Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

E D V Á R O S I B I Z O TI S Á G Á N A K L APJ A 74. évfolyam 78. szám 1984. április 1. vasárnap Ara: 1,40 forint £ ;y VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ujjlenyomat és versenyképesség E

gv New York-i cég forgácsolóberendezéseket akart vásárolni, de sajátságos okok miatt a szokásosnál súlyosabbakat. Sem otthon, sem Japánban, sem Nyugat-Európában nem bukkant megfelelőre, mígnem valaki azt, ajánlotta, próbálkozzon Magvarországon. A javallat jónak bizonyult, a New York-i beszerző megállapította, hogy a magvar gépek a hasonló te! iesítményű tőkés gyártmányokkal minden szempontból felveszik a versenyt, de azokkal szemben van egv előnyük, ténylegesen súlyosabbak. Az üzletet haladéktalanul megkötötték. Mindezt csak kuriózumként említettük. A súlytöbblet ugyanis egy-egy rendkívül ritka kivételtől eltekintve, nem előny, hanem ellenkezőleg, hátrány az üzletkötés szempontjából. Többszörösen is hátrány: a nemzetközileg elfogadottnál súlyosabb berendezés több anvagból és energiával készül, tehát, költségesebb az előállítása, többe kerül a szállítása is. A többletköltségeidet viszont, mivel azok az ó szempontjából hiábavalók. a vevő nem hajlandó megfizetni. sőt a súlytöbblet miatt árengedményt követel, s mert érvei aligha vitathatók, többnyire kap is. A gazdaságos anvagfelhasználási és technológia észs/.erüsilési kormányprogram előmozdítása érdekében a közelmúltban több társadalmi és állami szerv pályázatot hirdetett „Ésszerű anyagtakarékosság megvalósítása" elnevezéssel. A pályázatról az ipari államtitkár táiékoztatta a saitó képviselőit. Az államtitkai- — többek között — azt mondta: — A magyar népgazdaság évente körülbelül ezerm'llVu'd forintot érő anyagot használ, illetve dolgoz fel. Ez ö magában nem bai. a baj az. hogv a hazai termelés költségeinek több mint hatvan százalékát az anvagok ára teszi ki. A magvar gyártmányok, tisztelet a nem kevés, de r-m is túl sok kivételnek, más országok hasonló célú. azokkal megegyező teljesítményű termékeinél indokolatlar:T súlyosabbak. Megkockáztatom a kijelentést, versenyképességünk számottevő növelésének ez igencsak jelentős, talán a legjelentősebb akadálya. Sok vállalalvezető hangoztatja: termékeik azért súlvosak. mert nem áll rendelkezésükre jó minőségű alapanyag. részegység vagv a gyártástechnológia korszerűtlen. Versenyképességük javításához beruházásokra volna szükség, amihez viszont kiváltképp a2 utóbbi években, kevés a pénz. Az érvek sok esetben megalapozottak. De korárftsem mindig. Például: a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénvgvár csaptelepei 20—30 százalékkal könnyebbek a- hasonló célű tőkés termékeknél. Hogv könnyebbek, annak nem sok millió forintos beruházás az ára. hanem értékelemzésen alapuló tervező munka. A mosonmagyaróváriak kíméletlen következetességgel addig iavítgatlák gyártmányuk, konstrukcióiát. míg az „lefogyott". Kérdés, ha iparunk termékei valami csoda folytán máról holnapra — teljesítményük megtartása mellett — mindahányan lefogynának. versenyképesek lennének-e igazából a világpiacon? A felhasználók őket választanák-e elsősorban a bőséges kínálatból, s mások produktumait csupán akkor, ha ezek már elkeltek? A jelenlegieknél karcsúbb gyártmányok minden bizonnyal jobb pozíciót foglalnának el. de egyáltalán nem biztos, hogv a legjobbat. A versenyképesség ugyanis — a tapasztalatok szerint — nem csupán a teljesítményen és a termék súlván múlik. Termékeink versenyképességét nem csupán a súlytöbblet, hanem számos más hiányosság is rontia. A közismertek, címszavakban: a nem tetszetős csomagolás, a bizonytalan alkatrész-utánpótlás, a szállítási határidők be nem tartása, a nehézkes ügyintézés stb. M

egesett, hogv a Lehel Hűtőgépgyár esv szállítmányának átvételét, megtagadta egv NSZK-beli kereskedő. A hü!őgén°k hibátlanok voltak, de piszkosak. A rakodómunkások ujjlenyomata díszelgett rajtuk. Helybeli letakarításuk több százalék árengedménybe került, a szerződésben rögzített árnál ennvível kevesebbet kapott értük a magyar vállalat. Az Irodagép és Finommechnikai Vállalat — a többi között — írógépeket szállít tőkés piacokra. Szerelőcsoport várja azokat, villás és csőkulcsokkal. hogv meghúzza a csavarokat. Mivel itthon nem húzták meg azokat. Mindez természetesen pénzbe kerül, sokkal többe, mint amennyibe a gyáron belül derülne a csavarok meghúzasa. Elektronikai iparunk nem lebecsülendő erőfeszítéseket tesz a nemzetközi színvonaltól mutatkozó hátrányunk csökkentésére. Ugyanakkor konstruktőreink — az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egv tanulmánya szerint — az áramkörök és a készülékek tervezésekor csak kevésszer törekednek arra. hogy produktumuk tesztelhető legyen. Márpedig egv elektronikai konstrukció exportképessége attól is függ. hogy meghibásodása esetén megfelelő önteszt, illetve öndiagnosztikai rendszer segítségével a hibás részek behatárolhatók-e. Ha nem. úgy nem veszik meg. vagy mások gyártmányainál csak jóval olcsóbban. Sorolhatnánk még a példákat, amelyek arra figyelmeztetnek. hogv mi mindent tehetünk — kell tennünk — még versenyképességünk javításáért. Meggyőződésünk, hogy mindezeket a gyárakban is iól ismerik. Az ő érdekük is. hogv változzék, javuljon a helyzet, s sehol se kerüljünk i hátrányos helyzetbe — például ujjlenyomatok miatt. M. M. Vetnek, ültetnek, permeteznek Bizakodó tavaszelőn a gazdaságokban Az elmúlt napok, már az igazi tavasz zsendülését hoz. tak. Mintha láthatatlan ceremóniamester vezényelte volna a cselekedeteket. Fekete asztalokon fürge gépek táncoltak, tarkába öltözött emierek hajladoztak, nyúj. tózkodtak. A tavasz parancsé mindez, a veteményezés, természeti megújulás örök, de mindig változó mozdulataival. Az idei tavaszelő nemcsak a változó borongós időjárás miatt nevezhető szomorkásnak, az év indu!ása sem ad okot különösen n-igy vígadalomra. Változtak a szabályzók, több lett a befizetni való, és a várvavart hiányzó gépek, alkatrészek, vegyszerek sem érkeztek meg. Es ami a legaggasztóbb: nem esett le a kívánt csapadék sem. Bizakodást mégis az a megfigyelés tapasztalata táplálhatja. hogy az időjárás ellentétben a rossz gazdával, még képes helyrehozni, amit elront. Talán emiatt és észszerű megfontolásból is. nagy a szüksége a körültekintő, takarékos gazdálkodásnak. A meglevő vagyon őrzésének, a javak ésszerű porCcózásának és a tennivalók okcs csoportosításának. A reményt tápláló bizakodáshoz ez is elengedhetetlenül hozzátartozik. A Csongrád megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályáról kapott. adatok szerint a '84-es esztendő tavaszán a téeszekneki szákszövetkezeteknek, az állami gazdaságoknak több mint 130 ezer hektár a vtlnivaló földjük. Ehhez még hozzá kell számítanunk a háztáji és kisegítő gazdaságok parcelláit, mivel ma már egyik sem választható el a másiktól. Egy a kuckó a kemencével, hiszen sok hasznos ötlet, új. kezdeményezés honosodik meg a nagyüzemekben a tanyák uovarán tapasztaltakból és Iáim egyre több olyan módsz< rt a kisparcellás gazdálkouásban. amely ezelőtt csak táblás birodalomra volt jellemző. Mórahalmon, a Hom.okk.i'.túra Szakszövetkezetben a meglevő terület növelésére, a Tanácshegyi-dűlőben szciő' ültetnek. Kilencven hektárral viszik odébb a lugastk mezsgyéit. A szövetkezetben hatodik éve ültefnek folyamatosan szőlőt. A Kerek iskola környékén, az iden, 40 hektáron kerül a földbe a vessző, jövőre ötvennel többre, ígv több mini 200 hektár egybefüggő területen díszlik majd a szőláskei tjük. A nagyobbik fele fehér, míg a kisebb — 00 hektár — a vörös bort adó kékszőlő. Időben előkészítették a táblákat az ültetéshez. Mélyen szántották, trágyázták, simára egyengették, majd precízen kitűzték az oszlorv k sorát, náddal szurkálták a tőkék helyét és e: -e a hétre csak a gyökeres vesszők visszavágása és az ültetés maradt. Csütörtökön munkába is állt a hidrofúrós brigád, s a nagy tartálykocsi után szaporodtak a sorok. Amint azt Masa József elnök elmondotta, 10 napra tervezték ezt a munkát. Előtte megmetszetlek a már termő táblákon a magasra eresztett tőkéket, s ha elduggatják a kívánt Gyengén teleltek a gabonák, ahogy a szakemberek mondják, emiatt nem bokrosodnak be kellően a tövek, és ha nem kapnak mostanában kiadós esőt, legalább 40—80 milliméterest, lényegesen kevesebb lesz az aratnivaló a tervezettnél. Ahol tehették, árpát vetettek a kifagyott vagy éppen a szélverte gabonaföldekre. Csongrád megyében csaknem 4 ezer hektárt. A csengclei Aranyhomok Tsz-ben ennek ellenére aggódnak az idei termés és a jószágok almozása miatt. Jelek arra mutatnak, hogy spórolniuk kell a kazlakkal, prizmákba rakott báláskorkákkal. hiszen nem tudni, mekkorára szökken majd a gabona szára. Az egyik tréfás vetöbrigád keserűséggel mondotta: ha az ő munkájukon múlik, biztos lesz bőven szalma, mert ők kétszeresen is földbe szórták a vetőmagot. Sajnos. Képünk a tavaszi vetéskor készült vesszőket, befejezik a barackosok koronáinak ritkítását. Mint jelezték, ezzel a munkával nem sietnek, hiszen még nem tudni biztosan . melyik ág mennyi hasznos rügyet fakaszt. Azt- viszont már sejteni leliet. hogy. a kertek, .gyümölcsösök ellenségei, a termést ' tizedelő' kártevők neigi nyugodnak. At tavasz induUv.ával a bogarak, élősködők is megkezdték hadjáratukat. Ellenük való sikeres védekezés több módját ajanlják a növényvédő állomások és a csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatón heiiottak szerint a fegyverzet is megfelelő. Van elegendő méreg a lemosó és a megelőző permetezéshez. Igaz. hogy a gazdaságokban, kiskertekben sokszor kényteltnek föladni a jól bevált harci módszereket, inert nem lehet mindig a leghatásosabb permetekhez hozzájutni. Eltel függetlenü a gazdálkodók bizakodnak. Ahogy Kuba Bcla kistermelő mondotta a minap: ő bizony, ne vessék meg érte, nem szokott hinni a nagykereskedőim: ígérgetéseknek, ar.ie. Íveset Pestről tesznek, inkább a " méregboltossal igyekszik jóba lenni. Nyilván a mindennapok permetcsaté ii vívó gazda elkeseredeseben tett ilyen kijelentést. Mert azt is mondták a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselői, hogy amit mondtak. összességében értendő. Akadnak helyek — nem tagad tek — ahol akadozik az elia'ás. Nem jut elegendő ju műtrágya, hasznos gyomöiő. szapora vetőmag. De e •'• jl leginkább az ott élők tehetnek. Jó szervezéssel mindenhová eljuthat a kívánó áru A napokban találtunk példát arra is, miként találkozott az elképzelés a gyakorlattal. Rúzsán csaknem 2t)L-an vetették a burgonyát, nagy feltűnést keltve, öttömös felé, a Balázs- és a Nacsa-lanya közelében, autói: soia. gúlákba állított kerék, párck, fához támasztott motoibiciklik garmada jelezte: nagy munkába fogtak. Fölcsíkozták a krumpliföldet, párztákra osztották a vállalkozók közölt. Jojárt Jánosoknak körülbelül ötszáz szógöl jutott, pontosan 9 sor krumpli. Az ember kapával vágta a gödröt, a feleség pedig a karjára vett garabolybcl dobálta a vetőmag burgonyát. Sor végi „tankolá'-kcr' kitudódott, hogy a Népszabadság Tsz mindent elintézett. Megtrágyázta, fölszántotta a földet, kiparcellázta a táblákat, földsarkára vitte a velőgumós kQnténei eket. — Nincs megszabva, mindenki arinyit vet, amennyit akar a kijelölt területre — mondja az asszony — azt tartják felérik, úgy jó a vetés, ha a krumplik összeszuszognak. Mi is annyit rakunk a földbe, amennyi belefér. Tanács Mátyásék jókora kis halmot gyűjtöttek a vetókrúrrípli közé keveredett göröngyökből. Hála a kapás kézi ültetésnek, a kemény füldgalacsinokat nem kelleti elszórniuk. (A gép válogatás nélkül elrak mindent, ami a krumplihoz hasonlatos.) Tanácsék se mér. gnlődtek a nem kívánatos vendégburgonyák miatt, kiválogatták a jó gumókat vödrökbe, ládákba, hogy rtnnl hamarabb beültessék a fel holdat. Ügy egyezkedtek . a krumplivetök. hogy • a termés eladása után osztozkodnak az árán. A téeszé a nagyobbik rész, mivel a költségesebb munka is az ő , számlájukat terheli. Hasonlóak a tavaszi tennivalók más gazdaságokban is Azok jártak jól, akik a k s széi ellenére is ültettek, perme teztpk, hiszen a hét végére megint .ésőt jelez a nu tecrológia. Nyilván egyetlen gazdálkodó sem haragudna, ha a ráérzés most duplája lenne, hiszen olyan h;rek keringenek, . hogy a magasabb helyeken tovább apad a kutak vize... Majoros Tibor Molnár József felvételei Nem szokták számolni, hányszor hajlik a gazda, mire az apró vetökrumpliból piacra való portéka lesz. Aki benne él, azt mondja, észre sem veszi, csak ültetéskor, kapálás« kor. gazoláskor, ásáskor, válogatáskor meg zsákoláskor érzi a derekát. Erre mi is hajlunk egvet. hátha akkor könynyebb lesz. Képünk a „derekasan" krumplit velő rúzsai asszonyokat örökítette meg