­ért eredménvekről is olvas­hatnak. A környezetükben nedig hekto'íterszám hűl forró víz. Néhánvan meg­nróbálják a feleslegesen a levegőbe engedett hőt ólai­ra. gázro és szénre átszá­mítani. Ügv lát=zik. van­nak rpég vállalatok ara°­Iveknek az ene-gintakaré­kosság és a szolgáltatások mmőséffe csrk a munkana­pokon számít. B. I. lékra is későn kapja meg a pénzt a vállalat, sokszor. Tudom, a baknál sem any­nyira szándék, mint lehető­ség kérdése ez. de a sok­féle hatás végül odavezet, hogy a vállalati vezetőnek kezét-lábát megkötik, miköz­ben arra biztatják, hogy gaz­dálkodjon' önállóan. — A központi irányítás azt mondja, a meglevő le­hetőségeiket sem használják ki a vállalatok. — Mas a népgazdasági, más a vállalat, más az egyes üzemek, megint más az egyének érdeke. Elfoga­dom. hogy ezek közelítésére kell a szabályozó rendszer. Azt is elfogadom, hogv ez gyakran változzék. Változik a világ, ezeket a változáso­kat Időben kell közvetíteni. Azt hiányolom hogy a sza­bályozórendszer nem komp­lex mc'don változik, hanem elemenként. Egyes elemei egymásnak is ellentmon­danak, s hátráltatják a rendszer egészének érvénye­sülését. A másik gondom, hogv nem készítik elő és rosszul időzítik a változta­tásokat. Nálunk a végső pil­lanatig semmi sem bizonyos. A készülő változásokról on­nan értesülünk, hogy meg­szaporodnak a központi elő­adások. Egyik előadó is ki­kottyant valamit, a másik is. Fa rákérdezünk, azt felelik, már a nyomdában van a rendelet, de még nem biz­tos. hogy megjelenik. És még egv kívánság: boldog lennék ha egvszer úgv szö­vegeznék a jogszabályokat, hogy első olvasásra megért­sük. mit is akar a jogal­kotó. — Egy példa • erősítené az elmondottakat... — Változott az amortizá­cióval kapcsolatos szabályo­zás Áttekinthetőbb lett, lo­gikusabb. szabadabb kezet kaptunk. Megkönnyíti az állóeszköz-selejtezést. azzal együtt a termékváltást. A következő évi terveket ok­tóberben. novemberben el kell készíteni. Megkaptuk az új jogszabályt február­ban. Ha időben tudtuk vol­na. másként alakítjuk a fej­lesztési terveinket. Az a mi­nimum. hogy a terveket át kell dolgozni. Mindig van módosulás, ha egyszer elma­radna. már hiányozna is a terveteknek. De erre az év­re ezzel piacokat lehet ve­szíteni. Pedig elképzelhető, hogv a döntés már akkor megvolt amikor mi a 84-es esztendőt tervezni kezdtük. — Milyen speciális voná­sok jellemzik a KSZV-t? — Vállalatunjc döntő többségben ipari továbbiéi. használásra szolgáló termé­keket és csomagolóanyago­kat állít elő. A közvetlen fogyasztói piaccal viszonylag kevés a kapcsolata. A mi lehetőségeinket behatárolják a továbbfelhasználók piaci lehetőségei. Termékeink je­lentős hánvada a KGST ke­letében. államközi szerződé­sek szerint, valamint tőkés piacon talál gazdára. Nem tudjuk, hogy termékünknek mi a népgazdasági ellenté­tele. Vállalatunknak az ár nem alku kérdése. Árat szá­mottevően emelni csak új terméknél lehet — esetlee. Szocialista exportunkat el­ismeri a népgazdaság a ter­meléskorszerűsítési támo­gatással — de ez a belföldi jövedelmezőségnek csak egy részét adja vissza. A szo­cialista piac viszont hosszú távú biztonságot jelent, ha ütemesen és jó minőségben szállítunk. — Van-e ebben a helyzet­ben tere a kockázatvállalás­nak? — Van. Jóval több, mint amit kihasználunk. Kényel­mesek vagyunk. Az ember azt szereti, ha ráteszik egy sínre, és meglökik. Akkor gurul. De ha már a váltó­hoz ér. elkezd csattogni. És manapság egvre sűrűbben vannak váltók. Valahol a vállalatok egymás közti rossz kapcsolata Is erre, a társadalomban eluralkodó közönyre vezethető vissza Nem azt mondom, hogv „szprelemből" segítsenek egymáson. A közös érdekelt­ségteremtés hiányzik. Jön egy cég. hogy gyorsan gyártsanak le nekik vala­mit mert azon múlik, hogy betör-e egy új piacra, meg­köt-e egy jó üzletet. Most mi van? Nem foglalkoznak vele. Mennyivel más lenne, ha azt mondanák: ha meg­fizeted. megcsináljuk, mind­ketten jól járunk. És két oldalról lehetne dönteni, mérlegelni, kinek mennyit ér meg ez a dolog. — Pusztai Dénes például mit kockáztat? Mint gazda­sági szakember, és mint olyan vezető, aki nem az el­ső helyen áll a vállalati hierarchiában? — Nálunk a tevékenységi körök pontosan elhatároltak. Megkapom a vállalati lehe­tőségekből adódó maximális szabadságot. Munkámban óriási szerepe van a prog­nosztizálásnak, Erre épül a termelés, a kereskedelempo­litika. Ehhez a külső-belső helyzetet naprakészen kell ismerni. Nem elég kimon­dani, jövőre emeljük az árat. azt is jól meg kell ítélni, mennyit fogad el a piac. Egy másik kockázati tényező: a 83-ban bevezetett új anyagi ösztönzési rend­szer. A beszűkült bérfejlesz­tési lehetőségek között oda adjunk többet, ahol hatéko­nyabb a termelés. — Mi ebben a kockázat? — Hogy jól határozzuk-e meg a követelménveket. Hogy valóban az kapjon többet, aki többel járul hozzá a vállalati eredmé­nyek javításához. Az egész rendszer erkölcsi, politikai elfogadtatása. Az emberek gyanakvóak: azt mondják, nem biztos, hogv ez jó ne­kem ítészt veszünk továbbá olvan pályázatokban, ame­lyek bizonyos feltételek tel­jesítése esetén szabadabb áremelést, illetve béremelést tesznek lehetővé. Az én sze­lepem gvakran nem a vég­ső döntés, hanem a javas­latok elkészítése. Ezek kidol­gozása is számos döntést igényel, ha végül elfogad­ják, értékítéletet csak utó­lag, gyakorlati megvalósulás után lehet mondani róla. — Mit nyerhet, mit ve­szíthet? — Nyerhetek szakmai-ve­zetői megbecsülést, egzisz­tenciális biztonságot — s na a prémiumfeladataimat tel­jesítem kaphatok valameny­nyl pénzt is. Ha rosszul döntök vagy lényeges dön­téseket rosszul készítek elő; akkor mindezeket elveszít­hetem, Tanács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom