Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-09 / 58. szám

FlntêÊ, 1984. március 9. 3 Emlékezés Rajk Lászlóra Rajk László, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 75. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek csütörtökön síriánál, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteoniában. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a sírra Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságántik tagia. budapesti bizottságának első titkára és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a Központi Bizottság tagiai helyezték el a megemlékezés virágait. A Belügyminisztérium képviseletében Kamara János rendőr altábornagy. belügyminisztériumi államtitkár. és Kovász István rendőr ezredes, a BM pártbizottságának titkára, a Külügyminisztérium részéről Várkonyi Péter külügyminiszter, és Somodi Gyula, a minisztériumi pártbizottság első titkára; a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nevében Nyitrai István, a KISZ KB titkára és Tarcsi Gyula, a KISZ budapesti bizottságának első titkára; a Magyar Ellenállók. Antifasiszták Szövetsége képviseletében Tömpe István alelnök és Gyenes András, a MEASZ országos bizottságának tagja koszorúzott. Rajk László sírjára elhelyezték a tisztelet. a kegyelet virágait családjának tagiai. volt harcostársai is. A megemlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget. Rajk Lászlóra emlékeztek csütörtökön a XIII. kerületben is. A Rajk László utca 1. számú ház falán levő emléktáblára a Magyar Szocialista Munkáspárt kerületi bizottsága, a városrész KISZ- és népfrontszervezetének képviselői, valamint a Rajk László nevét viselő általános iskola diákjai helyezték el a kegyelet virágait. Elkötelezett életút Rajk László nevének említésére a ma embere az 1949. derekán lezajlott perre is asszociál. Személye azonosult a törvénysértő perrel, amelynek fő vádlottja és áldozata volt. Ez a sajátos metamorfózis akarva-akaratlanul elhomályosítja eseményekben gazdag életútját, elkötelezett kommunistaságát, azt a politikai pályafutást, amely mintegy húsz esztendőn át jellemezte ót. Az erdélyi havasok tövében meghúzódó Székelyudvarhelyen, 1909. március 8án, 75 éve született, egy csizmadiamester népes családja legfiatalabb gyermekeként. Rajta kívül még 12 testvéréről kellett a szülőknek gondoskodniuk. Továbbtanulásában a fivérek segítették. így 1924-től Magyarországon, Budapesten és Nyíregyházán folytatta tanulmányait, majd 1927-ben beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karára és tanárképző intézetébe a magyar —francia szakra. 1931. elején a KIMSZ, az év végén a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) tagja lett. A mozgalomban a rendőrség előtt „lefeketedett", s az egyetemről kitiltott Rajk László 1936 közepén, engedéllyel elhagyta az országot, hogy Csehszlovákián, Franciaországon keresztül eljuthasson spanyol földre, harcolni a köztársaságra támadó fasiszták ellen. Ott 1937 októberétől Firtos László néven az egyik magyar önkéntes zászlóalj kötelékében több ütközetben vett részt, meg is sebesült, majd 1939. februárjában az ország elhagyására kényszerített nemzetközi brigádokkal együtt ő is átlépte a spanyol—francia határt. Ezt követően megjárt számos francia internálótábort, ahol a kommunista kollektíva egyik irányítójaként igyekezett átvészelni a nehéz időket. Életének- új szakasza 1945. május 13-án kezdődött, amikor a fővárosba érkezett, és a legkisebb zökkenő nélkül kapcsolódott be a pártmunkába, a közéletbe. A felszabadult országban mozgalmi-politikai pályája kiteljesedett. A Magyar Kommunista Párt (MKP) májusi konferenciáján — ahol egyébként fel is szólalt — beválasztották a Központi Vezetőségbe, majd a Politikai Bizottságba, tagja lett az öttagú titkárságnak. Hamarosan a budapesti területi bizottság titkára lett, s Az oszlrák nagykövet látogatása Szegeden Tegnap, csütörtökön, két napra Szegedre látogatott dr. Arthur Agstner, az Osztrák Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A megyei tanács székházában Szabó Sándor megyei tanácselnök fogadta a vendéget és a megbeszélésen részt vett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára is. Szabó Sándor tájékoztatót adott a magyar—osztrák kapcsolatok megyei tapasztalatairól, valamint annak további bővítésének lehetőségeiről. Dr. Arthur Agstner szegedi tartózkodása során találkozott a város állami és pártvezetőivel, felkereste a József Attila Tudományegyetemet és látogatást tett ipari és mezőgazdasági üzemekben. Újjáépítik a Buda vári siklót Látványos és rég várt közlekedési eszközzel gyarapodik Budapest: helyreállítják a Buda vári siklót. Az összesen mintegy százmillió forint értékű munkát még az első félévben megkezdik, s 1985 végén fejeződik be. Az újjáépült siklót — régies nevén hegypályát — 1986 tavaszán vehetik birtokukba a fővárosiak, s az ide látogató turisták — tájékoztattak csütörtökön a Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságán. Az egykori Buda vári hegypályát 1870-ben avatták, akkor Európában a maga nemében egyedülálló volt, elsősorban a pálya meredeksége miatt, ugyanis 30 fokos lejtőn kellett a huszonnégy személyt szállító, háromkabinos kocsinak felkapaszkodnia. A mintegy száz méter hosszú pályán 50 méteres szintkülönbséget kellett legyőzniük a gőzvontatású kocsiknak. Az utat mintegy egy perc alatt tették meg a kocsik. Bár a sikló hibátlanul üzemelt, átépítésére már a két világháború között is számos terv készült: népszerűsége miatt nagyobb kocsikat, a gőzvontatás helyett pedig villamos meghajtást kívántak bevezetni. A második világháború során azonban súlyos károkat szenvedett, s azt követően nem állították helyre. A Buda vári Palota megújításának programja során többször is felvetődött a sikló rekonstruálásának gondolata. ebben a minőségében sokat tett azért, hogy a legtekintélyesebb pártszervezet taglétszáma. befolyása növekedjék, ütőképes szervezetté kovácsolódjanak a vezetők és a tagok, a két munkáspárt együttműködése jól funkcionáljon. 1945 novemberében az MKP KV az egyik főtitkárhelyettesévé választotta, majd 1946. március 20-án a Belügyminisztérium élére került. E fontos és az osztályharc szempontjából döntő hatalmi poszton igyekezett a párt, a munkásosztály politikájának szellemében és érdekében tevékenykedni. 1948. augusztus elején átkerült a Külügyminisztérium élére; ekkor már jelentkezett a vele szembeni bizalmatlanság. Ez összefüggött azzal, hogy — amint azt az utóbbi években Nyugaton megjelent munkák bizonyítják — a CIA titkos csatornákon, ügynökökön keresztül bizalmatlanságot igyekezett kelteni, felforgató híreket terjesztett azzal a céllal, hogy a népi demokratikus államok, illetve kommunista pártjaik és vezetőik között ellentéteket szítsanak. Ez el is érte a tervezett célt. Sikerült Rajk körül ellenséges légkört teremteniük. Az új helyzetbe kerül pártok a hidegháborús légkörben hitelt adtak ezeknek a híreszteléseknek — amit saját politikájuk torzulása is elősegített — s 1949. május 30án letartóztatták Rajk Lászlót. Angol—amerikai kémnek nyilvánították, és a koncepciós perben halálra ítélték, majd október 15-én kivégezték, több társával együtt. Az ötvenes évek közepén derült fény ártatlanságára. A történelem utólag igazságot szolgáltatott neki: megtisztította múltját, személyét a reá szórt rágalmaktól. Embersége, harcos, őszinte, bátor helytállása az osztályharc különböző frontján, a marxizmus—leninizmus és a munkásosztály ügye iránti elkötelezettsége, a szocializmus iránti hite példa lehet, és kell, hogy legyen a mai és az elkövetkező nemzedékeknek is. S. E. Jubileumi munkaverseny Sokan pályáznak a kiváló címre Csongrád megyében is a kisebb-nagyobb közösségek ma már a tegnap eredményeiből, gondjaiból leszűrt tapasztalatokra támaszkodva a holnap lehetőségeit vizsgálva keresik — hazánk felszabadulása 40. évfordulója méltó megünneplésére készülve —, hogyan segíthetik elő a munkaverseny megújulását. összegezik a vállalatok, gyárak, szövetkezetek, miként kapcsolódhatnak jubileumi versenycélokkal a népgazdaság előtt álló feladatok megvalósításához. Ehhez jó alapot nyújt az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának állásfoglalása a szocialista munkaversenyés brigádmozgalom helyzetéről' és továbbfejlesztésének tennivalóiról. Az elmúlt év őszén hozott határozat alapján a megjelölt feladatok végrehajtásának tapasztalatait elemezve összegezte a munkaversenyt szervező megyei operatív bizottság a dolgozók vetélkedésének utóbbi hónapokban elért eredményeit. Hosszan sorolták, hogy hány vállalat, szövetkezet pályázik a kiváló címre. Említették a többi között a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatot, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatot, a CSOMITERV-et, a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalatot, az ATIVIZIG-et, a DEFAG-ot, a Pankotai Állami Gazdaságot. Sorakoztatták a kereskedelmi vállalatok közül a szegedi Élikert, a Tisza Füszért Vállalatot, a Rövikötöt, a Csongrád megyei Vendéglátóipari Vállalatot. Több ipari szövetkezet, áfész, minisztériumi és tanácsi vállalat szerepel a pályázók között. Meglepő, hogy sok kiválóan gazdálkodó vállalat nyújtja kezét, vagyis pályázik, miközben arról beszélnek a legtöbb helyen, hogy alábbhagyott a verseny lendülete és a gazdasági vezetők számára világos, egyértelmű: nem igazodik úgy a gazdasághoz, ahogy kellene. Ezzel sürgették az országos döntéseket, hogy a gazdasági fejlődést kövesse jobban a munkaverseny-szabályzat. Időközben még nagyobb önállóságot kaptak, illetve kapnak a vállalati kollektívák. Remélhetőleg ez kihatással lesz a szocialista munkaverseny szervezeti feltételeinek és értékelési rendjének módosítására. Valóban igaz az is: a helyi elismerésekben szükség van újabb ötletekre. S nemcsak az erkölcsi, hanem az anyagi elismerésről is szó van. Nem kell figyelembe venni, hogy például a brigádmozgalomban korábban milyen elismerési fokozatokat ért el a kollektíva. Hangsúlyozták a tanácskozás résztvevői is, hogy ahol már kibontakozott a jubileumi verseny, lényegi elemeit a legmarkánsabban a szocialista brigádok valósítják meg. A vállalások arról tanúskodnak, hogy a nemes vetélkedés nemcsak egyszerűen termelési mozgalom, hanem továbbra is jelentős tényezője a szocialista gondolkodásmód és magatartás formálásának. Amint az elmúlt év őszén a megyei párt-végrehajtóbizottság, most a munkaverseny operatív bizottság is felhívja a figyelmet a verseny irányításával kapcsolatos kérdésekre, hangsúlyozva, hogy az nem központi, hanem vállalati feladat. Nagyon fontos, hogy a jubileumi versenyvállalások a munkakötelezettségeket meghaladó teljesítmények elérésére és a minőségi tényezőkre irányuljanak. A hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára készülve a verseny lényegében két esztendei munka időszakára terjed ki. Ezen belül azonban a vállalati igényeknek, szükségleteknek megfelelően több szakasz is lehetséges. A vállalások jobban igazodjanak az évközi feladatokhoz, a verseny sehol se a vezetési, szervezési hibákat áthidaló eszköz legyen, kapcsolódjon össze az újítómozgalommal is. Ez alkalommal is elhangzott az, amit a munkaverseny-szabályzat hangsúlyoz, hogy a verseny irányítása a gazdasági vezetés munkaköri kötelessége és felelőssége. Ez azonban nem menti fel a társadalmi szerveket, sőt feltételezi, hogy a gazdasági vezetők mellett állnak, azokat segítik a társadalmi szervek vezetői, aktivistái. Az utóbbi időben szinte valamennyi vállalati tanácskozáson, ahol foglalkoznak szocialista munkaversennyel, többen felvetik: a szocialista brigádok túlnyomó többsége nemcsak az azonnali, nagyobb pénzért, jutalomért, versenyez, hanem azért, mert e kollektívák felismerték, hogy a nehéz helyzetből kilábalni következetesen, a nagyobb feladatokat megoldva, csakis közösen lehet. S amit el akarunk osztani, azt előbb gazdaságosan meg kell termelni. De általában hozzáfűzik egyre több helyen: vajon elegendő-e, hogy a szocialista brigádok esetében elsősorban csak az áldozatkészségre, az öntudatra építünk, miközben mások a vállalkozás jelszavával csak pénzért hajlandók mindenféle áldozatra. A jubileumi versenyben az iparban, illetve a mezőgazdaságban, az aszály éve után új eredményeket akarnak, méltón köszöntve felszabadulásunk 40. évfordulóját. N. P. A nőnap alkalmából Kitüntetések, elismerések (Folytatás az 1. oldalról) tornász (Csongrád megyei tüdőkórház-gondozóintézet, Deszk), Erhardt Mihályné szakasszisztens (Csongrád megyei tanács gyógyszertári központ), Fohsz Józsefné gyógyszerraktári részlegvezető (Csongrád megyei tanács gyógyszertári központ), Forgó Béláné ápolónő (Csongrád megyei tanács tüdőkórház-gondozóintézet. Deszk), dr. Hegedűs Gizella szakföorvos (Szeged megyei városi tanács kórház-rendelőintézet), Malatinszky Tamásné bér- és munkaügyi előadó (Szeged megyei városi tanács gyermekkórház-rendelőintézet), dr. Mayerné dr. HegeKi tud többet a Szovjetunióról? Befejeződött a Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztályának es a megyei KISZ-bizottságnak Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedősorozata. A gimnáziumok és szakközépiskolák megyei vetélkedőjében kilenc csapat közül első helyezést a Radnóti gimnázium, másodikat a JATE Ságvári gimnáziuma ért el, ők kerültek a szolnoki országos elődöntőbe. Harmadik a csongrádi Batsányi gimnázium csapata. A szakmunkásképző intézetek közül szintén kilenc csapat került a megyei döntőbe, ahol az első helyezett szegedi 600-as számú szakmunkásképző intézet képviseli Csongrád megyét a budapesti országos elődöntőn. Ebben a kategóriában a szentesi mezőgazdasági szakmunkásképző intézet csapata szerezte meg a második helyet, a harmadikat pedig az ugyancsak szentesi 603-as szakmunkásképző gárdája. A felnőttoktatásban hat csapat versenyéből a szegedi szakmunkások szakközépiskolája nyei;t, s került az országos elődöntőbe. düs Mária munkatárs (Csongrád megyei KÖJÁL), dr. Nagy Czirok Eszter körzeti gyermekgyógyász szakorvos (Szeged megyei városi tanács gyermekkórház-rendelőintézet) és dr. Zolnoy Imréné gyógyszertárvezető (Csongrád megyei tanács gyógyszertári központ). A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa a nemzetközi nőnap alkalmából kiemelkedő munkájuk és társadalmi tevékenységük elismeréséül „Kiváló Szövetkezeti Munkáért" kitüntetésben részesítette dr. Tóth Margitot, a MÉSZÖV osztályvezetőiét. László Ferencnél, az Üllési Takarékszövetkezet főkönyvelőiét és Nacsa Józsefnét. általános iskolai igazgatót, a Szegedi Áfész nőbizottságának tagién A Csongrád megyei Rendőr-főkapitányságon ' tegnap rendeztek nőnapi ünnepséget. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta dr. Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság osztálvvezetőie. a főkapitányság dolgozói közül pedig Király Jánosné és Bosnyák Lajosné. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatával tüntették ki Nagy Ferencnét. A Közbiztonsági Érem aranv fokozatát Pataki Mária, ezüst fokozatát dr. Stein Magdolna, bronz fokozatát pedig Tóth Istvánná kapta. A Kiváló Munkáért kitüntető ielvénv birtokosa lett dr. Bedéné Horváth Rózsa, Kenéz Pálné és Madarász Miháluné. Tárgvi utalómban részesült Hegyi Józsefné. A Kiváló Társadalmi Munkáért éremmel tüntették ki Pálfy Katalint, lapunk munkatársát. Többen részesültek dicséretben és jutalomban. A kitüntetéseket dr. Barna Sándor rendőr ezredes. a Csongrád megyei főkapitányság vezetője adta át A Dél-magyarországi Gázavártó és Szolgáltató Vállalatnál tegnap tartott ünnepségen Kiváló Munkáért kitüntetést kapott dr. Papp Gyözőné és Újházi Béláné. Az MHSZ székházában rendezett megemlékezésen dr. Palotai Jenő őrnagy, az MHSZ Csongrád megyei titkára az MHSZ Kiváló Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát nyúitotta át dr. Hajdú Máriának. Bronz fokozatot kapott dr. Papp Gyözőné, Újházi Béláné és dr. Busa Eva. A Szegedi Postaigazgatóság doígozói közül Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Bélteki Mária előadó. Gyimesi Józsefné igazgatóhelyettes, Magó Imréné hivatalvezető és Skribanek Antalné hírlapfelelős. Németh Györgyné. a kisteleki krémfehérsait-üzem dolgozója a nemzetközi nőnap alkalmából a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapta.