Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-25 / 96. szám

25 Szerda, 1984. április 25." Úgy cselekedjünk... Pénteken este volt a tele­víziós bemutatója Sütő András Egy lócsiszár virág­vasárnapja című drámájá­nak. Tíz év telt el azóta, hogy a darabot elŐ6zör ál­lították színpadra, Kolozs­várt. Harag György rendez­te. Sok színházban aratott sikert az eltelt évek alatt. Sokan ismerték meg Kol­haas Mihály és Nagelsch­midt drámáját, e kétféle embertípus és természetét, az sukböl levonható történel­mi. és a jelenidöben ¡6 igen fontos következtetéseket. Mint Sütő több más drámá­jában. az Egy lócsiszár vi­rágvasárnapjában is a ha­talom és az egyén, a kö­zösség gondja és az egyes ember sérelme a téma; s benne a kérdés: miként cse­lekedjünk? Hova álljunk egy válságos pillanatban? Kolhaas hajlamos a kö­rülmények elfogadására, a harmóniáért az okos párbe­szedre, a bizalomra, s a hi­székenységre. Nagelsohmidt robban, lázad, szembesze­gül. (Kálvin és Szervét ha­sonló párosa a Csillag a máglyán című darabnak, a bibliai testvérpár a Káin és Ábel című drámának.) Sütő azt mondta egy vele készült interjúban, hogy egész életműve végtére ar­ról szól: „Ügy cseleked­jünk. hogy megmaradjunk." Bethlen Gábor igazsága ez: „ .. meg kell találnunk min­den órának a maga paran­csát, amely nem azonos egy másik óra parancsával. Ezt Erdélyben Bethlen Gá­bortól ismertük meg. és ez — gondolom — minden er­délyi írástudónak is gond­ja valamiképpen." Az Egy lócsiszár virágvasárnapjából kitetszik, hogy az ösztönös, előkészítetlen, érzelmekre alapozott, vagyis korántsem reálpolitikusra valló szem­beszegülés az elnyomó ha­talommal, az adott igazság­talan viszonyokkal — bú­magatartás kásra ítéltetik. Mindazon­összecsapá- által az is a dráma „üze­nete", hogy Kolhaas az adott óra parancsát követi reménytelen lázadásával. „Ott kezdődik az ember, amikor összetéveszti magát mindazzal, amitől megfosz­tották" — írja Sütő napló­jegyzetében a hőséről, ok­kal-joggal, hiszen ez a le­hajtott fejű Kolhaas eltűr­heti bár hogy mindenétől megfosszák, de az emberi méltóságát nem adhatja a békesség kedvéért. Lázadnia muszáj, mert immár évmil­liók óta egyenes, fölfelé magasodó a természetes tar­tása. Megtömi bajos; egy kétségbeesett mozdulattal mindig képes kiegyenesedni, és erkölcsi örökséget hagy­ni az utódokra. Akik között aztán újra és újra akadnak hatalmas­kodók, reménnyel bizako­dók és lázadók. Vagyis új­ra és újra kényszert érez­het az írástudó, hogy „a képzelet aranytrombitáinak szaván elindulva'' fogal­mazza a legfontosabb kérdé­seket: .,Hátunkon a múlt­nak terheivel merre tar­tunk? A derengő horizonton hol fényesebbek a remény­ség jelei?" Mindezekért valamennyi vállalkozás. amely Sütő András művészetét igyek­szik mennél többekkel akár csak ismertetni — tisztelet­re méltó és igen fontos. Zsurzs Eva „színhózias" té­véjátéka is ilyen. A rende­zőnő máskor is kitűnt erős­sége a reprodukáló tehet­ség. a hűséges közvetítés készsége. Vagyis nem amo­lyan „rendezői színház" az övé. melyben az írott szó megelevenítésekor a bur­jánzó ötletek teremtenének „más közeget", mondjuk szuverén tévés játékot. De hát valószínűleg nincs is ez esetben szükség semmiféle „másságra", talán a tévében gyakran elvárt képi erőre sem ... Hiszen a Sütő-drá­ma elsősorban pazar szó­szövet. amely éppen nem ügyesen szabott kosztüm­ként fedi a valót, a lénye­get, a gondolatot, hanem el­lenkezőleg: megmutatja iga­zi természetét, föltárja nagyszerűségét, belső igaz­ságát. Nem nagyon hiszem, hogy lehet e darabnak olyan előadása. amelyben ne tudná érvényesíteni akár önnön magát a nyelvezet. Így volt most is: sőt, a tele­vízió sokat emlegetett intim jellege, az a tény, hogy a néző egyedül van, szemben a képpel-szóval — különös­képpen eleven hatásúvá va­rázsolta Sütő irodalomte­remtő nyelvi erejét. Sulyok Erzsébet rádiófigyelő Hej, azaz értelmiség Igen, a cím akár fölsó­hajtásnak, akár rosszalló fejcsóválás kíséretében tett megrovásnak is érthető. Mert mindkét álláspont ér­vényesült és érvényesül ma is ebben a hazában. ha „csak úgy általában" az ér­telmiség kerül terítékre, fent és lent egyaránt. Igaz, különben: létezik vajon egy­általán „az" értelmiség? Hi­szen ez a társadalmi réteg már hosszabb ideje föl­bomlott. legalábbis úgyne­vezett műszaki és humán értelmiségre, továbbá az osztódás e kategóriákon be­lül is megfigyelhető, ráadá- dók az sul — helyzeténél és sze­repénél fogva — talán a leginkább heterogén szociá­lis alakulatról van szó. Csak éppen az igazi kulcsfogal­mak értelmiségügyekben: a helyzet és a betöltendő sze­rep. Méghozzá egy nemzet sorsának alakításában. rült az a nem mindennapi még bőséggel lehetne foly­jelentőségű dilemma, mely- tatni ... nek súlyát aligha csak e so­rok írója élhette és élheti át jóformán naponta. Neve­zetesen ama bizonyos „alap­vetően tudathasadásos" ál­Két dolog miatt tett kü­lönösen elégedetté ez a rá­diós beszélgetés. Először azért, mert a folyóiratvitát nyilván sokadmagammal lapot (ahogyan Tóth nevez- nem istnerve is világossá te), amely szerint Magyar- lett, hogy Németh László országon mindig is a pozí- negyven évvel ezelőtti nagy figyelmeztetése az értelmi­ség hivatásaként először korszerűen megfogalmazott, roppant súlyú felelősséget hordozó tettekről, lám, az cióra orientált értelmiség hangja juthatott csak kellő társadalmi érvényre, viszont a ..szerepkeveredésnek" mondott attitűdök ezt a ter­mészetes helyzetet jócskán megzavarták. A nagy pasz- alaposan megváltozott kö­szívok, a nagy visszahúzó- rülmények között a tömeg­elefántcsonttorony" kommunikáció szintjén is talán szép, de rendkívül . ., _ haszontalan tényének vád- el és hatni igyekszik. Tó­ját kaphatják kézhez, az vábbá: az utolsó néhány aktivak. a dolgok sűrejébe percben az önkorlátozás Az idei év első három hónapjának egy-egy folyó­iratszámában, egészen pon­tosan a miskolci Napjaink­ban vita zajlott az értelmi­ségről. A vitaindító írás szerzője az a Tóth János volt, akivel Miért írta meg? címmel Mihancsik Zsófia magukat belevetők, a jó ügy érdekében erkölcsösen ér­vényre jutni akarók viszont a „te is eladtad magad" iszonyatos ítéletéből része­sülnek gyakorta, közép-kelet-európai ció — hallhattuk a kom­mentárt. Ami igaznak igaz, de hogy nem túl lelkesítő, az fix ... Azután: itt az elfoglalha­tó pozíciók és a különböző (durvábban-cinikusabban öncenzúrának is nevezik) tényéről hallhattuk a rend­kívül megszívlelendő jó ta­Tipikus nácsot: „minél újszerűbben szituá- gondol végig az ember va­lamit, az igenis annál ki­mondhatóbbá válik". Ritka bölcs vigasz. Domonkos László Kettős szerepben Aki tizenévesen azzal az lhatározással ment tanító­képzőbe, hogy Gárdonyi ki­fejezésével élve, lámpás lesz a lélektől lélekig vezető úton, az egy életre elköte­lezte magát az emberek szol­gálatára. Ilyen elkötelezettje hivatósának a kétezer-né­hány száz lakosú és tanya­világgal körülvett Zsam'oón Kálmán Ferenc, általános is­kolai igazgató, aki „melles­leg" a községi pártvezetőség titkára is. Talán könnyebben boldogul, ha nem húzta vol­na magához a szeretett táj, a csupa homok vidék, ahol gyökeret ereszteni felér a legnehezebb küzdelemmel ma is, hát még ezelőtt. Ahhoz, hogy valakit elfo­gadjanak vezetőnek, prófé­táinak e tájon, sokat és hosz­szervezet munkája kerül elő­szan kell bizonyítania érzés- térbe aszerinl hogy mit kö_ ben gondolkodásban, csele- az idösze kedetben, a mindennapok feladatok köre szolgalatában. S ennek ainy­gazdag tapasztalatok tehát nem állhatnak meg rendel­kezésre. Annyi azonban máris bizonyos, hogy Zsom ­bőn ez az átalakulás kézzel­fogható eredményeket ho­zott. Az iskola és a művelő­dés közel kerültek egymás­hoz, például azzal, hogy az óvodában, az iskolában, a könyvtárban és a művelő­dési házban dolgozók részt vállalnak egymás feladatai­ból. Jó fonna ehhez a tan­testület munkamozgalma. A kölcsönös együttműködés­sel, úgy tűnik. mintha egy­egy területen létszámban is gyarapodtak volna, pedig csak a munkát, a feladato­kat osztották meg egymás között úgy, hogy abból min­denki, leginkább a falu pro­fitáljon. Az egységes szemlélet és vetel az Időszerűség, a soros gyakorlat kialakításában je­lentős a szerepe ebben is az _ Ennek bizonyítására ve- iskola igazgatójának, és egy lenőre van, ahány Telket gyünk csak egy nagyon élő, személyben a községi párt­számlál a község Sőt, ennél mai átalakulást, vagy nevez- vezetőség titkárának. Ha ezt hetjük mas állapotnak is. a két énjének vesszük, ak­amennyiben túljutottak vele kor az elválaszthatatlan egv­rossz, nem ismer a kezdeti időszakon, kísérle- mástól, mert ő sem tud.ja. árkot, faluhatárt, tezésen. Tavalyelőtt óta ál- hoSv mikor, melyik mivol­nyi figyelője, önkéntes el­is több, mert a jó hír vala­kiről éppúgy szárnyra kel, mint a dombot. • ^J. aZ*l? talános művelődési központ- ^Zl^f^i^T lémával, javaslattal véle­ként nevezik és tartják ménnyel, legyen az szemé­nyilván — funkciójában, irá- Íves. vagy közösségi termé­nyításban. vezetésben — az *zetű. A bizalom a fontos. amely sokféle próbát állt ki azóta, hogy elkötelezte mn­ellátás, a művelődési ház és gát a lélektől lélekig vezető tolatnál. Szavaiból azt vet- a könyvtár egységét. Ilyen úton. tem ki. hogy sosem akart az országban is kevés van. lahol megülepszik. öttfelej tik, vagy fölkapják. Az utób­bi történt beszélgetőpartne­remmel, akiről portrét raj­zolni futtában, hasztalan óvodai ^ iskola> g napközis igyekezet, hiszen valóságos élete színesebb minden raj Lődi Ferenc ki- és fölrepülni, nagyokat szárnvalni. Mindig arra töre­kedett, hogy a lehető leg­többet adja önmagából az arra rászorulóknak, legyen az nevelés-oktatás, iskola­ügy. kulturálódás, politika, közélet, jó szó, vagy elma­rasztalás. A közélet és egyéni bol­dogulása még inkább össze­fonódott sorsával, amikor politikai tisztségbe válasz­tották. A községi pártveze­tőség titkáraként — az egy­személyi felelősséget tekint­ve — három alapszervezet­ben Ö2 főnyi kommunista munkáját irányítja 1973 óta, akkor jött létre ugyanis a pártvezetőség. Tíz esztendő alatt nagy tapasztalatra tett szert, aminek a kimunkálá­sához megfontolás, türelem, idő, sok apró gyakorlat egy­másutánja kellett, a kollek­tív tevékenység és az egy­személyi felelősség jegyében. A három párt-alapszervezet ugyanis jellegét tekintve el­térő. Sajátosan más a mun­katerület — a feladatokat tekintve — a községieké, a pedagógusoké és a srzakszö­vetkezetieké. Az utóbbiak esetében például 870 szak­szövetkezeti dolgozó gazda­sági, politikai irányítása, ve­zetése az alapszervezet fel­adata. Az óvoda és az isko­la együttesen 25 pedagógust számlál, a község lakóinak lélekszáma pedig 2100 fölöt­ti. A sajátosságokban való különbözőség mégis közös akaratot, cselekvési egységet feltételez és tükröz a párt­tagság sorában. Mikor az egyik, mikor a másik alap­Római szereplés A Nemzeti Színház társu- szerepeltek. Valamennyien a lata kedden hazaérkezett a: húsvéti passiójátékok han­oiasz fővárosból, ahol részt gulatát idéző előadásukkal, vett a római húsvéti feszti- Ezefket színházakban, temp­válón. A négynapos előadás- lomokban és bazilikákban sorozaton — amelyet a Te- tartották. A magyar társulat atro di Roma színházi szer- — a Teatro Valle épületé­vezet első alkalommal szer- ben — két alkalommal le­vezeti — angol, belga, egye- pett fel, mindkétszer a Csik­sült államokbeli, kanadai, somlyói passiót játszottak, lengyel és olasz társulatok nagy sikerrel. folytatott beszélgetést múlt tettek lehetőségének kérdé­héten csütörtökön este a se. Avagy a szektás-volun­Kossuth rádióban, őszintén tarista ..elvárások" döm­szólva. magáról a vita té- pingje. miszerint nem elég nyéről s így a megjelent politikus és nem elég ideo­publikációkról is csak a rá- lógiacentrikus a társadalom dióújságból értesültem, de — úgymond, nem csekély — a műsor első pozitívuma — ebben a húsz percben bőséges áttekintést nyerhe­tett minden hallgató a po­lémia lényegéről. S mind­mértékben az értelmiségnek köszönhetően. Az értelmi­ségnek. ami — ugyebár — „gyanús". Gyanús, mert elitje sohasem fogad és ezt követte egy igen okos nem is fogadhat el készen és mély interjú jó néhány konklúziója, amely részben kimondatott, részben pedig igencsak megfelelő hangsú­lyokkal érzékeltetődött. S hogy kerüljük a sanda ré­buszokat (értelmiségviták­ban amúgy is van belőlük elegL például végre elóke. kapott sémákat és merev dogmákat, eredeti módon él. gondolkodik és próbál tenni, amit és ahogyan le­het. állandóan szét-szétrúg­dosván az üdvösnek hitt korlátokat. A sort — a szorító, összetettnél össze­tettebb gand.korok.kfil — Interkerbörze Megkezdődött az Interker­börze rendezvény kedden, az Ipari Reklám és Propa­ganda Vállalat, budapesti. Rákóczi úti bemutatóhazá­ban. — köztük a Ganz-MÁVAG, a Kohászati Gyárépitő Vál­lalat. a Magyar Hajó- és Darugyár, a Tungsram és az Orion — vesz részt a bör­zén, amely már 10 eve. az , ... első börzétől kezdve, min­Az Országos Piackutató den aikaiornmai megragad­Intézet most 21. alkalommal .¡a ezt a ehetőséget felesle­szervezte meg a vallalatok- gessé vált készleteinek ér­nál elfekvő készletek vásá- tékesítésére. rát. Ezúttal 138 vállalat és A pengők az eddigi ta­szövetkezet kínálja összesen pasztalatok alapján arra szá­2.5 milliárd forint értékű. mítanak. hogy a felkínált feleslegessé vált vaskohásza- termékek 10—15 százaléka ti anyagait, gépeit, műsze- vevőre talál. A katalógus reit. járműalkatrészeit, épí- aiapján a négynapos rendez­tési, szerelési és elektromos vény utéT1 ts folytatódhat az anyagait, szerszámait, kötő- elfekvő készletek adas-véte­eieoaeit. Több olyan vállalat le. A tudós vet... A harmincas években a Szegedi Alföldkutató Bi­zottság égisze alatt élt egy folyóirat, harminc ol­dal körüli kis füzetecske. Kicsike szélmalom volt az emblémája, szépen körül­írva egy jelmondattal: A tudÓ6 vet. a nemzet arat. Hadd vegyem kölcsön egy percre a mondatot is, és a szélmalmot is. Azt mondja az egyik kutatónk, elhívták nemrég egy alföldi nagy tanács­kozásra. Örömmel ment, mert mindig örül, ha sok embernek hirdetheti tudo­ménya legfrissebb ered­ményeit. Háromórás elő­adásában olyan tételeket hangoztatott, amelyek igen könnyen anyagi erő­vé válhatnak, ha behatol­nak a tömegekbe: a búza és a kukorica tonnákkal teremhet többet. Szoroz­zon, aki akar: ha egy hektár egy tormával is többet terem, akkor száz hektár, ezer hektár száz vagy ezer tonnával, és ha tíz mázsának ennyi az ára. ezernek ennyit, tíz­ezernek pedig annyi. Meg­dicsőülve tért haza szin­te. hallgatói érdeklődéssel figyelték. Biztosra vehet­te. annak az egy napnak az eredménye nem is mérhető forintokban, mert ha egy gondolat jó idő­ben indul el, úgy meghí­zik, mint a friss hóban görgetett hógolyó. Hazajött, és pár nap műlva elment a kedve. Pénzt hozott a postás, a háromórás előadás hono­ráriumát számolta le a markába, összesen százki­lencven forintot. A pénz arra való. hogy értéket fejezzen ki. az az ige te­hát, amelynek a nyomá­ban ezer és tízezer má­zsákkal több teremhet, valakinek csupán százki­lencven forintot ér. Szé­gyenlösen bár. de bevall­ja, elöntötte a vér a fejét, es azt gondolta, vissza­küldi. Odaút, visszaút, ráment egy teljes napja. Precíz ember, készületle­nül fél mondatot ki nem ejtene a száján, az elő­ző nap avval telt el. hogy a tudományos méricskélé­sek emészthető előadássá alakuljanak át. Amikor a pénzt megkapta, akkor is méricskélt. Vízvezeték­szerelő dolgozott nála. jól, pontosan és szépen. Két­száz forintot kért. Nem sajnálta tőle, első szóra elhitte, az a munka any. nyit ér. Áldás, ha nem önti el a víz az egész la­kást. Fél hónapra lehor­gadt benne a lelkesedés: érhette egyszer annyit a tudós munkája, mint a vizes emberé? A vető emberé annyit, mint az aratóé? A tett halála az okos­kodás. addig-addig rágó­dott rajta, hogy meggon­dolta magát, és nem küld­te vissza. Sértse meg azt. aki a százkilencven forin­tot is jóindulattal küldte? Tegye ki magát annak a veszélynek, hogy legköze­lebb nem hívják meg. és kutatási eredményei ben­ne felejtődnek az asztal­fiókban? Mert ha a tudós nem vet, a nemzet keve­sebbet arat. Azon rágó­dott inkább, hogy évtize­dek óta tartó szélmalom­harc a tudomány kristá­lyos eredményeinek pénz­beli elismerése. Pedig az Alföldkutató bizottság nem ezért raj­zolta bele a szélmalmot a jelmondat közepébe. Horváth Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom