Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-04 / 54. szám

Vasárnap, 1984. március 4. 5 • • Ötven sor Sok ezer tizennyolc éves lány és fiú borítékolta az elmúlt napokban életének egyik legfontosabb lépesét. Kitöltötte és leadta jelentkezési lapját, döntött, melyik felső fokú oktatási intézményben szeretne továbbtanulni. Amikor kézbe vettem a magyar felsőoktatási intézmények 1984. évi felvételi tájékoztatójának közel hatszáz oldalas kötetét (ami megjelenése pillanatában bestseller és hiánycikk lett), kicsit jobban bíztam a borítékolt rctncnvjek valóra válásában. Mármint abban, hogy a négy hónap múlva esedekes felvételiken valóban azok kerülhetnek az értelmiségi hivatás előszobájába, akik nem a felvételi lapot kitöltve rágták ceruzájuk végét: int legyek, ha nagy vagyok. Természetesen a remény önmagában sohasem elég. A képesség és rátermettség sem. Kitartó szorgalom, következetes felkészülés, alaposság. magabiztos és bármikor mobilizálható tudás, no és >1 ne felejtsem, szerencse kell ahhoz, hogy szeptembertől a most érettségire készülök közül kik lehetnek gólyák az egyetemeken, főiskolákon. Néha számomra ez már kíméletlen versenynek tűnik. Ismerek olyan fiatalokat (még gyerekeket!), akik mást sem hallanak otthon, mint hogy ..ha nem készülsz már most az orvosira, elsős (meg másodikos) korodban, mekkora szégyent hozol ránk!" S kezdődnek a különórák, a kiszabott porclók számonkérései, az előretanulások — s elröppennek a legszebb esztendők, s netalántán egy sikertelen felvételit követően a családi botrányok. Tudni kell. vannak olyan szakok, ahol tíz-tizenkétszeres a túljelentkezés évek óta, s sok egyetemen átlagos a négy-ötszörös. Jól meg kell hát gondolni a döntést — s ez már önismeretet feltételez, mi több. a szülők, pedagógusok és az osztályközösségek felelősségét is. Több mint félszáz felsőoktatási intézmény várja a jelentkezőket. Van olyan szak. például a művészettörténet. ahol mindössze öten. meteorológusnak nyolcan tanulhatnak. Az ország négy orvosegyetemének általános orvosi keretszáma 840. a villamosmérnöki 410. de színésznek, rendezőnek és operatőrnek összesen 30. A bejutásért mindenütt próbára teszik a jelentkezőket. Új módszer szerint, a maximális 120 pontért az alkalmasságot, a rátermettséget is megmérve. S nem mindenki olyan tehetséges és szerencsés. mint a Ki miben tudós? ifjú matematikusai, vagv az országos középiskolai tanulmányi versenyek leelobbiai. A többieknek — a döntő többségnek — meg kell küzdeni a tanulás lehetőségéért! A gyermekkori álmoknak vége. Már nem mozdonyvezetők. űrhajósok, színészek, atomtudósok, prímabalerinák és élsportolók akarnak lenni legtöbben, hanem közgazdászok, magyar—angol szakos tanárok, programozó matematikusok, jogászok, erdőmérnökök, népművelők. A társadalom értelmiségi utánpótlása, az. igénvek és szükségletek által megszabott létszámban, a lehető legmagasabb kvalifikációval. De vajon hánvan képesek közülük tizennyolc évesen fölmérni és önmagukban tudatosítani, hogv nem csupán továbbtanulnak (mert valahol csak el kell tölteni az időt), hanem értelmiségi hivatást is választottak. Mert nem kedvelem a iogá.szt. aki butikot nvitott. a vegyészt, aki fóliázik és disznókat hizlal, a tanárt a benzinkútnál. A remények a borítékokban. Hamarosan elindulnak az egyetemek, főiskolák címére. Tandi Lajos Koncert, vásár, vetélkedő A tudományegyetem KISZbizottságának hagyományos vetélkedő seregszemléjét (JATE—VESE) az idén március 19. és 24. között rendezik meg. A gazdag programból előzetesen csak azokat emeljük ki. melyek a város fiataljainak érdeklődésére is számot tartanak. A Sportcsarnokban 19-én este a P. Mobil és a Hobo Blues Band együttes koncertjét rendezik meg; 21-en dzsesszhangversenyt tartanak az auditórium maximumban (Z. Namislowski). Mindkét zenei eseményre már most lehet jegyeket vásárolni az egyetemi KISZ-bizottságon (Dugonics tér 12.). Fotókiállítás. filmbemuto*ó és ankét, sport- és szellemi vetélkedők, néptáncbemutatók, kóruskoncert, kaszkadőrök bemutatói és természetesen diszkó is szerepel a te rvezett programban, nemkülönben a diákrektor megválasztása, természetesen a vidám korteshadjárat után. A JATE—VESE (melynek részletes programját később közöljük) a Dugonics téri „Csicseri-vásár"-ral zárul. Fehérvári műsor Fehérvári műsor címmel megjelent a székesfehérvári kulturális és sportrendezvényeket ismertető programfüzet első száma. A 16 oldalas kiadvány a jövőben havonta rendszeresen megjelenik. A színház- és a moziműsoron kívül tartalmazza a város kulturális intézményeinek programját, nyitva tartási idejét, az egész havi sportnaptárt. s ismertetéseket is közöl egyes színházi előadásokról, filmekről, kiállításokról. A képesfüzet öt forintba kerül, s az. újságárusoknál. a postahivatalokban kapható, de elő is fizethető. r Budó Ágoston emlékére Március 4-én lenne hetvenéves dr. Budó Ágoston Kossuth-dijas egyetemi tanár, akadémikus, a JATE Kísérleti Fizika Intézetének volt professzora, a SZAB első elnöke. Immár 15 éve, hogy nincs közöttünk. Emlékét szeretném röviden felidézni. Budapesten született 1914. március 4-én. kishivatalnoki családból. Miután érettségi vizsgáján túl volt, a fia sorsát védő apa a jogi pályára terelte. így lett a matematika és a fizika iránt már középiskolásán élénken érdeklődő ifjúból joghallgató. Az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat által — első éves hallgatók részére — kiírt versenyt, mindenki legnagyobb meglepetésére egy joghallgató, Budó Ágoston nyerte meg. Elhivatottságának bizonyítása után iratkozott át a természettudományi karra, ahol most már fizikusnak készült. Egyetem után, egyéves ösztöndíjjal. a holland származású Nobel-díjas Debey professzor mellett dolgozott Berlinben. Itt új témát kapott, ugyanis Debey a dielektrikumokkal foglalkozott. Tudományos lelkiismeretességgel végzett munkájának eredményeként Debey a fiatal munkatárs dolgozatát küldte el publikációra a magáé helyett. A berlini Max Planck Intézetből 1938 nyarán tért haza. A műegyetemi fizikaintézetben kapott fizetés nélküli tanara eged í állást Végleges kinevezést csak 27 éves korában, hátamögött már 14 tudományos dolgozatával a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskola fizika tanáraként kapott, 1941-ben. A szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizika tanszékére 1950-ben került, vezető professzornak, ahol fotolumineszcenciávai kezdett foglalkozni. A- fizikai tudományok művelésében elért sikerei eredményeként a Magyar Tudományos Akadémia 1950-ben levelező, 1960-ban rendes tagjává választotta. Kossuthdíjjal 1951-ben tüntették ki. 1961-től tagja volt az Akadémia elnökségének, és öt éven keresztül vezette a Matematikai és Fizikai Tudományok osztályát, titkári megbízásban. Szegeden akadémiai kutatócsoportokat hozott létre, és kitartó szervező munkája eredményekent jött létre a Szegedi Akadémiai Bizottság, amelynek első elnöke lett. Több hazai és külföldi tudományos társaságnak tagja volt, és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei csoportjának munkáját társadalmi tevékenységével elnökként irányította. Alkotó géniusza még sokat sejtetett, tudományága még további nagyszerű megállapításaikat, a fizikusok további dolgozatokat és könyveket vártak tőle, és nem alaptalanul, hiszen csak 55 éves volt, amikor elhunyt. Budapestről az 1969. december 23-án indult gyorsvonaton érte a halál. Volt lakóházának falán (Szeged, Berzsenyi u. 1.) 1979. december 23-án emléktáblát avatlak. 3átyai Jenő Bemutató a Kisszinházban A szerelmes testvérpár: Dobos Kati (Annabella) és Vass Gábor (Giovanni) ... kurva. Igaz, ez a szó ugyan állítólag nem bírja el a nyomdafestéket (bár az utóbbi évtizedekben e tétel kitartóan cáfolódik), de tekintve, hogy fenti szó a színpadon a második részben vagy tízszer elhangzik, másrészt pedig John Fordnak, a 17. századi „poszt-shakespeare-iánus" angol drámairodalom reprezentánsának eredeti darabcímében félieért hetetlen ül ez a bizonyos, igencsak harsány jelentéstartalmú szó szerepel, muszáj használni. Igaz, a darabot játszották Kár, hogy szajha címmel is, a mostani premier plakátjai pedig egy ügyesnek ható szemérmetes fordulattal csak a kezdőbetűt jelölik, a többit szemlesütve kipontozzák, de a tények ettől még tények maradnak, mondjuk hát már ki végre azokat nyíltan. Szóval: kár. hogy ... igen. az. És persze sok minden másért is kár. Kár. hogy John Ford. mint színpadi szerző mostanáig legföljebb ha angol szakot végzetteknek ismerős nálunk annyira-amennyire. Hiszen a Stuart-kori angol dráma e tán legutolsó jelentős képviselője szinte a görögök objektivizimusával dacolva transzponálja a végzet elleni harcot az emberi lélekbe, a nagy, ' pusztító szenvedélyeket a tovatűnt reneszánsz szomorúságával, a korai barokk súlyától görnyedten ábrázolva — ezúttal egy vérfertőző Rómeó és Júliatörténetbe helyezvén mindezt. És kár. hogy a testvérszerelem lázadása ebben a műben mai szemmel roppant nehezen válhat aktuális. Izgalmas mondandó, szükségszerű, morális természetű áthallások modelljévé. A Kár. hogy k. olyan, akár egy korabarokk „mozifilm". amelyben a rendező a fantáziadús eselekménybonyolítást többféle szálon úgy futtatja, hogv a képzelt korabeli mozinéző mindenből — tragédiából. szenvedélyből, érzelmekből, humorból, cselszövésből — éppen annyit kap- , jon. hogy szinte meg is csömörüljön belé. Peregnek a ! képek gyorsan egymás után. a szem szinte káprázik tőlük, úgy tűnik, szédült rohangálás az egész történet, ami moziszerűnek moziszerű ugyan, de nem biztos, hogy az alapvető esztétikai célt, a katartikus hatást is elérni tudja. Legalábbis ma. S szintúgy kár. hogy a szegedi előadás rendezőjét, a tehetséges főiskolás Bodolay Gézát mintha túlzottan befolyásolta volna a különben egyedül lehetséges aktualizálási lehetőség, nevezetesen a bűnös és képmutató környezettel szembenálló szerelmes testvérpár tisztaságának költői szépségű felmutatásigénye. Mert ez a törekvés, különösen a produkció első részében. éppen azokban a tényezőkben hiúsul meg, amire építeni akar: a gyons jelenetváltásokban, a pergő, sok szálon futó cselekményinterpretációban, Vas István újdonatúj, lírai szépségű fordításának csiszolt mondataiban és nem utolsósorban Ford „utó-shakespeare-i" művészetének dramaturgiai következetlenségeiben. Vagyis: az eredeti szándék szerint a szcenikailag alkalmazott költőiség magányos, tehát majdhogynem tökéletesen hatástalan marad a kellő súly hiányában igazán romlottnak nem is tűnő szerelmespár- környezetben. Itt az apa. Florio (Mentes József) sokkal inkább tisztes, szüntelenül aggódó, enyhén tehetetlen bácsikának látszik, mint lányán tűzzel-vassal túladni akaró, 6zámitó atyának, az idióta, tragikomikus véget ért Bergetto (Ragó Iván) nagybátyja. a másik pármai polgár, Donado (Király Levente) csak öcsikéje bugyutaságán bosszankodó jól szituált úrnak és nem szintén számító. visszataszítóan atyáskodó embernek; a sztorit még tovább bonyolító Richardetto (..állítólagos orvos") pedig (Flórián Antal alakítja) nekem őszintén szólva csupán Kölcsey Ferenc Huszt című költeményének ama bizonyos lebegő rémalakját idézi (ugye. emlékeznek: ő az. aki figyelmeztet ..Honfi! Mit ér epedő kebel e romok ormán ..."). Ráadásul a dinamizmusban jóval erőteljesebb második részben a fura piros esököpenyben pompázó pápai nuncius (Lengyel János), no meg a „kurva" szóval egyáltalán nem fukarkodó Sorenzo, úgyis, mint a testvérszerelem revén felszarvazott férj (Holtai Kálmán) már úgy látszik, megkésve próbálja biztosítani megvalósulásában azt a bizonyos alapvető esztétikai célt: a szerelmesek tragikus végének katartikus hatását a nézőben. Ugyancsak kár. hogy a két, egyébként igen jól játszó főszereplő. Dobos Kati (Annabella) ós a drámaiságot szinte egyedül végig következetesen kifejezni tudó. kifejezetten 6tilusos alakítást nyújtó Vass Gábor (Giovanni) nem tud megfelelő „éllel" kibújni a veretes költői nyelvezet verslábai közül, s időnként úgy tűnik, nem tudnak megbirkózni a néha túlzásba vitt, nem mindig szükséges hangeffektekkel sem. a tragikus nyikorgósoktól a cirkuszig „attrakció !"-t idéző dobpergésekig. Kár, hogy a szépség, úgyis, mint színpadi eszmény. pláne a közelmúltban Miskolcon bemutatott, ilve* szempontból akár revelatívnak is nevezhető Rómeóelőadás után. most nem tudott igazán meggyőzően teret nyerni. Pedig Varga Mátyás eredetien stilizált Erzsébet-kori díszüetképe és Molnár Zsuzsa mértéktartással korhű jelmezei no meg az eddig nem említett szereplők. Kovács Zsolt (Bonaventura szerzetes). Zágoni Zsolt (Grimaldi). Szirmai Péter (Vasquez), Bognár Zsolt (Poggio). Fodor Zsóka (Hiopolita). Goda Márta (Philotis) és Szabó Ildikó (Putana) hatásfokban mindvégig énpúay megteszik, amire képesek, akárcsak a mű maga. De ami nem fér össze, az nem f°r össze, akár szuiha, akár k ... van a plakáton. Viszont a közönség taosol. És ez azért csak nem kár. Domonkos László Valaha, esküvő után ... az akkor még biztosan boldog ifjú párnak az volt az első dolga, hogy szembenézzen a fényképezőgép lencséjével; a mű — az esküvői fotó — pedig afféle örök emlékként ott lógott a lakás díszhelyén. Rég volt. talán igaz se volt, s lehet az is, hogy akkoriban a házasságok is tartósabbak voltak. — Változnak az idók — állapítja meg tömören Szabadi J-enö. a Szegedi Fényképész Szövetkezet elnöke. — És? — Igyekszünk lépést tartani. — Milyen tempóban? — Ahogy a pénztárcánk engedi. Nemrégiben készült el az új. színes felvételek kidolgozásóra alkalmas laboratóriumunk az Északi város részben. Kellett is, meri egyre több bérmunkát kell vállalnunk ahhoz, hogy talpon tudjunk maradni. — A közönségnek mindez mit jelent? — Hamarabb lesznek készen a hozzánk beadott színes filmek és belőlük a képek. — A jövő? — Nehéz évre jön egy még nehezebb. Nem tehetünk mást — igyekszünk szolgáltatásaink színvonalát növelni. — P«íTanfolyam pantomimeseknek M. Kecskés András pantomimn űvész irányításával intenzív tanfolyam indul március 10-től a József Attila Tudományegyetem klubjában. A pantonúmstúdióba várják mindazokat a fiatalokat, elsősorban amatőr színjátszókat, egyetemistákat, főiskolásokat, akik szeretnék elsajátítani a műfaj alapjait. A foglalkozásokat hetente kétszer, szerdán és szombaton tartják majd: a résztvevők mozgásgyakorlatokat végeznek, művészettörténeti cs elméleti ismereteket szereznek. Március 9-ig lehet jelentkezni a JÁTE-klubban (telefon: 11-022 52 mellék), vagy az egyetem közművelődési titkárságán (Dugonics tér 12., telefon: 12-140,3). Ennek a művészeti ágnak sok híve van a városban. A bizonyság: a meglehetősen ritkán idelátogató pantomimegyüttesek általában telt házak előtt mutathatják be programjaikat. A műfaj itteni meghonosodásának eddig az volt. a gátja, hogy az érdeklődők nem találtak helyet és kellő pártfogást., J