Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-19 / 92. szám

5 Csütörtök, 1984. április 19: Műemlék rotunda Kiszomboron Az UNESCO elmúlt évi közgyűlése elfogadta a Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Szervezetének (ICOMOS) gondolatát, s ennek szellemében április 18-án. tegnap a világ minden pontján megünnepelték a műemlékek nemzetközi napját. E nap célja, hogy még jobban felhívja a figyelmet a műemlékekre, különösen azokra, amelyek veszélyben vannak, vagy amelyek éppen most újultak meg. Ezáltal segíti megmentésüket éppúgy, mint megismertetésüket. A Csongrád megyei rendezvények színhelye Kiszombor volt, ahol a nemrégiben az Országos Műemléki Felügyelőség szakembereinek munkájával felújított középkori körtemplomot (rotundát) átadták a nagyközönségnek. A népes érdeklődők előtt Mitykó Sándor tanácselnök, dr. Tóth Ferenc, a makói József Attila Múzeum igazgatója és Bugár Mészáros Károly, az OMF helyi instruktora mutatta be a nevezetes emléket. A programban közreműködött a szegedi Bartók kórus és a A műemléki világnap alLászt Ferenc Zeneművészeti kalmából Budapesten az Főiskola szegedi tagozatának ICOMOS magyar nemzeti birézfúvós együttese. Ott volt zottsága és az Országos Műaz ünnepi eseményen Szabó emléki Felügyelőség a MaG. László, a megyei tanács gyar Nemzeti Galéria épüleelnökhelyettese. Somogyi Ká- tében tudományos ülésszakot rolyné felvételén a Bartók rendezett. A szakemberek kórust örökítette meg a hat- tíz előadás megvitatásával karéjos körtemplomban. összegezték történeti értéIstván, a király Színes magyar film. Bol- hető történelmi szituációt ben van igazuk azoknak, dizsár Miklós Ezredforduló mégicsak felszínesen illuszt- akik a zenében is a szupercímű drámája alapján ír- rálva. örülök Istvánnak, a sztárutánzásokat bírálják: ta: Koltay Gábor, Szőré- királynak, bár megformáló- noha valóban észrevehető nyi Levente, Bródy János jának, Pelsőczy Lászlónak ilyesmi, egyrészt aligha több és Boldizsár Miklós. Fény- finom Krisztus-arca némi- a zenei anyag öt-tíz százaiéképezte: Andor Tamás, képp ellentétben áll az ál- kánál, másrészt e tényt is lamalapító, vasakaratú nagy szinte teljesen semlegesítik király erejéről, hatalmáról a kifejező erejű igen magas és karakteréről kialakítható színvonalú dalok és a kiváló elképzeléseknek. És bár a előadók. (Elsősorban Varga valóban teljesen „ősmagya- Miklós és Vikidál Gyula ros" Vikidál Gyula kék sze- hangjára, „Bili" előadásme és időnként nagyon is módjára és Kovács Ottília árulkodó néhány hájgyűrő- izgalmasan eredeti megjeledése kissé illúzióromboló, mégis örülök az István, a királynak. Még akkor is, ha a filmben jó néhány utánérzés fedezhető föl az ősforrásból, a Jézus Krisztus Zene: Szörényi Levente. Rendezte: Koltay Gábor. Főbb szereplők: Pelsőczy László (énekhangja: Varga Miklós), Vikidál Gyula, Berek Kati, Sára Bernadett, Kovács Ottília (énekhangja: Sebestyén Márta), Deák „Bili" Gyula, Victor Máté. nésére gondolok.) Örülök az István, a királynak, mert bár Bródy János szövegeit a legnagyobb jóindulattal sem lehet irodalminak nevezni (egyetlen Szur^rsztárbóL (A hasonló rikító példa: iinért könyörögsz, mint egy árva, Nagyon örülök az István, a királynak. Örülök, hogy februárban a budapesti játékfilmszemlén, ahol a filmet először bemutatták, még zenei vonatkozásokról ké- rögsz, mint egy árva, nem a külföldieknek szóló, sőbb.) S még akkor is örü- vagy te akárki lánya") de a szinkrontolmácsos" veti- lök, ha egyik barátom a ve- fölvállalt eszmeiség, a'törté(teseken is mar-mar tumul- títés után Koltay Gábor neimk a nemzeti tudat égejtuózus jelenetek adódtak egész, nem túl szerencsés tden 'szükséges tennivalói ((hát még egyebütt). Örülök, kézzel készült alkotását között még ez is így is miszi hogy Szegeden, a sajtóvetíté- sommásan „grandiózusz hó- sziószerepet tölt'be Ha úgy sen zárt ajtók mögé enged- kusz-pókusznak" nevezte, tetszik, szenzációszámba tek be, meglehetősen szo- amiben igenis jócskán van megy. Es örülök, mert még keink helyreállításának két évtizedes eredményeit. A nemzetközi műemléki napról vidéken, a történeti értékekben gazdag településeken is megemlékeztek, tudományos tanácskozásokon, bemutatókon, műemléki sétákon és kerekasztal-konferenciákon. Kortárs zenénk ünnepnapjai A ma élő komponistáink művek ismertetőjének kő- gadtat A diaporámás, fannépszerűsitését vállaló ne- szönhetően mindezt olyan tasztikus, változatos képátmes hagyományt ezen az kellemes, feszültségoldó lég- tűnések rímelnének a zenei ünnepi héten Ránki György körben 'teszik, hogy még mi- anyag állandóan mozduló, szerzői estje ápolta a Móra előtt muzsikájuk elhangza- illékony, mindig más-más Ferenc Múzeum disztermé- na, máris barátságos, embe- arcot mutató karakteréhez, bei}, Éleiéről és műveiről ri közelségbe kerülnek a Áttört szerkesztésű, ugyanVántus István kérdéseire vá- publikutnmal. Vántus derű- akkor villódzik, lüktet, laszolva szegedi kapcsolatai- sen, pontosan orientáló sza- áramlik, színek, hangulatszellők, érzelemfuvallatok röppennek, lebeg, megtorpan. A csúcspont, akár a forgószél, rázkódik, dúbcrög, valóságos természeti tünemény, míg a zárórész a piccodó tűhegyes hangjaival mintha a jégvilág északi féconcertante című nyének derengésével búcsuzhallottuk. a Wei- na. A hallgatóságot igen magas koncentrálásra készteti, s az előadóknak komoly feladatot jelent a kamaramü, melynek nagyszerű megszólaltatójaként, a szerző ponról is hallottunk. Már 193(5han Herczegn Ferenc Bizánc című drámájához komponálta a kísérőzenét, s a Dóm téren mutatták be. Fő művét. Az ember tragédiájának misztériumopera-változatát szintén a szegedi szabadtéri színpadára álmodva komponálta, ám a bemutató eddig csak a pesti Operában zajlott le. Sokoldalú, tág érdeklődésű zeneszerző. Intenzíven tavai nyomán még az avatatlan fülűek számára is élvezhetővé, érdekfeszítővé s megközelíthetővé válik e muzsika. Két szegedi és két fővárosi komponista művét mutatták be komoly sikerrel. Elsőként Huszár Lajos Sere na ta alkotását ner Kamarazenekar előadásában, Weninger Richárd vezényletével. A háromtételes. divertimento hangvételű katlanul, pedig már koráb- igazság. (Gyanítom, a fény- Koltay filmjében is akad ban is látható volt a film a korát élő Jancsó Miklós ka- nehány megoldás (például a varosban. Orulók, hogy a merájához és tehetségéhez fejedelemmé választas és a szabadtérin sohasem tapasz- lett volna igazán méltó ez a kiráUyá koronázás jelenete talt gondokat okoz a jegyvé- vállalkozás.) a taltos Torda jósiala tel a nyári eloadasokra, s Igenis örülök Istvánnak, bevágott" történelmi filmhogy a lemezből nem készül- Mert a magyar könnyűzene kockák) amely szintén het annyi, amennyi el ne történetében először váltót- Uoyanezt a célt szolgálja kelne (ha még oly drágán is ta valóra azt, aminek hiá- nagy erővel és így rendkíadják). nya miatt oly sokan annyira vüli hatásfokkal, örülök, Orulok „Szent István szu- féltettük visszamenőleg is a hog.v ha máshol nem, hát a persztárnak". Annak ellené- hajdani beatimádó önmagun- filmből minden magyar tire, hogy Koltay Gábor film- kat és a diszkózó mai ifjon- nedzser hangokat hail (es je távolról sem igazán jó, cokat: az eszmei orientálást, eszményeket szerez) a masőt. Az idegesítően sok, mű- s mindezt az ifjúságra ha- gyar múltból amit végre vészkedő divatelem, áttűné- talmas erővel hatni tudó széles tömegeknek nem bünsekkel, kimerevitesekkel, eszközökkel. Meg olyan mu- tudatot sugallónak allitanak lassításokkal sokkal többször zsikával, amelynek három bo hanem úgy is hogy széfunkciótlan, mint kellő dra- alaprétege — a magyar nép- puszták büszke népe'. maturgiai indokkal rendel- zene, az egyházi zene és a ..Kárpátok gyűrűjéből szállj kező. örülök, annak dacá- mai popmuzsika — páratla- fej szabad madár" és szép ra, hogy egy gyönge, köze- nul igényes, tiszta és tökéle- Magyarország, édes hazánk", pes dráma tömérdek dramá- tes harmóniát alkot, ami a .. .. turgiai következetlenségét is műfajon belül még akár ? aZ lstvan> viszontláthatjuk a vásznon, zseniálisnak is nevezhető. a yn egy végső soron el nem dönt- Es csak nagyon kicsi rész- Domonkos László Mtona (avagy az évszázad) foglyai nulmányozta fiatalabb évei- concertino eredetileg a bajai ben a keleti zenét., ennek, pontosabban a gamelán ze- készült. Nehézségi s játszhanének hatása érezhető a tósági szintje nem támaszt Pentaerophonia című, biz- különleges igényeket, ezért tos kamaramuzsikusi felké- népszerűségre tarthat szászültséget, technikai tudást m°t- Biztos mesterségbeli tuigénylö kontpozicióján. mely- dással. nagy invenciógazdagnek igényes bemutatását a sággal íródott, az I. tétel báSzegedi Fúvósötös: Román .ios, ötletes, a II. tétel nagy Zoltán (fuvola), Szélpál Szil- lélekkel teli, s a III. friss veszter (oboa), Fodor Gábor lendületű, felvillanyozó mu(klarinét), Király István zsika. A fuvolaszólista Makürt). Hans Held (fagott) íuz István volt. vállalta. Szó esett gazdag vántus István Elnémuláfilmzeneírói munkásságáról &ok című, megrázóan szép u ..: kompozíciója (alcíme „Kései is, s a derűs, humoros vi dám muzsikák komponálásához kivételes adottságokat mutató Ránki ezúttal erőteljes drámai tehetségéről is meggyőzött, az 1981-ben, Kodály centenáriumára komponált II. szimfóniájának magnetofonról felhangzó bezeneiskolai tanárok számára tosan irányító vezényletével Matuz István mellett Román Zoltánná Papp Katalint (hegedű). Nagy Ágnest (brácsa). Szegszárdi Piroskát (cselló), Kerek Ferencet (zongora), Fodor Gábort (klarinét), Király Istvánt (kürt), Bárkányi Pált (ütő) hallottuk. Szöllösy András mélyen megindító művének, a Tristiának (Maros-sirató) ősbemutatója zárta a remek koncertet. Végre elhangzott ez az alkotás, mely tavaly őszre, a városi tanács felkérésére, a kamarazenekari napokra készült. a Kolozsüzenet szülőfalumba") azoknak szól, akik már eltávoztak az élők sorából. Szívbe vári Kamarazenekar lettvolmarkoló szomorúságú, beszédes zene ez, a cím ellenére. Az „elnémulást" tovább kell gondolnia a hallgatónak, beleié fordulásra késztető hamutatásával. Végül a Weiner thsa aiój rem könnyű szaICamarazenekar. Weninaer badulni. Az illúziót keltő Richárd vezényletével. a ta- szép előadás rátermett szóvalv itt már nagv sikert ara- listacsoport tagjai Janurik tott Divertimentóval zárta a Márta (hegedű I), Ceglédi bemutatót. Gallay Attila kla- ibolya (hegedű II), Nagy Ágrinétszóló.ia is beérett, való- nes (brácsa) és Szegszárdi di szólisztikus erényeket iga- Piroska (cselló) voltak, zoló. vitalitással teli pro- Kocsár Miklós rendkívül dukció volt. izgalmas, versenymű igényű Kedden a Liszt Ferenc kompozíciójának, a Capri- ., Zenem(h/eszeti Főiskola corn%oncertónak bravúros SS^^SéSShangversenyén négy remek- fuvolaszólistája (háromfajta eossa. Roppant telelossegtel be sikerült új magyar kom- fuvolán) Matuz István volt pozíciót hallhattunk. A mai Kocsár e műve igen vonzomagvar zenének tisztelgünk, an kacérkodik az aleatorias az ünnepély fényét s rang- val: kiegyensúlyozott araját. s bizsergetően édes iz- nyossággal, váltakoznak a galmát jelentősen megnőve- hagyományosan, szabályosan li hogv a bemutatásra ke- elgondolt metszelek a szarülő művek szerzői jelen bálytalan. szabad aleatorivannak. Szólnak alkotásaik- kus egységekkel. Hangzáskéról. s Vanlus Istvánnak, a pe bizarr as&zociaciokra rar na hivatott bemutatni. A mű Maros Rudolfnak, a zencszerzőbarátnak emlékére készült, s a bemutatás véletlen aktualitását még jobban kiemelte, hogy kedden éppen Rudolf napja volt. Erőteljes tehetséget sugárzó kompozíció, velőkig hasító keserű, éles fájdalom, eleven sebeket felszakító elsiratás ez! Az emberi lélek megmérhetetlen mélységeit sejtető vallomás. Mindez a Weiner Kamarazenekar ihletett, odaadó, gondos interjes vállalásukért — g négv zenekari mű bemutatásáért — s az. igényes, kidolgozott, lelkes, igaz előadásért minden elismerés» megérdemelnek. vezetőjükkel egvütt. Olyan koncert volt. hogv bármel> hangversenvnódiumon megállna a helyét. Bcrényi Bogata Jó két és fél évvel ezelőtt egy alkalmi, de igen rangos szereplőkből álló társulat előadásában volt látható Szegeden korunk nagy filozófus írójának, Jean-Paul Sartre-nak Altona foglyai című darabja. Annak idején e hasábokon szükségszerű volt arról meditálni : vajon a nagyon is sajátos világképi alapokon íródott Sartre-művek mindenkori színpadi interpretációja egzisztencialista tézisdrámát eredményez-e. avagy az általánosabb morális kérdések teret tudnak-e biztosítani olyan értelmezési lehetőségnek, amely egyszerre mondható stilizáltnak és a tiszteletteljes realitás jegyében történő megközelítésnek? Vagyis: Sartre-e az első. „egy az egyben", vagy egy eredeti koncepcióval emberi fajtánk felelősségének totális fölmutatása? Acs János, a békéscsabai Jókai Színház produkciójának rendezője az utóbbi megoldást választotta. Szerencsére. Hiszen maga Sartre mondta: „tudjuk, hogy az emberi méltóság absztrakt követelmény, amely túlontúl könnyen feledésbe merülhet". Tehát a végső soron ürügyként szolgáló történelmi-társadalmi miliőt kell valamiképpen időtlenné varázsolni, ha úgy tetszik, akár kissé mozdulatlanná is merevíteni, hogy a filozófiai gondolkodásmodell két sarkpontja, a lét abszurditása és ennek tudatában önmagunk felelősségteljes fölismerése másokban tisztán körvonalazódjék. A békéscsabaiak szegedi, kisszínházi előadása kezdetben szinte puritán interpretációnak tűnik. Nincsenek látványos ..átértelmezési" jelzések. Gyarmathy Ágnes színpadképei és jelmezei majdnem szó szerint követik az eredeti mű utasításait, a 14 éve önkéntes szobafogságban élő német katona és a köréje tömörülő családi együttes fojtogató összezártság-atmoszféráját alig-alig erősítik föl fény- vagy hangeffektusok. Marad az igen ügyesen megkurtított szöveg — no meg a színészi játék. Ezzel a szinte a végletekig hétköznapivá „szürkített" fölfogással (és Barbinek Péter igen hatásos Frantz von Gerlach-alakításával) érhették el. hogy az ember jószerével helytől-időtől függetlenül saját bőrén érezhesse a darab sugallta alapvető morális követelményt: az ember erkölcsi felelősségének könyörtelen vizsgálatát. Mindez jóformán teljesen elvonatkoztatva érzékelhető a darab tömérdek közvetlen utalásától, a világháborús és az 1959-es Németországtól a hajógyáros apáig és a testvérszerelem motívumáig. Persze nem árt tudni: az efféle közelítésmódnak is vannak veszélyei. A legfontosabb közöttük éppen a fordítottja annak, ami a mű eredeti bemutatójakor keletkezett, esztétikai célzatú bonyodalomból fakadt. Akkoriban az algériai háború időszerűsége tartotta izgalomban a szerzőt és közvetlen befogadói környezetét, s a közvetlen históriai alaphelyzetből a mű nem tudott igazán a fent vázolt egyetemes szintre emelkedni. Most. az Acs János-féle „finom időtlenítés" láttán, némileg zavaró lehet, hogy a textus olykor keményen ellenáll: nem tudjuk igazán, hogy a Hitler-kép Frantz remeteszobájának falán és a Wehr. macht-egyenruhák közvetlen jelzései mennyire képesek harmonizálni a rendkívül hatásosan és eredetien megoldott befejező jelenettel, amikor is Johanna megszakítja a Frantz végüzenetét tartalmazó magnófelvételt, újfent közvetlen utalással az időtlenre: a huszadik század, amit nyomorult Atlaszként Frantz von Gerlach a vállaira igyekezett venni, még tart. semminek sincs vége, minden folytatódik... Altona foglyai, tudjuk, voltaképpen a huszadik század foglyai. ..A világ mai reménytelen állapota csak pillanat a lassú történelmi fejlődéshez képest. A forradalmaknak és a fölkeléseknek mindig a reménykedés volt a lelkesítő ereje. Így tehát az én jövőképemnek is a reménykedés az alapjd'' — mondotta Sartre. nem sokkal halála előtt. Az Altona foglyai — egy nagy moralista figyelmeztetéseként — ezt a pillanatot (is) láttatja velünk. Leni (Nagy Mari), Frantz húga. Johanna (Felkai Eszter), a kulcsfigura öccsének (Váraday Zoltán) felesége és az aoa (Dariday Róbert) a darabban éppúgy foglyok, mint maga Frantz. Vagy — nem is valami nagy áttétellel — mint mi mindnyájan. Hát ennek tudatában kell cselekednünk. A L.