Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-25 / 72. szám

2 Vasárnap, 1984. március 25. 5 • • ~ Ötven sor A rövidtávfutók korát éljük — legyint lemondó­an korosodó barátom. — Manapság mindenki gyor­san szeretne megtollasodni, s ezért bizony nemcsak önmagát rövidíti meg. de megvámolja a jövőt is. Mert való igaz, úgy is föl lehet fogni az életet, , hogy „kit érdekej. a holnap, én ma akarom jól érezni ma­gam". „egyszer élünk", „mikor éljek, ha nem akkor, amikor fiatal vagyok", vagy „most ráverünk néhány évet. aztán élvezzük a jólétet". Ugye ismerős véleke­dések? Ha mélyen önmagunkba nézünk, leleplezhe­tünk ilyen — leggyakrabban a „védelem" nevében szót kérő — indoklásokat. Dehát akkor megcsappan­tak korunkban a hosszűlávfulók esélyei ? Pont most. amikor statisztikákat lobogtatunk, hogy kitolódik az életkor felső határa, amikor konszolidált körülmények között, viszonylagos jólétben élhetünk, amikor arról szólunk, hogy mennyire függ munkánk­tól a jövő. milyen fontos feladatunk és felelősségünk az ifjúság nevelése. Egyszóval a hosszútávfutás ed­zéstervén dolgozunk, ám nagyon sokan kizárólag sprinttávokra neveznek. Társadalmi céljaink hosszú távú prognózisa — mondhatnánk maratoni távja — egyértelmű és egy ország által hitelesített. Napi edzésprogramunkat pre­cizen kimunkált politikai alapozás biztosítja a gyor­san változó viszonyokhoz rugalmasan alkalmazkodó, a legfejlettebb külföldi edzésmódszereket is ismerő vezető trénerek alakítják. ám a mindennapi körül­mények és lehetőségek pályaedzői vezénylik. De hagyjuk a rébuszokat. Arról van szó. hogy például nem véletlenül esik annyi szó mostanában a fiatalok nevelésének elhanyagolásáról, a szülői ház felelősségéről, az iskola feladatairól a társadalom minden szférájának és rétegének összefogásáról. Ezt a társadalmat a mi nemzedékünk nem képes fölépí­teni. Jelentős munka vár gyerekeinkre, unokáinkra. Hogy milyen stafétabotot kapnak tőlünk, az ránk. nézve ki nem kerülhető vélemény is.. S ha ma fon­tosabbnak tartluk a fölhalmozott másodé és harmad­állásokat. a oercnvi sikereket a pillanatnyi öröm ol­tárán föláldozzuk a holnapi öröm lehetőségét ha előbbre vesszük a kerítések fölépítését mint a meg­lévők lebontását, nem biztos. hogy jól döntünk. Könnvű lenne azzal torpedózni. hogy miként várható el a tervszerű, hosszabb távra erőt beosztó egyéni­családi-közösségi magatartás és életmód kialakítása, amikor Déldák sora bizonyítja, társadalmi szinten sem dicsekedhetünk, tervezésből nem vagyunk éppen eminensek. Valóban nehezen érthető az a kapkodás, melv például abból adódik, hogy a demográfiai hul­lámhegy közelesen eléri a középiskolákat Éppen 13— 14 éve lehetett tudni, körülbelül mennyi tinedzser döngeti maid a nyolcvanas évek derekán a középis­kolák kapuját. Vagy akkor is egv rövidtávfutással foglalatoskodtunk, s a 100 méterre lévő cél elhomá­lyosította a távolabbi, domb mögötti célszalagot? So­rolhatnám a példákat, de ötven sor az ötven (két— három) sor! Még egyetlen élmény. A kis település ifjúsági ve­zetője panaszkodik. A szűkös és lepusztult klubjukat szeretnék felújítani, s egy kis presszóval megtoldani, így — úgymond — koncentráltan tudnák igényeiket kielégíteni és alakítani — szem előtt lennének! Az ÁFÉSZ bezárkózik: nem gazdaságos Marad a kocsma, a csavargás, a motorbőgetés. S az ÁFÉSZ-közgyűlésen tapsolunk a gazdaságosságnak, a Vöröskereszt jelentésén megdöbbenünk — már megint több az egy főre eső alkoholfogyasztás, mint tavaly —. s az ifjúságvédel­mi megbeszélésen széttárjuk a kezünket.. . Mint a sprinter. aki később veszi észre, hoev hosszabb tá­von indult, s lám az első körben még vezet, később ion a légszomj, a szúrás, és mintha ólmokat cipelne lábaiban ... Tandi Lajos 0 Élményt jelentett Jövőre is megrendezik az úttörők országos harci játékát A Magyar Tanácsköztársa- egy napira Korlátozódik. A szág minden tájáról több ság kikiáltásának 65. évfor- „Riadó 19-65-84" egyik leg- száz telefon érkezett a riadó­dulóján, március 21-én, más- nagyobb eredménye éppen parancsnoksághoz: úttörők fél millió kisdobos, úttörő és az volt. hogy hetekre, hóna- jelentették, hogv hol tarta­felnőtt részvételével rendez- pókra olyan értelmes felada- nak feladataik elvégzésében, te meg „Riadó 19-65-84" el- tot adott az úttörőcsapatok- s mindannyian kérték, hogy nevezésű országos harci já- nak, amelyekkel a gyerekek máskor is, akár évenként tékát a Magyar Úttörők Szö- azonosulni tudtak. Szeren- részt vehessenek hasonló íá­vetsége. A nagyszabású ak- esés volt a riadó időpontja tékban. Az úttörőszövetség ció tapasztalatairól tájékozta- abból a szempontból is, hogy a kérésnek igyekszik eleget tott Haraszti István, az út- ezekben a hónapiokban ké- tenni, a „Riadó 19-65-84" ta­törőszövetség országos tanú- szülnek mindenütt az úttö- pasztalatait felhasználja a csának titkára. rőcsapatok alkotmányai, s a következő úttörőévben, és jö­— A riadójáték tanulságai íöv° munkáját megalapozó vőre is megrendezi az úttö­minden szempontból niegerő- dokumentumokban már hasz- rőmozgalom erejét demonst­nosítani lehet a játék tapasz- ráló országos akciót — mon­talatait. dotta végezetül Haraszti Ist­— Az akció napján az or- ván. s; tettek az úttörővezetők VI'I. országos konferenciáján meg­fogalmazott elgondolásokat. Az egységes cselekvés érzé­sét adó egész napos program nagy élményt jelentett a gvemekeknek, elsősorban azért, mert a legtöbb helyér« önállóan játszhattak, oldhat­ták meg feladataikat, ehhez az önállósághoz megkapták a kellő segítséget. A riadó ugyancsak igazolta azt az el­képzelést, hogy lehetséges cs szükséges az úttörőmozgalom társadalmi bázisának szélesí­tése. A gyermekek lelkese­dése, lendülete nemcsak a piedagógusokat ragadta ma­gával, hanem a felnőtt-tár­sadalom szinte minden réte­gét megmozgatta. Az úttörő­szövetség nevében megkö­szönöm mindazok segítségét, akik munkájukkal, részvéte­lükkel hozzájárultak a riadó sikeréhez. — Szinte felsorolhatatlan a gyermekek öntevékenységé­nek, kezdeményezésének ren­geteg formája. Salgótarján­ban például bevonták egész napios munkájukba a Szónyj Márton ejtőernyős partizán­csapat egyetlen élő tagját, Várpalotán palackot ástak el a Tanácsköztársaság 70. év­fordulóját ünneplő úttörő­Utódok számára. Kiskőrösön ,-az egész várost" elfoglalták a pirosnyakkendősöik, s eb­ben partnerre találtak a hely­ség állami és társadalmi ve­zetésében. A gyermekek vi­selkedését mindenütt az rím­ként vállalt nagyfokú fegye­lem jellemezte, s ez is bizo­nyítja a hasonló romantikus játékok létjogosultságát. — Természetesen nem je­lenthetett volna hosszú idő­re szóló élményt a résztve­vőknek, ha a játék csupán Művészeink külföldön, vendégművészek hazánkban A budapiesti Interkoncert az idén több szocialista or­ország művészeti ügynöksé­geivel kötött. illetve köt újabb. egy. illetve két esz­tendőre szóló megállapodá­sokat. A napokban a Vörös­marty téri kultúrpalotáién a Szovjetunió művészeti ügynöksége, a Goszkoncert igazgatója, Vjacseszlav Kondrasov és az Interkon­cert igazgatója. Orosz László irta alá az 1985-re és 1986­ra vonatkozó művészcsere­egyezményt. E megállapiodás alapján a következő két esz­tendőben a Szovjetunióban vendégszerepel majd többek között Kocsis Zoltán zongo­raművész. Perényi Miklós gordonkaművész. Lehotka Gábor orgonaművész. Gre­gor József operaénekes, a Kodály vonósnégyes és . a Rajkó együttes. A Szovjetunióból Szvja­toszlav Richter, valamint Viktor Tretyakov és Vlagyi­mir Szpivakov hegedűművé­szek, Emil Gilelsz zongora­művész, Jelerta Dbrazcova, Vlagyimir Atlantov és Jev­genyij Nyesztyerenko opera­énekesek érkeznek hazánkba. Az Interkoncert a közel­múltban még két művész­csere-egvezmenyt írt alá. Helmut Karnmei. az NDK művészeti ügynökségé. a Künstler-Agentur der DDR vezengazgató-helyettese, va­lamint Rusz Ferenc és Zse- mesterrel. Vancso Csav­bedits Pál, az Interkoncert dorszki karmesterrel ismer­főósztályvezetői az 1984—85- kedhet meg. ös. illetve az 1985—86-os Az év végéig az Interkon­évadról kötöttek megállapio- cert művészcsere-egyez­dást. E szerint az NDK-ba ményt ír alá a bolgár, a ro­meghívják a Magyar Állami . mán, a lengyel, a cseh és a Hangversenyzenekart, a szlovák művészeti ügynök­Liszt Ferenc • Kamarazene- ségekkel. kart, az Állami Bábszínhá­zat, Lehel György karmes­tert, Jandó Jenő zongoramű­vészt, Onczay Csaba gordon­kaművészt, Farkas Kálmán klarinétművészt, Ella István orgonaművészt és a Kodály i vonósnégyest. Az NDK-ból j Kurt Masur karmester, Gus- ; tov Schmahl hegedűművész, Burkhard Glaetzner oboa- i művész. Hans Pischner esem- | baloművész, Peter schreier és Theo Adam operaéneke­sek vendégszerepelnek Ma­gyarországon. Az Interkoncert igazgató­ja és a jugoszláv • művészeti ügynökségek szövetsége, a Kokoj igazgatója, Torna Le­ov is az 1984—85-ös, illetve az 1985—86-os évadra vonat­kozóan írtak alá megállapo­dást. Jugoszláviában többek között Lehotka Gábor. Ko­csis Zo'tán. Lehel . György. Perényi Miklós. Onczay Csa­ba. Ránki Dezső zongora­művész. valamint az Éder vonósnégyes vendégszerepel, míg a hazai közönség példá­ul Huber Bergant orgonamű­vesszel, Niksa Baresa kar­\ Grúz lánykórus A Juhász Gyula Tanár- része zenei főiskolákon foly­képző Főiskola 1. számú tatja tanulmányait. Az „Ibo­gyakorlóiskolája vendégeként lya" grúz leánykórus mű­hétfőn Magyarországra ér- során grúz népdalfeldolgozá­kezik a tbiliszi köztársasági sok, grúz zeneszerzők más zenei középiskola „Ibolya" alkotásai, valamint az euró­leánykórusa. pai kórusirodalom klasszi­A gyakorlóiskola Bartók kus művei szerepelnek, de gyermekkórusa és a grúz ^«¡«1 éneklik Kodály leanykorus között 1977-ben baráti kapcsolat jött létre, amikor Csehszlovákiában, az Oimütz-i Kórusfesztiválon találkoztak. Első ízben 1978­ban látogattak Magyaror­szágra. A Bartók gyermek­kórus ezt a látogatást 1979­ben viszonozta, amikor hangversenyt adott Grúzia több városában. Az elmúlt nyáron a tbiliszi iskola igaz­gatója tett javaslatot az is­mételt cserelátogatásra. Az 55-tagú kórus Erna Todua igazgató és Marine Occheli karnagy vezetésével érkezik hozzánk, s a delegációt el­kíséri Manana Kobahidze grúz oktatási miniszterhe­lyettes is. Két napot Buda­piesten töltenek. föllépjek Kőbányán, a Szent László gimnáziumban, Szegedre március 27-én. kedden ér­keznek. Másnap, szerdán es­te 6 órakor a Tisza Szálló­ban adnak hangversenyt. A tbiliszi köztársasági ze­neiskolában középfokú kép­zés folyik. Az iskola bent­lakásos, tanulóit az egész országból válogatják. A szo­kásos hangszereken kívül né­pi hangszereken is játsza­nak. Az iskolának szimfoni­kus, fúvós es népi zenekara van, a karéneklés kötelező, a koncertkórust a legjobbak­ból válogatják. Ez a kórus az utóbbi 10 évben Európa szá­mos országában szerepelt már, nagy sikerrel. Az iskolában az elméleti képzés a Kodály-módszer szerint történik. Az iskola karvezetője ehhez tanköny­vet is készített. így ez az is­kola a központja a Ko­dály-módszer grúziai elter­jesztésének. A tanulók nagy Zoltán és más magyar szer­zők műveit is. A százéves színházról A Szegedi Nemzeti Színház épülctenek 100 evéről ad igen érdekes áttekintést az a kiállítás, amely a Sajtóház klubjában holnaptól, hétfő­től látható A József Attila Tudományegyetem kultúrpo­litikai KISZ-alapszervezete az ötletgazda: a Csongrád megyei Tervező Vállalat do­kumentációs anyagának és fotóknak a felhasználásával az évszázaddal ezelőtti épít­kezéstől a mostani rekonst­rukcióig „meséli" a tárlat az épület sorsát. A szegedi szín­ház iránti érdeklődés és az ügyszeretet hívta életre a ki­állítást, melynek rendezői a városszépítő egyesülettel kö­zösen — később meghatáro­zandó időpontban — a ¡mai építkezés tervezőivel és ki­vitelezőivel is szeretnének beszélgetni. Ugyancsak az évforduló ad apropót a Bartók művelődési központ és a JATE föntebb is szerepelt fiataljainak kC­zös, hétfő esti rendezvényé­hez. A művelődési központ­ban fél 8-tól látják vendégül Nagy Zoltán színművészt, aki most a budapiestj Nemzeti Színház tagja, de mint Sze­geden ezt nyilván sokan tud­ják, több évig az itteni szín­ház tagja volt, s a pályakez­dés évei is a városhoz, pon­tosabban a hajdani, Paál Ist­ván vezette Egyetemi Szín­padhoz kötik. A művésszel Miháczi János beszélget. Szerdától zárva Költözik a Somogyi-könyvtár Pár nap múlva megkezdik a Somogyi-könyvvár átköltözte­tését az új. Dóm téri palotá­ba. Nehéz napok, hetek vár­A roppant könyvmennyi­séget szakszerűen, gyorsan, épségben, veszteségek nél­kül költöztetni — nem min­nak a könyvtárosokra, akik dennapos feladat. Bár hóna­turelmei keinek a könyvtár- pókkal ezelőtt megtervezték használóktól, hiszen a köl- a nagy munka minden apró tözködés megkezdésekor be részletét, a könyvtár vala­kell zárni valamennyi köz- mennyi munkatársának „csa­ponti részieget Március 28- tasorba kell állni", s még tói. szerdától, tehát a köl- külső segítségre is szorulnak, csönzö, az olvasóterem, a hiszen az a szándékuk, hogy gyermek- és ifjúsági könyv- mielőbb a látogatókat szol­tar nem látogatható. A gálhassa a Dóm téri üvegpa­könvvtárosok kérik az olva- lota sok kincse. Addig is — sókat, őrizzék meg a náluk a fiókkönyvtárak várják a levő könyveket, amelyeket könyvbarátokat. (A költözés majd az Cn épületben — elő- részleteiről, s a nvitás idő­reluthatolag mar májusban «..••• , • . , , - cserélhetne* (a nvitasig pontjaro1 a későbbiekben természetesen nem számol- természetesen tájékoztatjuk nak kesedelmi díjakat) olvasóinkat.) II Április 4-én „Vagyunk a tűz vetélkedő Az idei forradalmi ifjú­sági napok kiemelkedő ese­feladatok szocialista társa­dalmunk és Csongrád me­ményének ígérkezik a KISZ gye fejlődésére, történetére Csongrád megyei bizottsága vonatkoznak. Ám a „Va­által rendezendő rádiós, já­tékos vetélkedő: hazánk fel­szabadulásának 39. évfordu­gyunk a tűz" vetélkedő he­lyezései nemcsak a fiata­lok teljesítményén múlik. lója tiszteletére április 4- Olvasóink is gazdagíthatják en, Szentesen a megye t'd­rosait, községeit képviselő dolgozó fiatalok versenyez­nek majd. A megyei dön-. tőn csakúgy, mint az elő­zetes fordulókon számot adhatnak tudásukról, tájé­kozottságukról. A verseny­1. A Kommunista 1. 1952 Ifjúsági internacio- 2. 1948 nálé megalakítása- x. 1954 nak 1919 novemberé­ben Berlin adott otthont Ha a törté­nelem eseményei nem szólnak közbe, az eredeti elképze­lés szerint hol keriilt volna sor a nemzet­közi szervezet ezen ülésére? 1. Szeged 2. Budapest x Debrecen 2. KISZ — ugyan­ezzel a rövidítéssel korábban is műkö­dött Magyarorszá­gon egy ifjúsági szervezet. Mikor? 1. 1944—1945 2. 1920—1921 X 1953—1954 3. Minek a rövidí­tése a MADISZ? Demok­Ifjüsági Diákok 1. Magyar ratákus Szervezet 2. Magyar Szövetsége x Magyar Demok­ratikus Ifjúsági Szö­vetség 4. Mely városok felett valialt a 1>1SZ védnökséget? 1 Dunaújváros Komló Kazincbarcika 2 Százhalombatta Ajka Tiszaszederkén y x Ozd Várpalota Dorog 5. Mikor épült fel Csillébérr. az úttö­rők paradicsoma? 6. Mikor alakult meg a munkásőrség? 1. 195« 2. 1957 x. 1948 7. Melyik VIT vá­rosában képviselte a magyar sportoló fia­talokat Papp I.ászló, az akkori kétszeres olimpiai bajnok? 1. Bukarest 2. Bécs x. Moszkva 8. KI szerezte a CIMEA-dal zenéjét? 1. Theodorakisz 2. Kadosa Fal x. Novikov 9. Hol van Jelenleg * DÍVSZ központja? 1. Párizs 2. Moszkva x. Budapest 10. Ml volt az Álla­mi Ifjúsági Bizottság eleid je? 1. Országos Ifjúsági Testület 2. Országos Ifjúság­politikai és Oktatasi Tan acs x. Ifjúsági Koordi­nált Bizottság 11. 1950. július 17— 18-án a DISZ ala­kuló kongresszusa kimondta az új ifjú­sági szervezet meg­alakulását. Melyik rétegszervezet egye­süléséből jött létre a Demokratikus Ifjú­sági Szövetség? a szegedi és a környékbeli községek KISZ-es csapatá­nak. pontszámait, ha vállal­koznak az alábbiakban kö­zölt szellemi totó helyes megfejtésére. A 13+1 kér­dés a következő: 1. NEKOSZ MIOT FISZ NISZ MADISZ 2. MADISZ SZÍT SZ1M EPOSZ MEFESZ TIOSZ MINSZ KALDT MADISZ EPOSZ 12. Hol szervezhető uj KlSZ-alapszerve­zet? 1. Bárhol, ha leg­alább öt KISZ-tag akarja, és a íelső KlSZ-szerv is enge­délyezi 2. Ahol még eddig nem volt KISZ-élet x. Csak már megle­vő nagy alapszerve­zet cieoentralizájása utján 13. Hova kérje fel­vételét az a KISZ­tag, akinek sem a munkahelyén, sem a lakóhelyén nines alapszervezet? 1. Maradjon az előző KlSZ-alapszei­vezetnél 2. Bál-mely más alupszervczetbe je­lentkezhet x. Lakóhelyén pró­báljon társaival alap­szervezetet Létrehoz­ni 13+1. Ki főtitkára? DÍVSZ 1. Barabás Miklós 2. Bomes Csandru x. Cserveny Vilmos A megfejtéseket március tes városi Bizottsaga 6600 30-ig kell eljuttatni a kö- Szentes. Kossuth Laios ter vetkező címre: KISZ, Szea- X. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom