Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-26 / 97. szám

95 Csütörtök, 1984. április 26. Kiállítási napló Textilek, rézkarcok, festmények A világhírű lengyel textilművészet nagykövetei azok a faliké­pek, szőnyegek és térkorn­poziciók, amelyek Szeged lengyel testvérvárosából, Lódzból érkeztek Szegedre, a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai kép­tárába Mintegy 20 alkotó reprezentálja Lengyelor­szág egyik textilipari köz­pontjának művészetét. Gyapjúból, lenből, pamut­ból, kenderből, cérnából sok­féle technikával — gobelin, szóvés, horgolás, kombinált eljárások — készített mun­kák négy jól elkülöníthető kifejezésmód körül sűrű­södnek. Néhány munka « lengyel népművészét forrásvidéké­ről gyűjti impulzusait (Ro­leslaw Tamaszkiewicz, Sta­nislaw Kowalsiki és Kowa­lewsky). Többen a geometri­kus, mértani motívumokhoz vonzódnak, s op-artos hatá­sokra törekszenek (Elzbieta Kadzicz, Andrzej Rajct, Kuptyna Nadratowska­Gorska, Kazimiera Foy­mark). A művészek jelentős hányada épít a vibráló folt­hatásokra, az élénk színeik­re, a hatásos dekorativitás­ra (Wlodizislaw Sier. Zofia Litak. Anna Olczyk-Kociko­wa, Teresa Gawrysiak). A kísérletező hajlamúak ki­lépnek a térbe, Igyekeznek alkotásaikkal szervezni, be­folyásolni a környezetet (Danuta Sienkiewicz és Bar­bara Czerniejewska). Nekem mégis két hagyo­mányos gobelin tetszett, az egyik Wlodzimierz Cygan, Szökőév című munkája, me­lyen egy geometrikus rács­rendszer mögül sejlik föl a dekoratív, zúzmarás táj. a másik Aleksandra Manczak Fázisok című munkája, mely a vizparti növényzet vegetá­ciójának átírt élményéből szerveződik. Nem hallgathatom el, mennyire irigylem lengyel testvérvárosunkat, hogy ilyen színvonalas textilmű­vészet mecénása lehet. És ki kell mondanom bosszúsá­gomat, hogy Szegeden — mely szintén textilipari köz­pont — egyetlen, nemrégi­ben idetelepült textilmű­vész dolgozik. Rézlemezbe karcolt törté­nelmi arcképcsarnok Cseh Gusztáv kolozsvári grafikus­művész tárlata a szegedi If­júsági Házban. Hatvan fő­embernek panteonja a Ro­mániában élő alkotó soro­zata, „akik a mi pátriánk­ban születtek, éltek, vagy tértek örök nyugalomra, és az igazság oltalmazásában különféle szép dolgok alko­tásában jó emlékezetüket fennhagyták." Ez a szöveg olvasható azon a lapon, mely Misztótfalusi Kiss Miklós Mentségének szellemében készült. és kömyvbéli megjelenést is sejtet Cseh Guszitáv ugyan­is nyolcéves fiának karcol­ta rézbe az erdélyi elődök legkiválóbbjainak arcvoná­sait. Hatvan jeles embernek, Vitéz Jánostól, a Hunyadi­aktól és Janus Pannonius­tól Záganyi Mikes Keleme­nen, Árva Bethlen Katán, Körösi Csorna Sándoron, a Bolyaiakon és Gábor Áro­non át egész Gaái Gáborig, Tamási Áronig és Kós Ká~ rolyig Történelmünk Er­dély-szivének évezredes éb­rentartói ők. Cseh Gusztáv tenyérnyi rézkarcai inkább az etikai tartás, az identitástudat, és a hűség dokumentumai, mint eredeti művészi tettek. Ugyanis ő transzponál. Kő­Egyetemi, főiskolai felvételizők zépkori miniatúrák, iniciá­lék, egykori ábrázolások, festmények, és 20. századi fotók alapján hoz létre egy­séges panteont. Mindeneset­re egységes szemléletű és az általunk legjobban ismert, leginkább belénk rögződött ábrázolások újrafogalmazá­sai ezek a lapok. A képíró Cseh Gusztáv elgondolkod­tatóan maradandó élményt szerzett tárlata szegedi kö­zönségének. m Choma József emlékkiál­lítása a Közművelődési Pa­lota kupolagalériájában lát­ható. A 15 esztendeje el­hunyt festő életét két táj inspirálja: Makó Maros­partja, illetve Miskolc és környéke. Az északi nagy­városban született, a képző­művészeti főiskolán Rudnay Gyula növendéke, majd Ma­kón telepedett le, 1935-ben költözött szülővárosába, ott is halt meg, 1969-ben. Ké­peit láthatta Makó, Pécs, Miskolc, Leninváros művé­szetszerető közönsége. 1980­ban megrendezték emlékki­állítását a Magyar Nemzeti Galériában. Szegedi tárlatán hangvla.­tos tájképfestönek ismerhet­jük meg. A két inspiráló kö- j zeg, a Maros menti és a Di- i ósgyőr környéki táj jelenik ] meg képein színesén, lírai hangulatokkal. Meglehetősen egy sémára dolgozik: leg­több- képéneik előterében fo­lyót, patakot vagy tavat áb­rázol. s e tükröző vízfelület köré festette a nyár zöldjei­ben, vagy az őszt színekben pompázó fáit. Akkor alko­tott figyelemre méltót, ami­kor kilépett ebből, s megfes­tette a Vihar, a Juhász Gyula szülőháza és a Lab­darózsák című képét. Tandi Itajos A Művelődési Minisztéri­um tájékoztatása szerint az idén 37 039-en jelentkeztek a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára; ezeken — az elmúlt évihez hason­lóan — az idén is 15 540 di­áknak jut hely. A jelentkezések szerint az 1984—85-ös tanévben 2607-tel többen kívánnak továbbtanulni, mint az elő­zőben. A múlt évihez ha­sonló a felvételre pályázók aránya a műszaki egyete­meken és — néhány kivé­tellel — a főiskolákon. Je­lentősen megnőtt az érdek­lődés a tanárképző főiskolák és a mezőgazdasági felsőfokú oktatási intézmények iránt, csökkent viszont az óvodai, a testnevelő tanári és a zene­művészeti pálya vonzása. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem bölcsészettu­dományi karán hatszoros a jelentkezés a műszaki egye­temek és főiskolák egyes karain viszont a felvételi­zők száma alig haladia meg a felvehetőkét. Legkeveseb­ben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kohómér­nöki karára kérték felvéte­lüket. Legnagyobb arányú a növekedés a Színház- és Filmművészeti Főiskolára pályázóknál: a tavalyihoz kénest 247-tel többen, ösz­szesen 1035-en jelentkeztek. Az elmúlt évihez hason­lóan minden felvételiző maximum 120 pontot érhet el úgy. hogy a középiskola eredményei alapján maxi­mum -30 pontot vihet magá­val. s a felvételi vizsgáival további 60-at szerezhet. A közös érettségi-felvételi dolgozatokat — matematiká­ból. fizikából biológiából és kémiából — május 21—22-én írják a diákok. A felvételi vizsgákat június 23 és iúlius 8 között tartják. A felvé­teli bizottság döntéséről írásban értesítik a ielentke­zőket; az elutasítottakkal a felvételi vizsgán elért pont­számot. a döntés okát. vala­mint a fellebbezési lehetősé­get is közlik. Segítik a kezdeményezéseket Ái MNB vállalkozási alapjáról Nyitott utak Színes, magyar film. Irta és rendezte: Kis József. Fényképezte: Baranyai László. Zene: Kováts Lajos. Szakkonzultáns: Lukács Jó­zsef akadémikus. Lássa be akár a legelfo­gultabb társadalombíráló is: igenis létezik a mai Ma­gyarországon jó néhány olyan örvendetes jelenség, amit el kéne — és el is kell — fogadtatni a Nyugat­tal. Azzal a Nyugattal, amit régen is. ma is — akkor ezért, ma amazért — mindig is az irigység, a vágyakozás es az idegenkedés sajátosan „közbülső helyzetű" szem­léletével helyeztük és he­lyezünk el magunkban. És amelyik viszonylagosan jó sajtónk dacára is máig oly­kor döbbenetesen keveset tudt rólunk. Régi vesszőpa­ripám (gyanítom, nem ál­lok vele egyedül), hogy a Nyugatot voltaképpen nem igazán érdekeljük. Vagy ha igen, legjobb esetben is fura csodabogarak távoli egzotikumának kijáró atti tűddel kezel és lát bennün­ket, így ítélkezik és így is „viszonyul". Hogy meg kell magunkat mutatnunk, nem­csak gazdasági (és általá­ban: racionális!) kényszerű­ség, hanem tán még élet­szükséglet is. Éppen ezért csak mélységesen egyet le­het érteni egy olyan, végső soron dokumentatív jellegű film ötletével is, amely a magyar élet ama. sokáig neuralgikus, fájó és igen érzékeny terrénumát kíván­ja fölmutatni — ami állam és egyház mai kapcsolata. Mondhatná bármelyik bennfentes, honnan veszem, hogy Kis József filmje, a Ntmou iMk uuttakáOPfin „kifelé" szól? Biztos persze nem vagyok, nem lehetek a dologban, mégis erősen az az érzésem: tisztességesen elkészített, szépen szerkesz­tett, a híradó- és az idegen­forgalmi propagandafilmek hangnemét jól ötvöző alko­tás került ki a Népszerű­tudományos filmstúdió mű­helyéből. Igaz, magyar mo­zikban játsszák mától, de hogy egészen pontosan mi­ért, azt tulajdonképpen nem értem. (Szó se róla. a szín­vonallal nincs nagy baj: ha mindig legalább ilyen szintű filmeket tűznének műsorra — műfajtól függet­lenül — hazánkban, ahogy mondani szokták, még a fejem se fájna. Sőt, tán még nem is kopaszodnék.) Vi­szont a Nyitott utak egész hangütése, a narrátor Lu­kács Sándor mondatai épp­úgy, mint Baranyai László prospektusokba való, szép színes képei az itthoni né­ző számára szinte-szinte megfoghatatlanok. Ugyanis nemigen tudunk mit kez­deni azzal, hogy precízen ismertetik velünk katoliku­sok és reformátusok, evan­gélikusok és baptisták, or­thodox zsidók és adventis­ták különböző rangú lelki­pásztorainak informatív jel­legű, néha igen szép stílus­ban megfogalmazott mon­datait, látjuk a máriapócsi búcsút, Pannonhalmát és a .Szent István bazilikát, s újra megtudjuk, hogy Mindszenthy kardinális tel­jesen anakronisztikus je­lenség volt már 1956 előtt is. Ami pedig a valóban a' tolerancia jegyében fogant gyakorlott állam-egyház kgficíőiatgmd&rect iiíou. ezt egyfelől a magyar hívő át­érzi és örül neki, az ateista (ha tisztességes) még jó ér­telemben vett önigazolás­ként is büszke lehet rá, a közvetlenül érintettek, a papok, a teológusok, az egy­házi iskolákban tanulók pedig igen jól érzékelhetik a különbséget mostani és mondjuk húsz-harminc év­vel ezelőtti helyzetük kö­zött. Mindez nem jelenti azt, hogy igazságtalanul a szük­ségtelenséget érdektelen­ségnek fogjuk föl. Akadnak a filmben kimondottan meg­ható jelenetek, s látni né­hány újdonságot is; hittan­óra-részlettől a Szent Jobbig és addig a valóban benső­séges, ritkán látható pro­tokollment.es néhány percig, ami Kádár János és Lo­sonczi Pál Casaroli bíboros, vatikáni államtitkárral tör­tént találkozójáról készült a Parlamentben. Hogy az intenhívők vilá­gának jelenkori Magyaror­szágát megmutatni hasznos és fontos vállalkozás, vitán fölül áll. Eddig rendben is lenne a dolog. De: „ha már most, atyámfiai, hozzátok megyek és nyelveken szó­lok, mit beszélek néktek, ha vagy kijelentésben, vagy ismeretben, vagy prófétá­lásban, vagy tanításban nem szólok hozzátok? Hiszen ha az élettelen hangszerek, akár fuvola, akár citera, nem adnak megkülönböztető hangot, mi módon ismer­hetjük. amit fuvoláznak, vagy citeráznak?" Pál apos­tol első levele a Korinthus­béliekhez, 14. 6—7.). üomunkub László Az első negyedévben hat új szerződést kötött a Ma­gyar Nemzeti Bank vál­lalkozási alapja. Ennek ke­retében mintegy 400 millió forintot helyezett ki külön­böző vállalkozások, kapaci­tásbővítő fejlesztések finan­szírozására — tájékoztatták az MNB-nél az MTI mun­katársát. A Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi intézményrend­szer korszerűsítésének ré­szeként 1983-ban hozta létre a vállalkozási alapot. Az űi pénzügyi intézmény nem hitelek nyújtásával hanem — a hagyományos banki hi­telezési tevékenység kiegé­szítéseként — a forrását­csoportosítás más formáival foglalkozik. Feladata, hogy az újonnan megalakuló gaz­dasági társulások és társa­ságok létrehozásához és mű­ködéséhez szükséges tőkét — amennyiben a befektetés jö­vedelmezőnek ígérkezik — biztosítsa. Vállalkozik tőke­kihelyezésre. géoek terme­lőberendezések haszonbérbe­adására kötvénykibocsátásra és más pénzügyi szolgálta­tásokra. A kisbank lehetősé­gei széles körűek, mivel te­vékenységét szektoriális ágazati megkötések nem korlátozzák. Vállalkozásait elsősorban lövedelmezőségi megfontolások alapján szer­vezi. Az alap már a múlt esz­tendőben eredményes mun­kát végzett: a magánerős la­kásépítéssel kapcsolatos szol­gáltatások fejlesztésére, épí­tőipari kisgépeket kölcsönző országos bolthálózat kiépíté­sére 100 millió forintos ré­szesedéssel gazdasági társa­ságot hozott létre. Egy má­sik vállalkozás keretében külföldi film magyarországi forgatásához adtak több mint 30 millió forintot, könyvritkaságok kiadását szintén 30 millió forinttal támogatták. Az idén több űi szerző­dést kötöttek amelynek ke­retében a Gép- és Szerszám-1 értékesítő Vállalatnak pénzt adtak használt és új szer-i számgépek — hazai és a szocialista országokban gyár­tott berendezések — vásár­lására és haszonbérbe­adására. A TRITON Házi­ipari Szövetkezetnél egy magyar eljárás megvalósítá­sát. automatikus telefonhívó és telefonszám-tároló készü­lék gyártását fininszírozzák. Az Alumíniumárugyárban a szocialista export növelése érdekében segítik az alumi­niumkészáru-gyártás bőví­tését. A Skála-Coop-pal együttműködve alapjuttatás formájában támogatják a a szövetkezeti kereskedelem jövedelmező ágazatainak fejlesztését. Az alap elsősorban gyors megtérülési vállalkozások megvalósítását segíti. Az eddig kötött szerződéseknél általában 3—5 év múltán, de néhány esetben egy éven belül is megtérül a befek­tetett pénz. Árverés az új Nemzeti javára A Bizományi Áruház Vál­lalat csütörtökön délután Budapesten, a Bécsi utca 3. szám alatti Vénusz Lakbe­rendezési Áruházban árverést rendez, s a bevételt átutal­ják az új Nemzeti Színház építésére. A kollekció fest­ményekből. bútorokból, csillárokból, tükrökből áll. s van néhány színházi erede­tű tárgy — legyező, színházi táska, szobor — amelyeket főként gyűjtőknek ajánla­nak. A megyei HEB ülése 1981 szeptemberétői te­vékenykedik — társadalmi alapon — Csongrádon a né­pi ellenőrzési bizottság, mely azóta bekapcsolódott a várospolitikai határozatok végrehajtásának segítésébe, a közvélemény hangulatát közvetlenül befolyásoló je­lenségek feltárásába. Két és fél éves működése óta elő­ször értékelte, elemezte a csongrádi NEB munkáját a megyei népi ellenőrzési bizottság. A tegnapi, szerdai ülésen részt vett dr. Petrik István, a megyei tanács el­nökének általános helyette­jse. dr. Szucsán Sándor. a csongrádi városi pártbizott­ság első titkára és Nagy Imre. a csongrádi városi ta­nács elnöke. Kazinczy­verseny Az idén április 27—28— 29-én ismét Győrött rende­zik meg a Kazinczyról el­nevezett Szép magvar be­széd verseny országos dön­tőiét. Az ezt megelőző is­kolai. városi kerületi és megyei versenyeken mint­egy 40 ezren vettek részt, k együttesen 120 gimnazista és szakközépiskolás vala­mint szakmunkástanuló ju­tott az országos döntőbe. Kisteleken Központi hétvégi körzetorvosi ügyelet Május 5-től munkaszüneti napokon, hét végeken köz­ponti körzetorvosi ügyelet működik Kisteleken, mely­hez a városi jogú nagyköz­ségen kívül Csengele, Öpusztaszer, Pusztaszer, Baks és Balástya községek is hozzátartoznak. Az ötna­pos munkahétre való átté­réssel a központosított ügye­leti szolgálatnak a megte­remtése igen sürgetővé vált, mert eddig az orvosok oly. kor nem is egymáshoz kö­zel levő két községben ad­tak fölváltva ügyeletet, mely nemcsak számukra, hanem a betegek részére sem volt megnyugtató. A Kisteleken szerveződő központi ügyelet munkája­Gyerme k szíri ja tszók A városi úttörőelnökség a Balázs Béla úttörőházban rendezte meg a kisdobosok irodalmi színpadainak, szín­játszó köreinek városi be­mutatóját. Az irodalmi szín­padosok közül a zsűri arany oklevéllel jutalmazta a Ró­zsa Ferenc sugárúti iskola együttesét, ezüsttel a tanár­képző Il-es gyakorlójának másodikosait, a Dózsa György iskolai negyedikese­it. bronzzal a Mező Imre iskola harmadikosait. A gyermekszínjátszók kategó­riájában arany oklevelet kapott a Tarján IlI-as is­kola csoportja, ezüstöt nyert a tanárképző l-es gyakor­lója, bronzot pedig a Szir­mai István és a Ságvári Endre gyakorlóiskola. ban 10 orvos vesz részt Egyszerre ketten teljesíte­nek szolgálatot, amíg az egyik a rendelőben várja es látja el a betegeket, addig a másik az URH adóvevő­berendezéssel felszerelt gép­járművel tesz eleget a köz­ségekből érkező kihívások­nak. A központi ügyelet a szegedi mentőszolgálattal is fel tudja venni a kapcsola­tot URH segítségével. A közelgő változásról a községekben élők már tu­domást szerezhettek, az or­vosok is ismerik beosztásu­kat, és valamennyi telepü­lésen a községházán, illetve a rendelő helyiségének fa­lán feltüntették azokat a telefonokat, ahonnan az or­vosi segítséget lehet kérni. Csengelén H. ÓDusztaszeren 7, Bakson 5. Pusztaszeren 14 olyan telefon van, ahon­nan a nap bármely szaká­ban felhívható a központi ügyelet. A hét végeken, munkaszüneti napokon reg­gel 7-től fogadják a betege­ket. illetőleg a kihívásokat az első munkanap reggel 7 órájáig. A központosított ügveleti szolgálat rendelkezésére áll­nak azok a technikai ea szeméivi feltételek, amelyek a színvonalas ellátáshoz ¡»¿úküege&ek. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom