Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-15 / 89. szám

Vasárnap, 1984. április 25. 3 5 Órák... »Hétre ma várom a Münchenben sétálgatva Nemzetinél..." — ismert föltűnt, hogy majd min­ez a régi sláger, de én azt den húsz lépés után sze­ts tudom, hogy nem csu- membe „erőltették" a cé­pán a Nemzeti Színház gek reklámjaival egy be ­epülete volt a „támpont", iont óramutatókat, illetve hanem az ott lévő közté- számokat, mivel a többség ri óra is, amely mindig digitális megoldású volt. pontosan mutatta az időt. Ebédszünetet tartottak Tudniillik az óra alatt ¿s megkerdeztem a mes­találkoztak a randevúzok, vajon miért nincs Vágjunk a közepebe: a szegeden több köztéri szegediek is szeretnenek ora? Azt felelte, hogy fo­egy ilyen stabil támpontot gaima smcs róla. Pedig találni a váróiban. Ne le- hasznos volna. Magam ta­gyünk igazságtalanok, két laltarn ki néhány helyet, ara általában működik is lehet, hogy laikus vagyok, Szegeden, a varoshaza to- majd kisegítenek a hozza­ronyóraja es a MÁV- értőbbek. Szeretném, s igazgatóság bejáratánál egy kicsinyke közvéle­lévó kocka alakú szerke- menykutatás után többes­et- számban is írhatom, sze­Nosztalgiázzak? Hajda- rétnek a szegedi emibe­naban pontos órának szá- rek ha köztéri órákat lát­mított a rókusi templom hatnának a Kárász utcá­toronyórája, az űjszegedi ban a Lenin körúton, a tempiome. az alsó- és a tarjáni Csillag téren (akár felsővárosié is. Most nem köztéri „műalkotás" is emlegetem a Nagyállo- lehetne) az Északi vá­mást, ott szinte kötelező rosrész ' központi helyén, szolgaitatasnak számit az a hidak szegedi ós űj­óramutató. De hol vannak szegedi föl járóinál, a a többiek? Hol vannak a Sportcsarnoknál, a sport­szegedi köztéri órák. A pályáknál, a Marx tér régiek? S vajon miért központi helyén, a klini­nem építettek, „szerkeszt kák környékén, a nagy tek?" űjabb köztéri idó- áruházak épületeinél... mutatókat? Városnegye- Fölösleges tovább sorolni. Fölösleges és nem is . . m.u ... lehet minden frekventált Van.atfomuilt uj- fölsorolni. Nem is CíflrtA/ti romi 1/vrunl» 1 rt_ , „ . csupán a pontos ido mi­att, hiszen majd min Oktatás és közművelődés A jövő héten folytatódik az a rendezvénysorozat, ame­lyet a város tanácskozási központjaiban rendeznek meg Szeged oktatási és köz­művelődési intézményeinek tevékenységéről. Az ankétso­rozat keretében hétfőn, áp­rilis 16-án 17 órakor a Vic­tor Hugó utcai pártiházban dr. Diós József, a Római körút 31. szám alatti, felső­városi pártházban Juhász Pál. a petöfitelepi. Csap ut­cai pártházban Stanics Béla. a 600-as számú szakmunkás­képzőben (Tolbuhin sugárút 84.) Horváth Károly, 18 óra­kor a Rákóczi utca 11. szám alatti, alsóvárosi pártházban Sallai Jenő tart tájékoztatót. Április 17-én. kedden dél­után 5 órakor a rókusi. Esz­perantó utcai pártházban Nagy László, a hattyastele­pi. Rendező téri faházban Hofgesang Péter, 6 órakor a Rózsa Ferenc sugárúti, új­szegedi pártházban Nagy Károlyné, a szőregi. Magyar utcai pártházban Juhász Pál lesz az előadó. deket hoztunk létre, tíz­húszezer lakást alakítot­szegedi területünk, zán dicséretes szépségű * -ríT!^ ^ *"embarnéi"van uszodával, a Magyar Tu­dományos Akadémia Bio­lógiai Kutatóintézete, a mellette lévő középületek: diákszállodák, pártiskola, irodaházak, a hidak ka­nyarulatai ... Mondjam további a Tarján, az Északi Város­rész. Rókusváros, Alsóvá­ros. Felsőváros, a Radnóti Gimnázium környezete ... A belső városmag; Kárász ííjSwI' utca, Szeged Áruház. Hő­sok tere.. „ de köztéri ora sehol. Hogyan és miért jutott ez eszembe? Tavaly nométer", de valahogy hangulatosabb a köztéri óra. Megnyugtatja az em­bert, hogy „ott is annyi az idő", mint a zse­bünkben, karunkon. S csoda tudja, talán a gye­rekek éppen úgy adnak találkát egymásnak, — vagy az öregebbek is? — mint hajdanában, „Hétre ma várom a. . . " S bárki is mondaná, hogy nem késett. Ott a tanú, rájuk tekintve. De jó is lenne. G. L Vetélkedő Tegnap rendezték meg a Munka és műveltség vetél­kedő megyei írásbeli döntő­iét az Ifjúsági Házban. Csongrád megye legnagyobb szabású kulturális mozgal­mának idei utolsó előtti ..ösz­szecsapásán" 32 kollektíva mérte össze tudását, s közü­lük a Szegedi Állami Gaz­dasáa Asztalos János, a hód­mezővásárhelyi Elektrofém Isz Elektron '71, a HÓDI­KÖT Bolyai János és a Del­ta. a Csongrád megyei víz­művek Radnóti Miklós, az üllési áfész Ifjú Gárda. a DÉLÉP Petőfi Sándor, vala­mint a gabonaforgalmi vál­lalat Komarov brigádja ke­rült a mái us 5-én rendezen­dő megyei szóbeli döntőbe. A tengeri herkentyű krónikása Lakatos Károly emlékezete A Szegedi Napló 1914. áp- zette. 1914. április 15-én halt Életében tisztelet és meg­rftis 23-i számában Mó- meg. es a rákoskeresztúri te- becsülés övezte, nemzetkö­ricz Pál írása tudósít ..Egy mető iegfélreesőbb zugában zileg ismert szakíró volt. a magyar író temetése" cím- temették el. Jelesebb köny- szegedi iáiból ..nőtt" köny­mel Lakatos Karoly halála- vei: Vadászmesterség köny- veit számos nyelvre lefordí­rol. Most. halálának 170. év- ve. Magyarország nappali tották. A város környéki lá­fordulóián — április 15-én orvmadarai. Szeged 1882, pok. mocsarak, nádasok la­— emlékezni rá kötelessé- Természeti és vadászképek, kóinak nem volt jobb úti günk. hiszen életének nagy Szeged 1879. Vadászhit. A kalauza, ismerőie. része és munkássága szinte magyar vadászbabonák és kizárólag városunkhoz kötő- hiedelmek kultusza. 1897. dik. S bizontv. ma már em- Vadászati és madarászati léke is alig él! Az ősi sze- emlékeimből. Szeged. 1891. gedi madárvilág kiváló is- Értékes dolgozatai jelen- munkássága elsösorban kö_ merője volt. Könyvei es dol- tek meg a Nepraizi Értesítő- ,-Uí> ho „ gozatainak sora klasszikus ben. Ethnografiaban. Dél­forrásértékűek. A régi ter- masvarországban és a Sze­mészet és a néphagyomány gedi Naplóban. Bálint Sán­elmúit iellegzetességeinek fo- dor. ..A szögedi nemzet" tu­gékony szemtanúja ió ösztö- dós szerzője elsőrendű for­nével örökítette meg a sze- rásként hivatkozik Lakatos gedi lápok ősi életét. Károly írásaira. Lakatos Lakatos K. 1853. július 23- madártani könyvei mellett a án. Győrben született. Hiva- szegedi parasztok, a Tisza menti nép eletével, szoká­Ez az ember, aki annyi könyvt. és cikket írt. má­ra szinte ismeretlen szű­kebb .hazánkban". ahová talnokként került Szegedre, ahol még ismerte a híres, öreg vadászokat: Abafi-Ok­rutzky Aurélt. Zsótér Lász­lót. és a sok „névtelen nagv idaiű ..Nádlaczikat tötte. Szeretném, ha e rövid megemlékezés tiszteletadás lenne Lakatos Károly emlé­kének. S talán iogos kíván­ság. hogv a ..megszülető­ben" levő szegedi állatkert az ő nevével nvílna. emlé­ket állítva az ősi szegedi táj és állatvilág — régen elpor­ladt és elfeledett — neves saival is foglalkozott. Sok szakírójának és kutatójának, tápai anekdotát gyűjtést is lejegyzett Például a káró­kartona (egy halászmadár) pákászokat. tápaiasan kárkatona (..bal­Maga is je- jóslatú madár"). Szokatlan Csizmát!3 György Hétfőtől Mai magyar zene hete Nagy ambícióval, elhiva- zíciói: Pentaerophonia (a Soproni József. Kalmár Lász­tottsággal propagálja a kor- szegedi fúvósötös tolmácso- ló. Balassa Sándor. Sári Jó­társ hazai zeneművészetet lásában). a II. szonáta (So- zsef. Bozay Attila. Papp La­Szegeden. a városi tanács mos Johanna zongoramű- jos. Láng István és Horusitz­vb művelődésügyi osztálya, a vésznő előadásában) és a Di- ky Zoltán. Csütörtökön, áp­zeneművész-szövetség helyi vertimento (a Weiner-kama- rilis 19-én. este 6-kor kezdő­csoportja. a KÓTA megyei razenekar előadásában), dik a kórushangverseny a szervezete, a Zeneakadémia Máanap kedden este. fél 8- zeneakadémiai tagozat Le­szegedi tagozata, a tanárkép- tói. a Weiner-kamarazene- nin körúti nagytermében, ző főiskola és a Somogyi- kar ad koncertet Weninger Föllépnek a rókusi általános könyvtár. összefogásukból Richárd vezényletével. a iskola Kodály kórusa, a ta­Immár tizennegyedik alka- konzervatóriumban. Huszár nárkéozö főiskola vegyes ka­lommal rendeznek hangver- Lajos és Kocsár Miklós mű- ra. a József Attila Tudo­senvsorozatot. veinek fuvolaszólamát a mánvegvetem vegves kara. a A ma<»var zene hetének Szegedről elszármazott, ieles Zeneakadémia szegedi tago­idei programja hétfőn, este 6 fiatal művész. Matuz István zatának vegves kara. a ta­órától. a szokásoknak meg- iátssza. s elhangzik még nárkéozö főiskola I. számú felelően, egv ismert népsze- Vántus István és Szőllösy gyakorlójának Bartók gver­rű komponistának szerzői András egy-egy kompozíció- mekkórusa. a Canticum ka­estiével indul a Közművelő- ia is. Erről a koncertről a marakórus, a tanárképző fő­dési Palotában. A vendég rádió felvételt készít Ugyan- iskola női kara és a Bartók ezúttal Ránki György, Kos- csak mai magvar szerzők művelődési központ vegyes ..... - ' , - , szóló- és kamaraművei kap- kara. suth-dnas zeneszerző, akivel nak helyet a szerda ^ {él A Weiner-kamarazenekar Vántus István beszélget a 8-kor kezdődő hangverse- koncertműsorát április 27-én, műsorban elhangzó kompo- nyen. ugyanitt. A szerzők: Békéscsabán ismétlik meg. Gyűrű Szeged körül Ki ezt szereti, ki azt. Ki- vonulni valahová egyszer- ták mar. egy kiló hús így nek a pap, kinek a papné, egyszer a maga játékaival? csak huszonöt forintba ke­Nagy fer'deség kellene hoz- Megállapítjuk szépen, hogy rül. Se öt, se a feleségét zá. hogy a papné híveit a tehetetlenségükben bandába nem fizetik olyan vastagon, papra biztatnánk, és a ki- verődnek a gyerekek, hogy hogy erről az előnyről köny­sérlet biztosan kudarcot céltalanságuk agresszivitás- nyen lemondhatnának. Igaz, vallana. Az az érzésem, né- ba csap át. vagy bódító sze- amit megspórolnak, azt egv­hány igen természetes rekkel pusztítják magukat, előre a házra kell költeni­ügyünkben ezt az alapvető de mit tudunk tenni értük? ük, de pár év múlva talán törvényt nem szívesen vesz- Minden héten kivonultunk magukra is fordíthatnak va­szük figyelembe. Elég rég- valahová, megmutattuk ne- lamit. Azt mondják, öröm­óta beszélünk már a város- kik, ilyen a csiga, ez a nö- rnel jönnek haza. és jól ér­ba törekvésről ahhoz, hogy vény pedig virág, aztán szé- zik magukat. Nagy ajándé. megbélyegezzük a kifelé pen hazamentünk. Itt puly- ka az életnek, ha egy csa­igyekvőket. Különcök? Szno- kát kergethet, kutyával Iád akkor érzi jól magát, bak? Ha százezer embernek játszhat, cinkét is etethet, amikor együtt van. jó' a város, éppen nekik János felesége kórusban * énekel, mindjárt indul a Nagy tudományú baráttal busz befelé, de addig még találkozom a buszon. A bá­ván legalább tizenöt perce, kancs és a Biikk a minde­mert két családhoz is be fogja tehat a ceövet- lo" ne- ha teheti. gyalogoL ^.»^^^^t^kban CS0lja a kertet" S™ föl- Egyszer már lovat is vett, r*s z_ 051/3 minden. bevetve bor- mert mozogni mindig kell. lakását sbva1' spenóttal, eső vi- A lovat eladta, azóta kertje szont nincsen, locsolni mu- van. és tudományos sikerei­száj. Tizennyolc gyümölcsfa ről nem beszél annyit, mint is van a kertben, alig vár- a tarack kiirtásának forté­ják, hogy legalább virágoz- lyáról. Mondom neki, hon­zon. nan jövök, bár nem isme­— A csere? ri a két családot, lelkesedik — Kétszoba-hallos szövet- értük. Megemlítem, bajban mazna abból ha két család kezeti lakásunk volt. «s rá- vagyunk, mert a jót se mer­mazna abból, na ket csal ad fizeUünk mé 280 t jük vánalni nyíltan, attól mpas.-krmrd la maaat ~ 1 , — Nyertetek? felnek, megszóljak okét. es — Kölcsönt kaptunk rá, a sznobság bélyegét sütik • i j* u . , szép lassan törlesztgetiük. rájuk. Kinek mi köze hoz­A^l^ranre rni Atgyögyítottuk egy kfcsit a *T - horkan föl. Tanulja házat a mi igényeink sze- mar meg egyszer az embe­rint. Reggel bemegyünk riség. hogy a saját sorsát dolgozni a városba, délután maga intézze! Szerencsére sietünk haza. jó sokáig jött a busz, volt Az egyik gyerek valami időnk morogni az egykapta­müanyag csőbe tömködi be- fára születő társadalmi el­le a földet. Annál fonto- méletek ellen. Ha Pistáékat sabb most nincsen az egész —Jánosokat a kinti haz világon, minthogy a cső te- boldogítja, éljenek ott lelki le legyen. Ilyen kicsi kell a boldogsághoz? * nem jó? * Azért bocsátom ezt előre, iert két cs kopogtattam a napokban, mindkettő elcserélte össz­komfortos városi kinti kertes házra, és mind­kettő kérte, semmi pénzért le ne írjam a nevét, nehogy az ismerősök megszólják ér­te. Ennyire egy vágányon tudna csak futni a gondo­latunk? Veszedelem szár­mazna abból, ha két család meggondolja magát, és más megoldást választ? Vagy a bátorságukat irigyeljük, de zunk? A kérés parancs, ne­vezzük az egyik családot tehát Jánoséknak, a mási­kat Pistáéknak. Mindkettő értelmiségi família, sőt a mindig esedékes jövő gene­rációt neveli. Kezdjük Já­noséknál. — Nosztalgiázunk? — Te is ezzel jössz? Nem veszed észre, hogy két gye­rekünk van? — Tízezrével laknák gyer­mekes családok a városban. — Engem akarsz meg­győzni? békével. Igen ám. de erre mi min­dig előhozzuk a nagyásvút: Pistáéknál már natívak a mi lenne- ha. mindenki ki­g y e rekeL h osTzab b t a nak (> Legalabb akk°ra okorseg lenne, mintha min­denki beköltözne. Az a mi nagy szerencsénk, hogv nem vagyunk egyformák, és ezt egyre inkább be is merjük vallani. * dús előzte meg a váltást. — Inkább csak kíváncsi kezdődött, hogy annak vagyok idején tanyai iskolába he­— Nehéz azt belátni. lyezték vadonatúj diplomá­hogy a gyereknek hely kell? iaval három evre. Domaszé­Nem nehéz. ken töltött el kettőt, Balás­Hogy föl akar menni a ,yan tizet- P^'S született A bogár a fülemben, ki­"¿ok körülnézni les vadász, érdemes és szí- számú és idejű megjelené­vesen olvasott szakíró. Cik- süket árvízhez, döghalálhoz. kei a Természettudományi háborúhoz kötötte a nép. Re­Köziönvben. a Vadászlap- pülő alakjuk ugyanis feke­ban. a londoni „Field "-ben te. nagy keresztek sokaságá­és a szegedi napilapokban nak látszik a magasban. „Ez jelentek meg. A Szegedi a madár volt a parasztság Híradó munkatársa. 1897-től tengeri herkentyűje". Egy­a Természet című folyóirat két adata utóbb tévesnek szerkesztője. Lendl Adolffal bizonvult. az „író fantáziá­Dolgozott kis ideig a buda- iának szülötte lehetett, pél­pesti Ornithológiai Központ- dául a tápai darudubégős ban. maid sok viszontagság tánc neim a darvak násztán­után visszatér barátai közé. cához kapcsolódik, mint L. Szegedre. Itt Tömörkény, K. állította" (Ifi. Lelle Jó­Móra és Cs. Sebestyén Ká- zsef). rolv barátiaként. a múzeum Sokoldalú, nagv tehetségű napidíjasaként éldegél. Üi- ember volt. szakíráson és ságcikkeket írogat. Előreha- ornitológián kívül kutvaido­ladó paralitikus betegsége mítással és vadászsolvmok miatt 1913 őszén Szeged vá- betanításával is foglalkozott, ros tanácsa Moravcsik dr. Idomított sólvmait az ellen­budapesti elmekórtani klini- séges léghajók megsemmisí­káián helyeztette el. és az tésére is betanította (Szege­apeéas tetemes koltseeeat fi- di Dtoc-ia. 1&14. aprüis 250. a nin cehe ? Hbev f Ara íre Kor a varosoa Költözhetett, 7T„ "; —-TV apera, a ptneepe. Hogy taxa sze- - , ,mk..f ,v,v v " Algyőre. Szőregre. Dorozs­ret mászni? Hogy el akar ^J^^^t" iv^ mára. Gyálarétre Petőfite, lépre. Ságváritelepre. Szent. mihálytelekre. Családi há­Daloló iskolások Ismét Szegeden rendezték meg rhsi Melinda. Várnai Szilárd a Csongrád megyei ének—zenei (rókusi enek—zenei, tanár: Kai­általános iskolák találkozóját, mar Ferenone). Csu tortokon az iöko'ják óicini- Pénteken délután a kórusok um-kettosei versenyeztek a Ju- tai,átkozójára és mwiósató han.g­hász Gyula Tanárképző Főiskola versenyére került sor. Ezüst mi­1. számú gyakorló általános is- nősítést kapott: a makói Bartók kólájában, amely a ¡kétnapos Béla ének—zeneri általános le­rendezvén y szervezője volt. A kola kórusa Hajdú Márta. a három kategóriában folyó ver- hódmezővásárhelyi Liszt Fensvc senyben (3—1. osztály. 5—6. osz- általános iskola kórusa Bányai tály. 7—8. osztály) a következő Ioászíóné. a szentesi Petőfi Sán­kettősök szereztek arany minő- dor általános iskola kórusa Bor­sátést: Juray Tünde, Papp Szil- dáné Németh Márta, a csongra­via (I. gyakorló, tanár: Erdosné di ének—zenei altalános iskoia Fagler Erika). Táborosi Anikó, kórusa Kocsis Istvánné es Túri Farkas Gabriella (I. gyakorló. Attilané vezetésével. Arany mi­tanár: Erdősné Fagler Erika), nősítést kapott a szegedi Róku­székesi Cecília, Seloen látván sá Általános Iskola Kodály kó­(kistelck: enek—zene . tanár: Ba- rusa Kalmár Ferencné. a kiáte­logh Izászioné). Törökgyörgy leki II. Rákóczi Ferenc áltajános Magdolna. Salamon László (kis- iskola és zeneiskola kórusa Ba­teleki ének—zené. tanár: Ba- logh Irén és a szegeni Juhász logh L-ászlóné). Békési Anna. Gyuia Tanarképzó Főiskola I. Cztner lldtkó (I. gyakorló, ta- számú gyakorló A'.taLanos iskola nár: Erdosné Fagler F.rika). Ró- Bartók kórusa Erdősné Fagler z,sa Zita. Katona Judit (J. gya- Erika es Endos János veaetese­korkú tanári Veaa irens. Mogyo- vei. tekért áhítoznak. Akkora hülyeség az. gondolta ak­kor. neki ilyen soha nem lesz. mert nem kell. Két év zak sora épül, újakat tűz­múlva vett egyet, mert hi- td«1."?k a ,réífek közé-., ánvzott a levéső. Amit ter. éjesen ül utcák ,s nyílnak néhol. Szép gyűrű kezdi körülvenni Szegedet. ha csillagász lennek, biztosan a Szaturnusz gyűrűjéhez Aa­ítonlítanám. Baj-e az. ha gyűrűje van a Szaturnusz­nak? Ha nem lenne, talán nem is figyelnénk rá. Még nevetünk persze, ha ányzott a levegő. Amit ter­melt. busszal cif>elte haza. Rá-rászólt a hivatal, mert arra a kertre építési köte­lezettséget írt elő. Pista le­velei a végén már a mi­nisztériumot járták, hogy haladékot kérjenek. — A csere? — Eladtuk a kertet, rá- valaki kiköltözik, és pár év tettük az árát a lakásra, és múlva beljebb keres lakást itt vagyunk. Már bevakol- magának. Akitől Pista és tuk a házat, a nyáron a te- János vette a házat, az is a tőteret is beépítjük, és a városból ment ki. és lám. gyerekek mehetnek az eme- visszakívánkozott. Elhibáz­letre. Azelőtt volt lakásunk, ták volna a lépést? Az a de kellett a külön kert, nagyon jó. hogy legiobn most együtt van a kettő. kedvük szerint változlathat­Pulyka is. liba is. csirke nak sorsukon és lakóhelvü­is van a háznál es rengeteg kön. Ha a pap mellett a nyúl. A gyei-ekek legjobb papné is előjöhet választási étvágyú korukban vannak, lehetőségként. Utakik iája keil üiszamttoL Uorvaüh Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom