Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-27 / 98. szám

Pénteîc, 1984. április 27. 5 Szegeden Belgyógyászok vándorgyűlése Első alkalommal rendezte meg Szegeden a Magyar Belgyógyász Társaság délmagyarországi decentruma a már hagyományossá vált, evenként megtartott tudományos tanácskozását A tegnap, csütörtökön kezdődött kétnapos XV. vándorgyűlésnek a SZOTE oktatási épülete és a SZAB-székház adott otthont A konferencia első napján, tegnap, dr. Irányi János. címzetes egyetemi docens. a dél-magyarországi decentrum elnöke köszöntötte az elnökség tagjait a megjelenteket köztük dr. Trencséni Tibor egyetemi tanárt a Magyar Belgyógyász Társaság vezetőségi tagját a megyei pártbizottság képviseletében dr. Sebe János osztályvezetőt dr. Székely Sándort, a Magyar Szocialista Munkáspárt városi bizottságának titkárát, és Szabó G. Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét Papp Gyula, a városi tanács elnöke a vendéglátó város nevében üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Egyebek között szólt az egész társadalom és az orvosok — betegségek megelőzését célzó — közös feladatáról, egymásra utaltságukról, majd sikeres munkát kívánt a vándorgyűlésnek. Dr. Cserháti István, a SZOTE rektorhelyettese reményét fejezte ki: a belgyógyászok tanácskozása az egészségügyi ellátás és oktatás színvonalának további javítását eredményezi majd. A szervező bizottság ügyvezetője, dr. Szarvas Ferenc címzetes egyetemi tanár hangsúlyozta: szükség van az évenként megrendezendő általános belgyógyászkongresszusokra, hiszen — a specializálódás ellenére — az általános orvos, az üzemi orvos ezután is csak átfogó belgyógyászati ismeretek birtokában képes eredményes munkát végezni. A tudományos programban tegnap 26 előadás hangzott el. A vándorgyűlés ma kerekasztal-megbeszéléssel folytatja munkáját, majd újabb 24 előadást hallgatnak meg a vándorgyűlés résztvevői. A peremkerületek, kistelepülések áruellátási helyzete A Fogyasztók megyei Tanacsa tegnap, csütörtökön délelőtt tartotta értekezletét a Hazafias Népfront megyei titkárságának tanácskozó termében. A peremkerületek és kistelepülések vásárlási körülményeit, szokásait vitatták meg. Az értekezleten megjelent Farsang Lászióné dr„ a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. — A fogyasztói érdekvédelem sokrétűségének egyik fontos részterülete a lakossági ellátás. Ezen belül is a peremkerületek és kisebb települések — főleg élelmiszer-kereskedelmi — ellátásának helyzetét vizsgáltuk — kezdte beszámolóját Kopasz Józsefné, a Fogyasztók megyei Tanácsának elnöke, majd így folytatta: — Közel száz boltot ellenőriztünk öt városban, Szegeden, Makón, Csongrádon, Szentesen, Hódmezővásárhelyen és 39 községben. Az üzletek 92 százaléka élelmiszer, 8 százaléka pedig iparcikkbolt volt Amikor a boltok alapterületét vizsgáltuk, elég szélsőséges adatokkal találkoztunk. Eladóterét tekintve 3—200 négyzetméterig, minél kisebb a település, annál kedvezőtlenebb. Ez pedig behatárolja az áruválasztékot és a vásárlási körülményeket is. Ezekben az egységekben az úgynevezett napi cikkéken kívül mást vásárolni nem lehet. A választék is szűkös, hiszen hentesáru és tej, tejÉletszeletek, nagyítva Ha: Fejes-bemutató a Kisszínházban A plakátokon az áll, hogy „akció" legyen élesen jelen április 27-én, azaz ma este a színpadon, így biztosítva 7 órakor mutatják be Fejes a drámai hatást. Ez a,,fél Endre Jó estét nyár, jó es- play back" eljárás, amivel tet szerelem című művét, most próbálkozunk, előkíKovács Zsolt, a még főisko- sérlete is egy távolabbi stíléi hallgató Janisch Éva, lustörekvésoiek, egyfajta, ha Csizmadia László, Szabó II- úgy tetszik, „formabontóbb" dikó, Király Levente, Do- színpadi technika alkalmabos Kati és Fodor Zsóka zásának. Előgyaikorlat egy főszereplésével, Varga Má- nagyobb lélegzetű elképzetyas díszleteivel a Kisszín- léshez. Bizonyos jelenetekházban. Az először 1969-ben nél a dramaturgiai szituáció megjelent regény Presser teljes folyamatosságát igyekGábor ós Sztevanovity Du- szünk fölvállalni, máskor sán által „musicalesített" színpadi változatát annak „éles vágásokat", átúsztatáidején a fővárosban nagy sisokat" de erről inkább kerrel játszották, és Sándor győződjön meg János rendező azt mondja: az előadáson. a színházi előadás adottságainak sokkal inkább megfelel ez a műfaj, hiszen az alapműben monológok nemigen találhatók, s a zenére transzponált mondandó szcenikailag megfelelően tudja érzékeltetni a darab drámaiságát. — Ml indokolta a választást? közönség D. L. termék tartására, választék biztosítására megfelelő hűtőtérrel nem rendelkeznek. — A boltok zöme szabadkasszás (66,7 százalék), negyede szoros elszámolású és csak 9,5 százaléka szerződéses. A legnagyobb gondot az akadozó áruellátás, a szűkös eladótér és a raktározási lehetőség hiánya okozza. Sok panasz érkezett a Pl ÉRT Vállalatra a szállítások nemteljesítése miatt, a FÜSZÉRT-re a kurrens cikkek hiánya, a Likőripari Vállalatra a kommerszáruk hiánya és a BOV-ra a minőségi kifogások miatt. A hiánycikkek listáján állandóan visszatérő a papíráru (W. C.papír, papír zsebkendő), mosó- és mosogatószerek, déligyümölcs, háztartási keksz, húskészítmények, szárazáru, üdítő itaí, Otthon-kávé, csirkeaprólék, minőségi kenyér. — A peremkerületek és kistelepülések boltjai a megrendelések 65—70 százalékát kapják meg. Ezeken a helyeken programozott szállításról nem beszélhetünk. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter egy korábbi tájékoztatóján elmondta, hogy a kereskedelemben kiemelt feladat az alapellátás javítása, ezen belül a napi szükségletek biztosítása, a j kistelepülések ellátása. Éppen ezért is sürgető intézkedést követel a szállító és ellátó vállalatok érdekegyezrtetése, hogy a peremkerületeken és kistelepüléseken lakók is megfelelő ellátást, kínálatot, választékot kapjanak a kereskedelemtől. B. L. A wárosi tanács vb üléséről jelentjük Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén néhány előterjesztést tárgyalt, maid munkaprogramiának megfelelően, két fontos témát tűzött napirendre. Az előterjesztések sorából kiemeljük, hogv a testület megállapította a tanácsi értékesítésű lakások idei eladási árát: a fő napirendet pedig a város szennyvízelvezetésének helyzete. a csatornaépítés lehetőségének vizsgálata és a Szegedi Elektromos Karbantartó Kisvállalat (SZELKA) működése, lakossági szolgáltató tevékenysége képezte. Egy négyzetméter: 9700 forint Egy korábbi miniszteri rendelet szerint 1981 óta a tanács végrehajtó bizottságának feladata a tanácsi értékesítésű lakások eladási árának megállapítása. Idén 120 ilyen lakás épül Szegeden, mégpedig Felső város IV. építési ütemében (Pille utca, Molnár utca). Az eladási árat az épitési nettó költségből, az e lakástípusra jóváhagyott bankhitelből kalkulálják. Az idén épülő ilyen lakások négyzetméterenkénti átlagárát a végrehajtó bizottság 9700 forintban határozta meg. Az alapárat egyrészt csökkenti a jogszabály szerint megállapított állami támogatás, s jogosultság esetén a szociálpolitikai kedvezmény, másrészt növeli a házfelügyelői lakás szétosztott költsége. Bizonyos árdifferenciát alkalmaznak aszerint, hogy a lakás melyik szinten helyezkedik el. Az alapárral való számítás szerint az itt épülő legkisebb (47,3 négyzetméter) lakás ára 458 ezer 900 forint, a legnagyobbé (73 négyzetméter) 707 ezer 900 forint lesz. Szobaszámukat tekintve a legkisebb 2 szobás. a legnagyobb 2+2-es. A közbeeső 1+2-es (körülbelül 57 négyzetméteres) lakások ára 560 ezer forint körül alakul. Gépkocsitárolók is készülnek ugyanitt (35 darab). Ezeknek árát négyzetméterenként 3600 forintban állapították meg. Ez azt jelenti. hogy a négy kisebo méretű gépkocsitároló eladási ára 48 ezer 200 forintra, a többségében nagyobbaké pedig 65 ezer 200 forintra kerekedik. Csatornázni is lehet lakossági hozzájárulással — Ma is egyre inkább tapasztalható az a szinte érthetetlen emberi magatartás, hogy már ebben a társadalmi rendszerben született, itt felnőtt emberek „őslényként" kezdenek élni, gondolkodni. cselekedni hirtelen. A jelenséget annyira mélyen társadalminak, és már jóformán időtlenül hazainak éreztük, hogy ez megfelelő alapot teremtett a bemutatóra. — Milyen színpadi megvalósításra törekszik? — Alapvető célunk, hogv életszeleteket mutassunk föl, mintegy górcső alá helyezve. kissé föl is nagyítva. Ezt a technikát kívánja a darab szerkezete, de ezen fölül még arra is törekedtünk, hogy mindig eppen a legutóbbi Vasutas újítók Az újítómozgalom ered- Üjító kitüntetés valamelyik menyeiről, és további fel- fokozatát adatairól tartottak tanácsko- A közelmúltban pedig a zást tegnap, csütörtökön Budapesten megtartott vasSzegeden, a MAV Igazgató- utas újítók tanácskozásán sag épületében. Sajtos Péter Cserháti Gyula és Szarka igazgatóhelyettes beszámolójában elmondotta, hogy tavaly a vasútigazgatóság területén 853 újítást adtak be, ebből 490-et elfogadtak, és 484-et hasznosítottak. A több mint 3 millió forint gazdasági eredményt hozó újítások után a kezdeményező vasutasoknak 636 ezer forint újítási díjat fizettek ká. Emelkedett az energiagazdálkodással kapcsolatos újítások száma, a bevezetett 18 ilyen témájú javaslat közel egymillió forint megtakarítást eredményezett. Az újítók megbecsüléséről szólva, elmondotta, hogy a kifizetett újítási díjon felül tavaly közel 70 ezer forint jutalmat osztottak szét, nyolcain kapták meg a Kiváló László szentesi, Lovas János vésztői újítók vették át az említett kitüntetés bronz fokozatát. Szólt arról is, hogy a MÁV Vezérigazgatóság 1981-ben a VI. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében újítási versenyt hirdetett a vasútigazgatóságok részére. Az elmúlt év második félévének eredménye; alapján a szegedi igazgatóság harmadik helyezést ért el. A tanácskozás második részében Sajtos Péter Kiváló Dolgozó kitüntetést adott át Herczeg László szegedi és Pásztor Ferenc kiskunhalasi újítónak, 37-en pénzjutalomban részesültek. G. J. Szeged cea tornahálózatának alapjai százévesek. A csatornák azonban eredetileg csak a csapadékvizek és a belvizek elvezetésére szolgáltak, hiszen akkor közműves vízellátás még nem volt. A főgyűjtők gyakorlatilag csak a Belvárost érintették, meg az alsóvárosi vágóhidat Később ez a rendszer vezette el a szennyvizet is. 1911-ben készült ugyan terv új csatornázásra, de ezt az első világháború elsodorta. 1960-ig ez a régi egyesített csatornarendszer működött. Az új rendszer alapját képező rókus—mára városi főgyűjtő építése 1965-ben kezdődött. Ehhez lehetett azután csatlakoztatni a sugárutak gyűjtőcsatornáit, hogy a szennyvizeknek mintegy 60 százalékát elkormányozzák a déli átemelőhöz, s ott mechanikus szűrés után a Tiszába vezessék. A maradék 40 százalék továbbra is a Hattyas sor végén, illetve a gyermekklinikánál működő átemelőn jut a folyóba. Újszeged csatornarendszere a Közép fasoron belül elvileg teljesen kiépített. A Gyapjas Pál utcától a volt vasúti hídig vezető főgyűjtő kiépítése most van folyamatban. A város peremterületeiről szennyvízelvezetés nincsen, itt szinte kizárólagos megoldás. a szikkasztásos eljárás. Az ellátás feltétele a mellékgyűjtők kiépítése lenne — a szennyvíz és a csapadékvíz elkülönített elvezetésének biztosításával. Jelenleg az a nagy ellentmondás súlyosbítja a gondot, hogy a vezetékes vízellátás szinte teljes. a szennyvízelvezetés viszont nem éri el a 60 százalékot. Az 500 kilométer vizvezeték ellentétele mindössze 200 kilométer csatorna. Szakembereik becslése szerint évi 100—150 milliós befektetéssel lehetne jelentősen javitani a csatornázatlan területek ellátását, további 250 milliót igényelnének egyéb műszaki megoldások — s idei költségekkel számolva kerek 1 milliárd forintra lenne szükség a szennyvíztisztító telep megépítésére. A mostani helyzetre jellemző. hogy ilyen tételekre fedezet nem kínálkozik, ugyanakkor már ma is sok helyen nagy gondot okoz az értékesíthető telkek csatornázatlansága. Ilyen esetekben természetesen merül fel. hogy megvizsgálják: az érdekelt lakosság anyagi hozzájárulása mozdítana-e az ügyön ? Minthogy a csatornázás igen drága és a lakosság által elvégezhető munka minimális hányad, csak kifejezetten előnyös helyzetben lehet alkalmazni ezt a módszert. A szakvállalat számításai szerint azokon a területeken, ahol a közelben megfelelő teljesítményű mellékcsatorna húzódik, 2—6 ezer forint közötti áron lenne megépíthető a csatorna folyómétere. Ez ingatlanonként 20—30 ezer forint lenne, plusz a járulékos költségek (ellenőrző akna, csatlakozási díj stb.). Kedvezőtlenebb fekvésű helyeken a költség két-háromszorosa merülne fel. A főés mellékgyűjtőktől távolabb eső területek így szóba sem jöhetnek, hiszen tízmilliókkal fejezhetők ki csupán a költségek. A hozzájárulásos csatornaépítés nehézségei még ott is súlyosak, ahol a technikai feltételek előnyösek, hiszen a költségvállalásd készség sem egyforma, s bonyo'dalmat okozhat a tudatosan kimaradók helyzete vagy távolabbi szándékának kezelése is. A végrehajtó bizottság határozatóban a vízművek és fürdők szakembereinek kötelességévé tette: a vállalati fejlesztéssel összhangban dolgozzák ki a hozzájárulásos csatornaépítés műszaki feltételrendszerét. Ezt a tevékenységet az építési és közlekedési osztálynak kiemelt figyelemmel kell támogatnia. Az IKV azt a feladatot kapta, hogv leányvállalatán keresztül nyújtson rendszeres és folyamatos segítséget a szervezés és a tervezés bonyolításához. Á kisvállalat első éve GELK A-ból SZELKA lett tavaly januárban — vagyis decentralizálták az országos vállalatot —. abban a hiszemben, hogy az átszervezés a lakosság ellátásának szinvonalat emeli. A kisvállalat első beszámolója szerint a szolgáltatás skáláját az új szervezetben szélesiteni tudták, a vállalási határidőket csökkentik, az alkatrészellátás valamelyest javult. Tavaly közel ötvenezer javítással számoltak. A tanács ipari osztályának értékelése is elismeri, hogy a kisvállalat szervezése nem okozott komolyabb zavarokat a szolgáltatásban, az első év tapasztalatai a várakozáshoz igazodtak. A tevékenység minősége, kulturáltsága és a határidők betartása azonban nem minden esetben a lakosság elvárásainak megfelelően alakult. Különösen kedvezőtlen továbbra is az alkatrészellátás. s javításra szorul az ügyfelekkel való kapcsolat. A vállalási határidő 3—6 napos, ami elfogadható, de gyakori eset. hogy alkatrészhiány miatt ez csupán elvi terminus. Az anyagrendetest ugyan a SZELKA I időben és megfelelő összetételben feladja, de a szállítás elhúzódik, s az ügyfél jogos türelmetlenségét váltja ki az ebből adódó késedelem is. Az ügyfelekkel való foglalkozásra sok volt a panasz. ezért több személycserét eszközöltek. így a további javulás reális ígéret. A nyitvatartás általában elfogadható, és megfelelő a lakosságnak. Tanácsi beavatkozásra javult a panaszügyek intézése is, de ez a jövőben nagyobb figyelmet és felelősséget követel a SZELKA vezetőitől is. összességében az elmúlt évben a kisvállalat gazdaságosan üzemelt, de az irányítás és az ellenőrzés nem volt kellően szigorú és a tevékenységi kör sem bővült az elvárható mértékben. A szükséges intézkedésekre határozatban kötelezte a végrehajtó bizottság a kisvállalat vezetőjét és a tanács ipari osztályát. Propagandistakonferencia A KISZ Szeged városi bizottsága tegnap, csütörtökön, a DÉLÉP Vár utca 1. szám alatti Interklubban rendezte meg a vállalati, intézményi KISZ-szervezetek agitációs propagandatitkárainak az elmúlt mozgalmi évi zárókonferenciáját. A mintegy 100 propagandista két előadást hallgatott meg: dr. Csonka István, a városi pártbizottság osztályvezetője Szeged gazdaságpolitikájáról. dr. Tráscr László, a SZOTE adjunktusa pedig aktuális társadalompolitikai. ideológiai kérdéseikről beszélt.