Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-25 / 96. szám

Csütörtök," 1984. április 26. 85 MÁV-üzemben Korszerű, új A MÁV Távközlő és Biz­tosítóberendezési Építési Főnökségnek 22-es számú üzeme Szegeden, a Tisza­pályaudvar mellett talál­ható. A szegedi kisüzem — amely, a budapesti központú főnökség háttériparát te­remti meg — vasúti mecha­nikai és jelfogófüggéses biz.' tosítóberendezések gyártá­sával és előszerelésével fog­lalkozik. Műhelyeikben mintegy 160-féle terméket gyártanak, közülük többet — mint például az állomá­sok külső téri hangosításá­hoz szükséges típusalkatré­szeket és mechanikus bizto­sítóberendezéseket — az országban egyedül itt készí­tenek. Gyártási tevékenysé­gük mellett a megfelelő ka­pacitás kihasználása érdeké­ben mindinkább előtérbe kerülnek az előszerelési és a külső téri szerelési mun­kák. Árva Gábor üzemvezető irodájában a falon levő vasúti térképről mindig le­olvasható, hogy munkásaik hói dolgoznak, .illetve mely állomásokra szállítják a biz­tosítóberendezésekhez szük­séges szerelvényeket. Jelen­Somogyi Károlyné felvétele A festőműhelyben már az utolsó elemeket szerelik hely ükre mintegy 740 négyzetméter, helyt. Jelenleg az említett A DÉLÉP kivitelezésében berendezések festését kézi megvalósult beruházás érté- erővel, ecsettel végzik, hely legZáho'nytól'' Dom b óvár lg ke . megközelíti ^ 12 millió hiányában^ legtöbbször ^ a tucatnyi állomáson dolgoz­nak a szegedi szerelők. Ked­II Magyar Nemzeti Bank közgyűlése A Magyar Nemzeti Bank sorban a népgazdasági terv között. Ugyanis a külpiaci kedden tartotta 1984. évi kiemelt programjait segítet- értékesítési lehetőségek nem rendes közgyűlését. Megje- ték. javultak, az árak az export­lent Hetényi István pénz- a világbanki programok- ban jobban csökkentek, mint ügyminiszter, jelen voltak ban szereplő beruházások az importban, a csereará­továbbá az állam. mint belföldi hitelellátása folya. nyok romlottak, s ez árvesz­részvénytulajdonos képvi- matosan történt. A forgóesz- teséget okozott. Az aszály is selői. az igazgatóság és az közhitelek iránt több okból mérsékelte az áktívumkép­elnöksóg tagjai, valamint a nptt az ¡génv: emelkedtek ződést. E külső okokon kívül számvizsgálók. Timár Má- az exportkintlevőségek; a hazai termékek verseny­tyás a bank elnöke nyújtót- egyes termékekből túlzottak képességének elégtelensége ta be az 1983. december 31-i a készletek; az aszály több is gátolta a nagyobb akti­mérleget. az 1983. évi ered- mezőgazdasági üzemnek hl- VUTn elérését. A külkeréske­ménykimutatást és az el- tel-visszafizetési gondokat delmi mérleg növekvő akti­múlt üzletévről készített je- okozott, nőtt a szanálások, vuma e fékező tényezők el­lenest. veszteségrendezésele száma lenére alakult ki. Emellett — a feszült nemzetközi hitelpia. A mérleg aktívái közül stt>, az arány-, valuta- és devi­zakészletek és látraszóló kö­vetelések állománya 39.6 milliárd forinttal. 78.5 milli­árd forintra nőtt. A közép- és hosszúlejára­tú kihelyezések állománya 1983 végén 389.6 milliárd fo­rint volt; 1,'3 milliárd fo­rinttal több az egy évvel azelőttinél. A rövid lejáratú kihelyezések záróállománya 155,1 milliárd forint. ami 2.5 milliárd forinttal haladta meg az előző év végit. E hi­telállományok kialakulására ható hitelpolitika alapján a Megmutatkozik a mérleg­ben a kül- és belföldi árak kapcsolatát és az export ösz­tönzését szolgáló árfolyam­éi viszonyok között — külföl­di források bevonásával is sikerült növelni devizatarta­lékainkat. (A külföldi hitel­politika keretében a forint- ^à^vam^an^h« nak — a konvertibilis valu­tához kénest — többszöri, összesen 8,2 százalékos leér­tékelése is. A passzívák közül 1983 vé­gén — az előző év végivel egyezően — a részvénytőke gálók — összege 6 milliárd forint, a alapján adott.) A bank hitel-vissza­fizetési kötelezettségeinek folyamatosan és időben ele­get tett. A közgyűlésen a számvizsa felülvizsgálatuk a mérlegnek és forintot, s ez 300 ezer fo- nyílt utcán. Az átadást rinttal kevesebb a tervezett- követően gyors utat tesznek vező munkaerőhelyzetük nél- Az átadás eredeti ha- majd meg a munkadarabok. — nu 1 vv\, \ 1 4- /\t r irá/trt TF lom ö t, Vinmol+'Piiificcnl lehetővé tette, hogy árok­ásó, lánctalpas kábelkihúzó és ároktakaró munkagépei­ket saját maguk javítsák, sőt kisebb építésvezetősé­geknek is dolgozhassanak. Mindezen munkákat rend­kívül mostoha körülmények között, szétszórtan, hat he­lyiségben végzik. Egyik­másik- munkahelyre csak fényjelzők tárideje az elmúlt év vége Először homokfúvással rozs­lett volna, de a festőműhely dátlanítják, majd az olaj­különleges padlóburkolaté- foltok eltávolítására a zsír­val az Országos Szakipari talanítóba kerülnek. Onnan Vállalat csak most ké- az út a festékszóró kabinok­tartalékoké 4.5 milliárd fo- az eredményelszámolásnak a rint volt. törvényes előírások szerint , lna _ A lekötött betétek záró- történt helyes előkészítésé­bank az export1 miatt fel- állománya 339.8 milliárd fo- ről. s ezeknek a bank merülő forgóeszköz-hitel- rint. a látraszóló betéteké könyvvitelével való egyezősé­nvújtást kedvezőbbé tette 180.9 milliárd forint. Előbbi Kéről nyilatkoztak. Ezután a í Elő kívánta mozdítani a ter- 5,9 milliárd forinttal keve- bank elnöke javasolta, hogy melőeszköz-kereskedelmi sebb. utóbbi 13.5 milliárd a közgyűlés a tartalékalapot vállalatoknak azt a tevé- forinttal több az elqző év a nyereség terhére egymilli­kenységét. amelynek kereté­szült el. Az egyik épületben a zárt ba vezet, ott kapnak alapo­zó és végső színt, s végül az elektromos szárítószerke­a külsőtéri szerelvények (a a hangosító be­állapotukat. A másik épületben végzik igen nagy jóindulattal lehet rendezések, a váltóhajtómű majd az erőgépek közép. ráfogni a műhely elnevezést. E kedvezőtlen helyzeten szerelvények, stb.) festését. es nagyjavítását. A szerelő­E műhely kialakításának csarnokot ket gepbeállasos­igyekeztek változtatni a vál- előzménve," hogv a KGST ra építetek ki, ide jött át lalat vezetői, amikor a MÁV országokon belül hazánk a gépműhely es a hegesztő­Vezérigazgatóság támogatá- kapta meg a külső téri sze- WW. is- Ezzel az összes sával korszerű, minden relvények festésének meg­igényt kielégítő új műhely- bizható kifejlesztését, s csarnok építéséhez fogtak erre a célra a MÁV-ot je­hozzá 1982 őszén. Az egy- lölték ki. amely az ország­szintes, két épületből álló ban elsőként itt, Szegeden új műhely alapterülete alakította ki e korszerű mű­Határátkelők korszerűsítése, a forgalom gyorsítása Kedden Juhár Zoltán bel- külföldre utazó magyarok kereskedelmi miniszter, az száma 13 százalékkal halad­OIT elnöke vezetésével ülést ta meg a tavalyi első ne­tartott az Országos Idegen- gyedévét. összesen 708 ez­forgalmi Tanács. Egyebek ren utaztak határainkon túl­között tárgyaltak Budapest ra. hosszú távú idegenforgalmi kiszolgáló műhely egy hely­re került. Ebben az épület­ben alakították ki a jelfogó­függéses biztosítóberende­zések gyártására szolgáló helyiséget is. A teljesen pormentes, elektromosan szigetelt helyiségben ké­szülnek majd az állomási Dominó 55 típusú berende­zések, valamint az egyedi fénysorompók szerelvényei. Az új létesítménybe a közeli napokban először a festők költöznek bé, majd a munkáktól függően a többi műhelyt is folyamatosan használatba veszik. Ezzel az üzem dolgozóinak több mint egyharmada költözik új helyre, kerül jobb körül­mények közé. Gellért József fejlesztési koncepciójáról, melynek fő célja a fonlo­sabb fejlesztési irányok és az alapvető követelmények meghatározása az ezredfor­dulóig. A továbbiakban tájékoz­tatót hallgatott n-.eg az OIT a Vám- és Pénzügyőrség idegenforgalmi tevéken3-sé­géröl, az idei szezonra tör­ténő felkészülésről. Az el­múlt időszakban több intéz­kedés történt a közúti határ­átkelőhelyek fejlesztése, bő­vítése, korszerűsítése érde­kében. 1984-ben további vámkezelőfülkéket telepíte­nek. Tervezik a szentgott­hárdi kamionsávok megépí­tését. valamint Nagylakon a teherforgalmi sáv bővítését. Az év legnagyobb beruhá­zása az új sátoraljaújhelyi közúti határátkelőhely épí­tésének megindítása lesz. Külön napirendi pontban foglalkoztak az első negyed­évi idegenforgalmi tapaszta­latokkal. Az első negyedév­ben a szocialista országok­ból 31 százalékkal érkeztek többen, mint az elmúlt év azonos időszakában. A ru­belbevételek növekedése pe­dig még ennél is nagyobb Nemzetközi szímpozisn a lézer alkalmazásáról ben felvásárolják, és újra forgalomba hozzák az egyes vállalatoknál elfekvő más vállalatoknál viszont még felhasználható készleteket. Ezért e vállalatok a múlt év kőzene óta hároméves lejá­rattal. árbevételből vissza­fizethető középlejáratú hitelt kaphatnak. A bank egysé­gesítette az addig eltérő ka­matlábakat. A kedvező fo­lyamatok támogatása mellett — az egyensúly javítását célzó — szigorítások is jel­lemezték a hitelpolitikát. véginél. A vállalatok és szö- árd forinttel 5.5 milliárd vetkezetek betétei 1983-ban forintra. a részvénytőkét 6,1 milliárd forinttal csök- bedig 4 milliárd forinttal kentek. Ezen belül az elszá- tízmilliárd forintra emelje molási betétek mérséklődése fel- Egyben felkérte a Dénz­főként a vállalatok nénz- ügy minisztert hogv az ál­ügyi nehézségeire vezethető lam. mint részvénvtulajdo­vissza. nos képviseletében intézked­1983' december 31-én 97.9 iék: a költségvetés a rész­milliárd forint értékű bank- venvtoke-emeles összeget fU jegy és érme volt forgalom­zesse be a Magvar Nemzeti ban. 10.6 milliárd forinttal Banknak. Javasolta továbbá. hogv a közgyűlés a kovetke­módosítsa az több. mint egy évvel azelőtt. Az eredmény-kimutatás rokeoven. . A , , . szerint 1983-ban a Magyar Nemzeti Bank összes bevé­tele és jövedelme 60.9 milli­tőkéie amelv 10 milliárd 500 ezer forint, darab. A bam< az év eleién felül- árd forint, összes kiadása és egyenként 20 _ezer forint vizsgálta a már kihelyezett ráfordítása 47.9 milliárd fo­beruházási hitelek felhasz­nálását. és ahoi kitűnt, hogy az ígért mutatókat nem tel­jesítik — ott a vállalatokkal megállapodva — módosítot­ta. sőt fel is bontotta a hi­telszerződést. Ahol lehetett több vállalati forrást vontak be a finanszírozásba. A bank korábban engedélyezett névértékű lik". részvényre osz­A közgyűlés a benvújtoGÉ rint. s ezek különbözeteként nyeresége 13 milliárd forint volt. 5,5 milliárd forinttal számadásokat, és javaslato­több az előző évinél. kat megvitatta, majd szava­A devizagazdálkodást 1983- zássai egyhangúlag elfogad­ban a nemzetközi fizetőké- ta. Megállapította: a meg­pesség javítására tett erő- növekedett alaptőke és tar­feszítések iellemezték. Ezek talék. azaz a bank nagyobb mindenekelőtt a folvó fize- tőkeereje javítja a hitel út­tési mérleg aktívumát előse- ián forgalomba kerülő pénz forgóeszközhiteleket is felül- gító. az előző évit meghala- fedezetét fokozza a bank vizsgálta, indokolt esetekben dó külkereskedelmi kiviteli saját hitelforrásainak rész­rövidítette a hitelieiáratot. többlet révén vezettek siker- vételi arányát a tartós ki« A beruházási hitelek első- re igen nehéz körülmények helyezésekben. arányú.. Tizenhét százaiéitkai ] tossággal ellenőrizhető a nőtt a tőkés országokból ha- szerszámgépek működésének zánkba látogatók száma, a a precizitása, vagy a wolf­konvertibilis bevételünk eh-' ramszál pontos átmérője. A hez hasonlóan növekedett. A méréstechnika mellett a le? Optika '84 címmel négy- zert felhasználják gz orvos­napos nemzetközi szimpozi- tudományban (lézeres aku­on kezdődéit kedden a lézer punktúra), vagy például e alkalmazásának ú.i területei- nyomdaiparban is Ez uí*ób­ről, illetve az ezzel kapcso- bivaj — lézeres fényszedés, j Marsi Mihály, a pincegaz­latos berendezésekről r7. tördelés, szövegszerkesztés j daság igazgatója ecsetelte a MTESZ székházában. A ta- technikája — több külföldi | termelési, illetve a borászati nácskozáson — amelyet az előadás foglalkozik majd. ágazat helyzetét az idei ten­Optikai. Akusztikai és Film­tudományi Egvesület több hazai és külföldi tudomá­nyos intézettel és szövetség­gel közösein rendez — mint­egy 150 előadásban a lézer ipari és tudományos hasz­nosítását; a lézerfény és az anyag kölcsönhatását, vala­mint a lézer gyakorlati fel­használásának számos más vonatkozását vitatják meg. A tanácskozás résztvevői a nyitó előadásokban hangsú­lyozták, hogy a lézer a ter­melés és a kutatás mind szélesebb területén válik hasznos eszközzé. A lézeres méréstechnikai eszközök se­gítségével például ma már tízezred milliméternyi pon­Szőlészet, borászat Jobb érdekeltséget — Tanácskozás Szegeden Fél évtizede. 1979-ben nivalókkal egvütt. A tanács- Egyértelmű feladat tehát kanta meg a működési en- kozás munkájában részt a szőlészetekben a gazdasá­gedélvt a Dél-alföldi Szőlő- vett és felszólalt Wahi Re- gosság fokozása. Ehhez leg­es Bortermelési Rendszer, zső. a megyei pártbizottság járhatóbb út az egv hektárra Tegnap, kedden a Szegedi munkatársa. Ragi Ádám. a jutó hozamok, a minőség nö­Állami Gazdaság fehér-tói TESZÖV titkárhelyettese és velése és a ráfordítások üzemegvsegében került a dr Tóth Mihály megyei fő- mérséklése. Az egvüttműkö­taggazdaságok képviselői elé kertész is. dés alapján folyamatosan az 1983-as évi mérleg. Szta- Több éves tapasztalatok növeli a Dél-alföldi Pince­| nó János. a gazdaság és alapián a termelést jellemzik gazdaság a feldolgozó kapa­Speciális műszer gabonakombájnokhoz ad. az Speciális műszert — úgy- pontos információkat nevezett fedélzeti kompu- Alkalmazásával javul tert — fejlesztett ki a Sa" arató-cséplő gépek munkájá­bonakombájnokhoz a mező- nak minősége: tökéleteseb­túri Magyar—Mongol Barát- ben csépeli, tisztítja a ma­ság Tsz műszaki gárdája. Az got, és csökkenti a szemszó­autórádiónál alig nagyobb ródást. műszer tulajdonképpen egy A mintakészülék a Tava­programozott ellenőrző és szi Lipcsei Vásáron is siker­mérőkészülék. A gabona- rel szerepelt. A létrejött kombájn vezetőfülkéjében, megállapodás szerint az a kombájnos látómezejében NDK-ban is, hazánkban is helyezik el. A műszer a gép már az idei gabonabetakarí­működésének minden rend- tásnál kipróbálják. E gya­eilenességét jelzi, s az egyes korlati vizsga tapasztalatai gépegységek állapotáról, alapján kezdik majd meg a munkájáról is folyamatosan, sorozatgyártását. a nagy hozam és eredménv- citását. Az elmúlt évben különbségek. A kisteleki Üj adták át rendeltetésének a Élet Tsz-ben hektáronként kékszőlő feldolgozó vonalat 10.9. a domaszéki Szőlőfürt- a csongrádi pincészetnél, ami ben 9.9. vagy a mórahalmi 28 millió forintos ráfordítást Homokkultúrában 8.1 tonnát igényelt. Az üllési pincészet szüreteltek, míg a balástvai rekonstrukciója 4 millióba, a Rákócziban 4.6. a felgvő Al- szőrei szabályozható hő­földi Rónában 5.5. s a pusz- mérsékletű tárolórendszer taszeri Hétvezérben 4.5 ton- kiépítése eddig 57 millióba na termett. A nagy eltéré- került. A tárolóüzem ez év sekben csak részben ludas első felében készül el. Kö­az elmúlt évi aszály, amely zös költségvállalással más­viszont 26 százalékkal csök- fél ezer hektáron telepítettek kentette az össztermést a 21 szőlőt az üzemek, amelyhez taggazdaságban. Ezt a ki- 82 millió forint fejlesztési esést azonban nem ilyen alapot utalt át a pincegaz­mértékben érezték meg az daság. üzemek mert a közös koc- A tanácskozáson Gyömbér kszatvállalással csak 11 szá- László, a társulás vezetője zalékkal kaptak kevesebbet kifejtette, hogy a rendszer szőlőiükért a oincegazda- tovább fokozza a termelő­ságtól. A termelési együtt- üzemek érdekeltségét a ter­működés 13 tagjánál volt melés fejlesztésében. Mivel ráfizetéses, és csak 8-nál esetenként indokolatlanul nyereséges a szőlészkedés. A magasak a ráfordítási költ­szakemberek megállapítot- ségek a gazdaságok igénye ták. hogy hektáronként leg- alapján felülvizsgálják aa kevesebb 6.5—7 'tonnás ter- alkalmazott technológia ha­més kell a befektetések tásfokát is. megtérüléséhez, X. J,

Next

/
Oldalképek
Tartalom