Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-20 / 93. szám

Péntek", 1984. április 20. 3 Áz autóalkatrész-ellátásról tanácskoztak Szegeden Személyautók alkatrész­ellátásáról tanácskoztak Szegeden, a XI. számú au­<tójavitó vállalatnál keres­kedők, javító szakemberek és anyaggazdálkodók. A szovjet és az NDK-gépko­csik pótalkatrészeit az idén január 1-től az Autótechni­ka Vállalat forgalmazza kö­zösen a Mogürttel. Az ellá­tás javításában máris je­lentős eredményeket értek el. Mindenekelőtt úgy, hogy az alkatrészeket igyekeztek a vevőkhöz, illetve a fel­használókhoz közelebb szállítani, felkínálni. A gyakorlatban ezt úgy való­sították meg, hogy az or­szág különböző pontjain le­vő javítóiparral létesítettek partneri kapcsolatot. így Győrben, Várpalotán, Pé­csett. Egerben, Hajdúszo­boszlón, Budapesten és Sze­geden. A Xl-es autójavítónál 14 millió forintos raktárkész­let áll rendelkezésre a Tra­bantokhoz, a Wartburgok­hoz és a Lada-család tag­jaihoz. Az Autótechnika — természetesen a társválla­lataival közösen — a szin­te napra pontos alkatrész­helyzet ismeretének céljá­ból már tárgyalásokat foly­tat különböző szervező, il­letve számítástechnikai in­tézetekkel egy olyan eljárás kidolgozására, amellyel — kódszámok segítségével kor­szerű adatfeldolgozással — majd meg lehet állapítani a pontos árukészletet. Ez várhatóan a jövő év elejé­től valósul meg. Az említett vállalatok ve­zetői részvételével néhány hete úgynevezett Autótech­nika — Rayon ügynöksé­get alakítottak, remélve et­től, pontosabban a rendsze­res kapcsolattartástól és ta­pasztalatcserétől a személy­kocsik alkatrészellátásának további javulását. Permetezők csatárlánca Rügyek pattánásával fész­ket rak az öröm a kertész­kedő emberben. Melegítő re­ménysugarak táplálják a bi­zodalmat, hogy a színes vi­rágok majdan ízes gyü­mölccsé növekednek. Az ap­ró elégedett megnyilvánulá­sok leginkább a kiskertben szorgoskodó emberekre jel­lemzők, de a végeláthatatlan gyümölcsíarónák, szőlősorok alakítói sem gondolkodnak másként. Sok idő nem ada­tik az elmélyült merengésre, mert az egyik munka végez­te a másik kezdete. A koro­naalakító metszéseket köve­tik a kerttisztító gazolások, s más tavaszi tennivalók. Csatárláncba álltak a per­metezők, hogy az első hí­vatlan vendégeket távoltart» sák a gyümölcsösöktől, sző­lőskertektől. A zsombóiak kedden reg­gel a majorból indultak. A gabonaföldekre Farkas Péter es Szilágyi Ernő vezette a gépeket. A vízzel Terhes Ist­ván teherautója döcögött. A többieknek a gyümölcsösbe vitt az útja. — Aki méreggel bánik, nem szabad mérgesnek len­nie — summázhatnák Kádár Németh Lajos véleményét, aki a beszélgetéskor a Bába­dűlőben, permetezőgép tar­tályában keverte föl a ro­varölő levet. Szerinte, aki mérget szór, annak nyomá­ban ott settenkedik a halál. A figyelmetlenség, a ha­nyagság könnyen tragédiát okozhat, hiszen a méreg a legalattomosabb ellenség. Nem is tudni, mikor tapad áldozatára, hogy szép lassan elsorvassza erejét. Szigorú előírásokhoz kötik a vegyszerező brigádok mun­káját. A növényvédők gya­kori panasza, hogy a gazda­ságokban „dupla méreggel" dolgoznak. A zsombói Gyü­mölcsös Szakszövetkezetben Sárközi Ernőnét kérdeztük ennek igazságáról. A fia­talasszony kesereg: nehéz embereket találni a mérgek­hez. — Egyre kevesebben jön­nek. hiába fizetünk többet. Pedig a gazt. a kártevőt ir­tani kell, hogy jussunk is valamire. A vegyszer az em­ber helyett dolgozik — mondta. — Sokat permeteznek? — Nálunk márciusban in­nulnak a gépek. A lemosó­permetezésekkel kezdődik a munka és tart szeptemberig, a téli alma locsolásáig. Köz­ben gyomot irtunk és a sző­lőt is megszórjuk néhány­szor. ősszel még a gabonát csávázzuk. Jut a méregből bőven. — Amiatt, hogy nem ta­lálnak embert a méregszó­ráshoz? — Sajnos, lassan odaju­tunk, hogy könyörögnünk kell az embereknek. Évente egy-két vizsgázott perme­tező elmegy. Akik helyettük jönnének, nem nagyon akar­nak menni a növényvédős tanfolyamra. — Anélkül nem perme­tezhetnek? — Az alapvető ismeretek szükségesek. Aki ismeri a mérgeket, tisztában van ha­tásukkal. jobban tud vi­gyázni magára. Amint hallottuk, az ember egészségét óvó védőruhák kényelmetlenek. A melegben nem szellőznek, s némelyik­ben alig lehet közlekedni... — Azt is nagyon meg kell gondolnunk, milyen anyag­gal permetezzünk. Mi min­dig a legolcsóbb vegyszert rendeljük. Az áremelkedések óta például a 30 mázsás át­lag gabonatermésnél a drá­gább méregre már ráfizet­nénk — árulta el a zsombói növényvédősök irányítója, akinek csaknem ezer hektár közös terület tisztántartása és óvása a feladata. — A tavalyi szárazság még a dupla adag méregre is tett egy lapáttal. Sajnos. Méreg ide, méreg oda, » bogarak egyre jobban szapo­rodnak. Üjvári Pálné mond­ta, hogy kedden is muszáj volt Csibi Gyulának, ken­derbogarazni a kisbarackost, mert 10—15-öt számoltak pil­lanatok alatt. Az őrködő asz­szony még azt is tudni vél­te, hogy olyan idegmérget szór Nagymihály József és Mészáros István, amitől meg­áll a bogarak lába. Viszont olyat is tapasztalt, amit ed­dig még soha. Íme: — Megöregedtem, de most láttam először, hogy a fül­bemászó bogár is tud repül­ni. A múltkor beszállt egy a fényre. Lehet, hogy már a sok méreg keverte meg a homok fürgelábú futkározóját (lexi­konban : forficula auricula­ria), s dühében a mázsáló­lámpánál kereste a levéltet­veket. A levelesedé káposztát is ellepnék a bogarak, ha nem lennének fölszerelkezve a gazdák az otthoni permete­zésre. Tóth Ferenc Balástyán például sárga műanyag gé­pet akasztott a hátára mi­után beleunt a kapálásba, és a fóliáskrumplit is megszel­lőztette, hogy az élősködőket elpusztítsa. A gajgonyai bir­tokon már spriccelő öntözőt is be kellett kapcsolni jelez­ve, hogy a rovarpermetezés végeztével kezdődik az újabb helytállás. Esőt muszáj per­metezni a szomjazó növé­nyekre. Ehhez talán jó hír, hogy a Gazdasági Bizottság — a Minisztertanács elvi állásfoglalásának megfelelő­en — a gazdaságokat 1984-re mentesítette az öntözési alap­díj fizetése alól. Az idén nem kell vízdíjat fizetniük... Majoros Tibor Önállóan, felelőssé! Dániel János köszöntése Az ünnepeltet (középen) Papdi József és Berta István kösz önti A 75 esztendős Dániel Já­nost köszöntötték tegnap, csütörtökön a városi párt­bizottság székháziban. Dá­nlel János 1909-ben született Szapárligeten (Tiparon). Fiatalon lépett az SZDP so­raiba, Nagykamaráson, né­hány év múltával a vezető­ségbe választották. Sajtót terjesztett és szervezte a köz­ségben az agrárproletár­megmozdulásokat. Tevé­kenységére fölfigyelt a rendőrség, munkahelyéről majd a községből is távozni kényszerült. Lakóhelyén az MKP köz­ségi szervezetének alapító tagja volt. Részt vett a föld­osztásban, a helyi termelő­szövetkezet megalakításá­i ban, a termelőszövetkezet pártszervezetének titkára lett. Sorsa, egész élete a munkásmozgalomhoz kötötte. Eredményes mozgalmi tevé­kenysége elismeréséül egyéb kitüntetések mellett megkap­ta a Szocialista Hazáért Ér­demrendet, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. A 75. születésnapját ün­neplő Dániel Jánost a me­gyei pártbizottság nevében Papdi József, a pártbizott­ság titkára, a városi pártbi­zottság nevében Berta Ist­ván, a pártbizottság tit­kára köszöntötte. Pap­di József az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának köszöntő levelét, Berta Ist­ván a városi pártbizottság emlékplakettjét adta át az ünnepeltnek. A z utóbbi két és fél évtizedben két nagy reformszakasz nyitott utat a gazdaságban a további, gyorsabb fejlődés számára. Az első nagyobb reform­lépésre az 50-es évek végén került sor, amikor az irányítási mechanizmus változ­tatása nyomán elsősorban a mezőgazda­ság. de az ipar számára is úi gazdálkodási feltételek alakultak ki. Az iparban — bár fennmaradt a tervutasításos rendszer — a változtatások a korábbi időszaknál sza­badabb mozgásteret nyitottak: még ki­sebbet ugyan a termelés összetételének, vagv a termelés mennyiségének megvá­lasztásában. de már szélesebbet az erő­forrásokkal való gazdálkodáshoz. Ekkor léoett életbe a nyereségrészesedési rend­szer. az átlagbér-automatizmus, a műsza­ki fejlesztési alapok képzésének a gya­korlata. vagyis váltak ¡«mertté azok az el­ső szabályozók, amelyek már érdekeltté tették a vállalatokat a költségek alakulá­sában. Ezzel együtt mérséklődött a terv­mutatók száma. A mezőgazdaságban pedig — mint ismeretes — a beeyűjtési rend­szert felváltotta a felvásárlási rendszer, s megszűnt a központi kötelező vetésterv. A 60-as évek végén bevezetett reform az első szakasz újításaihoz képest gyöke­resebb változásokat hozott: a tervezés alapvetően úi rendszere alakult ki. a nép­gazdasági célokat a közgazdasági szabá­lyozók — az árrendszer, az adó- és hitel­politika. a normatív keresetszabályozás — közvetítették a vállalatoknak. Számotte­vően megnőtt a vállalatok önállósága, te­vékenységükben mind nagyobb szerephez jutottak a piaci impulzusok. Nagy. de nem indokolatlan óvatossággal helyeztük a gazdaságot a közgazdasági irányítás úi feltételei közé. A fejlettebb és összetettebb feltételek között működő szocialista gazdaság jó hatásfokú irányí­tásának receptje nem állt rendelkezésre. Ráadásul a felelősség az új úton halad­va. szemernyit sem csökkent. A fejlődés gyorsult, jelezve, hogy a reform a terme­lési tényezőknek a fejlődéshez valóban kedvezőbb összhangiát teremtette meg. az elért újabb, magasabb szint viszont rend­re úiabb változtatások szükségességét te­remtette meg. úiabb „ismeretlen" terüle­tek felé csábítva — kényszerítve — az irányítást. A még megfelelő számú, általánosítható tapasztalat hiányában, a még kellően ki nem kristályosodott elméleti közgazdasá­gi tanulságok nélkül, no és a túl gyorsnak tűnő változtatások miatt aggálvoskodók intelmei közepette nem volt egyszerű a reform kibontakoztatásának ésszerű és reális ütemét kialakítani. Sem a túlzott, a kalandorság felé közelítő kockázatválla­lás. sem a változtatásokkal együttiáró bi­zonytalansági tényezőktől való túlzott fé­lelem nem lehet ió tanácsadó, ha tízmil­lió ember sorsáról kell határozni. Csak a folyamatosság, a körültekintő haladás és a reformok megfelelő összhangja, ritmusa alaDOzhatia meg szilárdan a társadalom anvagi biztonságát és gyarapodását Sokan hangoztatták az utóbbi időben, hogv aki nem lép. nem vállalkozik, az kockáztat igazán. Pedig „nem lépni", vagy a vállalkozáshoz a legalkalmasabb pilla­natra várni, illetve az ésszerű változtatá­sokhoz szükséges feltételeket megteremte­ni — nem ugyanaz a magatartás. Lépni akkor kell. amikor annak eljön az ideje, amikor az a valószínűsíthető legkisebb kockázattal jár. Egy ilyen döntés egy or­szág számára akkora vállalkozás, amelyet csak meggondoltan, körültekintően, terve­zetten. s nem rögtönözve szabad elhatá­rozni. Egy vállalat, üzlet, vagv gmk viszonya a kockázathoz teljesen más dolog. Egy-egy kollektíva a saiát zsebére annyit enged meg magának, amennyit akar. Ugyanak­kor akadt példa — nem is ritkán —. hogy egyesek az ország kockázatvállalását bát­ran sürgetik, a reform továbbfejlesztésé­nek ütemét keveslik, ám saiát maguk a vállalkozásban, úiításban alig jeleskednek. Mintha arra várnának, hogy a főhatóság írásban adia nekik: tessék vállalkozni. Mert ez esetben, ha kudarc éri őket. nem ők a felelősek. Az efféle magatartás át­alakítása miatt is eljött az ideje a reform továbbfejlesztésének — átgondoltan, ösz­szetetten és fokozatosan, ahogyan ezt a Központi Bizottság legutóbbi ülésének ál­lásfoglalása leszögezi. 1985-től fokozatosan újabb pályák nyíl­nak az önállóbb és felelősségtelibb gazdál­kodás számára. A továbblépés egyik fő iránya, hogv a vállalatok a vállalkozás­hoz. kezdeményezéshez szükséges mozgás­terüket egyre inkább saiát maguk alakít­hatják ki. A törvényes keretek között olvan programot tervezhet magának a vállalat, amelynek végrehajtására képes­nek tartia magát. Társulhat, leányvállala­tot alapíthat, fejlesztésbe kezdhet, szerző­désekkel. közös fejlesztő és értékesítő vál­lalatok alakításával más-más ágazathoz tartozó egységek egyesülhetnek egy-egy gazdaságos export vagv belföldi üzlet ki­vitelezésére. E formákon keresztül a fej­lesztéshez szükséges pénz is átáramolhat az egyik ágazatból a másikba, vagy akár az egvik szektorból a másikba is. a vál­lalkozó gyárak, szövetkezetek önálló dön­tése és persze kockázata alapián. Mind­ettől a vállalatok közötti együttműködés színvonalának javulása is várható. A lé­nyeg tehát — egyszerűbben szólva —. ha van ötlet, s az a törvényes keretekből nem lép ki. s van pénz. vagy mecénás, akkor nem kell engedélyre, jóváhagyásra várni a megvalósításhoz. Ehhez az önállósághoz azonban az ed­diginél sokkalta nagyobb, intézményesebb, kollektív felelősségvállalás szükséges. Ezért a VII. ötéves tervidőszakban a vál­lalati kollektívák egyre tágabb körének nagyobb szava, szerepe lesz munkahelyük sorsának alakításában, mint eddig. Ennek révén a vállalatok irányításában egyre több szerephez jut a ..belülről vezérlés" a külső irányítás helyett. A külső irányítást, a népgazdasági terv érvényesítését az egy­értelműbb orientációt közvetítő szabályo­zók veszik át. A társadalom időszerű és távlati érdekei két csatornán vezérlik maid a termelő­gazdálkodó egységeket. Egyrészt a közgaz­dasági szabályozás segítségével, másrészt — s ez az úi elem — a termelő-gazdálko­dó egységek meghatározott körében. a munkavállalók intézményesítettebb bele­szólása révén is. A megalakítandó — elsősorban a köze­pes üzemek — vállalati tanácsaiban, illet­ve a kisebb vállalatoknál a vezetőség közvetlen megválasztása útján nem kevés felelősség kerül a dolgozó kollektívák vál­laira. Ott. ahol a vállalatvezetés új for­máit alkalmazzák — a feldolgozóipar nagv részében — a közösségek most már nem­csak a végrehajtásban, hanem a vállalati tervek, stratégiai döntések összeállításá­ban. kialakításában is részt vállalnak maid. Az érintett vállalati kollektívák a gaz­dálkodási programok demokratikus össze­állításával a tulajdonosi funkciók egy ré­szének közvetlen gyakorlását kezdik meg. A tulajdonosok egvre inkább a jó gazda módiára alakíthatják maid a gondjaikra bízott közvagyon sorsát. A szabályozók — 1985-től fokozatosan — egyértelműen csak a jó gazdákat honoráliák maid. akik a társadalom vagyonát, jövedelmét valóban gyarapítják. Üi feladat, úi szerepkör lesz ez több tízezer dolgozó ember számára. Átalakul a vezetők és a vezetettek felelősség-megosz­lásának aránya is. Mert igaz az. hogy a megválasztott igazgató, meghatározott ide­ig továbbra is egyszemélyben lesz felelős a vállalat mindennapi munkájáért. de már nemcsak a törvénves felügyelet szá­mára tartozik felelősséggel, hanem a vál­lalati tanács, vagy az iparvállalat „köz­gyűlés" számára is. Nyilvánvalóbbá lesz a vezetés és a végrehajtás közös érdeke, kö­zös gondja. E záltal jelentős erőforrások tárulnak fel az eredményesebb munka szá­mára. és növekvő társadalmi-gaz­dasági szerepével összhangban álló befo­lyáshoz jut az „emberi tényező". Az úi tér kínálta pályával persze mindenütt, min­denkinek nagv tudással, körültekintéssel, kötelességérzettel kell élnie. Azzal is szá­molni kell ugyanakkor, hogy egv új. ha­tásos eszköz birtokba vétele még nem je­lenti azt. hogv azonnal tökéletesen bánni is tudunk vele. Tehát ne keltsen kétsége­ket. ha az eredmények nem jelentkeznek azonnal. Bízhatunk abban, hogy néhány év múlva az eredmények sokasodása, az ipar teljesítményének növekedése igazolni fogia. hogy most is a legmegfelelőbb iránvba léptünk a reform továbbfejleszté­sének útján. Gerencsér Ferenc Hél és fél millié tégla terven felül Hét és fél millió darab — tehát kétszáznál több 70 négyzetméter alapterületű, tetőtér-beépítéses családi ház­hoz elegendő — kisméretű, illetve energiatakarékos „Thermoton" és „Uniform" téglát készítettek terven fe­lül az év eddigi részében az Alföldi Téglaipari Vállalat gyárai. A már az év elejé­től rendkívül élénk kereslet kielégítésére törekedve avál; lalat néhány gyárában még a nagyjavítást is későbbre halasztották, hogy amint le­het, nyomban kezdődhesse­nek az építkezések. Van pél­da külső segítség igénybe vé­telére is. A Martfűi Tégla­gyárban például a mezőhéki Táncsics Tsz tagjai vállal­tak ideiglenesen munkát. A vállalat gyárai az idén együttesen 279 milüó tégla előállítását tervezik. Az elő­irányzat valóra váltása ér­dekében folytatják a nehéz fizikai munka gépesítését. Saját műhelyükben modern, rakodógépeket gyártanak, fe­leannyi költséggel, mintha ugyanezt importálnák. Ilyen berendezés működik már a Hajdúszoboszlói Téglagyár­ban. és még az év első fe­lében az abonyihan is fel­szerelnek egyet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom