Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-21 / 94. szám

4 Szombat, 1984. április 14., kérdés Beszélgetésünk apropója, hogy a Magyar Képzőművé­szek Szövetsége Dél-magyar­országi Területi Szervezete szegedi csoportja a napok­ban tartotta idei első össze­jövetelét. S ezen olyan fon­tos dokumentummal ismer­kedhettek meg a városban élő alkotók, mint a szegedi képzőművészetről nemré­giben készült jelentés, me­lyet megtárgyalt és elfoga­dott a városi párt-végrehaj­tóbízotlság. Milyen helyzet­elemzést adna a csoport tit­kára? — Mindenekelőtt öröm­mel mondhatom, hogy a vá­rosi pártbizottság alapos, körültekintő, minden lénye­ges kérdéssel őszintén szem­benéző jelentést készített. Alapul szolgálhat a további munkánkhoz. Városunkban az utóbbi években gyarapo­dott a képző- és iparművé­szek szama, ma negyven ha­tan tagjai a Művészeti Alap­nak. Minőségileg is tovább­fejlődött. színvonala emelke­dett. Mindannak ellenére, hogy a csoportnak még nem sikerült az országa« figye­lem felkeltése, néhány itt élő művész rendszeresen sze­repel nagvobb hazai és kül­földi kiállításokon. A dél­alföldi művészeti életben szerintem a szegedi a leg­összetettebb és legnyitottabb. A hagyományosan népszerű és erőteljes festészet mellé felzárkózott a szobrászat, a grafika és az iparművészet. Azt is megelégedéssel nyug­tázhatjuk, hogy Szeged a hazai festészet jelentős be­mutatkozási fórumává vált a festészeti biennálék meg­rendezésével. — Feladat, munka van hő­ven. De az ellentétes érde­kek. a széttartó erők között vajon mit tehet a szegedi képzőművészek csoportja a jó tendenciák erősítéséért, a sikeres kezdeményezések tá­mogatásáért? — Elsősorban a csoporton belül, a képzőművészek egy­más közötti kapcsolatait kell erősíteni, közelíteni. Font«, hogy sikerüljön egyeztetni az érdekeket, támogatni a valódi értékekeit. Ebhez vi­szont elengedhetetlen a jó kollegiális légkör, az egymás iránti megértés, a különbö­ző műfajok közelítése. A csoport kohéziója még nem elegendő ahhoz, hogy bizo­nyos esetekben egységesen tudjuk képviselni a szegedi képzőművészet ügyét, és Benes József grafikus­művészhez egyes művészek érdekeit. Je­lentősen javítani keli es le­het együttműködésünket a különbőzé szervekkel, a ta­nácsoktól a társadalmi szer­vezetekig, meg kell talal­nunk a kapcsolatok módjait, tormáit, az elöadásoktol a műterem-látogatásokon és kiállításokon át a közös munkákig. Elevenebbé, élőb­bé, mozgalmasabbá igyek­szünk tenni az együttműkö­déseket. A kiállításokat na­gyobb gondossággal szeret» nénk szervezni, a mennyi­ség helyett a minőségre fi­gyelünk. Jó volna, ha egy­egy jelentős tárlatnak elő­és utóélete is lenne, tehát körül telein több a szervezés, következetesebb az előkészí­tés. szélesebb a propaganda, és alaposabb az értékelés, az elemzés. A csoportnak fel­adata a közönségkapcsolatok erösitese, ennek hasznos for­maja lehet a tarlatvezetés éppúgy, mint az üzemi ván­dorkiállítások sora, melyek­kel új közönségrétegeket le­het toborozni. Az amatőrök­kel egészséges együttműkö­désre törekszünk, hiszen ha sikerül egységes szemléletet kialakítani, a művészet pro­paga. i lehelnek. — IV' ilyen összegző mun­ka. mint a pártbizottság i jc­1 entes, hosszú időre megha­tározza a legfontosabb irá­nyokat, megfogalmazza a feladatokat. Melyeket tartja ezek közül kiemelcsre érde­mesnek? — A pártbizottság által el­fogadott határozatok rendkí­vül fontosak, pontosak, lé­nyegesek. Minden érdekelt íél összefogásával, rendsze­res es folyamatos munkával megvalósíthatók. Ha ki kel­lene emelni a leginkább ege* tőeket, akkor mindenekelőtt arról szólnék, hogv ebben a városba^ élünk, felelősséget érzünk környezetünkért. Meg szeretnénk találni a kapcso­latot a Városszépítő Egyesü­lettel. részt kívánunk venni munkájában. A városesztéti­ka és környezetforrrálás el­engedhetetlen feltétele, hogy építészek és képzőművészek már eddig is eredményes együttműködése erősödjék, bővüljön, és váljon rendsze­ressé a tervezés első fázisá­tól kezdve. Egyre fontosabb napjainkban a nemzetközi kitekintés, ezért a testvérvá­rosi kapcsolatok szunnvadó lehetőségét is szeretnénk feltárni, tartalommal meg­tölteni. T. L. Műsorajánlat Rendkívül nHgy sikerű gyermekfilm lesz látható holnap, vasárnap délelőtt 10 órától az Ifjúsági Ház mesematinéján: Walt Dis­ney Hófehérke és a hét tör­pe című rajzfilmjét vetí­tik. Tapsról tapsra — ezzel a "címmel Rátonyi Róbert műsorát rendezik meg hol­nap. vasárnap este 8 órától a balástyai művelődési ház­ban. Ismét lesz Vasárnap esti láz holnup este 7-töl a mi­hályteleki Móricz Zsigmond Művelődési Házban. A házi­gazda természetesen ezúttal is az Easys együttes lesz. Kondor Katalin, a tele­vízió A hét című műsorá­nak közismert munkatársa lesz a Juhász Gyula Műve­lődési Központban működő bizalmiak, illetve nők klub­jának vendé™» április 24­én. kedden délMtán 4 órá­tól — s belpolitikai éle­tünkkel kapcsolatos kérdé­sekre ad ma.id választ. Egyre többet beszélünk a számítógépekről Sőt, itt­ott már. jócskán borsos árcn. személyi számítóge­pek a kirakatokban is meg­jelentek — ám az átlagem­ber nem érti, mi szükség van Igazán rájuk, és ho­gyan is kell használni őket. (A fiatalok viszont már a középiskolában tanulják a számítástechnikát.) Korunk­ról, mint a számítógépek koráról beszél a szegedi tévéstúdió Számítógépek forradalma című műsorá­ban dr. Hunya Péter tudo­mányos főmunkatárs és Csűri József tanár április 24-én la óra 25 perces kezdettel az l-es program­ban. A Nasa obrazovka. a sze­gedi tévéstúdió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora április 26-án. csütörtökön 1!) óra 10 perctől jelentke­zik legközelebb a 2-es prog­ramban. Az adást április 2!)-én. az l-es műsorban reggel 8 óra 10 perctől jno-Vm tilk. 5-Pn»!?1" hé+fWv'ift/ísróí is hallhatunk (ami némi szép­séghibákkal történt) a Kossuth adó Válaszolunk hallgatóinknak című adá­sában április 25-én. szserdán Ifi oca 35 perces kezűé.«el. díjak átadása Markusovszky Lajosra, a magyar orvostudomány és egészségügy egyik kimagasló alakjára, az Orvosi hetilap megalapítójára emlékeztek születésének 169. évfordulója alkalmából pénteken, az Egészségügyi Dolgozók Szak­szervezetének székházában tartott ülésen. Dr. Petrányi Gyula akadémikus tartott emlékelőadást. Dr. Fűzi István, az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára átnyújtot­ta az Orvosi hetilap Marku­sovszky-dijait, a tavaly meg­jelentetett legérdekesebb hét tanulmány és három orvos­történelmi közlemény szerző­jének, majd jutalmakat adott át a lap hat referen­sének kiemelkedő munkájuk elismeréseként. Dr. Trencsé­ni Tibor, az Orvosi hetilap felelős szerkesztője adta át az Orvosi hetilap Maricu­sovszky-emlékérmet dr. Ró­zsahegyi Istvánnak a szer­kesztőségi munkában való több évtizedes közreműködé­séért. Pályázat A Magyar Karszt- és Bar­langkutató Társulat pályá­zatot hirdet barlangi tár­gyú népi mondák és száj­hagyományok gyűjtésére. A pályázat célja, hogy feltár­ják és megmentsék az idős generáció ajkán még élő olyan visszaemlékezéseket, amelyek barlangokról, föld alatti üregekről, természe­tes rejtekhelyekről, titok­zatos kutakról, valamint a hozzájuk kapcsolódó hiedel­mekről, történetekről szól­nak. E szájhagyományok megismerése azégf is fontos, mert tapasztalatok széript sokszor haszpp^ - útbaigazí­tást nyújtanak a tudomá­nyos feltárás számára is. A pályázat tárgykörét olyan — eredetét tekintve magyar nyelvű, de nem fel­tétlenül hazai — népi száj­hagyomány képezi, amelyet eddig még nem publikáltak. A pályázati anyagban pon­tosan meg kell jelölni a gyűjtés helyét es idejét, a népi informátor nevét, élet­korát, foglalkozását, vala­mint a hagyomány szerinti helyszínt. A pályamunkát írásban, két gépelt példányban kell benyújtani. Az anyag terje­delme minimálisan 3. ma­ximálisan 30 normál gé­pelt oldal lehet, és kiegé­szíthető eredeti magneto­fonfelvétellel, fényképekkel, térképvázlattal, vagy egyéb •dokumentummal is. A kész munkákat a társulathoz — 1061, Budapest. Anker köz 1. — kell postán, vagy .sze­mélyesen benyújtani ..Bar­langi mondavilág" megielö­léssel 1985. március 31-ig. (MTI) Befejeződött Szegeden a mai magyar zene hete A mai magyar zene heté­nek eseményei során a Liszt Ferenc Zeneművésze­ti Főiskola nagytermében hangszeres műveket mutat­tak be. Évről évre egyre igényesebb, színesebb válo­gatással lépnek pódiumra az előadók, s ugyanez mondható el a másnapi kó­ruskoncertről is. Soproni József: öt kis négykezes zongoradarabját és Kalmár László Nyolca­dok zongorára négy kézre című kis kompozícióját Maczelka Noémi és Ke­mény Erzsébet összefogott, markáns zongorázással kel­tették életre. Balassa Sán­dor nem könnyű darabját, Az utolsó pásztort (op. 30.). Sín Katalin szólaltatta meg igen szépen, gordon­kán. Melodikus igényű anyagot ágyazott a szerző egy különös hangzősvilágú matériába, s mintha az ember világtól való elidege­nedését, korunk szomorúan aktuális betegségét idézte volna. Sári József Episodi per pianoforte című művé­ben különböző karakterű és tempójú metszetek válta­koznak jó harmóniaérzék­kel, invenciógazdagon. Del­ley József korunk zenéjé­hez jó érzékkel nyúl, igen ízesen zongorázta el a da­rabot. Bozay Attila Duo per violini (op. 1.) című alkotását Szecsödi Ferenc és Janurik Márta érzékeny, színgazdag. kifogástalan előadásában hallottuk. Do­dekafon muzsika, de kel­lemes, s csapongó hangu­latgazdagsága miatt már­már romantikus hatású. Papp Lajos Ricercare című művének előadójában eddig ismeretlen,, ám ragyogó hár­fást, ismerhettünk meg: Felletár Melindát.n&oncert­PÓdiurnpköh igen -.„„ritkán luiUbu'ó tuVrfgszóló, de Fel­letár Melinda nemcsak ez­zel, hanem művészi előadá­sával. figyelemre méltó, szuggesztív színérzékével és kifejezőerejével vívta ki a közönség elismerését, il­letve a hangulatos, jól fel­épített mű sikerét. Láng István Intermezzi per pia­noforte című változatos já­tékformókat igénylő darab­ját Kerek Ferenc szólaltat­ta meg élvezetesen, maga­biztosan, Végül Horusitzkv Zoltán Szonátájával zárták az értékes estet. Nagy Ág­nes brácsán, Lucz Ilona zongorán színvonalasan ki­dolgozott előadásban szó­laltatta meg a kompozíci­ót. Csütörtökön este a kórus­művek, illetve az énekka­rok parádés bemutatójával zárult a Mai magyar zene hete. A változatos, színvo­nalas programban 19 mű szólalt meg, így mindegyik értékelésére ezúttal sajnos nincs lehetőség. Elsőként a rókusi általá­nos iskola ének-zenei tago­zatának Kodály kórusa lé­pett dobogóra Kalmár Fe­rencné vezetésével. Kedves dalolásukon világosan ér­ződött a tanári, illetve kar­vezetői munka, azaz a gon­dos, tiszta intonációra, haj­lékony finom éneklésre va­ló törekvés. Mindez, s a felszabadult előadás Szoko­lay Sándor friss, humoros, vidám Névcsúfoló című kó­rusműve ' tolmácsolásakor valósult meg leginkább. A koncertén legtöbbet szerep­lő komponista Szőnyi Erzsé­bet volt. Négy kóru.sművé­vel mutatkozott be. s ebből három először hangzott el. A Juhász Gyula versére komponált Tájkép (három változat) nehéz intonációjú mű. jószándékú bemutatá­sára a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola vegyes ka­*ra vállalkozott. Legtisztáb­ban és leghangulatosabban — bár szövegmondásuk itt sem volt világosan érthető — a 2. változatot sikerült megszólaltatniuk, Kreuter Vilmosné precíz vezényleté­vel. A Liszt Ferenc Zene­művészeti Főiskola szép hangzású vegyes kara — Delleyné Halama Piroska agilis dirigálásával — vál­lalta a másik Szőnyi-mű ősbemutatóját, melyet a szerzőnő - Kodály Zoltán emlékére komponált, a mes­ter kórusmüvét gzaz szel­lemét idézve. Hegyi éjsza­ka címmel. A Kodály kő. rusműre való világos uta­lás nem válik a bemutatott kompozíció előnyére. bár úgy sejtjük, hogv ez csak apropó volt a komponista saját mondanivalójának 'megvallására. Ám óhatat­lanul felidéződik a hallga­tóban az ihlető mester sej­telmes. mély költőiséggel megálmodott, őserejű. ter­mészeti víziókat keltő szép­séges hangzásvilága, ará­nyos formálása, s így ennek árnyékában ennél a kom­pozíciónál inkább csak a tiszteletre méltó szándék a megható. A koncerten je­lenlevő zeneszerzőnő legsi­keresebb művei az Odom­mya skimabara no című japán népdalra komponált vegyes kar (szintén ősbemu­tató), s az Anakreoni dalok­ból előadott Bordal. Ez utóbbi tüzes lendületű­barbár bachanáliát felidé­ző, különös hangulatú kom­pozíció igen nagy virtuozi­tást, s mint minden Sző­nyi-mű. nagyon gondos in­tonációt igényel. Ihletett, kiváló előadói e karoknak a Bartók Béla Művelődesi Központ vegyes kara volt, Rozgonyi Éva biztonságos, kifejező vezényletével. A másik ősbemutató Ka­ntor Miklós nevéhez fűző­dik. A tanárképző főiskola Bartók gyermekkórusát Er­dösné Fagler Erika és Er­dős János vezényelte. Ko­csár Csanádi Imre versére komponálta tündéri gyer­mekkarait: a Holdsétáltatót, a Vadkacsást. a Kiskutyást­nagykutyást és a Lakodal­mast. Az Erdős János keze alatt felszárnyaló karakte­res hangzások, a gusztusos, feszes ritmusok mögött őszintén átélt mondanivaló rejlik, mely a gyermekkar hangszínét változatossá. s kifejezővé varázsolják. A nagy sikerű kompozícióból a kis dalosok ráadásként a Lakodalmas tételt ismétel­ték meg. Bárdos Lajos 91. Szívbé­li zsoltárét Szécsi József vezényletével (zongorán kí­sért dr. Zádorné Raffa Éva) a József Attila Tudomány­egyetem vegyes kara szó­laltatta meg, természetes hangon, becsületes odaadás­sal, a műnek kijáró alázat­tal. A hangverseny egyik legtisztábban éneklő kórusa a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola női kara volt, dr. Mihálka György atmoszfé­rateremtő vezényletével. Nagy műsoruk mindegyik darabját — akár Huszár Caligaverunt. Vántus A bánat vagy Kocsár ó. ha­vas erdő némaság című (szóló: Kléner Judit) szép és jól énekelhető igénves műveire gondolunk — fel­hangdús tisztaságú intoná­cióval. mély esztétikummal, választékos kifejezőerővel szólaltatták meg. ritka szép pillanatokat ajándékozva a hallgatóságnak. Berényi Bogáta Yendéglátóheíyek ellenőrzése A kereskedelmi felügye­lőségek munkatársai Buda­pest. valamint Bács. Békés, Fejér. Komárom, . Somogy. Szabolcs és Veszprém me­gye több mint 500 III. és IV. osztályba sorolt állami, szövetkezeti, szerződéses és magánvendéglőjében, biszt­Elektronikus hangverseny Először hallhat a magyar közönség számítógépzenét azon az elektronikus és számítógépzenei hangverse­nyeit. amelyet április 29-én rendez a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem köz­művelődési titkársága és az Országos Filharmónia az egyetem dísztermében. Az érdekesnek ígérkező hang­versenyen az ismertebb külföldi szerzők — a belga Goet'hals és az olasz Mi­ohel Redolfi — müvei mel­lett felhangzik Dubrovay László. Mártha István és Pataehieh Iván kompozíció­ja. A hangversenyen Cson­tos Ferenc (nagybőgő), a Mandel kvartett. valamint Lerch István (szintetizátor) működik, közre. A zeneszerzők közül Pa­taehieh Iván egyik elektro­nikus alkotásával korábban már sikert aratott. A XII. nemzetközi elektróaku jztirt kai versenyen, a franciaor­szági Bourges-ban az idén először adták ki a Nemzet­közi Elektroakusztikai Tár­saság, a CIM.E nagydíját, amelyet Pataehieh Iván Lu­si Spaziall című műve nyert el. A művet a CIME 19 tagországának mindén rá­dióállomása sugározza majd. továbbá a mű részt vesz a modern zene egyik legrango-abb fórutnán. a „varsói ősz-' hangversenyén. A mű a Magyar Rádió elektronikus zenei stúdiójá­ban készült. Tusa Erzsébet zongoraművésznő közremű­kodesauel. rójában. cukrászdájában, italboltjában vizsgálták az év elején, hogy betartják-e az árképzés szabályait. Négyezer árvetést ellen­őriztek. s ezeknek 28 szá­zaléka nem felelt meg az előírásoknak, illetve előfor­dult! hogy a felszolgált éte­lek es Italok árvetését el sem . kéSiZitettek A téves és h',á.nyos. valamint a tartal­milag nem megfelelő árve­téseket elsősorban — 900 közül csaknem 800 alka­lommal — a szerződéses üzletekben találta az ellen­őrzés. Különösen az. üdítő italok, húskészítmények, va­lamint a bor. sör és pálin­ka árát állapították meg sokhelyütt aránytalanul ma­gasan. A vendégek tájékoztatása a fogyasztói árakról a vizs­gált vendéglátóhelyek egy­harmad részéhéi hiányos volt, többnyire a szerződé­ses vendéglőkben. italbol­tokban és büfékben. Né­hány üzletben az ártáblá­kon régebbi árak voltak feltüntetve, illetve az üzle­tek 8 százalékában nem egyeztek az árvetés szerin­ti árakkal. Egyes harmad­osztályú vendéglátó helve­, ken az étel« és itallapok színvonala nem felelt nveg az osztályba sorolás köve­telményeinek. A próbafogyasztások, pró­bavásárlások 22 százaléká­val hamis számolással, mé­réssel. becsapták a fogyasz­tókat. előfordult 15—:i0 fo­rint. összegű többletszámolás is. A próbavásárlások há­rom százalékánál a jogos­nál alacsonyabb összegeket számoltak tévedésből varr a pontatlan árismeretek mi­att. Az ellenőrök megálla­pították. hogy sok esetben súlyhiányosak a szendvi­csek. s szinte rendszeres, hogy a kiméri sűrű szörp egy része a kiöntőpbhár al­ján marad vagv. hogy a fröccsben 200 milliliter he­lyett csak 120—150 millili­ter bor van. A feltárt hiányosságok, szabálytalanságok miatt a kereskedelmi felügyelősé­gek 23R vendéglőst vontak felelősségre. Huszonnyolc üzletvezető és dolgozó elt»n büntetőfeljelentést tettek, 170-en összesen 450 ezer forint pénzbírságot fizettek. 27 szabálysértőt fiayelmez­tettek a kereskedelmi fel­ügyelőségek. 17 ellen pedig szabálysértési eljárást kez­deményezlek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom