Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-20 / 93. szám

Péntek", 1984. április 20. 3 ó Miklós­emlékünnepség az orvosegyetemen Dr. Jancsó Miklós professzorra dr. Obál Ferenc, az Élet­tani Intézet igazgatója emlékezett Jancsó Miklósra, a Szege­di Orvostudományi Egyetem egykori neves professzorára emlékeztek tegnap, csütör­tökön délután. Megkoszorúz­ták emléktábláját a gyógy­szertani intézet folyosóján. Itt dr. Obál Ferenc tanszék­vezető egyetemi tanár, tar­tott emlékbeszédet. Ezt követően az oktatási épület tantermében átnyúj­tották a Jancsó Miklós-em­lékérmet dr. Simon Miklós egyetemi tanárnak, a SZOTE bőr- és nemikórtani klini­kája igazgatójának. A kitün­tetett A porphyria cutanea tarda pathogenezisének kér­dései címmel tartotta meg emlékelőadását. Balázs Béla­centenárium Augusztus 4-én lesz a ne­ves költő, elbeszélő, dráma­író és filmesztéta, Balázs Béla születésének századik évfordulója. A centenárium alkalmából tegnap, csütörtö­kön tartotta alakuló ülését a városi tanács székházában az az operatív munkabizott­| ság, amelynek föladata — j tagjai között Szeged kultu­j rális és társadalmi életének , képviselőivel — az évforduló 1 méltó megünneplését célzó rendezvények, programok ¡egyeztetése és részben szer­tvezése lesz. A tervek szerint Szeged városa jó néhány fontos ese­ménnyel emlékezik meg szü­löttének centenáriumáról. Többek között a nyár folya­mán bemutatják a Muzsiká­ló udvarban A kékszakállú herceg vára című miszté­riumjátékot Hernádi Judit és Reviczky Gábor előadásá­ban, megjelenik a Balázs Béla-bibliográfia, emlékmű­sort rendeznek, gyermekrajz­pályázatot írtak ki, s koszo­rúzások, tematikus folyóirat­számok és filmvetítések is szerepelnek a programban. Balázs Béla nevét veszi föl a megyei moziüzemi vállalat által működtetett Filmtéka. Előreláthatólag megemlé­kezik a jeles alkotóról a színház, a JATE és TIT is. Több mint négymilliárd tá rsada lombiztosításra Legnagyobb tétel a nyugdíj — Csökken a gyesen levők száma Az SZMT elnökségének rendszere egyszerűbb és kor- — a dolgozók és a vezetők tagjai, tegnapi, csütörtöki szerübb lett. A nyugdíjak egyaránt — nagyobb gondot ülésükön tekintették át azt megállapításánál nincs felső fordítanának a megelőzésre. a tájékoztatást, amelyet a határa a figyelembe vehető A munkavédelmi felügyelők SZOT Társadalombiztosítási kei-eseteknek, bár a 10 ezer 1983-bán 389 esetben tartot­Föígazgatóságának Csongrád forinton felüli jövedelem tak ellenőrzést. Szigorukat megyei igazgatósága terjesz- csak degresszíven kerül be- jelzi, hogy 133 dolgozót el­tett elő. Az összegezésben számításra. A múlt eszten- tiltottak a munkavégzéstől, sok mindent elárulnak a dőben a saját jogon megál- 63 esetben pedig leállíttattak számok: mennyit fizetünk lapított nyugdíjak országos gépeket, berendezéseket, be a „nagy kasszába", s átlagösszege 3615 forintról Bírságoltak, fegyelmi és bűn­mennyit fizetnek ki abból 3791 forintra emelkedett az embereknek. Az országos kezdeményez lek A megyében élő emberek tetőeljárást 50 esetben. Az elnökség tagjai foglal­koztak még a megye népese­lombiztosítási ellátások kö- mTdátfTldoíerzás^rA/1 át déspolitikai helyzetével, z ^tÍfnSTdő mint --- ­össze tizenhat nap. adatok .s f.gyelemre méltó- nyug(££^sá7 a buda_ £Jpesti igazgatóság !átja el g. amely témát később az SZMT teljes ülése elé ter­jesztik. Jóváhagyták az el­A kiadások jelentős része következendő tanév tömeg­adás jelenti, amely az ossz- o táppénz, ilyen címen 319 politikai oktatásának intéz ­kiadásnak közel 70 százaié- millió forintot fizettek ki kedése tervét, majd tájékoz­ka. 1983-ban. A különféle segé- tatót hallgattak meg a szak­lyekre (anyasági, terhességi, maközí bizottságok munká­az országos kiadás elérte a 107,8 milliárd forintot. A leg­nagyobb tételt a nyugdíjki Mit akar és mit tud tenni? Próbaklub Gyálaréten Az SZTK-nak évente 86.7 milliárd a bevétele, a kiadá­temetési, és egyéb) 406 mii- járói, és egyéb kérdésekben /tó jutott. Családi pótlékra döntöttek. sokhoz hiányzó 21,1 miLh- közel 600 müliót< gyermek. ardot az állami kcltsegvetes aondazási segélyre pedig 182 biztosította. Az igazgatósig mmót adtak jelentesebol kitűnik, hogy Csohgrád megyében az egész- Tavaly emelkedett az egy ségügyi ellátásra (a vasuta- ffj két gyermekre eső rsa­, ' ,, ladi potlek összege, és jőve­sok nélkül) 440 ezer ember delen!,pótlék helyett csJaládi jogosult. Ebből a társada- pótlékot fizetnek egy gyer­lombiztositás teljes ellátása- mek után 6 éves koráig. A ra 230 ezernél valamivel rendelkezés alapján családi többen. Megyénkben a túr- pótlékra jogosulttá váltak az sadalombiztosítási kiadás ta- egyéni gazdálkodók, ügyvé­valy 4.2 milliárd forintot dek, és a munkaviszonyban tett ki, ami az- is jelzi, hogy nem álló előadóművészek is. egy dolgozóra jutó kiadás Csupán érdekességként: a 19 256 forint. megyében jelenleg 10 189-en A kiadások és a bevételek vannak gyesen, kevesebben, arányát az utóbbi időben mint tavalyelőtt, befolyásolta a járulékok föl- Az SZMT elnökségének emelése. A korábbi 30 sza- taQjai több más témát is át­zalék helyett 40 szazalekot tekirtt„Uek tanácskozásukon. fizetnek. Amíg két évvel ez- jgy ^¿¿m az elmúlt évben előtt a társadalombiztosítási történt balesetek helyzetéi. bevételek a kiadások 72 sza- A? adatok Ugvan javulást zalékát fedezték jelenleg 80 mutatnak a korábbi eszten­százalékát garantálják. dőkhöz viszonyítva de még­Csovgrád megyében a nyűg- is sajnálatos, hogy tavaly díjra fordított összeg tavaly 13 dolgozó szenvedett halá­10 százalékkal emelkedett, s los balesetet. A szakentbe­összesen 3 milliárd 33,5 mii- rek úgy vélik, hogy tovább lio forintot folyósítottak A csökkenhetne az üzemi bal­mnigíiijai kiíiaetefieaek esetek szama, ha mindenki Csellengő és bandázó fia­talokról éppen eleget hal­lunk mostanában. Nem so­kat tudnak kezdeni az ide­jükkel, összeverődnek, ri­csajoznak, és néha olyas­mit is csinálnak, amit ban­da nélkül soha meg nem tennének. Fogja a fejét a pedagógia ilyenkor, mert ki­csúsztak a kezéből, és fog­ja a szülő is, mert nem ilyen kamaszkort szánt gyermekének. Gyálaréten. a hajdani ta­nácsháza előtti kis téren zúgott a ricsaj. Bőgették a motorokat a gyerekek, pe­dig a szülők tiltották őket. Fölnőtt ésszel ugyan ezer meg ezer hasznos elfoglalt­ságot találnánk nekik, mert mi már tudjuk, hogy az ember életében az elpocsé­kolt, agyonütött idő talán a legnagyobb veszteség, de a kor divatjától, a minden­áron való szembenállástól éppen a fiatal nem tud szabadulni a maga erejé­ből. Jött egy mentőötfet, valaki beengedte őket a megszűnt iskola falai közé. Nem tudni még, mi lesz az iskola sorsa, de addig se álljon hiába, amíg eldől. Huszonöt fiatal szabályos beiratkozással, vezetőségvá­lasztással. ideiglenesen is, klubot szervezett magának. Bíznak benne, ha jó prog­ramokat tudnak szervezni, még legalább tizenötre szá­míthatnak. Van, aki kegye­lemklubnak nevezi, hiszen nem végleges még a dolog, csak megtűrik őket. mások úgy emlegetik, mintha a belátható idők végéig klub maradna, és a GYIK nevet adja neki, ami a mindent rövidítő „újmagyar" nyelv­ben gyólaréti ifjúsági klu­bot jelent. A hatvanas évek legele­jétől majdnem tíz éven át bábáskodtam a művelő cél­zatú klubok létrehozásánál, a kíváncsiság hozott most ide, megnézni, mit akar és mit tud tenni a ma szerve­ződő fiatal társaság. Fönn­tartásokkal jöttem. mert erős a meggyőződésem, módszerekben sokkal gazda­gabbak voltak azok a klu­bok. mint a mostaniak. Korommal is összefügghet, hogy a földszintesen hosz­szúra nyújtott sztereomag. nóból előtörő gépi ricsaj is megdermeszt. mert erősen hiszem, ahol egymás sza­vát se értik az emberek, ott az értelmes gondolat nehezebben ver gyökeret. Akadt bátor gyerek, aki a kedvemért halkabbra csa­varta a masinát, noha azon­nal hangosabb lett. aki nem vette észre, honnan jön a biztatás. Gondoltam ma­gamban, tudomásul kell vennem, hogy a hangerő alábbszóllítása szentségtö­résnek. a fiatalság megta­gadásának a jele, türelmet kértem tehát. Ahány kéz hozzáférhet a gyúrótábla nagyságú pörgetős asztali­foci fogantyúihoz, annyian állták körül, és annyian pörgették. Szentségtörés az is. hogy megfordult a fejemben azonnal: mennyivel lehet jobb és gyümölcsözőbb a benti ricsaj a kintinél? Az is megfordult benne, hogy sok évvel ezelőtt minden valamirevaló népművelő a város elszívó hatásáról be­szélt. Azt mondták sorban, azért nem lehet komoly munkát végezni, mert a fia­talok fölülnek a buszra, és bemennek Szegedre. Nem a művelődés házait keresik föl ugyan, hanem az idő­agyonütő műintézeteket in­kább. de ők erről nem te­hetnek. Azóta sokkal sű­rűbb lett a buszjárat. és íme. ezek a fiatalok nem befelé akarnak szívódni, inkább itt akarnak klubot szervezni. Akkora változás ez, oda kell figyelnünk. Kaczor Hedvig óvónő és Dobó Ágnes gimnazista ült le beszélgetni velem. Tőlük tudom, diákok és már dol­gozó fiatalok klubja akar lenni a gyálaréti. A szövet­kezet tízezer forintot adna támogatásképpen, ha meg­kaphatnák végleges hely­ként maguknak az iskolát, és ugyanennyit hozna azon­nal a Bartók Béla Művelő­dési Központ is. Hetenként kétszer találkoznának leg­följebb. három egymás utá­ni héten csak azok jöhet­nének. akik beiratkoztak, a negyediken azonban belé­pőjegye» rendezvényre má­sokat is szívesen látnának. Pár percre robbantok a pörgetős foci megszállottai között, mert kérdezni aka­rom, ki szállna be terem­festésbe. környezetük rend­behozásába. Szabó Attila fiatal kőműves a szószóló­juk. a többiek helyeselnek: csak mondják ki, hogy övék a terem, azonnal hozzáfog­nak. Bűn is lenne pénzt adni arra, amit maguk is meg tudnak csinálni. Már a buszon belecsöp­pentem egy kis társaságba. Amikor mondtam, milyen ügyben jövök, az idősebbek azonnal mondták, nemcsak a fiataloknak kellene gyü­lekezőhely. hanem nekik is. Nyomasztó, hogy Gyálaré­ten nem lehet sehová el­menni, ők pedig már ne­hezebben ugrálnak be Sze­gedre. Meg kell tehát kér­deznem Szabó Attiláékat, mit szólnának hozzá, ha a hét némely napján apjuk­anyjuk-nagyapjuk is itt töl­tené el néhány óráját. Leg­alább hatan vágták rá azonnal, hogv ennek a leg­kisebb akadálya sincsen, sőt az lenne az igazán jó. ha ebből a megszűnt isko­lából minden korosztályra számító népművelési valami lehetne. Ügy tudom, nem dőlt még el, mi lesz belőle, és avatatlan idegenként nem is akarok bekiabálni, hogy én már megtaláltam az egyedül üdvözítő megol­dást. Beszélik, boltot is akarnak nyitni benne és ezer más célra is jó lenne. Nem is befolyásolni aka­rom az arra hivatott dön­tőket, csak éppen leírom, hogy a leleményesebb fiata­lok addig is próbaklubot alakítottak, amíg a döntés megszületik. Mi még beszélgetünk, amikor „robbantás" nélkül is csönd lesz az asztalifoci tájékán, és a földszintes magnó is elhallgat. Hazul­ról hozott damaszt abroszt rajszögezett valaki a falra, még csak próbálgatják a vetítőt, de már azt figyeli minden ki. Gusztáv vakar­ja a feje búbját az asztal­terítőn. Világos van még odakint, és idebent is, de már látható a film. Balczó. ról is vetítenek. A mihály­teleki művelődési ház igaz­gatója hozta a gépet és a tekercseket, néhány fiatal mo6t tanulja tőle. hogyan kell befűzni, és mire kell vigyázni. Örömmel tölt el a látvány: ha a hivatalos népművelés azonnal észre­veszi a kínálkozó lehetősé­get. és ki is akarja hasz­nálni. akkor a próbaklub jó úton jár. Horváth Dezső A Holt-Maros környéke Tervpályázat — eredményhirdetés Tapaszfaltuk, hogy... ... időnként homokszem- ket kavarta föl az áramló esés, mostanában enyhén víz — ugyanis e hét ele­zavaros és „illatos" az ivó- jén (épp a tízemeletes há­víz a város egyes részem, zak biztonságos vízellátása Megkérdeztük hát a víz- érdekében) Üjszeged és i művek főmérnökét. le- Szeged vízrendszerét össze­gyünk-e óvatosak, forral- kötötték, s ez a vízáramlási júk-e fel az ivóvizet. irányokat némiképp meg­Megnyugtató választ változtatta, kaptunk. Egyrészt a háló- Sok a csőtörés is — zati osztály munkatársai mondták a vízművesek. — már vadásszák a hiba okát Am amíg a vezeték nyo­(többféle lehet, kizárásos más alatt van, a talajvíz alapon kell haladniuk), beszivárgásától nem kell másrészt pedig a vízbe nem tartani. Amikor pedig az kerülhetett, s nincs is fer- adott hibás szakaszt kija­tőző, egészségre ártalmas vították, oly gyorsan át­anyag. Olyan mélyről, 300 mosódik a rendszer, hogy —500 méter mélyről terme­lik Szeged alól a vizet, hogy ott már garantáltan tiszta, fertőzésmentes a ré­teg. Az már Valószínűbb, hogy a vezetékrendszerben degen nem érezni a szagát, lerakodott, finom szemesé- P. K. azt a fogyasztók szinte észre sem veszik. Akkor hát? Várjuk a „vadászat" végét. Jómagam hűtőbe teszem a vizet, hi­Az ÉVM, a szegedi városi tanács végrehajtó bizottsága, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint az ATIVIZIG 1983­ban országos tervpályázatot hirdetett az újszegedi Holt­Maros környéke területfej­lesztési és -rendezési kon­cepciójának kidolgozására. A tervpályázat célja az volt, hogy a város szerkezetében és életében (különösen a la­kásépítés és pihenés terüle­tén) egyre jelentősebb sze­repet betöltő újszegedi vá­rosrész fejlesztési lehetősé­geinek feltárására, a termé­szeti-környezeti értékek új­raélesztésére és hasznosítá­sára komplex, továbbfej­lesztésre is alkalmas javas­latokat szerezzenek be. Kü­lön kiemelt feladat volt a tervezési terület jellegzetes táji, természeti adottságának, a Holt-Maros medrének és partszakaszának olyan reha­bilitációja, amely ezt az adottságot valódi értéknöve­lő környezeti, minőségi té­nyezővé emeli. A bíráló bizottság, amely 10 pályamunka értékelése után tegnap hirdetett ered­ményt, a pályázatot összes­ségében eredményesnek mi­nősítette, annak ellenére, hogy — a zsűri megállapítá­sa szerint — arányosan ma­gas színvonalú megoldáso­kat, komplex eredményt csu­pán egy pályamű tartalma­zott. A pályázóknak ugyanis településszerkezeti, közleke­dési hálózati, területfelhaszr­nálási, környezetvédelmi ja­vaslataikat kellett egységei koncepcióvá ötvözniük. Kö­zülük az első dijat Szigethy Klára (PTTV), Gulyás And­rás (PTTV), Benzon Tiborné (VÁTI), Gerzanics Annamá­ria (OKTH) és Petrity Lász­ló (Csomiterv) alkotócsoport­ja kapta. Második díjas lett Lajosné Pirk Tünde és mun­katársainak (MÁVTI) pályá­zata. Harmadik díjból ket­tőt adott ki a zsűri: Palán­kai Tibor és délterves kol­légái (Vesmás Péter, Záká­nyi Ildikó, Udvardi Endre, Horváth Lajos), valamint Firbás Zoltán (DÉLÉP) és munkatársai (Kovács Imre — DÉLÉP, Danner Mihály és Csonka Zoltán — Délterv) palyázatára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom