Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-21 / 94. szám

2 Szombat, 1984. április 14., Éljen a kommunista és munkáspártok internacionalista szolidaritása! (Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-» jelszavaiból) Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésérül (Folytatás az 1. oldalról.) seg, a más államok belügyeibe való be nem avatkozas, az egyenjogúság elvén es az államközi kapcsolatok más alapvető elvein alapuljanak. O Az ülésen hangsúlyaz•• iák a Varsói Szerzödes tagállamainak meggyőződését, hogy a helyzet javítana, az enyhüleshez való visszatérés megköveteli az allamoknak a béke megőrzése és megszilárdítása döntő kérdéseiről folytatott párbeszédét, komoly es egyenjogú. felelősségérzettől áthatott tárgyalásait. Az ülés reszlvevói kifejeztek szilárd meggyőződésüket: nincs olyan kérdés, amelyet ne lehetne tárgyalások útján megoldani, ha e tárgyalásokat konstruktív megközelítéssel és a poeitív eredményekre irányuló politikai akarattal, a népek, a béke es a nemzetközi biztonság érdekeinek teljes figyelembevételével folytatják. Ezt támasz;jak alá a nemzetközi kapcsolatok tapasztalatai is. Az ülésen képviselt államok készek ilyen tárgyalásokat folytatni az európai béke biztosításának minden, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéséről. E tárgyalások céljának az egyenlőség és az egyenlő _ bizton: sag elvén alapuló megállapodások elérésének kell lennie. A Varsói Szerződés tagállamai — amint azt többször kijelentették — nem törekednek katonai fölény megszerzesére. és nem engedik meg, hogy katonai fölényre tegyenek szert velük szemben; határozottan fellépnek azért, hogy az erőegyensúlyt a legalacsonyabb szinten biztosítsák. O A Varsói Szerződés tagállamai szerint a mostani politikai párbeszéd középpontjában azoknak a kérdéiseknek kell állniuk, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárításával, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséhez és a leszereléshez — különösen a nukleáris leszereleshez — vezető gyakorlati utak keresésevei .kapcsolatosak. A Varsói Szerződés tagállamai az események jelenlegi menetét nem tartják visszafordíthatatlannak, és hangsúlyozzak, hogy érdemi és eredményes tárgyalások útján megoldhatók mind a közép-hatótávolságú, mind a taktikai nukleáris fegyverek csökkentesének kérdései — beleértve teljes megsemmisi lesüket A mai körülmények között az európai béke és biztonság szempontjából elengedhetetlen követelmény, hogy megállítsák az új nukleáris eszközök felhal mozását földrészünkön. Ezzel kapcsolatban az ülésen képviselt államok követelik az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének beszüntetését. Kijelentik: ha ilyen, a már telepített rakéták kivonásához vezető intézkedések születnek, akkor ezzel egyidejűleg lépések történnek a válaszintézkedések visszavonására. Ez megteremt! az alapot a tárgyalások felújításához annak érdekében, hogy megfelelő megállapodásokat érjenek el Európának mind a közép-hatótávolságú, mind a taktikai nukleáris fegyverektől való mentesítéséről. A tárgyalások útjára való visszatérés egyetlen lehetőségét, egyetlen esélyét sem szabad elszalasztani. Az ülés résztvevői rámutattak arra a nagy felelősségre, amelyet — népeik és az összes európai nép sorsáért, Európa, a világ békéjéért — azok az államok viselnek, amelyek területén megkezdték vagy tervezik a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítését. Arra van szükség, hogy éppen ezek az államok tegyenek haladéktalanul olyan lépéseket, amelyek biztosítanák a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták területükön történő telepítésének beszüntetését, e rakéták kivonását. Tekintettel arra, hogy a nukleáris fegyverek felhalmozása Európában valamennyi európai nép létét és alapvető érdekeit veszélyezteti. az ülésen képviselt államok rendkívül fontosnak tartják, hogy Európa minden állama következetesen fellépjen a nukleáris háború veszélyének elhárításáért, és • aktívan hozzájáruljon e cél elérésehez. Gátat kell emelni az eurógai nukleáris háború lehetőségének útjába, &s ebből — vtyen vagy olyan formában — minden európai államnak ki kell vennie részét. Ezzel kapcsolatban a Varsói Szerződés tagállamai nyomatékos felhívással fordulnak a NATO-tagállamokhoz, hogy működjenek együtt az új közép-hatótávolságu nukleáris rakéták telepítésének leállítása és a már telepítettek kivonása, az európai leszerelést célzó hatékony intézkedések megvalósítása érdekében. j Abból kiindulva, hogy a fegyverkezési verseny beszüntetese es a leszerelésre, különösen a nukleáris leszerelésre való áttérés korunk alapvető kérdése, az ülesen kepviselt államok kijelentik, hogy változatlanul készek tárgyalni a fegyverkezési verseny megfékezése es a fegyverzetek csökkentése időszerű kérdeseinek széles köréről. Az ülés résztvevői — ezzel Osszeíüggesben — szükségesnek tartják ismétellen felhívni a figyelmet arra, az 1983. január 5-i prágai Politikai Nyilatkozatban megfogalmazott javaslatra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai es az Eszak-Atlanti Szerződés tagállamai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Emlékeztetnek a közelmúltban a NATO-tagállamokhoz intézett felhívásaikra is. amelyekben közvetlen tárgyalásokat javasollak Európa vegvifegyver-mentesítéséról, valamint a katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről. Az ülésen képviselt államok készek bármikor megkezdeni az e javaslatokról folytatandó tárgyalások előkészítésével és szervezésével kapcsolatos kérdések előzetes megvitatását a NATO.tagországokkal. Felhívásaikra pozitív és lehetőség szerint gyors reagálást várnak a NATO-tagállamoktól. Megerett az idő arra, hogy minden olyan nukleáris hatalom, amelyik ezt még nem tette meg, vállaljon kötelezettséget, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Síkraszál Inak azért, hogy mielőbb kezdjenek hozzá olyan fontos kérdések érdemi megvizsgálásához és megoldásához, minta nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltása; a nukleáris fegyverzetek mennyiségi és minőségi befagyasztása; a világűr militarizálásának, az erő alkalmazásának megtiltása a világűrbéli és onnan a Föld ellen; a vegyi fegyverek világméretű betiltása és megsemmisítése. A Varsói Szerződés tagállamainak valamennyi, ezekkel kapcsolatos, köeősen vagy külön-külön tett javaslata és kezdeményezése érvényben marad. A NATO-tagországok pozitív válasza e javaslatokra konkrét megnyilvánulása lenne a konstruktív kapcsolatok fenntartásában való érdekeltségüknek, amelyet az 1983. december 9-i, Brüszszeli Nyilatkozatukban kinyilvánítottak. Az ülésen képviselt államok megerősítették „készségüket, hogy figyelmesen, pozitív szellemben tanulmányozzák más oaszáigoknak a nukleáris háború veszélye csökkentésére és elhárítására, a fegyverkezési verseny beszüntetésére, a leszerelésre, a nemzetközi biztonság megszilárdítására irányuló javaslatait, és véleményt cserélnek az ilyen javaslatokról valamennyi érdekelt állammal. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon kialakult helyzetet vizsgálva az ülés résztvevői újra felhívták a figyelmet a közvetlen resztvevő szocialista országok által javasolt új megközelítésre. amelynek alkalmazásával a csapatok jelenlegi létszámával kapcsolatos egyetértés hiánya nem akadályozna meg a csökkentésükről szőlő megállapodás elérését. E megközelítés kellő figyelerhbevételével és a 'tárgyalások valamennyi résztvevőjének erőfeszítéseivel el lehet és halogatás nélkül el is kell érni a megállapodást a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek lényeges csökkentéséről. A mostani körülmények között egy ilyen megállapodás pozitív hatással lenne az európai helyzetre, a fegyverkezési hajsza megfékezésének és a leszerelésre való áttérésnek a távlataira. Az ülés résztvevői az atommen'.es övezetek létrehozását olyan jelentős lépésiként értékelik, amelyek a földrész nukleáris fegyverektől való mentesítése és a bizalom erősítése irányába hat. Megerősítették, hogy államaik változatlanul helyeslik ilyen övezetek létrehozását a Balkánon, Európa északi részén és a földrész más térségeiben, s cselekvően támogatják az ilyen erőfeszítéseket. Az ülésen kifejezésre jutott az a meggyőződés, hogy a nemzetközi biztonság szempontjából fontos megállapodásokat lehet elérni a genfi leszerelési' értekezleten, ha ehhez annak valamennvi résztvevője állhatatos és célratörő tevékenységgel hozzájárul. C Az ülésen nagy figyelmet szenteltek az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia munkájának. Elégedetten állapították meg. hogy a konferencia — amelynek összehívásához a Varsói Szerződés tagállamai nagymértékben hozzájárultak — jelentőségéhez méltó politikai szinten nyílt meg. Rámutattak továbbá, hogy a stockholmi konferencia első ülésszakán megkezdődött a véleménycsere azon feladatok lényegéről, amelyek megoldására a konferencia munkájának összpontosulnia kell: javaslatokat és kezdeményezéseket terjesztettek be. Most az a fontos, hogy a konferencia valamennyi résztvevője erőfeszítéséket tegyen az e feladatok tekintetében való kölcsönös megértés elmélyítésére, a konkrét kérdésekről folytatandó tárgyalásokra, abból a célból, hogy hatékony eredményeket érjenek el. Ahhoz, hogy ezek a tárgyalások a lehető legtermékenyebbek legyenek. politikai akaratra és ilyen kölcsönös megértésre Van szükség. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy a konferencián olyan, egymást kölcsönösen kiegészítő bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek megfelelnek a mai Európa legégetőbb és legsürgetőbb szükségleteinek, és a háborús veszély, a katonai szembenállás csökkentésére irányulnak. Az ülésen képviselt államok ebben a szellemben vesznek részt a stockholmi konferencia munkájában, az ottani tárgyalásokon. hogy hozzájáruljanak az ilyen intézkedésekről szóló megállapodások eléréséhez. Egyidejűleg szükségesnek tartják azt is, hogy a stockholmi konferencia a bizalom- és biztonságerősítő intézkedéselvkel kapcsolatos munka befejezése után — a madridi találkozó záródokumentuma rendelkezéseinek megfelelően — minden késedelem nélkül térjen át az európai leszerelési intézkedések megvizsgálására. A Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy államik elvj politikája változatlanul a világban meglevő feszültséggócok és fegyveres konfliktusok felszámolására, újabbak keletkezésének megakadályozására, minden vitás nemzetközi kérdés békés, tárgyalásos rendezésére irányul. Ismételten kifejezték szolidaritásukat a szabadságért, a függetlenségért, a társadalmi haladásért. a gazdasági fejlődésért, az imperialista agresszió, a gyarmatosítás és a faiüldözés politikája ellen küzdő népekkel. Sarlós István Kalkuttában # Kalkutta (MTI) Politikai Bizottsága tagjaPénteken Kalkuttába. Nyu- nak, miniszterelnök-helyetgat-Bengál szövetségi állam tesnek a vezetésével részt tő varosába érkezett az a vesz az indiai Körösi Csorna gy a r küldöttség, amely ma Sándor-megemlékezéseSarlós Istvánnak, az MSZMP ken. Eredményes megbeszélések A Varsói Szerződés tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának ülése az elvtársi egyetértés és a nemzetközi helyzet javítására irányuló törekvés légkörében zajlott le. A Varsói Szerződés tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának következő ülésére 1984 novemberében. Berlinben kerül sor. (MTI) # Bejrút (MTI) Amin Dzsemajel libanoni elnök Bejrútba visszatérve sikeresnek minősítette a Hafez Asszad szíriai államfővel folytatott csütörtöki tárgyalásait, és annak a reményének adott hangot, hogy hamarosan megmutatkoznak a 15 órás csúcstalálkozó eredményei, Libanon úrrá lesz tizedik éve tartó polgárháborús válságán. Közéleti napló GYŐRI IMRE KÖSZÖNTÉSE Győri Imrét, az MSZMP a Politikai Bizottság tagja, Központi Bizottságának tag- a Központi Bizottság titkára ját, az Országos Közművő- köszöntötte. Az eseményen lődési Tanács elnökét 60. . . . „. t>ai ~ születésnapja alkalmából Jelen valt Tetenyi PaJ> a pénteken a Központi Bizott- Kozponti Bizottság tagja, a ság nevében Aczél György, KB osztályvezetője. (MTI) NICARAGUAI SZOLID ARITASI NAGYGYÜ LÉSEK A nicaraguai nép igazságos harcával vállalt szolidaritás kifejezésére az országban több helyen tartottak gyűléseket pénteken. Az almásfüzitoi timföldgyár dolgozói a vállalat KlSZ-szervezete által összehívott gyűlésen követelték az amerikai beavatkozás megszüntetését. Szolidaritási gyűlésen tiltakoztak az amerikai reakciós körök által támogatott nicaraguai elleníorradal marok fegyveres provokációi ellen a Dunai Vasmű dolgozói. A kohászati nagyvállalat 12 ezer dolgozóját hatszázan képviselték a nagygyűlésen. KÖPECZI BÉLA LÁTOGATÁSA A SZOVJETUNIÖBAN Pénteken hazaérkezett Moszkvából a Köpeczi Béla művelődési miniszter vezette delegáció, amely Vjacseszlav Jeljutyinnak, a Szovjetunió felső- és középfokú szakoktatási miniszterének meghívására tartózkodott a Szovjetunióban. Fogadta a delegációt Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB PB póttagja, kulturális miniszter. A magyar küldöttség találkozott Mihail Prokofjev közoktatási miniszterrel, Nyikolaj Petrovicsewel, a Szakmai és Műszaki Oktatási Állami Bizottság elnökével, és Borisz Pasztuhovval, a Kiadói, Nyomdászati és Könyvkereskedelmi Állami Bizottság elnökével. A delegáció látogatást tett az örmény Szovjet Szocialista Köztársaságban. A megbeszéléseken véleményt cseréltek a két ország oktatásii és kulturális kapcsolatainak helyzetéről és továbbfejlesztésének lehetőségeiről. HITELMEG ALLAPODÁS A Magyar Nemzeti Bank konzorciummal, amelyben a képviselői Budapesten 210 vezető szerepet amerikai, millió dollár összegű közép- , , . ., lejáratú hitelmegállapodást ango1' arab' Japan- °*ztrak írtak alá a First Chicago és finn kereskedelmi banLimited által vezetett bank- kok vállalták. MTESZ-KÜLDÜTTSÉG KlNABAN Emlékeztetőt írtak alá pén- aki előadást tartott a niateken Pekingben, a magyar gyar tervgazdálkodásról, gazMűszaki es Termeszetludo- daságirányításról és a műmányi Egyesületek Szövet- szaki fejlesztés rendszerésége (MTESZ), valamint a ről. A küldöttség találkoKínai Müszaki-Tudományos zott a Kínai Mezőgazdasági Társaság közötti együttímű- Tudományos Akadémián Liu ködésröl. A Kínában tartóz- Csi-csenggel, az akadémia kodó MTESZ-delegációt Dr. elnökhelyettesével és az Tóth János főtitkár vezeti, akadémia több tagjával. M AG Y A R—EG YIPTOMI GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK A magyar—egyiptomi kereskedelmi es gazdasági együttműködési vegyes bizottság április 17. és 20. között Budapesten tartotta negyedik ülését. A tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy n két ország közötti gazdasági kapcsolatok kedvezően fejlődtek az elmúlt esztendőben. Megállapították,- hogy elsősorban a mezőgazdaság, az energetika és a közlekedés területén kínálkozik a lehetőség az árucsere-forgalom dinamikus fejlesztésén túl a termelési kooperációk kibontakoztatására. Az együttműködés bővítésének kereteiről Török István külkereskedelmi államtitkár és dr. Erfan Ali Safer beruházási és nemzetközi együttműködési államtitkár jegyzőkönyvet írt alá. TEOLÓGUSOK KONFERENCIÁJA A Magyarországi Református Egyház teológiai doktorai kollégiumának etikai szekciója április 16—19. között a debreceni református kollégiumban rendezte meg a szocialista országok teológusainak elró konferenciáját. amelynek témája a keresztyén—marxista dialógus fejlődése és távlatai volt A Bartha Tibor püspök elnökletével lezajlott tanácskozáson a teológusokon kívül marxista filozófusok is részt vettek. Az eszmecsere résztvevői létrehozták a szocialista országokban élő keresztyén etikusok munkaközősségét.